Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-19 / 193. szám

12 HORIZONT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. AUGUSZTUS 19., CSÜTÖRTÖK A gyöngyösi borrend új nagymestere Sok-sok jó leszállást, lányok! pilóták lesznek Nem titkolt vágyuk, hogy utasszállító gépet i Szilvás István Idén ünnepli megalakulásá­nak 32. évfordulóját a gyön­gyösi Gloria Sublimis Bor­rend, melynek tagjai vendé­gül látták a Mátraalján a Ma­gyarországi Borrendek Orszá­gos Szövetségét. Az ünnepi közgyűlésről, a tervekről a Gloria Sublimis Borrend új nagymestere, Dunai György Sándorné tájékoztatott.- Melyek voltak az országos találkozó legfőbb eseményei?- Átadtunk négy Pro Vino érdemérmet Az egyiket dr. Koren János, a gyöngyösi bor­rend leköszönő nagymestere kapta. A jelen lévő csaknem 30 borrend képviselői két újabb borrend felvételéről is egyeztettek.- Frissen választott nagy­mesterként melyek a tervei?- Szeretném bővíteni a bor­rend tagságát, főként borá­szokkal. Ma 120 tiszteletbeli tagunk van, de szükség lenne aktív emberekre is, hogy együtt tudjuk képviselni ren­dezvényeken vagy különböző bormarketingre alkalmas esz­közökkel a borvidéket. A hegyközséggel a közös mun­kában jó úton haladunk. Új­donság még, hogy borren­dünk nagytanácsának száma 7-ről 3-ra csökkent.- Mit szólt a megtisztelő címhez?- Hat éve vezetem a Borpa­lota Kft.-t, a nagymesteri cím elismerés az eddig végzett szakmai és más munkámért. Annak idején komolyan gon­doltam, hogy szeretném a bor­vidéket és a borrendet is fel­emelni. Úgy gondolom, mél­tatlanul vagyunk marketing­ben és árban is az alföldi bo­rok alá sorolva. aj. M. Dunai György Sándorné aktív borrendtago- kat szeret­ne Ha egyszer egy hatalmas utasszállító gép Eger fe­lett repülve sűrűn meg­billenti a szárnyait, az azt jelzi majd, hogy egy kerecsendi, illetve felsőtárkányi származá­sú pilótanő így köszönti a földijeit. Két csinos, huszonéves lánnyal állok az egri Apolló sportrepülő­tér hangárja előtt. Az egyik ult­rakönnyű gépet nézegetve arról beszélgetünk, hogy éppen hét esztendeje, azaz 2003-ban egy ilyen típusú „égi szekérrel” vá­gott neki a távoli Ausztráliáig tartó 25 ezer kilométeres útnak a tapasztalt pilóta, Kántás An­dor. Én ennél egy közelebbi úti célt jelölök meg.- El tudnának-e vinni repülőn az Adriai-tenger partjára, mond­juk Splitig? - kérdezem a höl­gyektől.- Természetesen, csak előtte még le kell tennünk az utolsó vizsgáinkat - kapom tőlük a ma­gabiztos választ a kérdésemre. - Utána már csak annyi türel­met kérünk, amíg elkészítjük a repülési tervet. Ehhez előzete­sen tanulmányozni kell a leendő útvonalat és a hieteorológiai elő­rejelzést. Tudnunk kell továbbá azt is, hogy mennyi üzemanyag­ra lesz szükség, és hogy merre találhatók azok a kitérő repülő­terek, ahol egy esetleges várat­lan időjárási helyzet miatt biz­tonságosan le tudunk majd szállni... Ami a vizsgákat illet, a kerecsendi Fülep Gabriella és a felsőtárkányi Solymosi Rita a végzős évfolyam záró beszámo­lói, valamint a szakdolgozat megírása előtt állnak a nyíregy­házi főiskolán. A közlekedésmér­nöki szak légiközlekedési-hajózó szakirányon négy fiú társaságá­ban tanulnak, egyébként a ko­rábbi években is mindössze hét lány végzett itt. Van, aki légifor­galmi irányítóként dolgozik Lu­xemburgban, más magán- vagy kereskedelmi pilótaként szolgál kisebb cégeknél.- Mindannyian arra vágyunk azonban, hogy egyszer valame­lyik nagy légitársaság utasszál­lító gépén repülünk majd, akár kapitányként is - mondják el A lányok az Apolló Fox pilótafülkéjében. Fülep Gabriella és Solymosi Rita el sem tudja már képzelni az életét repülés nélkül. mindketten a legnagyobb és leg- dédelgetettebb kívánságukat. A lányok életét mellesleg már évekkel ezelőtt meghatározták ezek a nagy gépek. Az akkor 12 éves Gabriella egy Londonba tar­tó repülőn pillanthatott be a ka­pitány fülkéjébe, Rita pedig 11 évesen egy brüsszeli úton szere­tett bele a repülésbe. Szokatlan pályaválasztásuk miatt persze egyikük családja sem repesett az örömtől, mára viszont már el­fogadták, hogy pilóta lesz a lá­nyukból... Gabriella némi előnnyel in­dult, hiszen ló éves korában már túlesett az égi „alkalmassági Fénylő csillagok a tájékozódási pontok A kívülállónak rejtélyesnek tűnik, a lányok számára azonban - mint mondják - sajátos hangulata van az éj­szakai repülésnek. A mű­szerek, a kivilágított telepü­lések, a fénylő csillagok ki­tűnő tájékozódási pontok. A jellegzetes tereptárgyak, a hol Y, hol L alakú falvak, a folyók, a magasfeszültségű távvezetékek, továbbá az autópályák szintén segíte­nek a pontos helymeghatá­rozásban. Komoly repülésbiztonsági témákkal foglalkoznak A FÉL Év MÚLVA esedékes ál­lamvizsgára komoly műszaki és repülésbiztonsági témából írják szakdolgozatukat a leen­dő közlekedési mérnökök. Fülep Gabriella - mint a vá­lasztása is bizonyítja - nem- csak az első repülőélményt nyújtó Apolló fox gép (ké­pünkön) minden porciká- ját ismeri, hanem annak az Í93(kis évekből szár­mazó Levente II. típusú repülőnek is, amelynek a kor­mányszerkezetét tervezi újjá. Solymosi Rita pedig egy koráb­bi légi baleset okainak az elemzése révén kívánja erősíte­ni a repülésbiztonságot. vizsgán”, vagyis azon a külön­böző figurákkal tarkított próba- útón, amelynek során kiderült, hogy egyáltalán bírja-e majd a repülést. Mire Nyíregyházára került, addigra már száz órát töl­tött a levegőben, a 12. után már oktató nélkül. Rita viszont pár évnyi egri főiskolai kitérő után jelentkezett pilótának. A, min­denek alapjául szolgáló repülésel­méletből megtanul­ták, hogy a legkü­lönbözőbb helyzetekben mikép­pen viselkedik a gép. Ezt aztán vég nélkül gyakorolták hol egy Zlin-142, Piper 28, Cesna 152, hol pedig egy Piper 23 típuson. Ha minden jól ment, akkor az oktató beírta a repülési naplóba, hogy „Végrehajtva”. Az viszont nem jót jelent, ha az „Ismétlés” kerül a rubrikába. . Odafönt hibázni * egyenlő az életveszéllyel. Ilyen egyikükkel sem történt még, nem is kívánják soha senkinek. - Meleg helyzetben azért Ők ketten négy fiú társaságá­ban tanulnak, a korábbi évek­ben is csak hét lány végzett ezen a szakon. mindketten voltunk már - árul­ják el. Rita egyszer a megenge­dettnél nagyobb sebességgel kö­zelítette meg a repteret, és mint tudnivaló, a landolás a repülés egyik „legrázósabb” része. Nem véletlenül hangzik úgy a pilóták jókívánsága, hogy „Jó leszállást...!” Gabriella pedig azt meséli, hogy az egyik alkalommal kis sebességgel dön­tötte fordulóba a gé­pet, ami miatt fenn­állt a dugóhúzóba esés veszélye, ám még időben si­került korrigálnia. Egy ilyen hi­ba a háromszáz méter magasan végzett iskolakörnél ugyancsak végzetes, lévén, hogy ráadásul ejtőernyő nélkül repülnek.- Az egyik utamon, a kilence­dik ellenőrzési pont után, mégis sikerült eltévednem Debrecen és Békéscsaba között. Ám az elvé- tést még azelőtt észrevettem, mi­előtt az oktató jelezte volna a rossz irányt. Nagyon tanul­ságos eset volt... - meséli Gabriella.- Akkor hát gond nélkül elju­tunk Splitbe? - évődöm a lá­nyokkal.- Rajtunk nem múlik... EGYPERCES INTERJÚ Gazdaház pincével, borral aldebrő Várhatóan szeptember végére elkészül Kázsmérkendős dalosok évforduló Negyven éve alakult a Novaji Asszonykórus Aldebrőn a Leader-program ke­retében elnyert támogatásból ki­alakították a Debrői Hárslevelű atyja, Rácz Pál kompolti pince­mester emlékszobáját. A kivite­lezők jelenleg is dolgoznak egy új helyi látványosságon, a Gaz­daházon: a parasztbarokk épület várhatóan szeptember végére készül majd el. Farkas László Márton polgár- mester elmondása szerint hely- történeti kiállítás nyílik benne, és átkerülnek ide Rácz Pál em­léktárgyai, de pince és borozási lehetőség is várja majd a látoga­tókat. Közvetlenül a szomszéd­ságában áll a közösségi célokat szolgáló Népház, a két épület kö­zött átjárót is nyitnak. ■ A kivitelezők újjávarázsolják a parasztbarokk stílusú épületet Negyven éve örvendezteti meg hallgatóságát a Novaji Asszony­kórus. A jubileum kapcsán ün­nepséget rendeznek vasárnap a faluban. A kórus 1970-ben alakult az országos népzenekutatás hatá­sára. Előkerültek a ládafiákban őrzött gyönyörű népviseleti ru­hák, összeírták, lekottázták az asszonyok azokat a dalokat, ami­ket hajdan édesanyjuktól, nagy­mamájuktól hallhattak. Az idő tájt Nagy Miklós, az egri tanár­képző főiskola tanára volt a leg­jelentősebb gyűjtő. Mivel a falu a Palóc- és a Ma­tyóföld határán fekszik, a ruhá­zatuk mindkét tájegység sajátos­ságaiból merített. Jellegzetessé­gük a kázsmérkendős, madeirá­val ékesített fejdísz. A megala­kuláskor az Egyetértés Tsz fi­nanszírozta a ruhá­kat, Kassáról hozták hozzá az anyagot. Az előadásmódjuk a XX. század eleji han­gulatot tükrözi. Sike­rük titka az ízes, népies kiejtés. Produkciójukkal nagymérték­ben hozzájárulnak a falu kultu­rális, szellemi örökségének meg­őrzéséhez. Az alakuláskor tizenketten vol­tak, az évek múltával megfogyat­koztak, de jelenleg 18-an szere­pelnek. A négy évtized alatt ösz- szesen 45 asszony énekelt a kór rusban. Két szólistájuk van, mindketten megkapták az Arany Páva Díjat. Jánosi Mártonná saj­nos a kora, egészségi állapota mi­att már nem léphet fel, de Kádár Lászlóné jelenleg is lelkes tagja a kórus­nak, szívesen átadja a tudását a fiatalok­nak. A kórus vezetője 1987 óta Bimbó Zoltán. Vass Lajos Nagyplakett, Arany Páva Díj, a Kórusok Országos Tanácsa minő­sítő hangversenyein számos aranyminősítés és különdíjak so­rakoznak a vitrinjükben. Rend­szeres résztvevői a hagyományőr­ző rendezvényeknek, külföldön is ismerik őket. A Magyar Rádió több felvételt készített velük. ■ ■ Sikerük titka az ízes, népies ki­ejtés, a vidám dalcsokrok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom