Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-24 / 196. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 24., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Júniusi szintre javultak a hazai üzleti kilátások A júliusi megtorpanás után augusztusban folytatódott a GKI- konjunktúraindex értékének növekedése. A lakosság 2009 májusa óta szinte folyamatosan emelkedő várakozása június legelején érte el csúcspontját, a júliusi csökkenést követően pedig e hónapban ismét a korábbi szintre nőtt. Az üzleti kilátások tovább javultak, s az index értéke így már kedvezőbb a válság kirobbanása előtti szintnél. ■ Az üzleti kilátások már kedvezőbbek a válság- előtti szintnél. Utóbbiak közül inkább a kereskedők voltak bizakodóbbak, bár az iparvállalatok is jobbnak látták helyzetüket, míg az építőiparban és az üzleti szolgáltatók körében lényegében stagnáltak a várakozások. Augusztusban a legnagyobb mértékben a kereskedelmi várakozások váltak kedvezőbbé: sokkal optimistábban ítélik meg eladási pozíciójukat, s a termelőknek, nagykereskedőknek szóló megrendelésekre vonatkozó várakozásaikat. A szolgáltatói szektorban viszont romlott az elmúlt időszak üzletmenetének megítélése. A GKI konjunktúra index alakulása fogyasztói GKI konjunktúra index üzleti ——A— — ■— A GKI FÖLMÉRÉSE ElI TÁMOGATÁSSAL KÉSZÜLT. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásokban is nőtt a foglalkoztatási szándék, a lakosság munkanélküliségtől való félelme pedig kissé csökkent. A magyar gazdaság kilátásainak megítélése mindégyik vizsgált ágazatban lényegesen javult, bár a$ építőiparban a pesszimisták vannak jelentős többségben. A legnagyobb javulás a lakosság saját pénzügyi helyzetének jövőbeli megítélésében érzékelhető, de pozitív irányba mozdultak a várakozások a következő egy évben várható megtakarítási képességére vonatkozóan is. A fogyasztók kedvezőbb színben látják a hazai gazdasági helyzetet, s jobbnak ítélik az elmúlt egy évet is. ■ Kevéssé frissül a tudás tanulás Csupán minden tizedik felnőtt képezi maaái tovább A ZF Hungária Kft.-nél a dolgozók a vállalat által szervezett különböző szakmai képzéseken vesznek részt. Képünk illusztráció. Tízből egy ember veszi komolyan az élethosszig tartó tanulást. Hevesben a fiatalok is elkerülik az iskolapadot. Tóth Balázs Egy 2005-2007 között készült uniós összeírás szerint hazánkban a felnőttek mindössze 9 százaléka képezte tovább magát a mintafölvételt megelőző egy évben. Ez az arány az unióban a legrosszabb, ott az átlag 36 százalékos volt. Kiderült ugyanakkor: Magyarországon - ellentétben az európai trenddel - a nők szívesebben bővítik tudásukat. A tanulás időtartamát figyelembe véve viszont elsők voltunk az oktatások, képzések átlagos 95- ös óraszámával. A legmagasabb részvételi aránnyal büszkélkedő Svédországban ez 24, az Európai Unió áüaga pedig 35 óra volt. A KSH 2009 decemberében végzett kutatása szerint a magyar 25-64 éves lakosság 9,9 százaléka vett rész a nem formális oktatásban-képzésben a megelőző egy évben. A megyék között első Fejérben a felnőttek 16,1 százaléka vett részt iskolarendszeren kívüli oktatásban, szemben Nógrád 3,2 százalékos arányával. Heves itt 10,5-tel ötödik. Megyénkben a legnépszerűbbnek a számítógépes tanfolyamok mondhatók: a felnőttek 1.6 százaléka vett részt ilyeneken, ez a második legmagasabb arány az országban. Szintén jónak mondható a gazdasági egységen belüli továbbképzés 0,4 százaléka, illetve a konferenciák 4.6 százalékos látogatása. A képesítést nem adó oktatás, csapatépítő tréning, nyelvtanfolyam, gépjármű-vezetői képzés tekintetében áüagos a hozzáállás. Az OKI-s tanfolyamon produkált 0,4 százalékos aránnyal viszont sereghajtó Heves.- Egy tavalyi fölmérés szerint a cégek, főleg a kicsik, nem használják ki optimálisan a szakképaz életkor előrehaladásával csökken az oktatásban, képzésben való részvétel aránya: a 25-34 éves korosztály 13, az 55-64 évesek 4,5 százaléka képezte magát. Heves megyében a fiatalok az idősekhez hasonló arányban (4,6 százalék) kapcsolódtak be a tanulásba. Megfigyelhető, hogy a gazdaságilag aktív né Magasabb végzettség, karbantartott tudás a nyolc osztállyal sem rendelkezők nem szívesen tanultak, ha mégis, képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamon vettek részt Az alapfokú végzettséggel rendelkezők leginkább OKJ-s képzésekre, gépjármű-vezetői tanfolyamra jártak. A középiskolai végzettséggel rendelkezők körében a képesítést nem nyújtó szakmai tanfolyamok a legnépszerűbbek, a diplomával rendelkezők inkább konferenciákat látogattak. A diplomások közül a fiatalabbak kevésbé képezik magukat, mint a legaktívabbnak számító 35-44 éves korosztály. pesség hajlamosabb gyarapítani tudását, 14 százalékuk részt vett iskolarendszeren kívüli oktatásban, míg az inaktívak körében ez az arány csupán 3,1 | százalék. Legkevésbé a nyugdíjasok, a háztartásbeliek és a munka- képtelenek tanultak. zési hozzájárulást. A befizetés mellett ugyanis az összeg fölajánlható egy intézménynek, illetve fölhasználható gyakorlati képzésre vagy saját dolgozó oktatására - tájékoztatott Gyet- vainé Vitkóczi Marianna, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) oktatási irodavezetője. Hozzátette: a nagyobbaknál jobb a helyzet. Jellemző, hogy a saját dolgozókat a külföldi tulajdonú cégek négytizede képezte tovább, a hazaiaknál 23 százalékos az arány. Inkább taníttatták a közép- és felsővezetőket, az adminisztráció területén dolgozókat, illetve az értékesítőket. Népszerű volt az idegen nyelvi, az informatikai, továbbá a vállalat működéséhez kapcsolódó marketing-, pénzügyi képzés is. Gyetvainé elmondta: a HKIK a Kamarai Oktatási Portálon keresztül szeretné összehangolni a munkaerő-piaci keresletet és kínálatot, jelenleg 75 intézmény ezer képzését mutatják be. * GVORSSZAVAZAS ■l Ön szokta-e képezni magát? Szavazzon hírportálunkon / ma 16 óráig: HE0L.hu W A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. Aki nem dolgozik, jobbára nem is tanul ■EH333HBI Lejáró vámügyi határidők heves megye A Nemzetgazdasági Minisztérium felhívja a gazdálkodó szervezetek figyelmét, hogy a 2011. július 1-jétől érvénybe lépő autonóm vámfelfüggesztésekre és vámkontingensekre vonatkozó kérelmeket legkésőbb péntekig kell eljuttatni a Vámtarifa Bizottság titkárságára ( vtb@nfgm.gov.hu ) elektronikus formában, szeptember 1-ig pedig postai úton is (1880 Budapest, Pf. 111). Lehetőség van az érvényes vámfelfüggesztésekkel, illetve vámkontingensekkel szembeni kifogások előterjesztésére is a megfelelő formanyomtatványon, elektronikus formában, legkésőbb október 30-ig. Júliusban kevesebb illeték képződött heves megye Az APEH közzétette a központi költségvetést és az önkormányzatokat megillető júliusi illetékbevételeket. Eszerint az esztendő hetedik hónapjában a Heves Megyei Önkormányzat területén közel 85,8 millió forint megosztandó illeték keletkezett, Egerben pedig 32,7 millió. Az önkormányzatokat 36,6, illetve 16,3 millió forint illette meg ebből, míg a központi költségvetésnek 43 és 16,3 millió forint jut. Eddig a megyét tekintve 800, Egerben 290 millió forint megosztandó illeték képződött. Hagyományokat őriz a Kovácsmíves Céh Budapest „A kovácsmesterség örökségvédelme, oktatása és az internet” címmel tart kétnapos konferenciát a Magyarországi Kovácsmíves Céh. A szervezet még tavaly kezdett egy programot, amelynek segítségével szeretnék megőrizni a kovácsmesterség kézműves-művészi ágának gyakorlati tudásanyagát, például a szekérkészítést. Az augusztus 27-28- i rendezvényen a projekt eddig megvalósult elemeit, oktató, ismeretterjesztő filmeket mutatják be, s a budapesti Hagyományok Házában a résztvevők megismerkedhetnek Walfrid Huber osztrák kovácsművésszel is. Ötezer-ötszáz hektáron a víz aratott agrárium A belvíz még mindig nagy területeket veszélyeztet Hevesben Kötelezővé tennék a kamarai tagságot Nyolcszáznegyvenhárom hektárnyi szántót még mindig belvíz borít Heves megyében - derül ki a Mezőgazdasági Szak- igazgatási Hivatal statisztikájából. További, több mint négyezer- hétszáz hektáron pusztult ki eddig a vetés. A legnagyobb károk az őszi búzában keletkeztek: közel háromszáz hektárt borít víz, s kettőezer-négyszáz hektár pusztult ki. Négyszáz-négyszáz hektáron pusztultak ki az egyéb őszi kalászosok, a repce, a kukorica és egyéb tavaszi növények, s ugyanennyi a belvíz miatt ve- tetlen területek nagysága is. Nagy károk keletkeztek a napraforgótáblákban is, az olajnövény több mint nyolcszáz hektáHeves megyében a legnagyobb károk az őszi búzában keletkeztek. ron biztosan nem hoz már termést idén, s ötven hektárt még mindig veszélyeztet a belvíz. A rétek, legelők mintegy száznegyven hektáron használhatatlanok a víz miatt. Országszerte megközelíti a kétszázezer hektárt a vízkárral sújtott területek nagysága. Negyvenötezer hektárnyi szántót borít a bel-, s több mint négyezer hektárt az árvíz. A szántóföldi növényi kultúrák száztízezer hektáron pusztultak ki a csapadékos tavasz és nyár következtében, ebből a gazdák közel tízezer hektáron el sem tudtak vetni. További 38 ezer hektár gyümölcsös, illetve rét és legelő is belvizes vagy kipusztult. ■ A kötelező kamarai tagság jó megoldás fenne a gazdaság szervezésének erősítésére, a bürokrácia csökkentésére - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság problémája a rendszerváltás óta, hogy nincs olyan erős gazdasági ön- kormányzata, mint több európai országban. A kamarák jó néhány közfeladatot hatékonyabban tudnak ellátni az államnál, például a szakképzést, a kereskedelemfejlesztést. Ezt állami pénzből vagy a tagdíjakból finanszíroznák. Megoldható lenne, hogy valamennyi vállalatcsoport a tényleges gazdasági befolyásának megfelelően vegyen részt a kamara döntéseiben. A kamarai tagság 1994-2000 között már kötelező volt, de megfelelő jogosítványok nélkül.- A kamaráknak részt kell venniük a fejlesztésekben, a pályázatok előkészítésében, elbírálásában, a képzés, az oktatás szervezésében. Továbbá a közbeszerzésekben, ahol jelenleg túlzó feltételeket írnak ki az indulók számára. Reális döntéseknek kell születniük, méghozzá helyben. Összességében gazdasági érdekeket erősítő szolgálatot kellene ellátniuk a kamaráknak - mondta el véleményét Fülöp Gábor, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. ■
