Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-18 / 192. szám

2010. AUGUSZTUS 18., SZERDA - HEVES MEGYÉI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 A Nagy Fehér színes képvilága pataki József Faluról jöttünk, ez tartást is adott - mondja a zománc iparművész A történelmi város, az Al­föld és a természet alkot­ja a Pataki-világot. Minél tovább nézi az ember a műveit, annál inkább úgy kezd a valóság mélyére látni, mint Pataki József. Kovács János S hogy miből építkezik az Eger­ben élő, lassan 75 esztendős, Cso- konai-díjas Pataki József zománc iparművész világa? Részint abból a falusi gyermekkorból, Borsodszemeréről (a mai Mezőszemeréről), ahol az érzé­kenylelkű kisfiú elő­ször csodálkozott rá erre a szépséges, iz­galmas valóságra. Ahol a nagyapa, a szemerei Mocsáry- uradalom kertésze is felkapta a fejét, ami­kor ennek a kisfiúnak egy tőn há­romféle rózsája is megfogant. Ke­zében, érzékeiben tehát hamar otthonra találtak a természet va­lódi tartalmai és formái, amelyek később maguktól értetődő közvet­lenséggel tűntek át vonallá, gra­fikává, vagy a plasztikák, szob­rok, metszetek sűrített jelentése­ivé, hangulataivá. S jutott el má­ra a csillogó tűzzománc képek le­tisztult formájú, egységbe tömö­rítő, ikonszerű varázslatává. Élő kultúra ez, értő közvetítőjeként a magyar kulturális, művészeti, kő-. zösségi hagyománynak. Eger ba­rokk épületei, történelme kime­ríthetetlen forrásai alkotásainak, tűzzománcainak. A Pataki-világ nem pusztán azért fontos, mert egyedi, hanem azért, mert érdekes, izgató, el­gondolkodtat önmagunkon, illet­ve a világhoz való viszonyunkon. A tűzzománcokon apró darabok­ra bontja, aztán újra összerakja a várost, egy kaput, a pincesort, egy tanyát, a tájat, egy magányo­san álló fát, vagy egy mítoszt, le­gendát. Művésztanárként tanított, ge­nerációkat nevelve-oktatva, kis­sé elcsépeltté laposítva is igazan: a szépre és jóra. A legsérüléke­nyebb, állami gondozásban lévők számára adta meg az emberi lé­tezés, az elindulás és életkezdés esélyét a művészettel, a világ lá­tásával és befogadásával való szembesítés során. Nagy Fehér­nek nevezték a tanítványai, a nagy fehér hajú ember az élet ezernyi színével és formájával rakta tele útravalóul a hátizsákju­kat. A gyermekvédelemben és az egri gyermekvárosban 33 éven át élt együtt velük, tanítványaival. Az összesen 43 évi pe­dagógiai napszá­mossága alatt egyet­len gyermeket sem buktatott meg, mert nem a közös kudarc­tól várta a megoldást. A teljes ta­nári, nevelői pálya mellett még­sem a lopott percek vasárnapi művésze Pataki József, hanem a gazdag belső világát állandóan a környezettel szembesítő alkotóé, aki képes órákon át szemlélni, tanulmányozni egy ostorosi partfalomlás egymásra hulló köveit, tömbjeit. Egri művésztanárként 2003-ban elsőként kapta meg a Nemzeti Kulturális Minisz­térium által alapított Csoko­nai Vitéz Mihály Alkotói Dí­jat Ez a kitüntető cím olyan egyéni alkotóknak jelent elismerést, akik a folya­matos alkotói munka mellett az utódneve­Pataki József életé­nek legfontosabb jellemzői: alkotás, utódnevelés, köz­életi szerepvállalás a közművelő­désben ■ Az Európai Par­lamentben Eger két nagyméretű tűzzománc ké­pével mutatko­zott be. egy grafikáját is kiállították má­sodéves tanítóképzősként. 