Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-19 / 244. szám

3 2010. OKTÓBER 19., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP HÍREK Eger TÖRTÉNELEM A Magyarok Szövetsége programot rendez szerdán 18 órától a Bartakovics Közösségi Házban. Tóth Zoltán József az „Alkotmányosság a Szent Korona fényében" címmel tart előadást. Gyöngyöspata kiállítás Pataki József tűzzománcaiból nyílt tárlat a Nandi vendégház galériájában. Harminc alkotás tekinthető meg, amiket az egri életmű-kiállítás anyagából válogatott össze a művész. Kerecsend megalakultak a napokban megtartották a telepü­lési „nagy”, a Német és a Cigány Kisebbségi Önkormányzat alaku­ló ülését. A választási bizottság elnöke tájékoztatta az egybegyűl­teket a választás végeredményé­ről, majd a képviselők esküt tet­tek és átvették a megbízólevelei­ket. A tanácskozás második felé­ben megválasztották a bizottsá­gok tisztségviselőit és vezetőit. Szarvaskő MULATSÁG A Csipke­bogyó-fesztivált szombaton az Állo­máskerti Szabadidőparkban ren­dezi meg az önkormányzat. A reg­gel 9 órakor kezdődő rendezvé­nyen csipkelekvárt készítenek, az erdők-mezők legjavából főzött étel­különlegességek mellett szórakoz­tató programokat is kínálnak. Szilvásvárad LÁTOGATÓK Tavaly a helybeli fiatalok utaztak el Ber­lin Steglitz-Zehlendorf kerületébe, tekintettel arra, hogy az önkor­mányzat 21 éve ápol testvérte­lepülési kapcsolatot a városrész­szel. Most 13 német diák és 3 fel­nőtt kísérő viszonozta a látoga­tást. Megismerkedtek a falu és a Szalajka-völgy látványosságaival, kikocsiztak a méneshez, elkerék­pároztak a Millenniumi kilátóhoz, elutaztak Egerbe, Aggtelekre, Demjénbe és Budapestre. Vége­zetül barátságos kézilabda-mér­kőzést vívtak a helybeliekkel. Verpelét TERVEK A képviselő- testület munkáját négy bizottság segíti. Az egyik a pénzügyi, a má­sik az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-kezelő, a har­madik a szociális és egészség- ügyi, a negyedik a településfej­lesztési és környezetvédelmi. Az ülésen Farkas Sándor polgár- mester ismertette a gazdasági programot, kiemelve a munka­helyteremtést és az árvízvédel­met. Az új testület is eltökélt az ügyben, hogy a nagyközség vál­jon várossá. Januárban ismét be­nyújtják a pályázatot. Ma már nem úri passzió abroncsváltás Hét fok alatt másként viselkedik a gumi A szakemberek szerint mind a négy kerékre érdemes téli gumit szerelni a kellő biztonság kedvéért Egyre több autós látja be, hogy a nyári abroncsok télire való váltása nem úri passzió, hanem a bizton­ságos közlekedés záloga. Sike Sándor A rendőrség a közeljövőben vár­ható hideg időjárás miatt már ja­vasolja a nyári gumik téliekre váltását. Az egri GumiBörze Kistályai úti műhelyében hétfőn már nagy volt a forgalom. Láthatóan egyre több autós van tisztában azzal, hogy a téli gumiabroncsok szerepe nemcsak az, hogy a ha­vas utakon könnyebben közle­kedjünk, hanem az is, hogy a gu­minak az útfelülethez való tapa­dásában a plusz 7 Celsius-fok alá süllyedt hőmérséklet okozta vál­tozásokat ellensúlyozzuk. Azaz a cserével semmiképp sem sza­bad megvárni az első havat, ezt a külső levegő hőmérsékletéhez kell szabnunk. Magdus Csaba, a GumiBörze vezetője úgy vélekedett: egyre inkább rászoknak az autósok ar­ra, hogy ha tehetik, váltanak. Ma már a hivatásszerűen közleke­dők szinte száz százaléka téli gu­mival jár, de az „úrvezetők” kö­rében is bőven 60 százalék fö­lötti a téli abroncsot használók aránya. Ma már nem „kétkere­keznek”, alapvetően négy kere­ket cserél mindenki. Kérdésünkre, hogy miben más a téli időjárási viszonyokra kifejlesztett gumi, Magdus Csa­ba elmondta: a jó téli abroncs a leghidegebb időben is lágy, ru­galmas marad, megőrzi tapadóképességét, míg a nyári­ra jellemző paraméterek a hő­mérséklet csökkenésével erősen romlanak. Havas úton egy 50 km/óra sebességgel haladó, téli abronccsal felszerelt és ABS szel ellátott gépkocsi már 35 méteres fékút meg­tétele után megáll. Egy közismert gumi­gyártó cég vizsgála­tai szerint egy személyautó le­taposott ha­von 50 kilo­méteres tem­póról fékezve több mint 20 méterrel előbb jut téli gumival nyu­galmi helyzetbe.- A biztonságunkért semmi sem lehet drága. Csak olyan mé­retű gumit szabad felszerelni, amilyet előírtak, a profilmélysé­ge pedig legalább négy millimé­ter legyen. A téli gumi fagypont alatti hőmérsékleten sem lesz kemény, így a tapadása jobb - fogalmazott Magdus Csaba. Más szakemberek sze­rint a váltáskor célszerű a lengéscsillapítókat is Téli gumiabroncsok ára személygépkocsikra Méret Bruttó ár/forint 155/70/13 7 900-tól 175/65/14 10900-tól 195/65/15 12 900-tól 205/55/16 15900-tól FORRÁS: GUMIBÖRZE EGER ellenőriztetni, hiszen állapotuk a kocsi úttartását, stabilitását, sőt a fékút hosszát is jelentősen be­A téli abroncs nem csupán „hógumi” átéli gumit arra fejlesztették ki, hogy az összes té­len előforduló ve­zetési helyzetben megállja a he­lyét. A havas, kevésbé vagy erősen jeges, nedves vagy vizes utakon, de még hideg, száraz aszfal­ton is nagyobb biztonságot je­lent. Hét Celsius-fok alatti hfr mérsékleten a téli gumival felszerelt gépjárművek a leg­biztonságosabbak, ugyanis nemcsak a futófelület mintá­zata és a lamellák száma, hanem a gumi anyaga is lé­nyeges szempont. folyásolja. A biztonságot szolgál­ja, hogy a téli abroncs levegőnyo­mása 0,2 bar-ral nagyobb kell, hogy legyen, mint az azonos mé­retű nyárié. A szakemberek szerint mind a négy kerékre kell téli gumit szerelni, de ha csak kettőre fut­ja, akkor hajtástól függetlenül a hátsókra ajánlatos felszerel­ni. Veszélyesebb ugyanis, ha az autó hátulja fékezéskor kitör a nyári gumik gyengébb tapa­dása miatt, mintha kisebb a fékhatás és kevésbé irányítha­tó az autó eleje. V GYORSSZAVAZAS II Használ-e Ön az autóján téli gumiabroncsot? Szavazzon hírportálunkon ^ ma 16 óráig: HEOLhu %/ A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. SZUROMI RITA Legszegényebb szegények mi kell ahhoz, hogy valaki szegény legyen? Körmönfont szociológiai, társadalmi ösz- szefüggések mellőzésével elég csak annyi, hogy árvíz, tornádó, tűz vagy iszap pusz­títsa el egy pillanat alatt az egyén élete munkáját. A szegénység, korunk lap­pangó pestise egyre na­gyobb méreteket ölt. Több ezren vannak fedél nélkül, akiknek ingatlanjait elpusz­tították az idei természeti csapások. Több tízezren vannak, akiknek a munka- nélküliség vagy a devizahi­telük döntötte be költségve­tésüket. Több százezren vannak, akik iskolázottsá­guk hiánya okán, vagy a le­szakadó társadalmi-telepü­lési környezetben jutottak a mélyszegénység állapotába. A szegénység hétköznapi fo­galom lett. Nem véletlen, hogy az ellene való küzde­lem napján sorra kerültek elő a riasztóbbnál riasztóbb statisztikák. A magyar la­kosság 14, a gyermekek 25 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A világban sem jobb a helyzet: 800 mil­lió ember él rendkívüli sze­génységben, 1,7 milliárd tengődik napi két dollárból, nagyjából 440 forintból. E számoknál is szomorúbb, hogy a tények mögött nin­csenek ott az okok, a megol­dások. A segélyezés, a gyors, de felszínes cselekvé­si tervek még a látszatot sem képesek orvosolni. de létezik másfajta sze­génység is a szegények vilá­gában. Az a lelki devalváló- dottság, amelyet az anyagi, javak nélkülözése szül. Eb­be beletartozik az erkölcs elvesztése, a tudás tisztele­tének, a szép meglátásának, az érték megbecsülésének a hiánya. És ez a szegénység még veszélyesebbé válhat, mint a pénztelenség. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu A hátrányos helyzetűek táborban szőtt barátsága Koncertekkel gyűjtenek az egri diákok misszió Az iszapkatasztrófa károsultjainak segít a gyermekkar Hatvanban hátrányos helyzetű felnőttek részére rendezett ha­gyományőrző kézműves-tábort a közelmúltban a Városi Művelődési Központ és Könyv­tár. A Matiszlovics- né Horváth Éva igaz- gatóhelyettes által irányított „Máskép(p) 60” elne­vezésű felzárkóztató program­ban jórészt nagycsaládosok, gye­sen lévő kismamák, mozgássé­rültek, rokkantnyugdíjasok és munkanélküliek vettek részt. A városban, valamint a hatva­ni kistérségben élőket Jetiinek János internet-használatra, Tóth István vesszőfonásra, Püski Irén Zsófia nemezelésre és ba­tikolásra tanította. Az egy-egy héten át foglalkoztatott két cso­porttal Csaszli Mariann és Var­ga Zsuzsa a mo­dern kézműves­technikákat ismer­tette meg: deku- pázst (szalvétatech­nikát), fadísztárgy- készítést, zsugortechnikát, por­celánfestést és antikoló festést gyakoroltak. Az ebéd és a tábor­ban való részvétel egyaránt in­gyenes volt. A foglalkozások ki­tűnő hangulatban zajlottak, sőt olyannyira összebarátkozott mindenki, hogy a tervek szerint karácsony előtt újra randevúz­nak majd, ápolandó a táborban szövődött ismeretségeket. ■ ■ A helyieken kí­vül a kistérség­ből is érkeztek résztvevők. Koncertturnéval gyűjt adomá­nyokat az iszapkatasztrófa káro­sultjainak Eger Város Egyesített Gyermekkara. Az öt, nem ének tagozatos iskola diákjaiból ösz- szeállt mintegy száztagú kórus mind az öt intézményben 35-40 perces koncertet ad. A szólót mindig az az ének-zene szakos pedagógus énekli, akinek az is­kolájában szerepelnek. Elsőként hétfőn a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnáziumban lépett fel a kar, óriási sikerrel. Ezt szer­dán a Dobó István Gimnázium­ban tartandó koncert követi. Jö­vő hétfőn a Gárdonyi Géza Cisz­terci Gimnáziumban, november 9-én a Felsővárosi Általános Is­kolában, november 15-én a Hu­A városi gyermekkórus tegnap a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázi­umban adott jótékonysági koncertet az iszapkatasztrófa károsultjai javára nyadi Mátyás Általános Iskolá­ban énekelnek. Zárásként a Vá­rosháza dísztermében is hang­versenyt adnak. Zongorán Bajzáth Linda, illetve Réz Ló­ránt kíséri őket.- Mindenhol örömmel fogad­ták a kezdeményezésünket. A gyerekek is lelkesek, átérzik, hogy másokon segítenek - mondja Király Katalin, a gyer­mekkar vezetője. - Különböző korokból, a gyermekirodalom legszebb műveiből énekelünk, Tinódi Lantos Sebestyéntől Ko­dály Zoltánon át Bárdos Lajosig. A helyszíneken ki lesz helyezve egy doboz, amibe bárki belátása szerint dobhat be pénzt az iszap­károsultak számára. ■ Sz. K. 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom