Heves Megyei Hírlap, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-14 / 290. szám

2010. DECEMBER 14.. KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Mikrobuszba ülteti a járőröket főkapitány Dr. Ormossy Attila jó értelemben vett küldetéstudatot vár el kollégáitól EGYPERCES INTERJÚ Csaknem ezer jogosítványt vettek el Új vezetője van a Heves Megyei Rendőr-főkapi­tányságnak (HRFK) dr. Ormossy Attila r. ezre­des, rendőrségi főtaná­csos személyében. Pályá­járól, terveiről kérdeztük. Szalay Zoltán- Főkapitány úr! Általános vé­lekedés szerint megyénk jól jár, hiszen aki három olyan tó­városi kerület kapitánya volt, mint Ön, az a legjobb minősé­get képviselheti. Mit kell tud­nunk a szakmai előéletéről?- Harminc évet töltöttem a Bu­dapesti Rendőr-főkapitányság ke­retében különböző beosztások­ban. Voltam vizsgáló, nyomozó, bűnügyi osztályvezető, majd há­rom kerületben kapitány. Eddig mindig a fronton voltam, hozzá­szoktam, hogy magas fordulat­számon, nagy terhelés alatt vég­zem a munkámat. E szempont­ból az új szolgálati helyemen nem a munkateher a kihívás, hanem az, hogy megtanuljam Heves me­gyét, és ehhez igazítsam a szak­mai tapasztalataimat.- Első megyei sajtótájékoztató­ján arról beszélt, hogy a rend­őrség terméke a piacon a köz- biztonság. Mire gondolt?- Az első államalakulatoknál is a legfőbb funkció a külső véde­lem és a belső rend volt. A mi ter­mékünk, amit szolgáltatunk az állam, a társadalom részére, a bel­ső biztonság, de ezt nekünk főleg adminisztratív eszközökkel kell biztosítanunk. Ám valódi sikere­ket csakis a különféle szerveze­tek és állampolgárok segítségé­vel érhetünk el.- Ezt is Ön mondta: minden rendőrnek jó értelemben vett küldetéstudattal kell rendel­keznie. Ezt hogyan értsük?- Eredményt elérni a mi mun­kánkban sem lehet úgy, ha az ember azt csak időtöltésnek, pénzkereseti lehetőségnek tekin­ti. Minden embert ezernyi impul­zus ér. Engem is értek olyanok, amelyek kérdésessé tették: anya­gilag, egzisztenciálisan nem len­ne-e számomra előnyösebb mun­ka. Megvívtam sokszor ezt a har­cot önmagámmal, hiszen én is a piacról élek, de mindig arra ju­tottam, hogy nekem ez a hivatás Minden közúti ellenőrzésnél kötelező lesz megszondáztat­ni a megállított járművezető­ket a jövő évtől - röppent fel a hír a napokban. Ennek kap­csán a megyei rendőr-főkapi­tányság szóvivőjét, Soltész Bálint r. századost kérdeztük szűkebb hazánk szondahasz­nálatáról.- Jelenleg mikor ellenőrzik így a közlekedőket?- Minden olyan esetben, amikor a körülmények alap­ján a járőreink ezt indokolt­nak tartják. Ám vannak ki­emelt akcióink, akár többna­pos fokozott ellenőrzéseink, amikor minden közlekedőnél bevetjük ezt az eszközt. Dr. Ormossy Attila: Egy rendőri egység működése tükrözhető számokkal, de fontos mérce a lakosság szubjektív biztonságérzete is fontosabb minden másnál. Ezért vagyok még mindig itt.- Nem elsősorban a statisztikai kívánalmaknak, hanem a la­kosság szubjektív biztonságér­zetének kell megfelelni - hang­súlyozta. Mikor válhat sikeres­sé ez a terv?- Szükség van statisztikára, de az önmagában nem elégséges a valós jelenségek ábrázolására. Ér­tékmérőként szerintem nem sza­Helyi tapasztala­tokkal biztos, hogy jobban lehet ezt a munkát végezni. bad használni. Egy rendőri egy­ség működését nagyon sokrétű­en lehet csak megítélni. Tükröz­hető számokkal, de ott van mellet­te például a lakosság szubjektív biztonságérzete, az, hogy mind­ezt hogyan élik meg az emberek. Ez pedig óriási különbség. Az egy­ségek munkáját dinamikájában, folyamatában kell értékelni. Ha valamilyen bűntény száma emel­kedik vagy csökken, netán új je-, lenik meg, akkor alapvető szem­pont, hogy erre az egység mi­lyen gyorsan reagál. Mindennek az elemzése jelzi, hogy jól dolgo- zott-e, milyen ott a közbiztonság.- Meghatározó szándéka a rendőri létszám növelése, a tár­gyi feltételek jobbítása. Van-e rá reális esély jövőre?- Más megyei főkapitányság­okkal összehasonlítva - beleért­ve a területi sajátosságokat, a la­kosságszámot, a bűnügyi fertő- zöttséget is - Heves megye lét­számhátrányban van. Valószínű­leg a rendőrség és a határőrség integrációja során első körben azok a megyék jártak jobban, amelyeknek határszakaszuk van, az ott lévő határőr-állo­mányt, technikát megkapták. Ar­ra számítunk, hogy ez a hátrány kompenzálódik. Legfrissebb in­formációim szerint már megszü­letett a számunkra kedvező dön­tés. Fontos, hogy az infrastruktú­rában is előrelépjünk. Az egri ka­pitányság épületének bővítése, felújítása fontos feladat. De említ­hetem a füzesabonyi, a hevesi ka­pitányságét is. Speciális jármű­vekre lenne szükségünk, például terepjárókra. Hevesben vannak olyan területek, amelyek most számunkra megközelíthetetle- nek. Létezik a világszínvonalú Robotzsaru informatikai rendsze­DR. ORMOSSY ATTILA VÉGZETTSÉGE: Rendőrtiszti Főiskola, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar. pályája: vizsgáló, nyomozó a X. kerületi kapitányságon (1981); BRFK életvédelmi és rablási alosztály, több beosztás (1982); III. kerüle­ti kapitányság, bűnügyi osztályvezető (1990); Kispest rendőrkapitánya (1994); Ferencváros rendőr- kapitánya (1998); Angyal­föld rendőrkapitánya (2007); Heves megye rend­őrfőkapitánya (2010). rönk. Ehhez olyan számítógépek­re van szükség, amelyek nem fagynak le pár percenként, és nem kell ötven perc az újraélesz­tésükhöz.- Személyi kérdésekben vár­ható változás?- Meggyőződésem, hogy főleg helyből kell az embereket kivá­lasztani. Helyi tapasztalatokkal biztos, hogy jobban lehet ezt a munkát végezni.- Hevesben a trükkös lopások, a magányos idősek sérelmére elkövetett bűntények, a kisebb­ség és a rendőrség közötti ösz- szetűzések, az ittas járműveze­tés jellemzőek. Miként szorít­hatók vissza e jelenségek?- Valamennyire külön-külön válaszokat kell adni. Akadnak azután újak is, mint a zseblopás. Érdemes ilyenkor segítséget kér­ni onnan, ahol a rendőr kollégák már profi módon képesek kezel­ni az ügyeket. A szociális feszült­ségekkel terhes településeken fontos szerintem a csoportos jár­őrözés. Ezek 8-9 tagú bevetési egységek, amelyek mikrobuszba ültethetők, és ha bárhol adódik konfliktus, közel lesznek, kellő erővel tudnak fellépni. A jelenlét­ük erőt kölcsönöz a körzeti meg­bízottnak is, a gyorsaságuk, a fel­lépésük visszatartó lehet.- Mit tudhatunk a családjáról, a hobbijáról?- Nős vagyok harminc éve, négy gyermekem van, három köztük lány, mind felnőttek. Nem folytatják a hivatásomat. Január elején költözöm Egerbe a felesé­gemmel, akinek nagyon sokat kö­szönhetek, hiszen mindig biztosí­totta a nyugodt családi hátte­ret. A nagyon kevés szabad­időmet testmozgással igyek­szem kitölteni, ez bevált a fizikai állapotom karbantartására és a feszültség csökkentésére.- Hány szondái használ me­gyénkben a rendőrség?- A járőreink kézi szondá­kat alkalmaznak, de minden kapitányságon található több hitelesített asztali darab is. Ami a típusokat illeti: vannak régebbi Lion, illetve újabb Dräger darabjaink is.- Heves megyében milyen eredményt hoztak idén a szondázások?- Az év első 11 hónapjában összesen 914 alkalommal mu­tatták ki az eszközeink, hogy valaki alkoholt fogyasztott. Ez csak eggyel több, mint egy év­vel korábban volt. Az esetek nagy többségében, mintegy 80 százalékában autósokról van szó, ugyanakkor sok az it­tas kerékpáros is. Előbbiek számára a pozitív eredmény egyben a jogosítványuk elvé­telét is jelentette. ■ L. A. Soltész Bálint idén 914 alkalommal mutatták ki, hogy valaki alkoholt fo­gyasztott Üdvözlőlapokra szánt pénzzel segített a cég Egy mesés nap a Forrásban csudafa Saját történetekkel is készültek a gyermőkek Külön stratégiával készül Eger a klímaváltozásra A fogyatékosok nemzetközi nap­jára rajzkiállítással és gálamű­sorral emlékeztek hétfőn a spe­ciális nevelési igényű gyerekek­kel foglalkozó gyöngyösi Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói. A jeles alkalmat ragadta meg az egyik gyöngyösi vállalkozás arra, hogy segítse az intézményt. A cég ügyvezetője, Báry Péter azt a 200 ezer forintot adta át, amit egyébként üdvözlőlapokra költöttek volna. Az iskola igazgatója, Daru Éva Katalin elmondta: ekkora ado­mányt még soha nem kaptak. A pénzt fejlesztő eszközökre és a gyerekek mindennapi életét se­gítő terápiás foglalkozásokra szeretnék majd fordítani. ■ Immáron második alkalommal szervezte meg a Csudafa Mese­napot a Tv Eger szombaton az Eg­ri Kulturális és Művészeti Köz­pont Forrás Gyermek- és Ifjúsá­gi Házában. A rendezvény célja egy olyan családi nap volt, ame­lyen gyermekek és szülők együtt népszerűsíthetik a mesélést. Á műsorszámok közben és után a kicsik kézműves-foglal­kozásokkal, rajzzal, meseilluszt­rációk készítésével tölthették el az időt. A tavalyi sikerre való te­kintettel a televízió idén is meg­hirdette a meseíró pályázatát, így nemcsak eddig ismert, de sa­ját történetekkel is szórakoztat­ták a gyermekek a publikumot és a zsűrit. ■ Kis mesélő, nagy történet. Képünkön Gál Katalin Települési éghajlatvédelmi stra­tégiát dolgoz ki Eger önkor­mányzata, hogy a megyeszék­hely idejében felkészülhessen az éghajlat megváltozá­sára, amelynek a té­nyét ma már nem vi­tatják a tudományos körökben. A közelmúlt szélső­séges időjárásának következményei jól szemléltetik, hogy a hazai önkormányzatok egyelőre bizony felkészületlenül állnak az éghajlatváltozás egyre veszélyesebbnek tűnő hatásai előtt. A 2020-ig szóló stratégia célja az éghajlatváltozás követ­kezményeinek a mérséklése, fő­ként energiagazdálkodási intéz­kedések révén, és a település környezetminőségének, a lako­sok életfeltételeinek megőrzése, vagyis alkalmazkodás a változó éghajlathoz. A straté­gia elkészítését Kere­kes György építész irányítja. Az összeállí­tásában közreműkö­dő Energiaklub Mód­szertani Központ ala­pos adatgyűjtéssel és a lehető legtöbb érintett bevonásával fo­galmazza meg a dokumentum tervezetét, várhatóan 2011 nya­rára. Fontosnak tartják, hogy azt ne „íróasztal melletti” módszer­rel, hanem a helyi igényeket és adottságokat figyelembe véve vessék papírra. ■ ■ Cél az éghaj­latváltozás következmé­nyeinek a mérséklése.

Next

/
Oldalképek
Tartalom