Heves Megyei Hírlap, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-12 / 238. szám

2010. OKTÓBER 12., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Helyi iparűzési adóban adózók száma az adó összegének nagysága alapján /00, 1750 :5«:c 100­750 __EOL 1 0 eFt-50 eFt 50 eFt-100 eFt 100 eFt-lmFt lmFt-50mFt 50 mFt­FORRÁS: EGER MIV. PH. ADÓIRODA telephely(ek) között az adót. De még így is jelentős lehet a meg­takarítás - írják. Aki pedig még kételkedne, azt ingyenes tanács­adással segítik. A fentiekkel kapcsolatban la­punk megkérdezett egy cég­ügyekkel is foglalkozó ügyvédet, dr. Hekeli Gábort, aki elmondta: a ma­gyar jog és az ennek megfelelő gyakorlat valóban ismeri az úgynevezett „szék­helyszolgáltatást”. Ha van olyan társaság, amelyik hozzájárul egy másik cég saját címére tör­ténő bejegyzéséhez, az ezt meg­teheti. Ennek az ügyletnek per­sze lehetnek következményei, így a létrejött megállapodást és a cégbírósági átjelentést követően a bejelentkezett cég hivatalos iratai is erre az új címre érkez­nek, függetlenül attól, hogy az adott társaság élete nem ott fo­lyik. A telephely-szolgáltató eb­ben az esetben mint valamiféle „postafiók” működik.- Az viszont érdekes, és ter­mészetesen aggályos is, hogy az elektronikus levélben más tár­saságokat megke­reső cég kifejezet­ten az iparűzési adó elkerülésére irányulóan fogal­mazta meg mások­nak felkínált szolgáltatását - fo­galmazott a jogász, aki hozzátet­te, hogy egy székhelymódosítás jár bizonyos költségekkel. Sze­rinte a kötelező ügyvédi közre­működést is beleértve 50-60 ezer forint között lehet az átje- lentés, amiből 15 ezer forintos il­leték és 3 ezer forintos közzété­teli díj fix összeg. Ennek az ügylet' nek persze le­hetnek még kö­vetkezményei. Lenullázhatják az iparűzési adót más helyen fizetnek A székhelyszolgáltatás elvileyiemütközik törvénybe Egy időben úgy volt, hogy az iparűzési adó uniós szabályokba ütközik. Kiderült, hogy mégsem. Most viszont egy cég azt ajánlja széles körben, hogy az IPA megfizetése - minimális költséggel - elkerülhető. Sike Sándor Valóban kikerülhető az iparűzési adó? A székhelyszolgáltatásról szóló ajánlat elektronikus levélben érkezett. Képünk illusztráció. Gazdasági társaságok vezetői a közelmúltban elektronikus le­vélben arra kaptak lehetőséget egy felhívás nyomán, hogy egy jó döntéssel az általuk irányított cég megszabadulhat az iparűzé­si adó (IPA) befizetésének terhé­től, így nem kell súlyos százezre­ket, esetleg milliókat az önkor­mányzatnak „ajándékozniuk”. Az' ajánlattevő megállapítja: szép dolog, hogy adónkból „óvo­dákat és iskolákat építenek, a közlekedésünket fejlesztik, vagy egyéb módon teszik napjainkat boldogabbá”. Ám a levél feladó­ja azonnal fel is teszi a költői kér­dést: „Lehet, hogy inkább a saját cégét tenné piacképesebbé eb­ből a pénzből?” Szerintük a módszer egysze­rű, és teljes mértékben törvé­nyes is. Miután Magyarország Adózók száma Egerben 7600 7 5 26 7500 Jí‘ «°° 7305 7300 Jn 7200 7112/^ 7100 7023 ^.® 7000 —S-------------------------------------------­2 006 2007 2008 2009 FORRÁS: EGFR MIV. PH. ADOIROIU legtöbb településén kétszázalé­kos az iparűzési adó, ám jó né­hány helyen nem szednek IPA-t, nincs más teendő, mint a szék­hely áthelyezése. „Cégünk szék­helyszolgáltatást nyújt egy ilyen faluban, Budapest határától 30 km-re, Újlengyelben. Az összes adminisztrációs terhet átvesz- szük Öntől, szolgáltatásunkkal gyorsan és könnyen Ön is azok táborába tartozhat, akik egy fil­lér Iparűzési Adót sem fizetnek!” - áll a levélben. Ennek az összegnek a fejében az ajánlattevő garantálja, hogy nem fordulhat elő, hogy az ügy­ben partnerséget vállaló többet fizessen a székhelyszolgáltatá­sért, mint amennyit megtakarít. Persze az is'előfordulhat, hogy meg kell osztani a székhely és a A törvény nem tiltja, de nem biztos, hogy érdemes próbálkozni a módszerrel korsós László (képünkön), az egri önkormányzat adóirodájá­nak vezetője szerint azok a vál­lalkozások, amelyeknek fix te­lephelye van valamelyik telepü­lésen, nem tudnak élni ezzel az ajánlattal, a kisebb, ténylegesen telephely nélkül cégek viszont igen. Tiltani semmi sem tiltja az átjelentkezést.- Azt azért hangsúlyozom, hogy jelen pillanatban nincs tiltás. Azt is érdemes figyelembe ven­ni, hogy egy önkormányzat min­den nehézség nélkül módosít­hatja saját, az iparűzési adóra vonatkozó rendeletét. Tehát ami ma nulla százalék, az egyálta­lán nincs kőbe vésve - fogalma­zott az irodavezető. Korsós szerint ha figyelembe vesszük, hogy egy telephelyvál­tás sok adminisztrációs kötele­zettséggel jár, nem is annyira kecsegtető az ajánlat Van más speciális vonulata is a kérdés­nek: az ideiglenes iparűzési te­vékenység például napi átalány szerint adózhat, és még az is megtörténhet, hogy rosszabbul jár a „vállalkozó szellemű” cég.- Tömegesen nem fognak el­menni Egerből a kisebb társasá­gok sem. Az utóbbi évek adatai egyébként azt mutatják, hogy városunkban folyamatosan nő az adózók száma - tette hozzá. EGYPERCES INTERJÚ Konferencia: a jelek erdejében Nyolcadszor adott otthont Eger a Magyar Szemiotikái Társaság évenkénti nemzet­közi konferenciasorozatának, amely igyekszik megismer­tetni az érdeklődőkkel, hogy bárhol is vagyunk, bármit is teszünk a világban, jelek so­kasága vesz körbe bennünket. A szervezőbizottság tagját, dr. Varga Gyulát kérdeztük.- Miért fontos ilyen konfe­rencia megrendezése?- A szemiotika a jeleket ku­tatja, tudományok feletti tudo­mány. Minden művészet, szakterület dolgozik jelekkel, az életünk is tele van azokkal. Az öltözködésünk, a magatar­tásunk, lógók, emblémák, ezek mind kutatásra érdemes külön világot jelentenek. A program lehetőséget teremt arra, hogy szociológusok, nyelvészek, irodalmárok, akik máskor nem ülnének le együtt, most ezt megtegyék. Ebben az a nagyszerű, hogy mindenki a saját oldaláról kö­zelít meg egy központi témát, és ez komoly szellemi élmény.- Mi volt a fő tárgya a ta­nácskozásnak?- Az idei a témánk az étke­zés szemiotikája volt. Voltak, akik a képzőművészeten, a festményeken, különböző né­pek konyháján, irodalmi hő­sök evési szokásain keresztül közelítették meg a témát. De volt, aki a pszichológia oldalá­ról világította meg a kérdést.- Folytatják-e a konferen­ciasorozatot?- Egyébként már ki is tűz­tük a jövő évi időpontot, a ta­nácskozás szeptember 30-án kezdődik. A téma: emlékezés, ünnep, fesztivál. ■ P. Á. Tanárok és a jó erkölcs: Sós Tamás interpellált A Tisza-tónál kevesebb volt a vendég statisztika A régióban nem változott a belföldi turisták száma „A pedagógus megsérti a jó er­kölcsöt?” - ezzel a címmel inté­zett interpellációt dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás mi­niszterhez dr. Sós Tamás (MSZP), Heves megyei honatya. Mint írja, október 1-jén - 2010. január 1-re visszamenő­leg - hatályba lépett az a törvé­nyi rendelkezés, amely szerint 98; százalékos különadó fizeté­sére kötelezik azokat a munka- vállalókat, akik költségvetési szervnél közalkalmazottként, il­letve önkormányzati vagy álla­mi fenntartású gazdasági társa­ságnál dolgoztak. Különadót azoknak kell fizetniük, akiknek közalkalmazotti jogviszonyuk megszüntetésével összefüggés­ben valamilyen bevételük kelet­kezett. Sós példaként említi, hogy ha egy 30 éve a pályán dol­gozó, 58 éves pedagógust leépíte­nek, akinek az áüagkeresete pót­lékkal, túlóradíjjal együtt bruttó 300 ezer forint volt, mindent fi­gyelembe véve 20 havi átlagkere­setének megfelelő összeget is kaphatott volna. Ám most a bün­tetőadó miatt csak mintegy 4 ha­vi átlagkeresetét kitevő összeg­hez juthat. A fennmaradó ló havi pénzét az állam elvonta arra hivatkozás­sal, hogy a 2 millió forinton felü­li bevétel kifizetése a jó erkölcs­be ütközne. Sós azt kérdezi a mi­nisztertől, hogy az új törvénnyel nem lőttek-e túl a célon. ■ A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégek és vendégéjszakák száma 2010 első nyolc hónapjá­ban az előző évhez viszonyítva lényegében változatlan volt, a szálláshelyek árbevétele folyó áron alig emelkedett. A belső kereslet továbbra is hanyatlik, a külföldi vendégek száma ugyanakkor 4 százalék­kal élénkült, de ez is csak a 2006. évi teljesítmények köze­lébe hozta az ágazatot. A külföl­diek főként a magasabb kategó­riájú szállodáknak hoztak for­galomnövekedést. A belföldi turisták is jobban kedvelték a szállodákat, tavaly­hoz képest háromszázalékos nö­vekedés figyelhető meg az éjsza­A hazai turisták is jobban kedvelték a szállodákat. Képünk illusztráció. kák számában. A szintén köz­kedvelt panziók esetében azon­ban több mint tizedével csök­kent a forgalom. Az Észak-magyarországi Ré­gióban az év első nyolc hónapjá­ban 961 ezer vendégéjszakát töl­töttek el a látogatók, amely 3,7 százalékos csökkenést jelent. Itt nagyjából megmaradtak a bel­földi turisták, míg a más orszá­gokból érkezők tekintetében 15 százalékos az elmaradás. A Ti- sza-tó környékén 190 ezer éjsza­kát töltöttek el a vendégek ke­reskedelmi szálláshelyen, amely 14,ó százalékos visszaesés. A külföldiek forgalma ettől 3 szá­zalékkal jobb, a belföldieké egy százalékkal rosszabb. ■ i n k *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom