Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-23 / 272. szám

2010. NOVEMBER 23., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 5 A másokra bízott gyermekéletek sorsok Olykor Hevesben is előfordul, hogy lemondanak jyjjjcsemőkről a szüleik A megdöbbentő esethez - a most 9 hónapos Jancsi­kát sorsára hagyták - ha­sonló történet még nem fordult elő Hevesben. Ám az igen, hogy a szülők le­mondtak gyermekükről, s volt anyuka, aki szülés után eltűnt a kórházból. Szilvás Krisztina Egy országot döbbentett meg a 9 hónapos Jancsika esete, aki 3 napos kora óta, immár 9 hónap­ja él a szegedi gyermekklinikán. Újszülöttként súlyos szívrendel­lenességgel került ide, és 5 hóna­pos korában meg is műtötték. Ezt megelőzően azonban és a műtét óta is hazavihette volna a családja, de ezt nem tették meg. Édesanyja csak néhányszor lá­togatta, legtöbbször még a nagy­mama érdeklődött felőle. Miután híre ment a különös esetnek, úgy tűnik, megoldódik a kisfiú gondja: az illetékes gyámható­ság és a klinika egyeztetései alapján a kicsi családi körben ta­lál majd otthonra, de nem a sa­ját szüleinél. A történetnek hivatalosan már régen le kellett volna zárulnia.- Ha egy gyermeket otthagy­nak a kórházban, akkor arról a kórháznak jelzési kötelezettsége van a gyámhatóság felé - magya­rázza Mentuszné dr. Terék Irén, a Megyei Szociális és Gyámhiva­tal vezetője. - Ők megvizsgálják az esetet, és ha nincs rokon, aki vállalná a kicsit, ideiglenesen ne­velőszülőknél vagy gyermekott­honban helyezik el. Ha a szülő le­mond a gyermekéről, a kicsi szü­letése után 6 hétig még vissza­vonhatja döntését. Később is le­mondhat róla, akkor azonban már nem vonhatja azt vissza. Heves megye három kórházá­nak egyikében sem fordult még elő hasonló eset, gazdátlan gye­rekek itt nincsenek. Az egri Markhot Ferenc Kór­házban azt mondják, nagyon rit­kán fordul elő, hogy a védőnőn keresztül kell megüzenni a szü­lőknek, hogy már haza lehet vin­ni a kicsit.- Én 13 éve vezetem ezt a rész­leget, de a Jancsikáéhoz hasonló eset nem fordult elő - emlékszik vissza Kovácsné Pálos Rita, az új­szülött részleg főnővére. - Ha az anya itt akarja hagyni a csecse­mőt, nyilatkozik róla, mi pedig je­lezzük azt az illetékeseknek. Olyan előfordult, hogy valakinek kis súlyú babája született, és az anyuka hazament, mert otthon is várta-á többi gyerek, de látogatta a kicáit, amíg haza nem vihette. Olyanra is volt példa, hogy bete­gen született a baba, és az anyu­ka először nem akarta elfogadni, de végül nem mondott le róla. Ott­honba került a kicsi, de ott is lá­togatták. Az a minimum, hogy te­lefonálnak, érdeklődnek a szü­lők, még akkor is, ha személye­sen nem tudnak eljönni. Ebben az évben a gyöngyösi Bugát Pál Kórházban eddig há­rom olyan eset történt, mikor a szülők lemondtak a kisbabáról, és szülés után már haza sem vit­ték az újszülöttet. - Az egyik esetben a szülést követően alig pár órával egyszéíüen lelépétt az anya, aki hamis személyes adatokat (név, lakcím) adott meg. A rendőrség segítségével Az örökbefogadók egyévesnél fiatalabb gyereket szeretnének- DÖBBENTEN hallgattam Jan csika történetét. Annyi örökbefogadó szülő van, és a legtöbben 1 év alatti gyermeket szeret­nének - mondja kocsa erika (képünkön), a Heves Megyei Önkor­mányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye igaz­gatója. - Nálunk most magas az örökbe fogad­ható gyerekek és az örökbefo­gadók száma is. Az elmúlt 3 év so­rán évente 20 körül volt az örökbeadásaink szá- fü« ma, idén ennyi lesz. A hozzánk beutalt gyere­kek létszáma emelke­dett, ugyanakkor 2007. december 31-hez képest több mint 100 fővel csök­kent a megyé­ben a gyermek- védelmi gon­doskodásban lévő gyere­kek száma. Ez azért van, mert van egy hóna­punk arra, hogy a szociális bi­zottság megvizsgálja a gyer­mek körülményeit, és mindent megteszünk azért, hogy a ki­csi visszakerülhessen a csa­ládjába, ha a szociális helyzet és a szülők magatartása ezt lehetővé teszi. Megkeressük a vér szerinti szülőket, hogy jöj­jenek el meglátogatni a gyer­meket, erősítjük a kapcsolatu­kat, és végül a hozzánk kerül­tek 40 százalékát vissza tud­juk adni a családhoz. A tör­vény is minket támogat, hi­szen pusztán anyagi helyzet miatt nem lehet kivenni egy gyereket a családból. sem lehetett a kilétét felderíteni - mondja T. Bokros Mária, a kór­ház sajtóreferense. - A babát eb­ben és egy másik esetben is si­került örökbe adni, szerető csa­ládban nevelkednek. A harma­dikügy még lezáratlan. Novem­ber elején született egy kislány, akit a szülők nem látogatnak, a sorsa nem érdekli őket. Hatvanban nem történt kirívó eset a 14 évvel ezelőtt történt rendőrségi ügy óta, amikor egy kukában találtak halott újszülöt­tet. Dr. Rosta Ildikó, az Albert Schweitzer Kórház gyermekosz­tályának főorvosa elmondta: olyan eset van, amikor a szülők napokig nem látogatják meg az intézményben lévő kicsiket, de általában még a rossz körülmé­nyek között élők is ragaszkod­nak a gyerekükhöz. Akadt, aki még a megszületése előtt írás­ban lemondott a babájáról, így | az újszülöttet már a csecsemő- osztályról a nevelőszülők vitték haza. Olyanra azonban náluk sem volt példa, hogy csak úgy otthagytak volna egy apróságot a kórházban. EGYPERCES INTERJÚ Az fontos, mi mit adtunk Európának A Heves Megye Honismereti Egyesület tavasszal ünnepel­te fennállásának ötvenéves ju­bileumát. Az egyesület elnö­két, Somfai Tibornét abból az alkalomból kérdeztük, hogy többen is jubileumi emlékla­pot vehettek át tegnap a Barta- kovics Béla Közösségi Házban.- Ön is egyike volt a kitün­tetetteknek. Kik részesültek még elismerésben?- Mindazok, akik kiválóan dolgoztak a fél évszázad alatt. Emléklapot kapott dr. Mi- sóczy Lajos, Bárdos Alfonzné, Hajdú Jánosné, Sereg József, Molnár Endréné. Dr. Csiffáry Gergely, aki hosszú ideig volt elnöke az egyesületnek, au­gusztus 20-án kapta meg a He­ves Megyéért kitüntetést a közgyűlés elnökétől.- Mi határozza meg tevé­kenységüket?- Foglalkozunk a hagyomá­nyok ápolásával, a múltunk tiszteletére hívunk mindenkit, és arra, hogy átadjuk a jövő­nek a felhalmozott ismerete­ket. Ezt csináljuk, mert Győrfi István néprajzossal együtt valljuk: Európa nem arra kí­váncsi, hogy mit vettünk át az európai kultúrából, hanem ar­ra, hogy ml magyarok mivel gyarapítottuk ezt a kultúrát.- Miből áll a munkájuk a gyakorlatban?- Felelevenítjük a népi szín­játszás hagyományait, amikor a gyerekeket táborba visszük. Tavaly például Benedek Elek mesélőnek, az idén Mikszáth Kálmánnak szenteltük a tábor programját. ■ S. B. S. Somfai Tiborné: fel­adatunk át­adni az is­mereteket. Pályázat segít, hogy lekerüljön a lakat a kis iskolákról reform Az államtitkár véleménye szerint a jövő évi költségvetést még nem érinti a közoktatás átszervezése A nyolcosztályos gimnáziumok­ban a színvonalat mindenkép­pen emelni kell, a bezárt iskolá­kat pedig újjá kell éleszteni - tudtuk meg Hoffmann Rózsa oktatási államtitkártól.- Az oktatási reform készíté­sekor mit képviselnek: újra kell éleszteni a kevés diákkal, esetleg csak alsó tagozattal működő intézményeket?- A kis iskolák a prioritása­ink között szerepelnek. Egy em­berközpontú társadalmat és olyan országot akarunk építeni, ahol a kis • falvak lakóinak ugyanolyan esélyei vannak, mint a nagyvárosokéinak. Eh­hez kell, hogy a gyerek legalább tízéves koráig helyben járhas­son iskolába. Ahol bezárták az iskolákat, de megvan még az igény, az akarat, és van önereje az önkormányzatnak, hogy újra kinyisson a helyi iskola, akkor pályázati úton ezt már jövőre szeretnénk támogatni. A felhí­vást a költségvetési lehetőségek­től függően tesszük közé. Arra törekszünk, hogy anyagi okok miatt ne kelljen becsukni egyet­len kis iskolát se.- Az önkormányzatok most ké­szítik négyéves munkatervü­ket. Hogy számoljanak azzal a kormányzati kijelentéssel, mi­szerint az oktatást érintő köte­lező feladatok jelentős része ki­kerülne a feladatkörükből?- Egy tanév során nem lehet iskolákat átszervezni, bezárni. Szeptembertől lehet, hogy lesz­nek változások, de ezekről még nem tudok végleges véleményt mondani, hiszen a költségvetés változik. Az új közoktatási tör­vény leghamarabb jövő ősszel lép hatályba, ami a 2011-es költ­ségvetésben három hónapot érint. Ahol esetleg az iskola új­raindítását tervezik, képezze­nek némi tartalékot!- Heves megyében, több városunk középiskolájában folyik jelenleg 6 vagy 8 osztá­lyos képzés. Az általános is­kolák pedig panaszkodnak, hogy a jó képességű gyereke­Hoffmann Rózsa: Reformra van szükség a közoktatásban két elhalásszák a kisgimnázi- umi osztályok.- Fontos a tehetséggondozás: ahhoz, hogy a nyolcosztályos gimnáziumok eredményes mun­kát végezzenek, különböző kri­tériumokat kell támasztani ve­lük szemben. Az iskoláknak mi­nőséget kell garantálniuk, hogy a legtehetségesebb tízéves gye­rekeket veszik fel. A változáshoz türelmi időt kell adni, ezért jövő' szeptemberben jelentős módosí­tás még nem várható, de az isko­lák már szembesülni fognak a követelményekkel. Úgy vélem, megyénként egy-egy ilyen intéz­mény működése nem fog kivé- reztetni egy általános iskolát sem. A hat- és nyolcosztályos gimnáziumok működését soha nem szabályozta semmiféle kri­tériumrendszer, ezért alakulha­tott ki a jelenlegi helyzet, ami azért egy kicsit el van túlozva, hiszen az összes felső tagozatos gyerek összlétszámának öt szá­zaléka érintett.- A nemzetiségi iskolák, mint például a mátraszentimrei, milyen normatív támogatásra számíthatnak a jövőben?- Nyilván őket sem érheti hát­rány. Arra nem tudok ígéretet tenni, hogy kétszer, háromszor annyit fognak kapni, mint ed­dig, mert a költségvetés ezt nem teszi lehetővé. A lényeg: nincs félnivalójuk. ■ J. M. < t A Az immár 9 hónapos Jancsika 3 napos kora óta él a szegedi klinikán, mert édesanyja otthagyta újszülött gyerekét, és azóta sem jelentkezik érte

Next

/
Oldalképek
Tartalom