Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-07 / 183. szám

www.eger.egyhazmegYe.hu info@eger.egyhazmegye.hu EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK I. évfolyam, 6. szám 2010. augusztus NAGYBOLDOGASSZONY ÜNNEPÉNEK ÜZENETE: „Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona.” (Jel 12,1) Elmélyedünk-e a szabadság alatt Isten igéjében? A nyár a pihenés, a kikapcsoló­dás ideje - hangsúlyozta nyár eleji elmélkedésében a Szent­atya. A nyári pihenés jó alkalom arra, hogy elmélyedjünk Isten igéjében. Megértsük, mi is az, ami igazán fontos. XVI. Benedek pápa arról elmélkedett, hogy az emberek számára nagyon fon­tos a munka, a mindennapi el­foglaltság, de mindennél fonto­sabb, hogy elmerüljünk Isten szeretetében. Enélkül ugyanis nincs értéke cselekedeteinknek. Természeti szépsége miatt Álompartnak nevezik a Tisza- tó 22 kilométeres nyugati olda­lát. A tó délkeleti végében pedig a Tisza gyöngyszeme, Abádsza- lók található. Nem csoda, hogy ezekre a helyekre tízezrek láto­gatnak. nyaranta^Vajon men­nyire élik meg hitüket szabad­ságuk idején? Sokan vesznek részt a vasárnapi szentmisé­ken? Ezekre a kérdésekre ke­restünk választ, amikor a kör­nyékbeli települések plébáno­sait kerestük fel. * BERECZKEI MIKLÓS TISZAFÜREDI PLÉBÁNOS, CÍMZETES ESPERES: „Érezhetően sok a turista Tisza­füreden egész nyáron a szombat esti, illetve a vasárnapi szentmi­séken. Ugyanez jellemző a tiszaörvényi és a tiszaörsi temp­lomokra is. Gyakran jelennek meg csoportok, nagycsaládosok, külföldiek a szertartáson. Előfor­dul, hogy üdülő fiatalok odajön­nek az oltárhoz ministrálni.” * FERENCZ KÁROLY KISKÖREI PLÉBÁ­NOS: „Nyáron sokkal többen jár­nak szentmisére, mint az év más részében. A turisták miatt Kiskörén is megnő a létszám, de Abádszalókon néha meghárom­szorozódik. Akad, aki már meg­érkezése után telefonon érdek­lődik a szertartások időpontjá­ról. Sok a fiatal. Ha kell, előzetes egyeztetés után kerékpáros hit- tanosoknak is adunk néhány napra helyet a plébánián. A nyá­ri napokon jó néhány vallásos emberrel találkozunk, sok ilyen­kor a lelkipásztori öröm.” * EPERJESI ISTVÁN TISZANÁNAI PLÉ­BÁNOS: „Az üdülők közül azok, akik otthon is járnak templom­ba, itt is megkeresik rá a lehető­séget. Némi túlzással azt is mondhatnánk, hogy Tiszaná- nán, Poroszlón és Sarudon ilyenkor egy kis lendületet is ad­nak a hitéletnek. Az ünnepi szentmisék résztvevőinek har­madát nyáron ők teszik ki. Sok közöttük a külföldi, különösen a német. A szertartás után elbe­szélgetünk velük, s ezekből a ta­lálkozókból valamennyien erőt merítünk.” ■ (homa) Kerényi Lajos: „a világ egy csoda” Istenkereső fiatalok Egerszalókon „Az ember igényli a kiemelkedést, felfelé törekszik” - Kerényi atya a fiatalok között Hőség és zivatar, zenés és csen­des áhítat, átimádkozott éjsza­kák és végigbeszélgetett nappa­lok: önmagunk, a közösség és Isten keresése. Ez Egerszalók summázata, százak életre szóló élménye. A nyolcvanesztendős Kerényi Lajos piarista atya volt idén is a lelkigyakorlatvezetője. Neve összeforrott az ifjúsági ta­lálkozóval. Lendületes és derűs. Úgy tartja, hogy élete nyolc év­tizedének a kegyelem a mottója. A fiataloknak és a betegeknek él. Éppen olyan izzó szeretettel oktatja a hittant, mint ahogy vi­gaszt nyújt a haldoklóknak. Mostani előadásai során is előre kijelölt úton haladt. Az ott el­hangzott gondolatait követve vá­zoljuk a szalóki napok idei üze­netét. Az ideit a remény találkozójá­nak nevezte. Többször idézte Henri Boulad-ot: a megváltás át­menet az emberségből az ember- fölöttiségbe. Ezért kell kiemelked­ni a hétköznapok kisszerűségé- ből, megtisztulni, fejlődni, Isten­nel egyesülni. A XVI. Benedek pápától kölcsönzött érvek alap­ján állapította meg: ehhez tiszta istenfogalomra van szükség. Az egyháznak az a célja, hogy elősegítse az ember sokoldalú fej­lődését. Ez transzcendens szem­léletet-követel, mind aii tudás, mind a hit területén. Sajnos, a mai emberek jó része nem tudja előhívni a benne rejlő értékeket. Ezért kell magunkat Istennel összhangban fejleszteni. Sokszor vívódunk, nagy belső katakliz­mákkal kell megküzdenünk. Az életben az lehet a meghatáro­zónk, aki igazolja magát, akiről beteljesednek a jövendölések, aki megállja a helyét a történelem­ben. Tehát Jézus. ,;j A világ egy csoda, amelybe ha­talmas íívűi fejlődést programo­zott be a Teremtő. Mégis ki akar­ták törölni Istent életünkből, he­lyette az elektromosság vagy az atomok felfedezőit istenítve. „Nem lehet minden mástól, mert a mindenen kívül nincs más” - állapította meg. Ma már a tudo­mány világában is egyre többen beszélnek intelligens teremtés­ről. Az ember igényli a kiemelke­dést, felfelé törekszik. A megtisz­tulás, fejlődés, beteljesülés után következhet el az Istennel való találkozás. Ezzel a következtetéssel zárult az idei gazdag fesztiváli program, beteljesítve, amit nyitó szentmi­séjében Ternyák Csaba egri ér­sek fogalmazott meg: a lelkigya­korlat egy sajátos lehetőség arra, hogy Istenre figyeljünk. Nem elég azonban Istenről beszélni, mert ha meg akarjuk őt igazán is­merni, akkor Vele kell beszélni, hiszen a személyes kapcsolatban tárul fel számunkra igazi lénye. ■ Gábor László ÖRVENDEZZETEK A REMÉNYSÉGBEN - ezzel a római levélből származó mottóval kezdődött július 14-én az egerszalóki találkozó és lelkigyakorlat, amely 18-án fejeződött be. A találkozóra - ame­lyen részt vett Ternyák Csaba egri és Bábel Balázs kalocsai érsek, valamint Katona István egri segédpüspök is - közel ezer regisztrált fiatal érkezett, 50 önkéntes segítette a programokat, 45 kiscsoport alakult, 8-10 kispap is kivette a részét a szolgálatból, s 10-12 mű­hely működött három napon keresztül. A szombat esti ünnepi szent­misére érte el a találkozó a legmagasabb létszámát, 1100-1200főt. Szentmise az egri várban Szent István napján a hagyomá­nyoknak megfelelően az egri várban mutatja be a szentmisét Ternyák Csaba érsek. Az egykori székesegyház romjai között a szokott időben, augusztus 20-án délután fél hatkor kezdődik a szertartás. Nem csak az egrie­ket, hanem mindenkit szeretet­tel várnak az eseményre. A vendég: Böjté Csaba HÁLAADÓ SZENTMISÉT muta­tott be július 28-án Böjté Csaba ferences szerzetes az Egri Fertálymesterek Testületének meghívására. Az egri Ferences-templom zsúfolásig megtelt a jöttére. A hívek több mint 650 ezer forint adomáhyt adták, össze a Dévai Szent Ferenc Alapít­vány javára. Ministránsaink Rómában AUGUSZTUS 1-7. között ren­dezik meg a Római Nemzet­közi Ministránstalálkozót, melynek mottója: „Merítse­tek az élő vizek forrásából!” Egyházmegyénkből 134 mi­nistrans és 13 kísérő veszt részt az összejövetelen. ÜNNEPI JEGYZET Az egyház az árvízkárosultakért Legyen fedél a fejük felett S zent István kultusza a ke­resztény magyarság számá­ra a nemzeti létezés gyé­mánttengelye. Árpád hazát szer­zett, Géza fejedelem Bizánc és Róma közül a Nyugatot válasz­totta. Végérvényesen eldöntötte: nem Kelet-Európához, hanem Nyugat-Európához tartozunk. Szent István megszervez­te és megvédte a keresztény ország­gá tett hazát. Alkot­mányt és törvényt adott, rendet tar­tott, megőrizte füg­getlenségünket: nem lett senki­nek sem vazallusa. Városokat, püspökségeket, iskolákat hozott létre. Minden tíz falunak temp­lomot építtetett. A keresztény pa­pok és szerzetesek imádkozni, írni-olvasni, sőt földet művelni is tanították a lakosságot. A ke­resztény istenfélelem támaszt és normát jelentett a múltban és jelent ma is mindenkinek. A Szentkirály kultusza kíséri a magyarság sorsát, hitéletét, kultúráját, művészetének, iro­dalmának alakulását. Az igaz­ság, jóság, irgalmasság erényeit gyakorolta és hagyta örökül utó­dainak. Valószínűleg az ellene lázadók inkább a hatalomra vágytak, mintsem régi hitük megőrzésére. A magyar ember, akár hívő, akár nem, tisztelettel néz fel Szent István alakjára és művére, mert ha hitbeli meg­győződésével nem is értene egyet, történeti jelentőségét nem vonhatja kétségbe. Monu­mentális egyénisége már a kor­társait hódolattal töltötte el. Ha­lála után az egyház a szentség koszorújával övezte. Legendák és krónikák, gyö­nyörű népénekek után, a ma­gyar történetírás mellett a ma­gyar irodalom is kivette részét Szent István jelentőségének tu­datosításából. Nemzeti irodal­munk is bizonyítja: a magyar­ság a nagy országépítőt, a „nem porladó kezű királyt” apostoli szent királyként tisztelte. Az apostol-lelkületű, méltán tisztelt kormányzó a vallás és a rend ér­dekében keménykezű uralkodó, minden csatájában győztes had­vezér volt, hiánytalanul betöltöt­te történelmi küldetését. Szent István megértette: „a vén idő új vágyakat teremt... az idő szavát, Ha meg nem érti, ön­magának ás sírt...” Szent Gellért az Ég­hez fohászkodik: „Népek nagy Istene! tekints le ránk! / Tedd boldoggá e né­pet és honát: / Kö- rítsefény, melyet ki­rálya hord / Dicső fején, az égi koronát. ” Az „égi ko­rona”, a magyar Szent Korona azt is jelenti, hogy minden földi hatalom az Istentől ered. Csanád Béla Hol vagy, István király? című versével fohászko­dunk, hogy Szent István ünnepe a lélek bőségét adja, hogy né­pünk boldog lehessen a közös ünneplés kegyelmében: „Támadj fel újra bennünk, Krisztusunk, / Kinek országát százszor megta­gadták. /És lesz még ünnep, száz­ezerszebb ünnep, /És boldog nép, mely ünnepelni tud, / Ha veled küzdünk és veled maradunk. ” m Cs. Varga István A folyók áradása miatt többször alakult ki vészhelyzet a közel­múltban Észak-Magyarorszá- gon. Hatalmas károk keletkez­tek, 4700 családot kellett kitele­píteni, házak százai dőltek össze vagy váltak lakhatatlanná a Sa­jó, a Hernád és a Bódva menti te­lepüléseken. A pusztítás következményei­nek enyhítéséért a Magyar Kato­likus Egyház országos összefo­gásra kérte híveit, és templomi gyűjtést szervezett. A nagylelkű adományok jóvoltából több mint 200 millió forinttal tudja az egy­ház támogatni a települések újjá­építését. Ezenfelül az egyházme­gyékből eddig 80 millió forintnyi segélyszállítmány érkezett. A Ma­gyar Katolikus Karitász látta el tartós élelmiszerekkel, ivóvízzel, tisztítószerekkel, gyógyszerekkel a családok ezreit, a gyermekek számára pedig több helyen nyári táborokat szerveztek. Az egyházmegyei karitász- szervezetek továbbra is gyűjte­nek adományokat, elsősorban bútorokat, háztartási cikkeket. Árvái Ferenc, az Egri Főegyház­megyei Karitász Központ igazga­tója elmondta: ahol lehetséges, megkezdték az építőanyagok ki­szállítását, a sérült házak újjáépí­tését. Bár jó néhány helységben még csak a kárfelmérésnél tarta­nak, sőt egyes falvakban - ahol 10-15 napig állt a lakásokban a víz - még idáig sem jutottak el, mert továbbra is vizesek a falak. Belevágtak az újjáépítésbe Ónodon, Ongán, Felsődobszán. Bánrévére tetőcserepet szállítot­tak, Szendrőládon már több épü­let elkészült, Sajópüspökiben pe­dig a biztosítással nem rendelke­zőknek adnak segítséget. Anya­gi lehetőségeikhez mérten támo­gatást nyújtanak az emberek­nek, hogy újból fedél lehessen a fejük felett. De egyre nő a rászo­rulók köre. Szerencsére szélesedik az adományozók tábora is: a közel­múltban az olaszországi Bresciá- ból, valamint a chicagói Magya­rok Klubjától érkeztek adomá­nyok, amelyeket az árvíz sújtot­ta településekre küldenek, illet­ve a viharkárok helyreállítására fordítanak. ■ Homa János Szent István ünnepére 4 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom