Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-08 / 259. szám
PF. 23 - OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 8., HÉTFŐ Eger példát mutat Pestnek Amit Egerben, a Megyeháza udvarán az 1993-ban felavatott Sportmúzeumban láthat az ember, elmondani szinte lehetetlen, azt látni kell... Kulturáltabb parkolást is biztosíthatnának a völgyben Szeptember 30-án a Szépasz- szony-völgyben voltam a jól bevált pincészetemben, ahová havi rendszerességgel járok a megszokott borocskámért. Általában a lenti parkolóban szoktam megállni, de mivel szakadt az eső, úgy gondoltam, felmegyek kocsival, úgyis öt perc alatt végzek. A kisvendéglők előtt megállított egy hölgy, aki parkolóőrnek mondta magát, és mondta, hogy fizessek hatszáz forintot, mert ennyibe kerül, ha kocsival akarom megközelíteni a pincét. Természetesen felháborodva mondtam, hogy miért fizessek öt percért ennyit. Erre lógó cigarettával a szájában nagylelkűen felajánlotta, hogy adjak 200 forintot. A pénzt eltette, de jegyet nem adott, és sürgetett, hogy menjek, mert feltartom a forgalmat. A pincében már mások is panaszkodtak, hogy velük is ezt csinálta, de mivel nem akartak elázni, így fizettek. Felháborít, hogy ilyen parkolóőrök tevékenykednek szeretett városunkban az egyik leglátogatottabb idegenforgalmi helyen. ■ (név és cím a szerkőben) Köszönet az egri kórház gyógyítóinak Szeretnénk, ha a nyilvánosság is tudná, hogy a szegény, alulfinanszírozott egészségügyben milyen szakszerű orvosok, szakemberek dolgoznak. Egerben, a Markhot Ferenc Kórház ortopédiai osztályán, a 5. sz. kórterem betegei kérték, hogy tolmácsoljam véleményüket a szerkesztőségnek, s ily módon az olvasóknak is. Hálás köszönetünket fejezzük ki az osztályon dolgozó orvosoknak, akik szakmai tudásukkal, kimagasló emberségükkel enyhítettek fájdalmunkon, segítettek gyógyulásunkban. Köszönetét szeretnénk mondani a műtő dolgozóinak, az anaesthesia részleg orvosainak, asszisztenseknek. Kívánunk nekik erőt, egészséget nehéz munkájukhoz, hogy a rászorulókon hasonló módon tudjanak segíteni. Örülnénk, ha az őket megillető megbecsülés sem maradna el. ■ Csörgő Lászlóné Eger, Galagonyás u. 36. Nagy megdöbbenéssel olvastam a Magyar Nemzet Magazin (VII. 17.) számában, hogy a magyar főváros, Budapest képtelen megfelelő helyet adni a Magyar Sportmúzeumnak. Nincs kiállításra alkalmas helyisége. Nagyszámú és különleges gyűjteménye raktárban porosodik. Mikor mindezt egy barátomnak elmondtam, ezt válaszolta: akkor most gyere velem, mert Egerben van sportmúzeum. Őszintén megmondom, nem számítottam különleges, reprezentatív gyűjteményre, de amikor beléptünk a magyar sporttörténelem templomába, elakadt a szavam. Már a múzeum elhelyezése is kissé bizarr. Ez volt valamikor a megyei börtön, jelenlegi fogadóterme volt a börtön kápolnája. Amit itt láthat az ember, azt elmondani nem lehet, azt látni kell. Csak a leghíresebb relikviákat említem: itt látható az 1956-os melbourne-i olimpiai lyukas magyar zászló. A múzeum őrzi - kívánsága szerint - Bárány István világhírű úszó hamvait, illetve számtalan dokumentumot Pierre de Cou- bertin báró és dr. Kemény Ferenc levelezéseiből. Nagy jelentősége még a múzeumnak, hogy a kiállított tárgyak bemutatásán felül lehetőséget biztosít sporttörténeti kutatásoknak is. Azt sokan tudják, hogy az újkori olimpiai játékok ötlete Coubertin báróé volt, de a tényleges megvalósítás, a szervezés egy magyar ember, dr. Kemény Ferenc érdeme, aki a báró egyetemista társa volt. Külön büszkesége Egernek, hogy dr. Kemény Ferenc gimnáziumi igazgató volt Egerben. Miután végignéztem a múzeum nemzetközi viszonylatban is páratlan anyagát, kíváncsi lettem a gyűjtemény keletkezésére. A múzeumot 1993-ban avatták fel, de a kiállítási tárgyak gyűjtése egyéni kezdeményezés alapján indult. A kezdeményező dr. Székely Ferenc, aki ma is vezetője a múzeumnak. Rendszeres támogatásuk nincs, de esetenként igen sok segítséget kapnak a Magyar Olimpiai Bizottságtól, az akadémiától és egyéb szervektől is, főként a városi és megyei önkormányzattól. Az dr. Székely Ferenc titka, hogyan tudta megszerezni ezeket a páratlan relikviákat, érmeket, serlegeket, kupákat, és egyéb dísztárgyakat. Valamelyik televíziós csatorna remek műsort tudna itt szerkeszteni. Amit igen hiányoltam, az a propaganda. Még sokan helybeliek is alig tudnak a múzeumról. A városban Is csak egyetlen irányító táblácskát találtam. Kérdésemre, hogy miért nincs több, azt a választ kaptam, ennyit engedélyezett a műemlékvédelem. Velük amúgy sem a legjobb a múzeum viszonya, amikor ugyanis dr. Kemény Ferenc szobrát készültek felállítani a múzeum előtt, csak hosszú tárgyalási sorozat után kapták meg az engedélyt. Fentieket összegezve megállapíthatjuk, hogy Eger ismét példát mutatott a fővárosnak és az országnak is. A világ minden földrészéről jöttek már ide nemzetközi sportdiplomaták. Amit a fővárosban évtizedek alatt nem tudtak megvalósítani, az itt 17 év kitartó munkájával sikerült. Ezzel adózunk kiváló sportolóink emlékének. Csak ajánlani tudom minden Egerbe látogató sportbarátnak, látogasson el ebbe a múzeumba. Mindössze 20 lépésre van a híres Fazola Henrik díszkapuktól. ■ (név és cím a szerkőben) Negyvenkét év áldásos munka az egri mozi szolgálatában A ma nyugdíjba vonulók közül kevesen mondhatják el azt, hogy 42 éves munkaviszonyukat egy munkahelyen töltötték. A Heves Megyei Moziüzemi Vállalat átalakulásából létrejött Agria Film Kft.-nél - mely a vállalat jogutóda - 42 évi szolgálati idő után hagyja abba az aktív munkát Turcsányi Gyuláné (Török Mária), a kft. gazdasági vezetője. A ma is fiatalos, energikus hölgy a legkülönbözőbb területeken dolgozott. Volt statisztikus, bérelszámoló, tb-ügyintéző, könyvelési csoportvezető és 1988-tól gazdasági vezető. Munkájával mindig a moziüzemeltetést segítette, szolgálta. Nyugdíjaséveihez jó egészséget és boldogságot kívánnak régi és új munkatársai! ■ Róza néni hosszú életének titka a küzdelem Október 29-én, pénteken Füzesabonyban Gulyás László polgár- mester, Sipos Attila alpolgármester és dr. Kovács Csaba jegyző köszöntötte a 95. születésnapját ünneplő Udvarhelyi Pálné, Róza nénit. Az idős asszony régi ismerősként ölelte magához a polgármestert, akire még a templom mögötti téren focizó kisgyerekként emlékezett. Az alpolgármester ragadványneve után egyik családtagja iránt is érdeklődött. A köszöntők után az önkormányzat ajándékcsomagja mellett átadták Orbán Viktor miniszterelnök 95 éveseket köszöntő oklevelét. A három gyermeket felnevelő Róza néni a helyi televíziónak nyilatkozott életéről. A hosszú élet titkát a küzdelmes életének tudja be. Szolnoktól Egerig sokféle munkát végzett a háborút is megjárt tisztviselő férjével, akivel Róza néni végül édesapja füzesabonyi kis házában állapodott meg. Gyermekei mellett hat unokájára és hét dédunokájára a legbüszkébb. A százéves apai házikóban az unokák és dédunokák képei jelentik a derűs fiatalságot. Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy az egész város nevében kívánjunk Róza néninek egészséget, boldogságot. ■ (név és cím a szerk.-ben) Mindenkepp megérdemelné a díszpolgári címet LÁTOGATÁSOMKOR dZ igazgató úr felvilágosított, hogy a múzeum fejlesztése folytatódik. Van helyük a bővítésre, további segítséget remélnek a bu- | v dapesti sportmúzeumtól is. A sporttörténeti ismereteket akarják fejleszteni, be vonva az oktatási intézményeket. Lenne egy javaslatom, de ez már a helyi önkormányzatfelé: ha legközelebb azon gondolkodnak, hogy kit tiszteljenek meg díszpolgári címmel, jusson eszükbe DR. SZÉKELY FERENC (képün- jil'jí/i' kön), mert olyan létesítményt alapított, mely tovább növeli Eger város jó hírnevét szerte a nagyvilágban. ■ Már a múzeum elhelyezése is kissé bizarr. Ez volt valamikor a megyei börtön. Legyen igazságosabb a nyugdíjazás! vélemény Nem az átlagnyugdíj az alacsony, hanem az elosztás igazságtalan Sepsiszentgyörgyi nyugdíjasok Szűcsiben Vége az önkormányzati választásoknak, ütött az igazság órája. Újból téma a nyugdíj, igaz, most csak a magánnyugdií időleges felügyelete. Biztos vagyok abban, hogy a 2/3-os többséggel végre megszünteti a kormány a nyugdíj körüli káoszt. Bízom abban, hogy 2011-től a nyugdíjakat a befizetett járulék és ledolgozott évek alapján osztják, s megszűnnek a mindennemű kiváltságok. Remélem, hogy a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az olimpiai bajnok, a nemzet színésze, mind a befizetett járulék és ledolgozott évek alapján kapják a nyugdíjat. Természetesen az illetékes tárcáknak lehet lehetősége segélyben részesíteni a nevezetteket, amennyiben szükségét látják. Egyszer s mindenkorra le kell választani a nyugdíjkasszáról a szociális segélyezést. Remélem azt is, hogy egyszerűsödik és egységesedik a korkedvezményes nyugdíj, s az arra jogosult munkakörökben dolgozók nyugdíjazása nemre, korra, szervezetre tekintet nélkül a mélyművelésű szénbányászok nyugdíj-megállapítása szerint történik. Nagy megnyugvással venné tudomásul a társadalom többsége, ha úgy történne a korkedvezményes nyugdíj megállapítása, hogy a kedvezményre jogosító munkakörben 10 év ledolgozott idő után jár 2 év korkedvezmény és utána öt évenként egy év. Már csak azért is, mert épeszű ember számára felfoghatatlan, hogy egy ötvenöt éves vájár huszonnégy év föld alatt ledolgozott munkaviszony után négy év korkedvezményt kap, míg egy polgármestert 55 éves korára 12 év polgármesteri munkaviszony után hét év kedvezmény illeti meg. Igaz, hogy a törvényhozásban több mint 70 polgármester ül, míg vájár egy sem. Reményeim szerint eltűnik a jelenlegi 20-40 százalékos nyugdíjkülönbség az azonos időt ledolgozó és járulékot befizetők között. Az öregségi nyugdíj átlaga 98 ezer 801 forint viszonylag elfogadható, sőt magas a 140 ezer forint nettó átlagbérhez viszonyítva, mert jelenleg két átlagnyugdíjat kapó házaspár jobb körülmények között él, mint két átlagkeresetet kereső kétgyermekes család. Tehát nem az átlagnyugdíj az alacsony, csak az elosztás végtelenül igazságtalan. Végezetül azt is remélem, hogy helyreállítja a kormány a munka és a munkásember becsületét, megbecsülését, mert manapság a bizonyos ágazatokban dolgozók sorsa, kiszolgáltatottsága kezd hasonlítani a rabszolgákéhoz. ■ Ligetvári Ferenc, Eger A közelmúltban Székelyföldről, Sepsiszentgyörgyről a helyi nyugdíjasklub tagjainak vendégszeretetét élveztük a Heves megyei Szűcsiben. A helyi Évgyűrűk Nyugdíjas Egyesülettel már szerveztünk cserekirándulást, mely minden alkalommal maradandó emlékkel gazdagított bennünket. A zenés fogadtatás, a szívekből felénk áradó, igazi testvéri szeretet megnyilvánulását idézte. Jóleső érzés számunkra az elszakított magyar testvéreinkkel együtt lenni otthon és itthon is. Szüreti felvonuláson is részt vettünk székely népviseletben. A lóháton érkező ifjak, a mazso- rettek zenés felvonulása rendkívüli látvány volt. A főzőversenyen román nemzeti ételt, a csorbát főztük meg, mellyel harmadik díjat nyertünk. Kirándultunk a Mátrába is, ahol itthoni tájak tárultak elénk. Mátrafüreden gazdag ebéddel vártak bennünket. A palóc néprajzi múzeumban megcsodálhattuk a palóc babákat, ahol rendkívüli ötletek tárultak elénk Lovásziné luhász Rita keze munkája által. Nem feledhetjük Koczka László pincegazda és kedves neje fácánból készült rendkívüli gazdag, ízletes ebédjét, amit náluk fogyasztottunk el, amiért Isten áldását kérjük további munkájukhoz. ■ Pakucs Etelka Borosneu Maré Covasna, Románia k (
