Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

2010-09-03 / 205. szám

14 PF. 2 3- OLVASÓINK ÍRTAK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 3., PENTEK Ebsétáltatót sürgetnek fórum A kulturált kutyatartás lehetőségeiről, kulturáltan ^4 i? ** S V ►T ■■■■i A kutyasétáltatás szabályait illik betartani. Gyöngyösön fórumon szorgalmazták ebsétáltató terület létrehozását. Nem felejtették el, hogy mire esküdtek az egri gyógyítók Ötszáz szóval pályázott az Egri Bikavér fehér változatára Az Egri Borvidék Hegyközség­ének Tanácsa a tél végén hirdet­te meg az Egri Bikavér fehér pár­jának névpályázatát. A „különdí­jas” a ZF egri gyárának nyugdí­jasa lett, melyet eredményhirde­téskor a Dobó téren át is vett. A pályázatát negyedévnyi munká­val írta meg. Az általa felsorolt nevek kö­zött szerepelt az első díj neve, az „Egri Csillag”, s szintén szere­pelt a második díj neve, az „Eg­ri Szépasszony” is. Mivel az első díj nevére 17-en tippeltek, így úgy döntött a bírá­lóbizottság, hogy aki leghama­rabb küldte be a nevet, az lesz a nyertes, azaz 300 palack egri bor tulajdonosa. Pályázónk így kü- löndíjat vehetett át a sok-sok öt­letes névért, ami egy szép díszes oklevélből és egy borcsomagból állt. Az oklevélen ez áll: Az Egri Borvidék Hegyközségi Tanácsa a „Legyen egy új egri legenda név­adója” pályázatán Generál Kál­mán nem kevesebb, mint 500 különböző névjavaslatát Külön­ülj elismerésben részesíti. A bor éve 2010. ■ Generál Kálmán Eger, Gerinc u. 5. Lepjék meg magukat szép élményekkel! Szeretném az Önök lapján ke­resztül megköszönni Vámosi Lászlónénak, a Makiári Nyugdí­jasklub vezetőjének, hogy már nem először vitte kirándulásra a nyugdíjasokat. A legutóbb Ópusz­taszeren jártunk, ami nagyon szép és emlékezetes volt, s gondo­lom, hogy sok emberben hagyott örök emléket. Jó kis csapat ková- csolódott össze, ezért bízunk ben­ne, hogy a szervezőnk a jövőben is tervez hasonló kirándulásokat. Ezúton kérem a nyugdíjastár­saimat, merjenek kimozdulni ott­honról, lepjék meg magukat né­hány olyan élménnyel, amelyre talán aktívabb éveikben lehető­ségük sem volt. A munka holnap is megvár, az idő azonban telik, s olyan jó szép emlékeket idézni. A közösség nevében köszö­nöm a szervezőnk odaadását, s kívánok neki jó egészséget, sok erőt és kitartást. ■ Név és cím a szerk.-ben Gyöngyösön olyan esemény zaj­lott le augusztus 25-én 18 órakor, amely tőlünk kissé nyugatabbra fekvő országokban természetes velejárója a mindennapi életnek. A Mátrai vagy Dobó úti lakótelep­nek nevezett városrészben lakos­sági fórumot tartottak a kulturált kutyatartás lehetőségeiről. Az összejövetel szervezője, a Kutyatappancsok Közössége képviselőjelölteket hívott meg, akik a körzetük, az 5. számú kör­zet indulói. A helyi televízió is képviseltette magát egy stábbal, ami lehetővé teszi, hogy széle­sebb -körben is nyilvánosságra kerüljön a kezdeményezés, amelynek célja, hogy egy kultu­rált kutyasétáltató létesüljön a te­rületen. A kezdeményezők olyan konkrétan kidolgozott megvaló­síthatósági dokumentációt is­mertettek, amelynek alapján pél­daértékű lehet ez a beruházás az egész város számára. A jelöltek közül csupán egy vet- | te a fáradságot, hogy megjelen- g jen a találkozón. Talán kissé meg = is lepte a megjelenteket, hogy elő- f zetesen fel is készült a találkozás- * ra, és kezében egy dossziét tar- | tott, amelyben a kutyabarátok f „kálváriájának” dokumentumai | lapultak. Az összegyűltekhez in- I tézett szavai az első pillanatban némi megdöbbenést váltottak ki a hallgatóságból. Ez abból fakadt, hogy politikamentesen, tárgyila­gosan közelítette meg a helyze­tet. Elmondta, hogy véleménye szerint ez az egyetlen járható út ahhoz, hogy az állatbarátok és a többi lakótárs is nyugodtan, fel­szabadultan használhassa a kö­A boconádi iskola nevelőtestüle­te szinte teljességgel tehermen­tesítette á nyáron a szülőket a gyermekek gondviselését illető­en, hiszen négy nyaralási tur­nusban is gondoskodtak az isko­lások felügyeletéről, a szabad­idejük hasznos eltöltéséről. Még július elején költözött Gyomaendrődre egy 25 fős cso­port, hogy egy héten át ismer­kedjenek a Körös-vidék termé­szeti szépségeivel, állat- és nö­zösségi tereket a lakótelepen. Rá­mutatott arra is, hogy paradox módon a létesítmény valójában azoknak lenne a legkívánato­sabb, akiknek nincs kutyájuk. Ezt azzal támasztotta alá, hogy amennyiben az ebtulajdonosok számára a hőn áhított létesít­vényvilágával, a szarvasi arbo­rétummal, s évezhessék ven­déglátóik törődését. Itthon két­szer is szerveztek nagy népsze­rűségnek örvendő napközis tá­bort. A tartalmas lehetőséget kihasználva, hetente 40-48 ne­buló élvezhette a gyalog- és ke­rékpáros túrák, a lovasiskola­látogatások, számháborúk programjait, s a „vizes napo­kat” a fürdőben. Az élményt csak fokozta, hogy az utolsó éj­mény megvalósul, joggal lehet el­várni tőlük, hogy ott sétáltassák kedvenceiket. A fórum igen kötetlen hangú párbeszéddé alakult. A képvise­lőjelölt biztosította a körzet lakó­it, hogy teljes mellszélességgel kiáll a kezdeményezés mögött, szakára sátort vertek a kastély parkjában, ahol terepjátékkal, szalonnasütéssel, éjszakai mó- kázással zárták a hetet. Az is­kola sportolói pedig a jászszentandrási kempingben egy héten át készültek fel két fürdőzés között az őszi-téli atlé­tikai versenyekre. Osztatlan sikert aratott ez a „gyermekmegőrzés” szülők és gyerekek körében egyaránt, hi­szen élményekben, egészségben és latba veti minden erejét, hogy a cél megvalósuljon. Arra kérte a hallgatóságát, hogy szomszéd­jaikat, barátaikat, ismerőseiket és a lakótelep minden lakóját vi­lágosítsák fel erről a tényről. a Kiss Veronika Gyöngyös gyarapodva várhatják a szep­tembert. Az érintett szülők és csemetéik elismerését és köszö­netét szeretnénk ezúttal eljuttat­ni az önkormányzatnak a támo­gatásért, de legfőképpen a boconádi iskola pedagógusai­nak, mert szerető gondoskodás­sal, kifogyhatatlan ötletekkel szinte éjjel-nappal kiszolgálták a gyermekeinket. ■ Cseh Tímea és Norbert szü­lei, Boconád Tisztelt Szerkesztőség! Szeretném, hogy írják meg kö­szönetéin az egri orvosoknak és dolgozóknak. Június 28-án, dél­után 4 órakor ültettük be férjem­mel a vejünket a kocsiba, hogy a sürgősségi osztályra vihessük. A pultnál Melinda nővér gyors segítségével került a felvételi szobába a vejem, ott az ügyeletes doktornő azonnal segített, és rö­vid idő múlva kiderült, hogy tü­dőembóliája van, magas cukra és még sok más betegsége. Melindának köszönjük, hogy nem felejtette el, mire esküdött. Ugyancsak köszönet jár dr. Joó Natália ügyeletes orvosnak és dr. Müller Gábor főorvosnak, akik lelkiismeretesen tették a dolgu­kat. Mind a két orvosnak kívá­nok az életben sok sikert, sok olyan hozzátartozót, akik elis­merik a munkájukat. ■ Név és cím a szerkőben A csomagtartóban „elúszott” a sült keszeg A közelmúltban gépkocsival tar­tottunk Tiszafüreden át lakóhe­lyünkre, Egerbe. Utunkat rövid időre megszakítva betértünk a Ti­sza partján lévő szabad strandra, ahol sült keszeget vásároltunk. Az egyik falatozóban kértem, hogy 30-40 deka keszeget süs­senek ki, amit csomagolva kívá­nok elvinni. A sült halak elké­szültek, azokat átvettem. A pul­tos hölgy jó tanáccsal is ellátott: kérte, hogy a gépkocsiban a cso­mag végét bontsam ki, hogy a sült hal levegőzhessen, ne pu huljon meg. Csak otthon derült ki, hogy a három kifizetett hal helyett ket­tőt csomagoltak be. Igazából nem is az engem ért anyagi kár bosszant, bár 70 év fe­letti nyugdíjasoknál ez nem cse­kélység, hanem az, ahogyan ezt velünk, idős emberekkel tették. Sorstársaim! Vigyázzunk job­ban magunkra, egymásra. Ne engedjük, hogy bűnözők, csalók prédái legyünk! Én is okultam. Máskor megnézem, hogy mit tartalmaz a csomag. Bár az okos ember más kárán tanul. Tanulja­tok az esetemből... ■ Név és cím a szerkőben Vidám sátorverés a kastélyparkban nyaralás Osztatlan sikert aratott a „gyermekmegőrzés” Boconádon A tények bizony magukért beszélnek vélemény Akik életeket mentenek, azok több megbecsülést érdemelnek Empatikus közmunkások segítenek az otthonban Hálámat és köszönetemet szeret­ném kifejezni az egri Markhot Fe­renc Kórház Kiemelkedően Köz­hasznú Kft. Sebészeti Osztály osztályvezető főorvosának, dr. Horváth Tibornak és az ő munka­társainak. Egy évvel ezelőtt, július 29-én életmentő műtéten estem át, me­lyet dr. Horváth Tibor főorvos vég­zett el, kiemelkedő szakmai tu­dással. Lábadozásom ideje alatt a kórházban dolgozó munkatársai maximális ellátást biztosítottak gyógyulásomhoz önzetlenül, nagy szakmai tudással, amint fő­nökük, dr. Horváth Tibor is erről tett tanúbizonyságot. De nem csak az én gyógyulásom volt szá­mukra fontos, hanem az osztá­lyon fekvő betegeké is. Későbbi­ekben utókezelésre volt szüksé­gem szintén Egerben az Onkotherápia Szak- rendelés III. osztá­lyon dr. Kristó Kata­lin főorvos asszony­nál. Az osztályon is kiemelkedő keze­lést, gondoskodást kaptam. A fő­orvos asszony még arra is figyelt, hogy szponzorok segítségével ké­nyelmessé, otthonossá tegye bete­gei számára a kórtermeket. Nem vagyok elfogult, de úgy gondolom, ezek az emberek, akik életeket mentenek, gyógyítanak, több megbecsülést és odafigye­lést érdemelnek. Tisztában va­gyok azzal, hogy öt évig ott lebeg a fejem fölött „Damoklész kard­ja”, de úgy gondolom, tartozom a lelkiismeretemnek és azoknak az embereknek ennyi­vel, hogy megkö­szönjem mindazt, amit értem tettek. Megnyugvás szá­momra, ha bármi­lyen egészségügyi problémám adódik a későbbiekben, számít­hatok a segítségükre. Véleményem szerint nem szükséges az egri kórházról kó­sza véleményeket híresztelni, mert a tények magukért beszél­nek. Mondhatná, illetve gondol­hatná a kedves olvasó, hogy munkájukat végzik, erre esküd­tek fel. Igen ám, de éjt-nappallá téve, magukat nem kímélve mű­iének, gyógyítanak. Azoknak a honatyáknak, akik a bőrfotelükből döntéseket hoz­nak és azon vitatkoznak, hogy ki is működtesse a kórházat, sze­rintem inkább azon kellene fára­dozniuk, hogy nyugodt munka­köri légkör és felszereltség áll­jon rendelkezésre azoknak az orvosoknak és egészségügyi dol­gozóknak, akik életeket mente­nek és gyógyítanak. Sajnos mindig is mostohagyer­mekként kezelték az egészség­ügyet, de ideje lenne már ezen vál­toztatni a betegek érdekében is. Köszönöm, hogy időt szakítottak arra, hogy elolvassák gondolatai­mat. ■ Név és cím a szerk.-ben Életünk alkonyán hozzászok­tunk: egyre több segítségre szo­rulunk. így van ezzel minden gondozott Egerben, a Petőfi utcai Idősek Otthonában is. Megnyug­tató, hogy effajta gondolat csak ritkán, elmélkedő pillanataink­ban foglalkoztat. Elismerően gondolunk azokra, akik csönd­ben, szinte észrevétlenül dolgoz­nak mindennapjaink megköny- nyítéséért. Engedjék meg, hogy most róluk emlékezzek meg. Nagyon sokat köszönhetünk az Autista Alapítvány Szállító- szolgálatának, melyet a Flaskay család irányít. Az otthon betege­it viszik orvosi vizsgálatra, kór­házi felvételre. Mindez a járás­képtelen, nehezen kommuniká­ló gondozottak esetében bizony nem kis feladat. Az utóbbi hónapokban új ar­cok jelentek meg a gondozók kö­zött. Feltűnt: megfontoltan, em­patikusán közelednek a gondo­zottakhoz. Kiderült, hogy a Pol­gármesteri Hivatal tíz közcélú munkát vállaló jelentkezőt bo­csátott az intézet rendelkezésére az „Út a munkához” című prog­ram keretén belül. Jó szándé­kukkal, segítőkészségükkel na­pok alatt beilleszkedtek az ott­hon családias közösségébe, és mindenben segítenek. Az intézet gondozói és gondo­zottjai nevében köszönjük! ■ Dr. Kovács Zoltán Eger, Petőfi út 26/B 1 „Az osztályon is kiemelkedő ke­zelést, gondos­kodást kaptam.’

Next

/
Oldalképek
Tartalom