Heves Megyei Hírlap, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-19 / 269. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. NOVEMBER 19., PÉNTEK Az északi régió élelmiszeriparát szeretnék fejleszteni A száz százalék is kevés portré Egy arc, akit mindenki ismer a megyei közművelődésben A papírmunka az agrárium szereplőinek is elengedhetetlen „Élelmiszer-ipari innovációs tö­rekvések és azok eredményei” címmel tartottak projektnyitó rendezvényt és szakmai konfe­renciát csütörtökön Egerben, az Eszterházy Károly Főiskolán az EgerFood Regionális Tudásköz­pont szervezésében. Az esemé­nyen több érdekes előadás is el­hangzott a témáról. ■ Az elöregedő társada­lom újabb és újabb kihí­vásokat támaszt. A konferencia célja - ahogy a tudásközponté is - régiónk ag­rárgazdaságának, élelmiszer- iparának fejlesztése és verseny- képességének növelése, a nem­zetközi tekintetben is innovatív, új magyar termékek kidolgozá­sa, azok piacra jutásának előse­gítése. Dr. Kiss Attila, az Eger­Food főigazgatója elmondta, hogy az élelmiszer-gazdaság he­lye a magyar nemzetgazdaság­ban tartósan alacsony szinten van, 2009-ben pedig az összes élelmiszer fogyasztása vissza­esett. Az elöregedő társadalom új és új kihívásokat támaszt, de a fogyasztók 67 százaléka sze­retne többet tenni az egészsége érdekében. A projektben részt­vevők fontosnak tartják a bioélelmiszerek, a nemzeti, regi­onális sajátosságok fejlesztését és piacuk szélesítését. ■ Jobbikos városatyák jótékonykodtak Átutalták az első hónapra járó képviselői tiszteletdíjukat a Job­bik egri városatyái a kolontári vörösiszap-katasztrófa áldozata­inak. Bognár Ignác és Tóth Ist­ván csütörtöki sajtótájékoztató­jukon bemutatták a jótékonyko­dást bizonyító csekkeket. Tóth Istvántól megtudtuk: ha a jövő héten a városi közgyűlés jó­váhagyja, ezentúl ő ül majd a Költségvetési és Gazdálkodási Bizottságban, az urbanisztikai és környezetvédelmi bizottsági tagságát Császár Zoltán függet­len képviselő veszi át. A lobbik városi alelnökének közlése sze­rint a cserét Császár Zoltán kez­deményezte. , ■ AHét Dmbere Nagyné Váradi Annát szinte mindenki ismeri, aki kapcsolatba került Heves megye közművelő­désével. Munkásságát Wlassics Gyula-díjjal is­merték el október 23-án. Barta Katalin- Az országban évente húsz szakember veheti át a Wlassics Gyula-díjat. Önt ho­gyan érintette az elismerés?- A lexikon szerint Wlassics Gyula-díj azoknak a közműve­lődésben dolgozó szakemberek­nek adományozható állami ki­tüntetés, akik az iskolán kívüli művelődésben új módszerek ki­dolgozásával, azok alkalmazá­sával és terjesztésével kiemel­kedő eredménnyel szolgálták a korszerű művelődést és a mű­vészi ízlés fejlesztését. Nagy örömmel tölt el az elismerés, de az igazi sikerélményt a mun­kámmal kapcsolatos apró visz- szajelzések jelentik.- Nyolcgyermekes dormándi romacsalád legkisebb gyerme­keként indult neki a nagyvi­lágnak. Hogyan emlékszik a kezdetekre?- Édesapám zenészként szó­rakoztatta a környéken élőket, édesanyám módosabb családok­nál vállalt házvezetőnői munkát. Mindössze hat elemivel rendel­keztek, mivel azonban nagyon sok helyen megfordultak, szó szerint magukba szívták és haza­hozták a más családoknál ta­pasztalt kultúrát. Ragaszkodtak hozzá, hogy vala­mennyien tanul­junk, így minden testvérem leérettsé­gizett, becsületes szakmát tanult. Én, a legkisebb, gyer­mekként leginkább csak magamra számíthattam. Szerencsére olyan pedagógusok vettek, a szárnyaik alá, akik mel­lett elhittem, hogy ha elég szor­Az igazi sikert nem a díjak, hanem a munkámmal kapcsolatos apró visszajelzések jelentik - hangoztatja a kitüntetett népművelő Egy időben gyakran hajna­lokig tanultam, és szinte alvás nélkül indultam dolgozni. galmas vagyok, minden vágyam teljesülhet. A dicséret, a biztatás, a bizalom mindig szárnyakat adott, és amikor 17 éves korom­ban megjelent az első cikkem a megyei újságban, madarat lehetett volna velem fogatni.