Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-05 / 257. szám

Uky Gergely a „proletár", szót nem a szó agyományos jelentésében használja, nála a társadalom nyakán élősködő, nem dolgozó^ ,embert jelenti. A felszabadulás után a színha­zak felújították a darabot, de a címet megvál­toztatták Ingyenélőkre, illen e Mákvirágokra. NOVEMBER 5., PENTEK HEVES éHÍRLAPI A Gárdonyi Géza iZMA Színház Társadalomkritika egri színpadon prolik Csiky Gergely tragikomédiáját Máté Gábor rendezi a Gárdonyi színházban Bankó Béni, Elza, a felesége és Irén Görög László, Bartsch Kata és Mészáros Sára megformálásában a Prolik egyik jelenetében Csiky Gergely: Prolik (In- gyenélők) című darabját mutatja be a Gárdonyi Géza Színház társulata ma este. A tragikomédiát Máté Gábor rendezte, aki Sirokay Bori dramaturg segítségével készítette el az eredetinél tömörebb szövegkönyvet. A darab mulatságos helyzetek­kel, de fanyarul, sőt olykor szív- bemarkolóan és kegyetlenül fog­lalkozik a társadalom szélére sodródott figurákkal. A történet egyik főszereplője egy sohasem élt szabadságvér­tanú álözvegye, aki egy hivatá­sától tisztességtelen üzelmei mi­att eltiltott ügyvéddel és egy há­zasságszédelgő, lecsúszott ne­mes úrral igyekszik minél na­gyobb előnyökhöz, pénzhez jut­ni, nem ismerik a kegyelmet és a jó szándékot, és készek bárki becsületén keresztülgázolni - sa­ját boldogulásuk érdekében. ■ A smink, a világítás, a díszlet rásegít a komor hangulatra. A lelki nyo­mor megjelenik az arco­kon, a bőrön, dudorok­ban és a kelésekben. A jelmezeket Füzér Anni, a díszletet Cziegler Balázs tervezte. A főbb szerepekben Bozó Andrea, Mészáros Sára, Mészáros Máté, Bartsch Kata, Kaszás Gergő, Vajda Milán, Öt­vös András és Görög László lát­ható az egri Gárdonyi Géza Színház nagyszínpadán. Máté Gábor szerint ez az egyik legjobban játszható ma­gyar dráma. Nem csoda, ha nagy sikere volt 1880. január 23-án, amikor a Nemzeti Szín­ház bemutatta a darabot, hiszen realista igényű magyar társa­dalmi drámaként a hétköznapi életből jól ismert figurákat mu­tat a színpadon. Az előadás el­adósodott, kölcsönökből élő sze­replői ma is itt vannak közöt­tünk - mondja a tragikomédia Máté: jól játszható darab EZT A SZÍNDARABOT (ZZ egyik legjobban játszható drámá­nak tartom - mondja Máté Gábor (képünkön). Korának egyik szenzációja volt. Csiky nagy tehetségű drámaíró. Nagy kockázatot vállalt, ami­kor megírta, mert addig ez a fajta színjátszás nem létezett, ami valamilyen módon társa­dalomkritikát mondott volna. Ez egy úttörő vállalkozás volt. Nagy sikere is lett a Nemzeti­ben. Hálásan fogadta a kö­zönség. Olyan alakok jelentek meg a színpadon, akik a hét­köznapokon is. Azóta a hely­zet nem változott... A mai ma­gyar élet is bővelkedik hason­ló alakokban. Most is tapasz­talható az elszegényedés, ami­nek fő oka a hitelekből való élés. Ebben a színdarabban is mindenki kölcsönből él. Az akkori társadalmi problémák nagyon hasonlóak a maiak­hoz. Szellemesen, jól megírt darab a Prolik, jelenettechni­kája hasonló a francia drá­mához, ezért nevettet. Nem akarunk aktualizálni. De nem akarunk korhűek sem lenni, mintha a 19. századi