2002-ben Strasbourgban, az Európai Parlamentben Eger városa két nagymére­tű tűzzománc képével mu­tatkozott be. Két hitelesí­tett tűzzománc-másolatot is készített a magyar Szent Koronáról. lés, a közművelő­dés terüle­tén is ki­magas­ló tevé­kenysé­get foly­tatnak. Talán lég- . ij büszkébb arra a kiállí- A tásra 1952-ben, ahol a megye elis­mert festőinek képeivel együtt PATAKI JÓZSEF BORSODSZEMERÉN született 1936-ban. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon tanári diplomát szerzett. A képz& művészeti főiskola által szer­vezett emelt szintű rajztaná­ri továbbképzőt kiváló ered­ménnyel végezte el. Itt ka­pott biztatást további alkotó­munkájához mestereitől: Xantus Gyulától és Balogh JenőtőL Gyöngyöspatán (melynek díszpolgára) kezdett el tanítani, majd Egerben folytatta pályáját. 1965-BEN megszer­vezte a megyében élő, alkotó rajzta­nárok nyári mű­vésztelepét Szilvás­váradon. A Megyei Rajztanárok Stúdi­ójának 20 évig volt vezetője. A rajztanárokat or­szágos szinten ös­szefogó Székely Ber­talan Kör tagjaként kiállításaikon rendsze­resen szerepelt. ALKOTÓI TEVÉKENYSÉGE során több mint 80 kollektív és egyéni ki­állításon vett részt. MUNKÁSSÁGÁT SZÓmOS elismerés, több első és több különdíj fémjelzi. 2009-ben Eger Város Képzőművészeti Nívó­díját is megkapta. Rézkarc- és fametszet­sorozataiból mappákat és képeslapokat adtak ki. Művei díszítik a Me­gyeháza és az egri Város­háza falait is. Két gyermeke és négy unokája is gazdag élete része. Új játszótér a gyerekek nagy örömére kompolt Az iskola és az óvoda szomszédságában épj'tették a létesíUnéy Vidám bohócműsor is része volt az átadóünnepségnek. Láthatóan mindenki jól érezte magát. Makiár tavasszal vetett, nyáron pedig mar arat A makiári önkormányzat tavasz- szal háromezer négyzetméteren vetett babot és csemegekukori­cát. Úgy tervezték, hogy ellátják a helyhatósági konyhát, és a zöld­ségeseknek is szállítanak. A tel­ken közmunkások dolgoznak. Ők a rendelkezésre állási támogatás 27 ezer forintja helyett így hóna­pokig a minimálbért viszik haza. m A telken közmunkások dolgoznak.- Ezzel, hogy az üresen álló telkünket művelni kezdtük, több embernek tudtunk munkát ad­ni, ők pedig több pénzt kerestek. Bevételhez jut a nonprofit kft. is. A betakarított babot és csemege- kukoricát a makiári zöldségesek olcsóbban adják el a falubeliek­nek - mondja Havasi László pol­gármester. Makiáron 25 körüli a közmun­kások száma, a Makiár Nonpro­fit Kft. foglalkoztatja őket. Járda­lapokat gyártanak, nyírják a fü­vet, tisztítják az árkokat, segéd­munkásként dolgoznak a beru­házásoknál, és az idén bővült a lehetőségek köre a mezőgazda- sági munkával. ■- Mellettünk az egyik telken itt van a százmillió forintért felújí­tott általános iskola, a szomszéd­ságában a kétszázmillióból épü­lő új óvoda, itt pedig a tizenhat­millió forintos beruházással ki­alakított új játszótér. Nyugodtan mondhatom, a kompoltiak bát­ran lehetnek büszkék, nem sok település dicsekedhet ilyen fej­lesztésekkel, pályázati sikerek­kel - e szavakkal üdvözölte az egybegyűlteket július végén, az említett játszótér szórakoztató műsorral „körített” átadóünnep­ségén Balázs Zoltán, Kompolt 1 polgármestere. Amint azt megtudtuk, a kor- | szerű gyermeklétesítményhez 1 az önkormányzat a LEADER- program keretében, a Mezőgaz­dasági és Vidékfejlesztési Hiva­tal közvetítésével nyert európai uniós támogatást, s az uniós szabványoknak megfelelően épí­tettek ki minden eszközt. Az esetleges rongálások elkerülése végett körbe is kerítették a terü­letet. A költségekből az önkor­mányzatot csak az általános for­galmi adó megfizetése terhelte. Az avatóünnepségen a polgár- mester hangsúlyozta azt is, hogy a gyermekeknél nincs fonto­sabb, a fiatalok jelentik a jövőt. Külön is köszöntötte az ovisként őt magát is nevelő helyi óvodave­zetőt, Máj dán Ferencnét. Isme­retes: Kompolt önkormányzata a több mint százesztendős, na­gyon rossz állapotú óvodaépület helyett újat építhet az Észak-ma­gyarországi Operatív Program keretéből elnyert mintegy 223 millió forintos pályázati támoga­tás segítségével. A beruházás alapkövét tavasszal tették le. A projekt fontos ele­me, hogy oktatá­si központot ala­kítsanak ki a tele­pülésen. Ennek megfelelően az új, százhuszonöt férőhelyes, öt csoportszobás óvoda az általá­nos iskola közvetlen szomszédjá­ba, az iskola kertjébe kerül. A tízszázalékos önerő mellett ösz- szességében közel 250 millió fo­rintból megvalósuló beruházás 16 millió forint értékben eszköz- beszerzést is tartalmaz. A vidám, zenés játszótéri ünnepségen felléptek a kompolti óvodások, volt bohóc­műsor, és az apróságok termé­szetesen birtokba is vehették az új eszközöket. ▲ ■ Az itt élők bátran lehetnek büszkék. EGYPERCES INTERJÚ Csütörtöktől Bormustra a Dobó téren Csütörtökön nyílik a Dobó té­ren a megyeszékhely egyik legjelentősebb idegenforgal­mi rendezvénye, a VIII. Egri Bormustra, amelyet - a tava­lyi sikeren felbuzdulva - ezút­tal is összekötnek az immár XXII. Agria Nemzetközi Néptánctalálkozóval - tudtuk meg Simkó Zoltántól, a ren­dezvényt szervező Egri Bormíves Céh titkárától.- Milyen programok várják a térre kilátogató borbaráto­kat?- Minden napra bőven jut látni-hallani való is. A borá­szok mind a négy napon 16 órakor nyitnak. Az ünnepé­lyes megnyitót csütörtökön 17 órától tartjuk, ezt követi a lo­kálpatrióták fáklyás királykö­szöntője, majd utcabál követ­kezik. Pénteken a néptánc­találkozó műsora lesz látható a téren, 21 órakor lesz a tűzi­játék, utána pedig a Mobilmá­nia koncertje. Szombaton is a néptánctalálkozó résztvevői­nek lehet majd tapsolni, az es­tét a Bormustra állandó fellé­pője, a Kerekes Bánd koncert­je zárja.- A Bormustra eredetileg re­gionális program volt. Miért változott meg a koncepció?- Valóban: korábban az eg­riek mellett mátrai, tokaji és bükkaljai borászokat is vendé­gül láttunk. Időközben azon­ban minden borvidéknek lett saját augusztusi fesztiválja. Ezzel együtt aligha lesz majd hiányérzete bárkinek is, hi­szen húsz pincészet közel két­százféle borát kínálja majd péntektől vasárnapig, így tel­jes lesz a paletta. ■ K. G. Simkó Zoltán - Idén is gaz­dag program várja a bor­baráto­kat A Tisza-tó mellett Egerről is írnak abelga Plusban A belgiumi Plus Magazine-ban háromoldalas, fotókkal illuszt­rált melléklet jelent meg a Ti- sza-tóról - emellett Egerről, Debrecenről és a Hortobágyról is szó esik. Az újságcikk előzetese a ma­gazin internetes kiadásában is megjelent, ahol megjegyzik: Budapest és a Balaton mellett Magyarországnak van egy ke­vésbé ismert, ám élvezetes tu­risztikai célpontja, a Tisza-tó. A belga tudósító a Magyar Tu- rizmus Zrt. szervezésében ér­kezett hazánkba. „Gourmand- nyaralás a Tisza-tó partján” cí­mű írása a 180 ezer példányban terjesztett lap révén nagy olva­sottságra számíthat. ■ l i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom