Heves Megyei Hírlap, 2010. szeptember (21. évfolyam, 204-228. szám)

2010-09-13 / 213. szám

ALMANACH - MÓNOSBÉL HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. SZEPTEMBER 13., HÉTFŐ MÓNOSBÉL Polgármester: Varga Sándorné Alpolgármester: Jaksa Mihályné Körjegyző: Fehér Lászlóné címzetes főjegyző Képviselő-testületi tagok: Antal József, Berecz István, Jaksa Mihályné, Kovács Józsefné, Murányi Sándor. Polgármesteri hivatal: 3345 Mónosbél, Kossuth Lajos utca 3. Telefon: 36/554-087 e-mail: onk.monosbel@freemail.hu www.monosbel.hu Ügyintézés: szerda 8-12 óráig egyéb napokon 7.30-14.30 Lakosság száma: 406 fő, ebből 0-5 éves: 20 fő 6-18 éves: 62 fő 19-62 éves: 242 fő 63 év felett: 82 fő Vállalkozások száma: 14 Civilszervezetek: Mónosbél Községért Alapítvány, Polgárőrség, Őszirózsa Nyugdíjasklub. Ünnepek, jeles napok, rendezvények: Kulturális vetélkedő: január 21. Nemzeti ünnep: március 15. Templombúcsú: május 16., Nepomuki Szent János tiszteletére Bográcsfőző verseny, gyermeknap: május vége Falunap: augusztus 20. Ny ugd íjas-ta Iá I kozó: október eleje Mikulás-ünnepség: december 6. Betlehemes (karácsony). A településről: Mónosbél a Bükk hegység délnyugati lejtőjén, az Eger-patak kiszélesedő völgyében és annak mel­lékágában, a hajdan fon­tos Mónos-patak két olda­lán helyezkedik el. Az erre látogató, akár vasúton, akár közúton utazik, a község széle mellett halad el. Nem tudhatja, hogy be­térve a községi bekötő- útón, egy kicsi, de rende­zetttelepülésen megannyi szépséget láthat. Az oldalt szerkesztette Négyessy Zita, fotózta Lénárt Márton Összetartó és szép falu értékelés Amilyen a porta, olyan a gazda - érdemes szétnézni Varga Sándorné polgármester (képünkön sötét kosztümben) naponta elbeszélget a falubeliekkel, s meghallgatja örömüket, bánatukat Nagy családként, csodás környezetben élnek a mó- nosbéliek. Kis pénzből, de megvalósítják a terveiket.- Mónosbél a szülőfalum, a leg­féltettebb kincsem - mondja Varga Sándorné polgármester.- Békés, egymást szerető embe­rek élnek Itt, s a legnagyobb erő az összefogásunkban rejlik. Ör­vendetes, hogy nőtt a vállalkozá­sok száma, s ez munkalehetősé­get teremt a falubelieknek. A települést felfedezték a fiatal családok, s ideköltöztek, ló a közlekedés Eger és Bélapátfalva felé, eljárhatnak a városokba dol­gozni, ha helyben nem találnak munkát. Iskolába, óvodába a gye­rekek Bélapátfalvára járnak az iskolabusszal, négy fedett busz­megállóból indulhatnak. Az igazgatási feladatokat kör­jegyzőségben látják el Bélapátfalvával, de he­tente egyszer helyben is adott az ügyintézés lehetősége a községhá­zán. A házi szociális gondozást egy alkal­mazott végzi, s min­denben segítségé- ' re van az idősek­nek. A település ápolását, csinosí- y~ tását, a vízelve- „ zető árkok tisztí­tását egy park gondozó mellett 15-20 közcélú és közhasznú munkás végzi.- Az elmúlt ciklusban is igye­keztünk úgy gazdálkodni - foly­tatja a polgármester -, hogy fej­lődjön a falunk. Ha­laszthatatlan fel­adat volt, ezért ked­vezményes, kamat­mentes „közkincs” hitellel újítottuk fel a kultúrház és a hivatal épületé­nek tetőzetét és a színpadot, s hangtechnikai eszközöket is vá­sároltunk a rendezvényekhez. Elkészült a templom belső re­noválása egyházmegyei, lakos­sági és képviselő-testületi támo­gatással. Az urnafal előtti terü­letet és a temetőhöz vezető lép­csőt díszburkolattal látták el. Nagy gondot fordítottak a közte­rületekre, igaznak tartva a Nagy gondot for­dítanak a közte­rületek rendben tartására. mondást: amilyen a porta, olyan a gazdája.- Örömmel mondhatom, hogy községünk minden lakója gondos gazda - jegyzi meg a polgármes­ter. - Faluszépítési versenyen ajándék- utalvánnyal jutal­mazzuk a szorgos­kodást. Igény ese­tén, csekély térítés ellenében a portán lévő munkát is elvégezteti az önkormányzat. A település közrendjére a pol­gárőrségen túl egy alkalmazott településőr is vigyáz, továbbá tér­figyelő kamerákat is szereltettek fel. A kistérségi pályázat révén kiépült a kábeltévé és a széles sávú internet. A közösséget ren­dezvényekkel is igyekeznek ösz- szetartani, aktív szereplők, részt­vevők a helyi gyerekek, valamint Mintaértékű kapcsolat a gyermekotthonnal- A településen 54 éve működik gyermekotthon, a fővárosból ide helyezett gyerekeket neveljük - mondja istványiné perge Gabriella igazgató (képünkön). - Ötvenöt helybeli, illetve a környéken élő embernek biztosítunk munkát. Folyamatosan fej­lesztjük az intézményt. A pszichésen sérült vagy aszt­matikus betegségben szenvedő fiataloknak kifejezet­ten jót tesz ez a környezet. Az otthon szerves része a falunak. A nálunk nevelkedők nem is kíván- koznak el innen, felnőttként itt telepednek le. Be­fogadó, elfogadó emberek a mónosbéliek. Közö­sek a hétköznapjaink és az ünnepeink. Az idő sek napján a gyerekek maguk készítette kerá­miatárgyakkal lepik mega falubelieket.-. % A település költségvetési kiadásai (ezer Ft-ban) FORRÁS: ÖNKORMÁNYZAT a gyermekotthon lakói, a szerve­zési feladatokból kiveszik a ré­szüket a nyugdíjasklub tagjai. A közelmúltban megvásárolt az önkormányzat két épületet a falu központjában, melyeknek felújítására pályázati lehetősé­geket keresnek. Tervük, hogy a fiataloknak klubhelyiséget és fa­luházat rendezzenek be. Szeret­nék, ha postahivataluk is lehet­ne ismét. Nagy feladat a Kossuth utca felújítása, a Szabadság úti támfal megépítése. A pályázat­hoz szükséges önerő a rendelke­zésükre áll. Folyamatban van az Eger és Bélapátfalva felől beveze­tő úton a terelősziget kiépítése, valamint a Rákóczi úton gyalog- átkelőhely létesítése.- Az összefogást az eddigi ered­ményeink bizonyítják - összegzi Varga Sándorné. - A további ter­veinket is csak a lakossággal együtt valósíthatjuk meg. Figyel­jük a pályázati lehetőségeket, hogy tovább gyarapítsuk, gazda­gítsuk a falut, és megsokszoroz­zuk a forintjainkat. Mindenkit tanított a könyvtáros Czilli Edéné aranydiplomás pedagógus szinte mindenkit tanított a faluban, aki 1991 előtt koptatta az iskolapadot. Akkor ment nyugdíjba a köz- tiszteletben álló tanító néni. Azóta könyvtárosként „neve­li" a helybelieket. - Hatéves voltam, amikor a szüleimmel Mónosbélbe költöztünk - idé­zi fel a múltat. - Az első tan­év, amikor a katedrára álltam, 1957/58 volt. Szerettem taní­tani. Mint ahogy szívesen va­gyok a könyvtárban is.- Hány kötetes a falu biblio­tékája?- Négyezer saját könyvünk van, köztük szép lexikonok. A Bródy Sándor Könyvtártól rendszeresen kapunk frissí­tést. Ilyenkor mindig szólok az olvasótáborunknak, hogy gyorsan nézzenek szét, s vi­gyék a könyvet, míg itt lehet nálunk. A nyugdíjasklubban is népszerűsítem az olvasást. Sajnos a fiatalok csak a köte­lező olvasmányért jönnek be, kevesen nézik meg a kínála­tot. Ezért ajánlgatom is a könyveket, és megbeszéljük, kinek mi tetszett. Az olvasás időszaka a tél, nyáron leköti a kerti munka a falubelieket.- A tanítványaival tartja-e a kapcsolatot?- Akik itthon maradtak, azokkal gyakran találkozom, megszólítanak az utcán. De so­kan elszármaztak innen. Sok közöttük a diplomás, értelem­szerűen itthon nem találtak a végzettségüknek megfelelő munkát. Ami a legszomorúbb, hogy az egykori tanítványaim közül 17 már nem él. Sose hit­tem volna, hogy előfordulhat: a tanító túléli a diákját. tJFTARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉS ISMERT ÉS ELISMERT LAKÓI? Jaksa Mihályné NYUGDÍJASKLUB VEZETŐJE- Nagy örömömre öt évvel ez­előtt sikerült megszervezni a nyugdíjasklubot. Akkor 19-en voltunk, mára 31 aktív taggal tartjuk kéthe­tente a találko­zókat. Egy szép klubhe­lyiségünk is van. Havonta ünnepséget rendezünk, s köszöntjük a név- naposQkat. Énekkarunk is ala­kult, több helyre hívnak minket fellépni. Bár 70 év körüliek a klubtagok, tevékenyen sütnek- főznek az önkormányzati ren­dezvényeken. Nagyszerű a tár­saság, bárkit szívesen látunk, nemcsak a nyugdíjasokat. Murányi Sándor POLGÁRŐRÖK VEZETŐJE- 2004-ben alakult a jelenleg 26 fővel működő polgárőrségünk. A településen saját gépkocsikkal járőrözünk. A polgármester asszony és az önkormányzat segítőkész, lel­kesen támo­gatják a mun­kánkat. Már egy irodát is biztosítanak számunkra. A helybeliek azzal is segítenek, hogy napközben figyelnek egy­másra. Fő célkitűzésünk a köz­rend, a közbiztonság és a fiata­lok védelme. Továbbra is szoros együttműködésben szeretnénk ellátni a feladatunkat, ez mind­nyájunk közös érdeke. Antal József KÉPVISELŐ- Húsz éve dolgozom a település önkormányzati képviselőjeként. Örömömre szolgál, hogy részt vehetek a falu rendezésében. A munkánk­nak is köszön­hető a közmű­vesítés, az út­építés, a felszí­ni vízelveze­tés. A falusi tu­rizmus fejlesztése a célunk. Je­lenleg egy család foglalkozik ez­zel, de meggyőződésem, többek­nek adhatna ez jövedelmet. Ren­dezvényekkel igyekszünk ide­csalogatni a turistákat. Huszon­három éve élek ebben a faluban. Ez a hazám, azt szeretném, hogy még szebb legyen. Lángné Árvái Ágnes GYERMEKVÉDELMI ASSZISZTENS- Gyermekkorom óta itt élek, sa­ját tapasztalatom, hogy jó itt gyereknek lenni. Most már azt is tudom, hogy jó itt anyuká­nak is lenni. Minden felté­tel adott. Egy budapesti ki­rándulás után azt mondta a kislányom: de jó újra itthon. Támogatást ka­punk az önkormányzattól a tan­évkezdéshez. Karácsonyi ün­nepséget szerveznek, ahol a gyerekek szerepelnek, éppúgy, mint anyák napján. Ez a közös­ség úgy él, mint egy nagy csa­lád. Nem öregszik el a falu, mert költöznek ide családok. Horváthné Németh Erzsébet VÁLLALKOZÓ- Helytelenítem, hogy az üdülé­si csekk nem a falusi vendéglá­tás fellendítését szolgálja, ha­nem fizetőesz­közként ott is hasznosítható, ahol szerin­tem nem vol­na szabad. Nemcsak a kispénzű em­berek kapják, hadd nyaraljon a családjuk, ha­nem olyanok is, akik valójában nem szorulnak rá. A mi falun­kat szívesen felkeresik a turis­ták, visszatérő vendégek jönnek az Alföldről. Előfordult az is, hogy az átutazók itt táboroztak le, mert szétnéztek, és megfog­ta őket a táj szépsége. (

Next

/
Oldalképek
Tartalom