Magyarországon élnénk. Olyan színpadképet szerettem volna, mintha egy Munkácsy- festményben játszanánk. Cziegler Balázs díszlettervező vei és Füzér Anni jelmezterve­zővel megpróbáltunk egy erős hangulatot teremteni a színpa­don, ez meghatározza a játé­kot és segít a színésznek. rendezője, aki jövőre már a bu­dapesti Katona lózsef Színházat igazgatja majd. A darab mulatságos helyze­tekkel, de fanyarul, sőt olykor szívbemarkolóan és kegyetlenül foglalkozik a társadalom szélé­re sodródott figurákkal. Társadalomkritikai tekintet­ben A proletárok a Csiky- életmű legexponáltabb darab­ja, jóllehet a liberális-moralista Csiky a társadalmi valóságot ebben is örökéletűnek veszi, a bűnöket és hibákat pedig az emberi megigazulás rajzával akarja kijavítani. Csiky ugyan­is a világgal csaknem úgy volt, ahogyan Mikszáth: írói maga­tartásában s együttérzésében hőseivel nem volt megbocsátás; nem akart senkit sem fölmen­teni - vállalta csak, kissé szo­morkás mosollyal mindazt, amit megértett. Bozó Andrea - Szederváry Kamilla az emberek sok mindent képe­sek megtenni azért, hogy ké­nyelemben éljenek, vagy egy­szerűen csak túléljenek. Gyak­ran megalkuvóak vagyunk. Csiky proletárjai is alkukat kötnek, hazugságokba folynak bele, így könnyen zsarolhatóvá válnak. Szederváry Kamilla, akit én játszom, egy nem létező 48-as vértanú özvegyének adja ki magát. Ráadásul lányát is a boldogulása eszközeként hasz­nálja. Ugyanakkor áldozat is ez a nő. Belesodródik a hazug­ságokba, amiből már nem tud kilépni. Szívesebben játszom ilyen összetett figurákat, mint egyértelműen pozitív hősöket. A színésznek remek lehetőséget ad a játékra. Mészáros Máté - Zátonyi Bence A PROLIK SZATÍRA. Ma is vannak emberek, akik kényszerűségből, hitelből élnek, erkölcsi fertőben próbálnak létezni. Az én szere­pem is erkölcstelen, rákénysze- rítette az élet, a társadalom. Pár­huzamot lehet vonni Csiky Ma­gyarországa és napjaink között. Vajon erkölcsös feketén dolgoz­ni, vállalkozóként minimálbérre bejelenteni magunkat? Ez mind adócsalás... Erkölcsös felvenni hitelt lakásra, autóra, amikor nem vagyok biztos benne, hogy évek múltán is fizetni tudom? Mégsem lehet mondani ma Ma­gyarországon, hogy egymillió ember erkölcstelen. Ki vagyunk szolgáltatva. Azért beszélek töb­bes számban, mert nekem is van hitelem. Ez a társadalom úgy működik ma, hogy becsüle­tes munkából nem lehet megél­ni. Ezért rákényszerülsz olyan dolgokra, amiket magadtól nem csinálnál. Egyszer csak ott talá­lod magad, ahonnan már nincs visszaút. Es akkor már legyin- tesz, ha már azt, akkor ezt is...Ilyen az én szerepem is. Ki­ábrándult, cinikus ember, aki­nek nem szent se a barátság, se a szerelem. A Látogatók megérkeznek az egri stúdiószínpadra Saárossy Kinga és Mészáros Sá­ra főszereplésével tipikusan XX. századi emberi szenvedéstörté­netet, mégis egri történetet visz színpadra a Gárdo­nyi Géza Színház társulata. Az elő­adás szövegkönyve Kertész Lilly Min­dent felfaltak a lán­gok című önéletírása alapján ké­szült, melyet a rendező Blaskó Balázs és Magyar Fruzsina, dra­maturg, valamint Fábry Péter dolgozott át színpadra. 1944 márciusa és 1945 áprili­sa között egy húszéves egri pol­gárlány, Weisz Lili (Kertész Lilly) egy év alatt végigéli egy teljes emberi élet, több generáció kál­váriaútját, tragikus stációkkal tagolt pokoljárását. Ahogy belemélyedünk a törté­néssorba, úgy váljon konkréttá az irracionalitás. Ugyanígy, a darab lezárása függetle­nedjen a múlttól. Egy „idillikus” múl­tat és egy „reális” jelent szeretnék ütköztetni egy értelmetlen, abszurd, apokalipti­kus egy évvel - mondta az olvasó­próbán a rendező, Blaskó Balázs. Az előadás jelmezeit lánoskuti Márta tervezte, zenéjét Aldobo- lyi Nagy György írta. A mozgást Karsai lános koreografálja. A be­mutató december 2-án lesz, a színház stúdiószínpadán. ■ ■ Kertész Lilly Min­dent felfaltak a lángok című ön­életírása alapján. Elkezdődtek A Mester és Margarita próbái A Mester és Margarita azon regé­nyek közé tartozik, melyeket az ember többször levesz a polcról, beleolvas, aztán nem tudja leten­ni. Az élet különböző szakaszai­ban mást és mást mond, de min­den korosztályhoz megtalálja az oda vezető utat. Sőt, a diktatúra idejében is mást jelent, mint vi­rágzó demokráciák korában. Sze­relmi történet, tabló a harmincas évek Moszkvájáról. De talán sok­színűsége, sokrétegűsége, a fan­tasztikum váltakozása a realitás­sal, a morális kérdések felvetése, a Pilátus-történet sajátos megfo­galmazása, a groteszk hangvétel, az irónia egyidejű jelenléte miatt jönnek létre a regénynek sorra film és színházi előadás-változa­Csizmadia Tibor rendezi Bulgakov művét az egri színpadon tai - ezekkel a gondolatokkal kezdte a próbát Csizmadia Tibor. Az egri Gárdonyi Géza Színház Bozó Andrea és Kaszás Gergő fő­szereplésében játssza majd Bul­gakov darabját december 3-ától. Az előadás díszletét Csanádi Judit, a jelmezeket Berzsenyi Krisztina tervezi. ■ A Gárdonyi Géza Színház novemberi műsora ■ Nagyszínpad 5. PENTEK 19.00 PROLIK Gárdonyi Géza bérlet Bemutató előadás 6. SZOMBAT 19.00 PROLIK Hevesi Sándor bériét 9. KEDD 15.00 PROLIK Ady Endre bérlet 19.00 PROLIK Eszterházy Károly bérlet 10.SZERDA 19.00 PROLIK Katona József bérlet 11. CSÜTÖRTÖK 18.00 ASELYEMCIPŐ Dobó István bérlet 12.PÉNTEK 19.00 ASELYEMCIPŐ Latinovits Zoltán bérlet 13. SZOMBAT 19.00 ASELYEMCIPŐ Egri Páholy 14. VASÁRNAP 19.00 „ANYÁM TYÚK, AVAGY AZ EMBER TRAGÉDIA” a L'art pour Part Társulat előadása 16. KEDD 19.00 ASELYEMCIPŐ Csokonai Vitéz Mihály bérlet 17. SZERDA 19.00 A SELYEMCIPŐ Németh László bérlet 18. CSÜTÖRTÖK 19.00 ASELYEMCIPŐ Bródy Sándor bérlet 19.PÉNTEK 19.00 REQUIEM Pedagógus bérlet 20. SZOMBAT 15.00 REQUIEM Egressy Béni bérlet 19.00 REQUIEM Kelemen László bérlet 22. HÉTFŐ 19.00 „CROSSOVER” a Talamba Ütőegyüttes koncertje 23. KEDD 10.00 ALLATMESEK Mikszáth Kálmán bérlet 15.00 ÁLLATMESÉK Móra Ferenc bérlet 24.SZERDA 19.00 CSÖRGESS MEG! Bérletszünet 25. CSÜTÖRTÖK 10.00 ÁLLATMESÉK Benedek Elek bérlet 15.00 ÁLLATMESÉK Vörösmarty Mihály bérlet 26.PÉNTEK 15.00 ÁLLATMESÉK Balassi Bálint bérlet 27. SZOMBAT 19.00 A SELYEMCIPŐ Illyés Gyula bérlet AZ OLDALT, MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG, PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE. t A J

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom