Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
2010-10-28 / 251. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Elektronikai hulladékot gyűjtenek a környezetvédők Nem utazunk túl messzire hazai turizmus Mindenki a saját régióját részesíti előnyben Emlékszobát terveznek a Cifraiskolában az évfordulóra Elektronikai hulladékgyűjtést szervez ma és holnap a megye- székhelyen az Életfa Környezet- védő Szövetség - tudtuk meg Fónagy Gergely programfelelőstől. A rossz, használaton kívüli, bontatlan szerkezetű elektronikai hulladékot - rádiót, televíziót, lemezjátszót, vasalót, számítógépet, elektromos konyhai berendezéseket és barkácsgépeket, villanybojlert, mobiltelefont - és a használt gumiabroncsokat térítésmentesen átadhatják az Életfa Környezetvédő Szövetségnél (Bajcsy-Zsilinszky utca 9.), a Városgondozás Kft. lerakóhelyén (Homok út 26.), valamint az Eszterházy Károly Főiskola „D” épületénél (Leányka u. 6.). Minderre a mostani akció keretében csütörtökön és pénteken 8-16 óráig van lehetőség. Az elektronikai hulladékok szakszerű elhelyezéséről az Életfa Környezetvédő Szövetség és a Nagyrédei Környezetvédők és Hagyományőrzők Egyesülete gondoskodik. Ugyanakkor az akció keretében nem áll módjukban fogadni szárazelemet, továbbá olyan háztartási eszközöket, amelyek szétszerelt (kibelezett) állapotban vannak. Az egri gyűjtéssel egy időben a gyöngyösi kistérség számos településén is meg lehet szabadulni törvényesen az elektronikai hulladékoktól. ■ Telt ház előtt tették le az esküjüket Erdőkövesden a napokban tartotta alakuló ülését az újonnan megválasztott önkormányzati vezetés. A falu új vezetői és képviselői a zsúfolásig megtelt művelődési ház nagytermében tették le esküjüket. Gombás Dezsőné polgármester ismertette programját, majd Pálfy Zoltán személyében alpolgármestert választott a grémium. Mint azt a község vezetőjétől megtudtuk, ő maga társadalmi megbízásban vállalta a polgármesteri teendőket, az alpolgármester és a képviselők pedig lemondtak tiszteletdíjukról. Az ebből származó bevételt az Erdőkövesdért Alapítvány számlájára utalják át. ■ Pihenés a vízparton. A statisztikai adatok szerint az első fél évben a hétvégi típusú, 1-3 éjszakás utak voltak többségben. Képünk illusztráció. A legtöbben ma is saját régión belül pihennek, így van ez Hevesben is. Tóth Balázs Európai mércével mérve még mindig alacsony volt az első félévi utazási hajlandóságunk (s az erre szánt pénzünk). A tavalyi visz- szaeséshez viszonyítva azonban minimális javulást tapasztaltak az idegenforgalmi szektorban. A Központi Staüsztikai Hivatal adatai szerint a belföldi idegenforgalomban a lakosság 23 százaléka vett részt úgy, hogy legalább egy többnapos utazást tett Az utazáBÁR KEVESEBB VOLT AZ ÚT, a költés viszont 4 százalékkal nőtt, megközelítette a százmillión! forintot. Az összeg harmada szállásra ment el, 23 milliárdot költöttünk vendéglátóhelyeken, s élelmiszerre. Közlekedésre (üzemanyaggal együtt) 22 milliárd forint jutott. A turisztikai fogyasztás harmada a budapestiektől származott,. s a pénz 28 százaléka a sok száma (7,9 millió) és az azokon eltöltött idő (29,5 millió nap) 2, illetve 1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A KSH szerint az első fél évben a hétvégi típusú, 1-3 éjszakás utak voltak többségben, a lakosság 19 százaléka vett részt ilyenen, ettől hosszabbon pedig 8,2 százaléknyian. Az átlagot jelentős mértékben meghaladja a fővárosiak hajlandósága, régiónké pedig a sor végén van. Jellemző, hogy a hétvégi házzal rendelkezőknek több mint fele