- Már gyors- és gépíróként dolgo­zott, amikor felvé­telt nyert a Gárdo­nyi Géza Gimnáziumba, ké­sőbb az egri tanárképző főis­kola népművelő-könyvtár sza­kára. Ez akkoriban egy roma­lány esetében nem volt hét­köznapi dolog. Mi inspirálta?- Mindig erős belső késztetést éreztem, hogy bizonyítsam ma­gamnak és a környezetemnek: többre vagyok képes, mint a falumbeliek többsége. Rengete­get köszönhetek Kántor Tibor és dr. Somos Lajos tanár uraknak, Gyurkó Gézának, a Népújság egykori főszerkesztőjének. Olyan tisztelettel, szeretettel és bizalommal figyelték a munká­mat és a tanulmányaimat, hogy nem okozhattam nekik csaló­dást. így fordult elő, hogy egy időben gyakran hajnalokig ta­nultam, és szinte alvás nélkül indultam dolgozni.- A megyei művelődési köz­pontba 1978-ban került nép­művelőként, ahol 2008-ig szá­mos országos rendezvény életrehívása fölött bábásko­dott. Felsorolna néhányat?- Ilyen a Nyugdíjasok Orszá­gos Színjátszó Fesztiválja, az Or­szágos Népviseleti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó konferenciák, a Cigány Kulturális Fesztiválok, az Interetnikus találkozók, szá­mos esélyteremtő tábor megszer­vezése. Idén az egyik legsikere­sebb rendezvényünk az a Régiós Népművészeti Tárlat volt, amely három megye népművészeti kin­cseit vonultatta fel az egri várban.- Jelenleg a megyei pedagógi­ai intézetben dolgozik, de to­vábbra is fáradhatatlanul pá­lyázik, szervez. A családja hogy tolerálja mindezt? . - Mivel sokáig tanultam, vi­szonylag későn, 27 évesen men­tem férjhez. Szerencsére a férjem és a fiam mindig mindenben tá­mogattak. A párom már nyug­díjas, a gyermekem hegedű- művész a Debreceni Film- harmonikusoknál. Belő­lük merítem az erőt a hét­köznapokhoz. A szárma­zásom miatt nekem soha nem volt elég százszáza­lékosan teljesíteni. Ah­hoz, hogy elfogadjanak és elismerjék a munká­mat, legalább 300 száza­lékot kellett nyújtanom az élet minden területén. Mindent összegezve há­lás vagyok a sorsnak, hogy ilyen hivatással és csa­láddal ajándékozott meg. NAGYNE VÁRADI ANNA Dormándi család gyermeke. VÉGZETTSÉGE: népművelő, könyvtáros. ELISMERÉSEI: Kiváló Népművelő (1982), Nívódíj (1991), Közéleti díj (1998), Király Zsiga-díj (2005), Pro Cultura Minoritatum Hungarie (2007), Wlassics Gyula-díj (2010). Az agrár-igazgatásról volt szó a minap a Heves Megyei Agrárka­mara által szervezett rendezvé­nyen Demjénben, az Egri Korona Borházban. A Mezőgazdasági és Vidékfej­lesztési Hivatal (MVH) megyei kirendeltségének vezetője, Si­mon Attila fölhívta a figyelmet a 2010. évi egységes kérelem adat- egyeztetésére felszólító végzés­re, amelyet a napokban kaptak meg a túligénylésben érintett ügyfelek. Elmondta, a gazdák többsége már megkapta a terü­letalapú támogatás előlegét. ■ Az adatszolgáltatási időszak pontosan no­vember 30-ig tart. Ignácz Balázs, az MVH osz­tályvezetője az AKG-program- ban résztvevő gazdálkodók hely­színi ellenőrzésének tapasztala­tait ismertette. Kitért az ellenőr­zési folyamatokra, és arra, hogy fontos a gazdálkodási napló pon­tos és naprakész vezetése. Utób­bi dokumentum adatainak elektronikus feltöltéséről, a tech-. nikai részletekről beszélt Bocsi Csaba, a Heves Megyei Mező- gazdasági Szakigazgatási Hiva­tal földművelésügyi igazgatója. Az adatszolgáltatási időszak no­vember 30-ig tart, ezután az ada­tok elektronikus feltöltésére nincs mód. A benyújtás elmu­lasztását büntetik. ■ Az utolsó nagy hajrá következik az egri főiskolán November 15-ig kellett záróvizs­gára jelentkezniük az egri Eszterházy Károly Főiskola eb­ben a tanévben diplomázás előtt álló hallgatóinak. Államvizsgára az a hallgató bocsátható, aki szakdolgozatát november 15-ig a dékáni hivatal­ban beköttetve és CD-re írva be­mutatta, tanulmányi követelmé­nyeinek 2011. január 8-ig eleget tesz, a szako(ko)n előírt kre- diteket megszerzi. A záróvizs­gákra 2011. január 17-22. között kerül sor. Sokan ezeket a feltéte­leket teljesítve sem kaphatnak diplomát, míg középfokú nyelv­vizsgát nem szereznek. ■ Kemény harcot hirdetnek a dolgozók érdekében kongresszus Szélesebb összefogásra törekszik a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége Folytatás az 1. oldalról Különösen a kisvállalkozóknál foglalkoztatottak esetében van még sok tennivaló, hiszen e he­lyeken a munkaszerződések - ha egyáltalán vannak - nem mindig felelnek meg a törvényi előírásoknak.- Mindebben segítséget is adunk - mondta Fodor Pálné. - A fiataloknak szóló „Hogyan to­vább?” című összeállításunk szerződésmintákat is tartalmaz. Az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat tavaly tavasszal a pe­dagógusoknak tartott képzésso­rozatot „Munkaügyi ismeretek” címmel. Több szervezettel mű­ködtetjük az Európai Unió által is támogatott Jogpont hálózatot. A Hírlap kérdésére, mi­ért csökken a szakszer­vezeti tagok száma, Fo­dor Pálné így válaszolt:- A létszám apadásá­nak oka részben a nyugdíjba kerülők, az elbocsátottak számának gyara­podása, rész­ben a mun- kahelyek megszűné­se. Pótlásuk végett helyi tit­Fodor Pálné: Több fia­talra lenne szükség a szakszervezetben káraink, az ágazati szervezetek képviselői a fiatalokkal sze­mélyesen beszélgetnek el. Középiskolákban a diákön­kormányzatok már össze­tartásra nevelik a tanuló­kat. Egerben például a Pozsonyi úti kereske­delmi szakközépis­kolában már kiala­kítottak ehhez ha­sonlót. Felvető­dött, hogy a mun­kanélkülieknek fészek-alapszer- vezeteket lehetne létrehozni. A kongresszusra való felkészülés ré­sze volt, hogy az Tíz Heves megyei kapott mandátumot HEVES MEGYÉBEN közel 110 ezer a foglalkoztatottak szá­ma, ebből 25 százalék a szak- szervezeti tagoké a hat konfö­derációban. Mintegy 14 ezer 500-an tartoznak az MSZOSZ- hez a csaknem 80 alapszerve- zetből Szűkebb hazánk mun­kavállalóit a kongresszuson tízen képviselik. MSZOSZ elnöke, Pataky Péter és az alelnök Hernádvölgyi Andrea minden megyébe ellá­togatott, vitára bocsátotta a kongresszusi anyagot és össze­gyűjtötte a munkavállalók véle­ményeit. Ennek alapján fogal­mazták meg a szövetség főbb programpontjait, ezek: a foglal­koztatás megtartása, bővítése, az, hogy a bérek biztosítsák a dolgozók megélhetését, a mun­kabiztonsági és foglalkoztatás­egészségügyi helyzet javítása, a nyugdíjasok életminőségének jobbítása, a szociális párbeszéd fenntartása és a tagszervezés.- A kongresszustól azt várom - mondta Fodor Pálné -, hogy még többen rájöjjenek arra, mennyire fontos az összefogás, és távlatilag nőjön a taglétszám. A programtól azt, hogy a bérek­ben is érzékelhetően legyen újra becsülete a munkának. ■ Sz. Z. Új buszvárót adtak át Andomaktályán Új, fedett buszváró létesítéséről döntött a község legzsúfoltabb megállójában, az egykori Mo- csáry-kastély előtti területen a frissen megválasztott képviselő- testület Andomaktályán. A főút mellett, az Eger felé vezető olda­lon csak itt nem volt fedett busz­váró, holott a legtöbben itt száll­nak buszra. Az önkormányzat október 18- án határozott az építkezésről, no­vember 17-én már birtokba is ve­hette a létesítményt a lakosság. A kőműves- és burkolómunká­kat a közcélú munkások végez­ték. A váró építésével egy idő­bért a túlsó oldalon járdát is épí­tettek az eddig földúton hazaté­rő lakosoknak. ■ i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom