Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)
2010-09-21 / 220. szám
12 PF. 2 3- OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 21., KEDD Nemcsak pénz, hozzáállás kérdése is a községépítés Nagytályán a Méhész köz burkolata meglehetősen rossz állapotba került. Az önkormányzat miután tisztában volt a problémával, közölte, hogy a költségvetésükben a felújítás nem szerepel, de azért keresik a megoldást. A lakók ekkor felvetették, hogy ha a kőzúzalékot biztosítanák, akkor ők a javítást elvégeznék, így kevesebbe kerülne. Az önkormányzat osztott-szorzott, majd a zúzalékot leszállíttatta. A Méhész köz lelkes lakói egy emberként fogtak csákányt-lapátot, és elvégezték a munkát. íme itt a példa (ami nem új találmány), hogy a mai pénzszegény világunkban is lehet egy települést fejleszteni, szépíteni, csak akarat és megfelelő hozzáállás kérdése. Persze ez csak ott működik, ahol megvan rá az igény és a hajlandóság. Jó a két fél közötti kapcsolat, és egyensúlyban van az adok-kapok. E példa követését minden településnek jó szívvel ajánlom. ■ Fekete István Nagytálya, Méhész köz 4. Húsz év óta lehetetlen megjavítani Bartus László úr, az amerikai Népszava újságírója meglehetősen kemény szavakkal bírál bennünket, anyaországi magyarokat Azt is a szemünkre, veti, hogy túlságosan büszkék vagyunk azokra az erényeinkre, amelyek egyre jobban kivesznek belőlünk... Miről jutott ez eszembe? Arról, hogy bizony vannak olyan úthibák is, itt a közelünkben, amiket húsz év óta lehetetlen megjavítani. A gyöngyösi, Kará- csondi út vasúti kereszteződéséről beszélek. Ott csak csigalassúsággal lehet a síneken átaraszolni. Egyáltalán nem túlzók, ha azt mondom, hogy mióta ez a veszedelmes áthaladás létezik, több mint egymillió gépjármű sofőrje szidta a tehetetlen útfenntartók drága jó őseit. Vajon a javítás meghaladja a technikai és anyagi lehetőségeket? ■ László Ferenc Karácsond Csak névvel és címmel érkező írásokat várunk Az utóbbi hetekben anyagtorlódás miatt a leveleket esetenként némi késéssel tehettük közzé. Felhívjuk levelezőink figyelmét, hogy lehetőleg röviden, max. 1 gépelt oldal terjedelemben fogalmazzák meg gondolataikat. Az írásokat szükség esetén rövidítve és szerkesztett formában tesszük közé. A közölt levelek tartalmával szerkesztőségünk nem feltétlenül ért egyét, azokért felelősséget nem vállal. Csak a teljes névvel, címmel ellátott írásokat jelentetjük meg. Továbbra is várjuk írásaikat szerkesztőségünk címére: 3300 Eger, Trinitárius u. 1., vagy a hmhirlap@axels.hu e-mailre. A küldeményre írják rá: Pf. 23. ■ Kutya jó világ jár ránk vélemény Az ebtartók is tartsák tiszteletben a többi embert A panellakásokat nem kutyáknak, hanem embereknek építették. Legyenek tekintettel egymásra ebtartók és ebtelenek. Képünk illusztráció. Ma hazánkban olyan „kutya világ” van, hogy Ilyen még a leggazdagabb államokban sem volt, s talán ma sincs sehol. Az utóbbi időkben többször hallunk olyan kutyatámadásokról, melyek fájdalmas tragédiákat is okoztak már. A minap a Heves Megyei Hírlap olvasói rovatából értesültem arról, hogy Gyöngyösön azt szorgalmazzák, hogy az egyik lakótelepen építsenek közpénzen kutyák számára sétáltató tereket, hogy ne zavarják a nem ebekkel sétáló járókelőket. Én is egyetértek az ötlettel, mert ez szép dolog lenne, de lehetőleg ne az összes adófizető pénzén valósítsák meg. Ha az emeletes házakban élők nagy többségének nincs kutyája, akkor miért is kellene az ő ingatlanadójukból még erre is költeni? Nem vagyok az állattartók ellensége, elvárnám viszont soksok nem kutyatulajdonos lakótársammal együtt, hogy az ebtulajdonosok úgy gondoskodjanak a kedvenceikről, hogy azok ne zavarják közvetlen szomszédaik nyugalmát. Például ne rakják ebeiket olyan erkélyre-loggi- ára, ahol a szomszéd ablaka vagy ajtaja 1 -2 méterre van, mert bizony a kutya ugatása, vonyítása - főleg éjszakai amikor még ráadásul otthon is hagyják kedvencüket - zavaró és idegesítő. Tisztelt kutyatulajdonosok! Legyenek tekintettel az idős és beteg emberekre, akik csendben szeretnének élni. A panelházakat nem ebek, hanem emberek számára építették, s az itt élők fizetik az ingatlanadót, amit a törvény előír számukra. Ezúton kérném sorstársaim nevében az illetékes hatóságokat, hogy fokozottan ellenőrizzék a kutyatartás szabályainak betartását, ha már luxus ebadó nincs. ■ Név és cím a szerkőben Adós, fizess: hol vannak a tettre kész jogi szakemberek? Úgy gondolom, hogy nem egyedi az esetem. Több éve tartoznak nekem adósok, százezres nagyságrendű összegekkel. Az ügy Önálló Bírósági Végrehajtónál van, ugyanennyi ideje. Azóta szinte semmi sem történt azonkívül, hogy az adós ingatlanára jelzálogjog-bejegyzés került a földhivatalnál, és megpróbálták egy párszor árverésre bocsátani az ingatlant. Időközben már kilogrammokban mérhető az oda- vissza levelezés a végrehajtóval, az Alkotmánybírósággal, de senki a füle botját sem mozgatja. Úgy vélem, hogy egyértelműen rossz a törvény, hiányos az idevonatkozó szabályozás. Nem értem, hogy fordulhat elő, hogy az adóst képtelenség szankcionálni. A hozzám hasonló sorstársak nevében kérdem, hol találni ebben az országban olyan jogi szakembert, aki hajlandó felvállalni egy törvénymódosítási javaslat megalkotását? Én ugyanis magánszemélyként erre alkalmatlan vagyok. Úgy látszik, hogy eddig a hazánkban dolgozó végrehajtók egyikének sem jutott eszébe, hogy mind az ügyfél, mind az ő részükre előnyösebb lenne egy olyan törvény, amely szankciókkal is akár, de érvényt tudna szerezni a követelésnek. Szomorú, de itt tartunk. Örömmel venném egy tettre kész jogi szakember válaszát. ■ Széles Szabolcs Pétervására A könyv számvetés az előző években a településeken végbement változásokról, beruházásokról, és az elkövetkező esztendőkre szóló elképzelésekről. Az almanachot lapozgató érdeklődő minden egyes helység legjellemzőbb mutatóiról, adatairól, testületéiről, szervezeteiről, továbbá az állampolgárok életében meghatározó szerepet kapó intézményekről, cégekről is pontos és részletes tájékoztatást kap. 120 település. Több, mint 120 oldalon. Fotókkal. Kemény kötésben. Megjelenés: októberben Egy pici falu nagy napja szentmisével, ünnepléssel Szúcson az egyházi képviselő-testület elhatározta, hogy felkérik Gyenes István plébános atyát, celebráljon szentmisét óvodás gyermekeinkért és az óvoda felújításán dolgozókért a falunapon. Az oviban Szeles Istvánná vezető óvónő fogadta a felszentelésre érkezőket. Köszönetét mondott a mindig készségesen segítő Egyed Zsigmond polgármesternek és az önkormányzat képviselő-testületének, valamint a munkásoknak szinte emberfeletti munkájukért. Kiemelte, hogy az 1,3 milliós anyagköltség sokszorosát „tették hozzá” a beruházáshoz a közmunkások fizikai munkájukkal. Bebizonyítva, hogy a keveset is meg lehet sokszorozni egy jó cél érdekében. Az ovisok műsorral kedveskedtek, majd István atya kérte Isten áldását nevelő intézményünk munkájára. A polgármester elér- zékenyülve köszönte ugyan a laudációt, de a közmunkások szorgalmát és teljesítményét tartotta igazán dicséretesnek. A program a Jóléti tónál folytatódott. A lelkészi zenészek muzsikájára sokan fejük fölé tartott esernyővel ropták a táncot. Este rövid tűzijátékban gyönyörködhettek a Laskó-forrásvidéken élő félezer lelkes aprófalu emberei. ■ Vigyázzanak és legyenek éberek tűzifa-vásárláskor Nyolc köbméter darabolt tűzifát rendeltem 11 ezer forintos köbméteráron. Le is szállították, s én bízva a szállítóban, a pontos ösz- szeget kifizettem a sofőrnek. Átvételi elismervényt, számlát nem adott, csak szállítólevelet. Még aznap be is raktam a fát a kalodába, hogy meg tudjam köbölni. Akkor derült ki a turpisság, a fa csak 6,5 köbméter volt. Azonnal telefonáltam a szállítónak, aki közölte, ők nem sorba rakva, hanem ömlesztve szállítják a darabolt tűzifát, és úgy köbölnek. Megígérte, hogy ha legközelebb a környékre jönnek, leszállítja a hiányzó 1,5 köbméter fát. Még ekkor is bízva benne, elfogadtam és vártam. Azóta már háromszor is voltak erre, de a tűzifa nem érkezett meg. Újra telefonáltam, újra megígérte. A kitűzött szállítási nap szeptember 4- e lett volna, de akkor sem jött sem a teherautó, sem a fa. Felhívtam, mire kifakadt: ne fenyegessem őt, és ezek után sem a fát, sem a pénzt nem küldi. Ekkor telt be a pohár. Mindezt csak azért írtam le, hogy felhívjam a tűzifa-vásárlók figyelmét arra, hogy nagyon vigyázzanak, nehogy őket is lóvá tegyék, mint engem. ■ Név és cím a szerk.-ben i