utazott el 1-1 hétvégére, s négytizedük több napra. Szoros kapcsolat van az anyagi lehetőségek és az utazások között: a helyzetüket átlag feBalatonhoz vándorolt. A néhány napos belföldi utakon 58 milliárd forintra becsülhető a fogyasztás (ez 3 százalékos Az észak-magyarországiak utazásai és turisztikai fogyasztása (2010.1. félév) Célrégió Eltöltött idő (ezer nap) Turisztikai fogyasztás (millió Ft) Budapest, Közép-Duna-vidék 671 1797 Észak-Magyarország 1196 2074 Észak-Alföld 295 1100 Tisza-tó 196 584 Dél-Alföld 32 50 Közép-Dunántúl 60 219 Balaton 277 2299 Dél-Dunántúl 20 126 Nyugat-Dunántúl 68 285 Összesen 2816 8 532 FORRÁS: KSH lettinek érzők 28, a szűkös körülmények között élők 14 százaléka vett részt az 1 -3 napos belföldi turizmusban. A saját anyagi helycsökkenés), ebből a közép-magyarországiak 41 százalékkal részesednek. Egy turista egy nap alatt átlagosan 3200 forintot költött, amely 2 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi. A négy és több napos kirándulások 41 milliárdos költéssel jártak, amely 16 százalékos emelkedést jelent 2009 első fél évéhez mérve. Egy utazó napi kiadása tizedével, 3600 forintra nőtt. zetüket jónak ítélők ötödé, az átlagosak 11, a szerény anyagi helyzetűeknek mindössze 4-5 százaléka volt távol otthonától négy vagy több napot. Az utazások nagy többsége autós volt. A rövidebb utazások kiemelt célja Budapest-Közép-Duna-vi- dék volt, megelőzve a Közép-Du- nántúlt és az Észak-Alföldet. A hosszabb utak főként a Balatonhoz irányultak, a második a főváros és térsége. Az ország többi részére elsősorban a régión belüli utazások voltak a jellemzők. így volt ez Észak-Magyaror- szág esetében is, ahol a további sorrend (rövid kirándulások alkalmával) a középső országrész, az Észak-Alföld és a Tisza-tó volt. Az ökoturisztikai látványosságokhoz a legtöbb utazó hétvégenként régiónkból érkezett, míg hosszabb időre leginkább a budapestiek érkeztek oda. Borsodból, Hevesből és Nógrádból 4 vagy több napra leginkább régión belüli úti célt vagy balatonit választottak. A Duna nagy választóvonal, a mozgás a dunántúli és inneni országrész között minimális. Figyelemre méltó az érdektelenség a Tisza-tó iránt a dél-alföldiek részéről, igaz, ők eljönnek a hegyekbe, viszont régiónk küldi hozzájuk a legkevesebb vendéget. Százmilliárdos költekezés: szállásra, ételre, italra, üzemanyagra Egerben a röviden csak Cifraiskolaként emlegetett épület idén ünnepli átadásának 80. évfordulóját. Az iskola épületét jelenleg az Eventus Üzleti, Művészeti Szakiskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény használja művészetoktatási célokra. Feltehetően kevesen tudják a városban, hogy a Cifraiskolát gróf Klebelsberg Kuno építtette vallás- és köz- oktatásügyi minisztersége (1922-1931) idején. A miniszter belátta, hogy csak akkor vehetjük fel a versenyt Európa országaival, ha gazdasági és kulturális szempontból is lépést tartunk velük. Kezdeményezésének nyomán közel 5000 iskola épült a század első felében. E programnak köszönhetően Eger városában is nőtt az iskolák száma. Neki és a korabeli városvezetőségnek köszönhetjük, hogy felépült az immáron 80 éves Cifraiskola a maga 4+1 tantermével. A verseny- tárgyalás határozatai alapján a Cifraiskolában 1930 őszén kezdődött a tanítás. Az intézmény padlóját azóta is, immáron 80 éve diákok koptatják. ■ Felújítanák a homlokzatot, a régi bejáratot, ahol Klebelsberg-emléktáblát helyeznének el. Az Eventusban méltó módon szeretnének megemlékezni a . hajdani eseményről és az azóta eltelt nyolcvan évről - tudtuk meg Sajtos Attilától, az intézmény igazgatójától. Épp ezért egy emléktáblát kívánnak elhelyezni az épület falán. Kérnek minden Cifra-hóstyai lakost, egri polgárt, az iskola volt és jelenlegi diákját, pedagógusát, hogy anyagi és közösségi munka révén támogassák a nemes kezdeményezést. Terveik szerint felújítanák az épület homlokzatát, a régi bejáratot, s itt Klebelsberg-emlék- táblát helyeznének el. Kialakítanának egy emlékszobát is, amely a hajdani oktatás sajátosságait mutatja be. Ehhez kérik az öregdiákok, tanárok segítségét is, akik saját élményeikkel gazdagíthatnák a szobát. Az iskolavezetés kéri továbbá azt is, hogy küldjenek régi képeket, beszámolót az iskolával kapcsolatban. ■ Jól halad az Arany János Általános Iskola és Szakiskola bővítése és felújítása A megyei önkormányzat az ÉMOP-4.3.1/2F program keretében a „Közoktatás térségi sajátosságokhoz igazodó szervezése és infrastruktúrájának fejlesztése" elnevezésű pályázaton „Adj esélyt!" címmel támogatást nyert el az Arany János Iskola és Szakiskola bővítésére és felújítására a hátrányos helyzetű gyermekek integrációja érdekében. A projekt tartalma: a meglévő épület tetőterében 36 fős kollégium létesült, sor kerül a meglévő iskolaépület felújítására, akadálymentesítésre, sportudvar, játszóudvar, parkolók kerülnek kialakításra, megújul a kerítés. A kollégiumi elhelyezés és nevelés hozzájárul a tanulók környezeti kultúrájának és higiénés igényszintjének növeléséhez, ami kedvező lehetőséget teremt egészségesebb életfeltételeik kialakításához is. Javul az esély a tehetséggondozásra, a tanulók személyisége kibontakoztatására, a kulturáltabb, műveltebb, önmagukra és környezetükre igényesebb egyének képzésére a sajátos nevelési módszerek, gyógypedagógus alkalmazásával, ezzel együtt a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi beilleszkedésére. A projekt az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében 195 117 611 Ft támogatást kap. A beruházás ez évben befejeződik, a szakmai program az új tanévben fog indulni. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg. UMFT infóvonal: 06 40 638 638 nfu@nfu.gov.ho www.nfu.hu Bcfektäti a jóvSt/c tó FEJLESZTÉSI TERV A Louis Spohr Sinfonietta hangversenye kamarazenekar A koncert előtt megkoszorúzták egykori mesterük sírját Lore Schrettner, a Louis Spohr Sinfonietta elnevezésű kamara- zenekar művészeti vezetője „Ausztria és Magyarország találkozása” mottóval állította ösz- sze koncertműsorát a minap Egerben, a Farkas Ferenc Zeneiskolában. Műsorukban ezúttal Bartók Béla, Weiner Leó, Farkas Ferenc, Josepf Haydn, Franz Schubert művei csendültek fel. Az osztrák-német vonószenekar egyébként több sikeres koncertet is adott már a megyeszékhelyen, például a Fesztivál a Barokk Egerben rendezvénysorozat keretében a Minorita-templomban. A zenekar Kocsis Albert, hatvani születésű Liszt Ferenc-díC £ c u. Sikert aratott a koncert az egri Farkas Ferenc Zeneiskolában. jas, a Magyar Köztársaság Érdemérmével kitüntetett hegedű- művész növendékeiből áll össze. A kamarazenekar tagjai a koncert előtt megkoszorúzták egykori mesterük sírját Hatvanban. Lore Schrettner nagy szeretettel említi Kocsis Albertet, akivel közösen több emlékezetes koncertet adtak hazánkban. Az elmúlt húsz évben Európán kívül Japánban, Amerikában, Afrikában is számos hangversenyen ünnepelhette őket a közönség. A zenekar több jelentős megmérettetésen szerzett elismerést, a legrangosabb milánói kamara- zenekari verseny első díját, illetve a milánói Scala különdíját kapta meg. ■ \ f f
