Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-23 / 195. szám

2010. AUGUSZTUS 23., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP A közlekedés biztonságára törekednek Szilvásváradon A szilvásváradi önkormányzat a Meggyes lakóterület fejlesztésére több mint 65 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert. Szaniszló László polgármes­tertől megtudtuk, hogy a projekt során megépül csaknem 8 ezer négyzetméter szilárd burkolatú ütés 1,5 ezer négyzetméter járda. A földárkos vízelvezetést több mint 4 kilométeren alakítják ki. Nemcsak biztonságosabbá válik ezáltal a közlekedés, hanem csi­nosítják is a környezetet. Füvesí­tik a pihenőterületet, tájhonos fá­kat ültetnek, sövényeket telepíte­nek, utcabútorokat helyeznek ki. ■ A teljes költség megha­ladja a százmilliót. A költségekből az önkormány­zat is jelentős részt vállal, mert a beruházás összege meghaladja a 116 millió forintot. Saját erőből oldják majd meg a Béke, a Rákó­czi és a Kossuth Lajos út egy ré­szén a vízelvezetést. Itt burkolt árokban vezetik el a csapadékot. A tervek szerint jövőre az Eg­ri úton, az iskola előtt gyalogátke­lőhely létesül. Ha a költségvetés­ükből telik, úgy a Miskolci úton is megépítik a járdát, illetve fel­újítják a régi szakaszt. A komp­lex beruházás alapkövét ma dél­előtt 10 órakor teszik le a Megy- gyes lakóterületen, a Széchenyi utca 21. előtt, a játszótérnél. ■ Az egyházé lett a város által biztosított önerő Csupán technikai okai vannak annak, hogy az önkormányzat új konzorciumi szerződést kötött az egyházzal, a Szent Bertalan- templom melletti régészeti ása­tások kapcsán. A beruházás a fúnkcióbővítő városrehabilitáció része, amit az unió is támogat csaknem 800 millió forinttal. A pályázatban eddig támoga­tásban nem részesülő konzorciu­mi partnerként vesz részt a Felső­városi Római Katolikus Egyház- község, ám az újabb szabályok szerint erre tovább nincs lehető­ség. Ezért a város képviselői úgy döntöttek, hogy a beruházásra szánt önerőt, csaknem 7 millió forintot átadják az egyháznak. ■ Történelem belülnézetben agria nyári játékok Dobó és Zrínyi zászlói alatt a szabadságért Az Agria Nyári Játékok programkavalkádjából is kiemelkedett két történel­mi musical, az Egri csilla­gok és a Zrínyi - 1566, me­lyeknek természetesen az egri vár adott otthont és egyben historikus hátteret. Egres Béla Izgalmas vállalása volt az Agria Nyári Játékok szervezőinek, hogy a már jól bevált, immár kö­telező nyári programmá neme­sült rockmusical, az Egri csilla­gok mellé egy másik hasonlót is beválogassanak a színes nyári kínálatba. Ráadásul egy olyan darabot, melynek cselekménye szűk másfél évtizeddel játszódik a híres-neves egri ostrom után. Ez a mű a szigetvári várkapitány, Zrínyi Miklós tragikus történe­tét dolgozza föl. A vérzivataros § XVI. század közepének két ki- 2 magasló magyar vonatkozású | eseménye így külön hangsúlyt 2 kapott ezen az egri nyáron. A történelmi rockmusicalek sorát világszerte a József és a szí­nes szélesvásznú álomkabáttal, de főleg a Jézus Krisztus szuper­sztárral alapozta meg a Tim Rice - Andrew Lloyd Webber szerző­páros, akik ezekkel a bibliai tör­téneteket feldolgozó darabokkal jó időre meghatározták a műfajt. Az okokat keresve viszonylag könnyű eljutni arra a felfedezés­re, miszerint minél jobb az „iro­dalmi” alapanyag, annál jobb - akár zenés mű is - születhet be­lőle. A Biblia pedig vitathatatla­nul ilyen írott műnek bizonyul. Igaz ez még akkor is, ha a szer­zők, alkotók meglehetősen lazán, kétkedve, elgondolkodtatva ábrá­zolják Jézust vagy éppen Júdást. A magyarországi történelmi rockmusical-történet alap­ját is egy remekmű jelenti. Szörényi Levente, mint zene­szerző és Bródy János, mint szövegíró nem igazi klasszi­kus alapból, de jó időben Bol­dizsár Miklós Ezredforduló című drámájából írtak fre­netikus erejű darabot, mely éppen úgy kerüli a sablono­kat, a berögzült ítéleteket, ahogy a Jézus Krisztus Szu persztár tette azt. Itt is ár- nyaltabbak, színesebbek a jellemek. Nem akar ítéle­tet mondani a mű, követ Zrínyi Miklós és Dobó István egy képen. Sasvári Sándor (jobbra) a szigetvári hős, míg Kelemen Csaba (balra) Novák János hadnagy szerepében a Zrínyi - 1566-ban. Az Egri csillagokban utóbbi az egri vár hős kapitányát alakítja. ve ezzel a Szupersztár jól műkö­dő receptjét. Az István, a király aztán kien­gedte a történelmi musicalek né­ha köhögős szellemét a palack­ból, s azóta is egymást követik a jobb vagy kevésbé sikerült dara­bok színházainkban vagy épp szabadtéri színpadokon, ahol ezek az alkotások igazán helyt lelhetnek. Ezek közül a sikerültebbek so­rába tartozik a magyar irodalom „nagy könyvéből”, Gárdonyi Gé­za regényéből, az Egri csillagok­ból íródott musical, melyet a me­gyeszékhelyen előbb a Líceum udvarán mutatott be a Gárdonyi Géza Színház, majd az Agria Já­tékok Kft. jóvoltából került új föl­dolgozásban, Moravetz Levente rendezésében igazán helyére, a vár falai közé, sőt sikerrel járta meg a csíksomlyói szakrális völgy színpadát is. Jórészt ugyanez az alkotókö­zösség vállalkozott az elmúlt év­ben arra, hogy Szigetvárait - hol máshol - színre vigye az egyik legújabb történelmi musicalt, a Hős és elfeledett asszonyok-lányok, ostrom idején az egri nők - mint például Bornemissza Gergely fele­sége, Cecey Éva, akit az előadásban kascsák dóra (képünkön) ala­kított - jól tudjuk, miként vették ki részüket a küz- \ delemből, férfi- \ asan helytállva az egri vár bástyáin. Az azon­ban talán kevésbé ismert, hogy a szi­getvári erődítmény­ben éppen úgy férfi­ként harcoltak az asszonyok. Itt azonban, mielőtt Zrínyi és katonái végső és halálba ron­tó kirohanásukra rászánták magukat, tragikusan végletes döntést hoztak, melyről keve­set beszélünk. A szigetvári hősök úgy határoztak, hogy a várban lévő nőket nem hagy­ják a törökök kezére, kénye- kedvére jutni, ezért maguk küldték halálba a hős asszo­nyokat. Az egri nőknek a di­csőség jutott osztályrészül, míg a szigetváriaknak a ha­lál és a feledés. Zrínyi - 1566-ot, melyet Mora­vetz már nem csak mint rende­ző, de mint író is jegyzett. Nem véletlen, hogy a szigetvári hősök hatalmas sikert arattak éppen ott, ahol az ostrom zajlott haj­dan. S ha már elkészült ez a da­rab, szinte kötelező volt, hogy a másik híres vár, az egri falai is visszhangozhassák Zrínyinek és katonáinak hősiségét. A két történet, a két szituáció, ha időben közeli is, mégis egé­szen más. Hazánk történelmé­ben bizony nehezebb olyan dia­dalokat találni, mint az 1552-es egri volt. Sokkal inkább a Zrí­nyik halállal szembenéző önfel­áldozása az, ami jellemző, s föl­dolgozható az utókor által, akár zenés műfajban is. Éppen itt a különbség a két darab és a két előadás között. Az Egri csillagok önfeledt ünneplése nem köszön­het vissza Zrínyi halálba rohanó hősiségében. Példát azonban mindkét eseményből, mindkét személyiségtől, mindkét katoná­tól és mindkét embertől, Dobótól és Zrínyitől egyaránt vehetünk. Akár történelemkönyveket vagy regényeket lapozgatva, akár ze­nés színházat nézve, az önfelál­dozás, a lelki nagyság minden­képpen példaadó. EGYPERCES INTERJÚ Hatvan készül az Omega-buli lebonyolítására A hatvani nyári programok legnagyobb tömegrendezvé­nye alighanem a szeptember 18-ára tervezett, ingyenesen megtekinthető Omega-kon- cert lesz. Az előzetes becslé­sek szerint több ezres közön­ség várható, a fogadásukra már készülnek a szervezők.- A Népkertet a zenekar menedzsere választotta ki a fellépés helyszínéül - tájékoz­tatott Palásthy Pál, a polgár- mesteri hivatal főosztályveze­tője. - Szerencsére a terüle­ten már megszűnt a belvízve­szély, és a próbamérések sze­rint az elektromos berendezé­sek is megfelelően működ­nek. Az Omega előtt egyéb­ként a helyi Treff együttes lép majd fel. Az önkormányzat az esemény előtt, alatt és után gyűjtést rendez az árvízkáro­sultaknak.- Ilyen alkalmakkor az egyik legfőbb teendő a köz­rend fenntartása. Miként készülnek fel erre?- Természetesen egyezte­tünk a hatóságok és szolgála­tok illetékeseivel. A rendőrség más városokból kér erősítést, de jönnek a mentősök, a tűz­oltók is. Mellettük polgárőre­ink és városőreink is segíte­nek. Emellett az egyéb szol­gáltatásokkal - például vécék­kel, mosdókkal - is felkészül­tünk.- Várhatóan több ezer par­kolóhely hiányzik majd. Ho­gyan kezelik ezt a helyzetet?- Azon a napon a Népkertbe nem engedik be a gépjárműve­ket. A tárolóhelyeket szintén a rendőrséggel egyeztetve jelöl­jük ki, várhatóan a vasútállo­más környékén. ■ T. 0. Palásthy Pál: - Reméljük, hogy minden rendben lezajlik. Két héttel később indul a tanév a hatvani Bajzában Hatvanban az ÉMOP-pályázat keretében május végén elkezdő­dött a Bajza gimnázium felújítá­sa, korszerűsítése és bővítése. A nyári hónapokban a mun­kálatok a tervek szerint haladtak. Az előzetes megállapo­dásnak megfelelően az iskola fel­újított épületét szakaszosan ad­ják majd át. A tanév eleji teendő­ket még az önkormányzat által az iskola rendelkezésére bocsá­tott Balassi Bálint út 23. és 25. számú ingatlanokban látják el - tájékoztatott Bodonyiné Balog Erzsébet, az intézmény igazga­tója. Elmondta: itt kerül sor az osztályozó- és javítóvizsgák meg­szervezésére, valamint a tan­könyvosztásra is, mégpedig au­gusztus 25-e és 30-a között. A tanévnyitó ünne­pélyt a hagyomá­nyoknak megfelelő­en szeptember else­jén 8 órakor tartják meg az iskola udva­rán, ezt követően pedig a kilence­dikesek angol nyelvi szintfelmé­rő dolgozatot is írnak. A tanítás szeptember 13-án hétfőn kezdő­dik az iskola főépületében. A B épületszárnyat október folyamán vehetik birtokukba a diákok. Mint arról beszámoltunk, a ki­esett időt hét végi, illetve délutáni tanítással pótolták, illetve pótolják ősszel a gimnázium tanulói. ■ ■ A tanévnyitó ün­nepséget szep­tember elsején megtartják Móka. Európai uniós normáknak megfelelő játszóteret építtettek a domoszlói gyerekeknek. Bár a biztonságos fajátékokat már egy hónapja használhatják a kisgyerekek, az ütéscsillapító burkolattal ellátott játszóte­ret a hét végén avatták fel ünnepélyesen. Miután az új közösségi teret a település plébánosa, Mischinger Ferenc megáldotta, a gyerekek azonnal birtokba vették a sportpálya melletti területen lévő létesítményt. Az ava­tás egyben része volt a falu 750. születésnapját ünneplő egyhetes ren­dezvénysorozatnak. A beruházáshoz Leader-támogatást kapott a község. Az újraszentelés után keresztelőt is tartottak A pusztacsászi kápolna felújítá­sán dolgozó közmunkások, ro­mák gyermekeit és unokáit ke­resztelték meg a felújított kápol­nában, melyben egykor újszü­löttek tucatjait tartották kereszt­víz alá. A 130 éves pusztacsászi kápolna mostanra romos, pusz­tuló állapotba került. A hevesi katolikus egyház gondnoka Lá­nyi József gondolt egyet, s - szó szerint is - minden követ meg­mozgatott annak érdekében, hogy a 2007 óta helyi védelem alatt álló kápolna visszanyerje eredeti fényét. A helyi önkor­mányzat, az egyház és civilek összefogásával újult meg az épü­let, melyet a hét végén Nagy Ist­ván plébános és Mándi Zoltán érseki helynök szentelt újra. A Máriás lányok és a meghívott vendégek bevonulása után Csá­ki Zsigmond polgármester mon­dott köszönetét mindazoknak, akik e jó ügyet támogatták, majd a szentmise után megkeresztel­ték azoknak a munkásoknak a gyermekeit és unokáit, akik az elmúlt hónapokban a császi ká­polna megújulásán dolgoztak. Gyimesiné Gömöri Ilona nép­rajzos-muzeológus pedig az egy­kor magánadományként épült kápolna történetét ismertette. A kápolnamentő Lányi József abbéli örömét fejezte ki, hogy a császiak érzik Isten házának fontosságát, s reméli, a jövőben óvják és becsülik majd azt. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom