Heves Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-20 / 295. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. DECEMBER 20., HÉTFŐ MEGYEI KORKÉP Borvidéki üzenet az egri palackokban st. Andrea Dr. Lőrincz György: Az Egri Borvidéknek is lendületet kell vennie, hogy fejlődhessünk December 29-én nyílik meg a X. Egri Borszalon a Hotel Eger&Parkban. A kiállítók egyike dr. Lőrincz György, akit ta­valy az „Év bortermelő­jének” választott meg a szakma. A rendezvény apropóján filozófiájáról, és az Egri Borvidék előtt álló kihívásokról beszél­gettünk vele. Kühne Gábor- Hagyományosan Eger egyik legjelentősebb rendezvénye a Borszalon, sőt, ilyen jellegű év végi program országos vi­szonylatban is ritkaságszám­ba megy. A Borszalon pedig szinte elképzelhetetlen a St. Andrea pincészet jelenléte nélkül.- Az Egri Borszalon nem pusz­tán egy bemutató, a közösségi összefogás szép példája is egy­ben, amiben örömmel veszünk részt. Különleges, bensőséges, ünnepi hangu­lata van, s egyúttal olyan lehetőség, ahol megmutathat- | juk magunkat, az egri termő- helyeket, bor­készítési filo­zófiánkat, ahol mi magunk erősíthetjük az egri borokról alkotott kedve­ző véleménye­ket Természe­tesen a St. Andrea pincészet is je­len lesz, és ezúttal is a legerősebb borainkra fókuszálunk. Ezek egyike a 2008-as Örökké, amely legutóbb Hollandiában elnyerte a „Prix de Sommelies” díjat, azaz a legjobb gasztronómiai fehérbor­nak járó elismerést, ugyanakkor egyetlen egri fehérborként bevá­logatták a brüsszeli magyar „bor­különítménybe” is. Két nagyon sajátos 2008-as vörösbort is be­mutatunk: az egyik a Hangács­dűlőből származó Egri Bikavé­rünk, a másik a St. Andrea birtok kiemelt válogatása, a Merengő Egri Bikavér Superior. Ez utóbbi nagyon komoly nemzetközi si­kert ért el, hiszen az „Év vörösbo­ra” lett Hollandiában. Talán eb­Ttidomásul kell vennünk, hogy nem lehet hat­vanféle szőlőfaj­tára ráírni az „egri” nevet. bői is látszik, hogy igyekszünk a legszebb eredményeket elért, il­letve a legerősebb üzenetet hor­dozó borainkat megmutatni a Borszalonon.- A város több, országos vi­szonylatban is jelentős borá­szati, borgasztronómiai ren­dezvénnyel büszkélkedhet: a Borszalon mellett elég csak a Bikavér-ünnepre és a Bor­mustrára gondolni. Ugyanak­kor a kínálat nem igazán bő­vült az utóbbi időben, noha - mondják sokan - Eger, az Egri Borvidék adottságai ennél több lehetőséget hordoznak. Ön miként vélekedik erről?- Magam is így vélem. A kül­földi példák azt mutatják, hogy nekünk is lendületet kellene vennünk. A szlogenünk „Eger a borok városa" - a tartalomnak pedig lépten-nyomon vissza ké­ne köszönnie, különösen hogy idén ünnepeltük Egerben a bor évét. Burgundiában az éves rendezvénynaptárat böngészve összesen 89 eseményt, progra­mot számoltam össze. Ha az Eg­ri Borvidék is hatá­rozott üzenetet sze­retne eljuttatni a fo­gyasztókhoz, akkor tovább kell lép­nünk, tovább kell fejlődnünk. Szeren­csére úgy tapaszta­lom, erre a termelői oldalon is lenne fo­gadókészség.- Éppen egy éve Önt választották meg az „Év borter­melőjének”. A leg­jelentősebb hazai szakmai el­ismerés birtokosaként hogyan élte meg az elmúlt évet? Mennyiben változtatta meg az Ön, illetve a birtok életét?- Nagyon jó szájízzel gondo­lok vissza erre az évre. Rengeteg meghívást kaptam, ami kedves terhet jelentett számomra, hi­szen nemcsak a St. Andrea bir­tokot képviselem, hanem tiszta szívvel az egri bor ügyét is. Ami­óta megkaptam az elismerést, sokkal több emberhez tudtam el­juttatni az egri bort, mint koráb­bi években. Erre a borvidék, il­letve az ágazat pozícióinak, ver­senyképességének javítása érde­kében is nagyon nagy szükség van. Nagyon jó lenne, ha a követ­Dr. Lőrincz György. Pusztán gazdasági szemlélettel csak átmeneti sikere­ket lehet elérni. Az „egri” név egyszerre áldás és teher. kező években az egri bor tiszta és utánozhatatlan megfogalma­zása tovább mélyítené a fogyasz­tókban az élményt. Ez természe­tesen elsősorban rajtunk, azaz a borvidék szereplőin múlik. El kell fogadnunk és meg kell érte­nünk, hogy a magyar borágazat Természetesen az irányvonal kijelölésénél is a közös akarat­nak kell érvé­nyesülnie. és az Egri Borvidék napjainkban egy olyan mérföldkőhöz érke­zett, amitől nagyon körültekintő döntésekkel kell kikövezni az utat, hogy stabilan vezessen az önmegvalósítás irányába. Ezzel a címmel valójában ezt a felada­tot igyekeztem jól szolgálni.- Mit jelent ez az üzenet az Egri Borvidék esetében?- Egyértelmű, egyedi, jól felis­merhető borüzenetre van szük­ség, csak ez lehet hatékony. Az Egri Borvidék esetében ezt úgy értem, hogy ha túlságosan is szí­nesek vagyunk, akkor nem lesz megfogható a lényeg, amit a fo­gyasztóhoz szeretnénk eljuttat­ni. Éppen ezért azt mondom: fó­kuszálnunk kell néhány termék­re. Az Egri Bikavér mellett ilyen lehet egy fehér cuvée is, például az Egri Csil­lag. Ehhez vi­szont az kell, hogy közösen és egyértel- f||| műén megha­tározzuk az i „egri" nevet használó bo­rokat és a szükséges mi­nőségi szinte­ket, fogalmaz­zuk meg a legfontosabb prioritásokat, egyedi karaktert adjunk nekik, olyat, ami csak Egerre jellemző. Meglátásom szerint a Bikavérek esetében ilyen pillérnek kell len­nie, hogy sok szőlőfajta adja az alapját,, a gerincét a Kékfrankos képezze és hogy érett gyümölcs­ből készüljön. Természetesen az irányvonal kijelölésénél is a kö­zös akaratnak kell érvényesül­nie, miként az eredetvédelmi szabályzat korszerűsítésénél is. Ez utóbbira azért lenne égető szükség, hogy az e kategóriába tartozó borok esetében se kös­sük meg fölöslegesen a kezün­ket, azaz - a fentebb említett szempontok alapján - képesek legyünk kielégíteni a szélesebb fogyasztói igényeket is. Most ugyanis - az Egri Bikavérnél maradva - nem egyértelmű a stílus, a borkép, az üzenet, mert túl „jelképes” a szabályzat. Saj­nos, egyelőre úgy tűnik, félünk változtatni rajta, holott a változ­tatás a jó reményét is magában hordozza.- Ön, illetve az Egri Bormíves Céh mit tehet mindezek érde­kében?- Minden a bortermelők aka­ratán múlik. Az eredetvédelmi szabályzat miatt az „egri” név egyszerre áldás és teher, ezért elsősorban brand-ekre lenne szükség, ezekkel lehetne hatni a felvásárlási árakra. Ebben vi­szont nem a kézműves borásza­tok tudnának lépni, hanem a na­gyobb mennyiséget termelők, ami viszont párbeszédet is felté­telez. Azt nem állítom, hogy mi tudjuk az igazságot, azonban a borvidék jövőjéről van szó, ilyen­formán pedig minden termelő sorsa a tét. Tudomásul kell ven­nünk, hogy nem lehet hatvanfé­le szőlőfajtára ráírni az „egri" ne­vet, ráadásul az egri borok ha­gyományosan háza­sítottak voltak. Ez­zel együtt nevesíte­ni kellene azt a né­hány szőlőfajtát is, amelyekből kifejező fajtabort lehet készí­teni Egerben.- Röviden: meg kellene szabni az irányt...- Pontosan. Hang­súlyozom: nem a St. Andrea birtokról van szó, hanem az Egri Borvidék jövőjéről. Pusztán gazdasági szemlélettel csak át­meneti sikereket lehet elérni. Az egri bor igazi sikere a hosszú tá­vú piacon maradás lehetne.- A szőlőbirtoknál maradva, milyen filozófiát követnek a fajta-, Uletve a termőhely-vá­lasztásnál?- Igyekszünk megismerni az Egri Bor vidék és az egyes termő­helyek adottságait, tanulmá­nyoztuk a hagyományainkban rejlő sajátosságokat is. Ezek alapján és az adott dűlőink tulaj­donságai szerint telepítettük a szőlőinket - hozzáteszem akkor még szerényebb tapasztalatra hagyatkozva. Picit sok fajtánk van, ugyanakkor ez így „egries”, hiszen 21 féle szőlőt termelünk jelenleg. Kiemelten akarunk ta­pasztalatokat gyűjteni, az erede­tibb utat képviselő, a Kárpát-me­dencéhez köthető szőlők, mit a Kékfrankos, Kadarka, Olaszriz- ling, Furmint, Hárslevelű, Le­ányka termesztését illetően és természetesen szeretnénk kiis­merni a termőhelyeinkben, dű­lőinkben rejlő lehetőségeket is. Hosszú munka lesz, de ez elen­gedhetetlen ahhoz, hogy utánoz­hatatlan, felismerhető, eredeti Egri bort tudjunk majd egyszer termelni. Hóesésben is virulnak a tárkányi Gyöngyvirágok Megtartotta szokásos karácso­nyi ünnepségét Mezőtárkány legaktívabb és legnagyobb tag­létszámmal bíró civil szervezete, a Gyöngyvirág Nyugdíjas Klub. A hagyományok jegyében a meghívott vendégek megtekin­tették az általános iskolások bet- lehemes műsorát, melyet Szamosiné Dudás Zsuzsanna tanítónő és Deák Beáta tanított be a 3. osztályosoknak. A rendezvényen tiszteletbeli nyugdíjasklub-tagként mondott beszédet Tóthné Szabó Anita polgármester asszony, majd az elnökséggel együtt köszöntötte az idén 75. és 80. születésnapju­kat ünneplő tagtársakat. Kö­szöntötték továbbá az 50. házas­sági évfordulójukat ünneplő Sis­ka János-Ragó Ilona és Németh Béla-Salamon Anna házaspáro­kat, majd a tízéves születésnap­ját is hamarosan ünneplő szer­vezet alapító tagját, Mátyus Pi­roskát, a Családsegítő Szolgálat helyi vezetőjét. Bujdosó Sándorné, a Heves Megyei Nyugdíjas Szervezet je­len lévő elnökasszonya gratulált a nyugdíjasklub tagjainak a sike­res programokhoz, az aktív kö­zösségi élethez, ugyanakkor to­vábbi közös tervekre is biztatta a fiatalos lendülettel éneklő, tán­coló csapatot. Mint kiderült, semmi kétség hozzá: a Gyöngy­virágok hóesésben is virulnak Mezőtárkányban. ■ Ünnepi műsor színesítette a díjátadót neumann Kihirdették az egri iskola tanulmányi versenyének eredményeit A Neumann versenyén sikeresen szerepelt diákoknak dr. Sípos Mihály is­kolaigazgató gratulált Képgaléria a HíOLhu hírportáion Ünnepélyes keretek között tartot: ták meg minap a nyolcadikosok­nak kiírt tanulmányi verseny eredményhirdetését az egri Neu­mann János Közép­iskolában. A díjakat dr. Sípos Mihály is­kolaigazgató adta áh Matematikából Nagy Attila, a noszvaji Figedy Já­nos Általános Iskola tanulója, fi­zikából Fülöp Erik, az egri Lenkey János Általános Iskola di­ákja végzett az első helyen. An­golból Sipeki Dávid, az egri Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola tanulója lett a legjobb, míg né­metből Horváth Ákos, a mezőkö­vesdi Mező Ferenc Tagiskola di­ákja. Magyar nyelv és irodalom­Idén is jól teljesí­tettek az általános iskolás diákok. ból szintén a Dr. Kemény Ferenc- be járó Sohajda Katalin végzett az élen. Informatika programo­zásból Szabó Dániel, a megye- székhely Felsővá­rosi Átalános Isko­la Balassi Bálint Tagiskolája tanuló­ja, informatika al­kalmazásból pedig a figedys Nagy Attila nyert. A hetedikesek­nél angolból Szabó Réka, a mályi Móra Ferenc Általános Iskola, né­metből Molnár Evelin, a gyöngyö­si Kálvária-parti Általános Iskola tanulója lett a legjobb. A díjátadás után - a neu- mannos hagyományokhoz híven - betlehemes előadást adtak elő az iskola tanítványai. ■ Sz. K.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom