Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)

2010-08-18 / 192. szám

2010. AUGUSZTUS 18., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 MEGYEI KÖRKÉP A díjazottak (balról): Kormos Gáborné, dr. Gyetvai Gyula, Gortva József, Oldal Alfréd, dr. Csiffáry Gergely, Szabó János Képgaléria a HEOLIlU hírportálon Összetartozásunk ünnepén heves megyéért Négy magánszemély és egy közösség kapta a díjakat WBSEmm Egerfarmos ünnep A sportpá­lyán ünnepelnek majd augusztus 20- án, pénteken a helybeliek. Az önkormányzat rendezvényén a Himnusz elhangzása után az Őszirózsa Nyugdíjas Szervezet énekkara lép fel, majd Poczokné Blanár Gabriella polgármester mond megemlékezést. A polgár- mester megszegi, a résztvevők elfogyasztják az új kenyeret. Ezt követően a szórakozásé a nap: lesz kispályás foci, lövészet, ugrálóvár, henna, hajfestés, kéz­művesség, délben pincepörkölt. Márkáz utak Egy regionális pá­lyázati támogatásnak köszönhe­tően a településen mintegy száz­millió forintból két utca, a József Attila és az Ifjúság út újulhat meg, melyekhez csapadékvíz-el­vezető rendszert is építenek. A József Attila utcában a járdát is korszerűsítik. Parádsasvár díjak az Együtt Parádsasvárért Egyesület idén is meghirdette a „Falu legjobb ta­nulója” pályázatot. A díjazottak ezúttal is maguk választhatták meg ajándékukat, amelyet egy elismerő díszoklevél kíséretében a napokban vehettek át az egye­sület vezetőitől. Az ötödik évfo­lyamból Gotyár Linda, a hatodik évfolyamból Kövér Gergő, a ti­zenegyedik évfolyamból Bata Enikő, a tizenkettedik évfolyam­ból pedig Ottmár Veronika érde­melte ki a címet a 2009/2010 es tanévben. Gotyár Linda há­rom újság féléves előfizetését kapta, Kövér Gergő egy játék DVD-t, Bata Enikő és Ottmár Ve­ronika pedig könyveket. Szihalom NÉPTÁNC Első alka­lommal rendezi meg a Tobán Ha­gyományőrző Népművészeti Egye­sület a kárpát-medencei magyar­ság néptánckultúráját bemutató nemzetközi és térségi fesztivált, amelyen több mint tíz település néptánccsoportjai - köztük egy vajdasági együttes - lépnek szín­padra. A meghirdetett programok 21- én, szombaton délelőtt tíz óra­kor kezdődnek a sportudvaron. Szilvásvárad tisztaság Elké­szült a Meggyes településrész szennyvízhálózatának bővítése. Az út- és járdaépítések előtt bővítet­ték a csatornahálózatot. Az önkor­mányzat saját forrásból biztosítot­ta a beruházás fedezetét, amely­nek köszönhetően a Meggyes ut­cában is adott immár a lakosok egy részének a teljes közművesí­tés. Jelenleg a rendszertesztelése és műszaki átadása zajlik. Példamutatásával négy magánszemély és egy szervezet érdemelte ki a „Heves Megyéért” kitün­tető díjat, amelyet a Me­gyeházán kedden tartott augusztus 20-i ünnepsé­gen nyújtottak át. Szalay Zoltán A legrégebbi magyar ünnep, a keresztény magyar államalapí­tás emléknapja, augusztus 20-a alkalmából már 19 éve adomá­nyoz Heves Megye Közgyűlése elismerést olyan szűkebb hazánkbeli polgároknak, közös­ségek tagjainak, akik példamu­tató tevékenységet végeznek He­ves megye fejlődésének elősegí­téséért, az emberi értékek meg­őrzéséért és gyarapításáért. A szerdán Egerben, a Megye­házán megrendezett ünnepsé­gen a Himnusz elhangzása után Tunyogi Péter színművész tol­mácsolta Ady Endre A Tűz csi- holója című versét, majd Sós Ta­más, a megyei közgyűlés elnöke mondott beszédet.- Ez az ünnep jó alkalom arra is, hogy erőt merítsünk a törté­nelmi múltunkból a mindenna­pi feladatainkhoz, és a jövőbe te- kintően az összetartozást emel­jük ki - hangoztatta a szónok. Utalt rá, hogy e nap emlékeze­tünkbe idézi Szent Istvánt, a Szent Jobbot, az államalapítás, az új kenyér, az Alkotmány és a Szent Korona ünnepét egyaránt. Kiemelte: három nemzeti ünne­pünk - március 15., augusztus 20. és október 23. - közül még mindig ez a legkevésbé megosz­tó, egyúttal a szilárd államhata­lom jelképe. Ezt követően Sós Tamás és He­ves megye aljegyzője, dr. Sass Barna Attila átadták a „Heves Me­gyéért” kitüntető díjat dr. Csiffáry Gergelynek, a Heves Megyei Le­véltár főosztályvezető főlevéltá­rosának, Oldal Alfrédnak, Zagy­vaszántó polgármesterének, Sza­bó Jánosnak, a Füzesabonyi Szé­chenyi István Általános Iskola nyugalmazott tanárának, Körmös Gábornénak, az MTTSZ Petőfi Sándor Lövészklub elnökének. Ugyanebben az elismerésben ré­szesült a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete, amely­nek nevében dr. Gyetvai Gyula el­nök és Gortva József igazgató vet­te át a kitüntetést. Véradás, segélyezés, elsősegélynyújtás A megyei közgyűléshez Tizen­kilenc egyéni és kilenc közös­ségi javaslatot terjesztettek fel a „Heves Megyéért” díj elnyeré­sére. Közülük végül a Tanács­noki Testület javaslatára négy magánszemély mellett egy kö­zösség részesült az elismerés­ben: a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezete, amely a megye egyik legna­gyobb civil egyesülete, közel 6 ezer felnőtt és ifjúsági tagja, valamint 900 társadalmi segí­tője van. Évente véradásra több mint tizenhétezer önkén­test mozgósítanak. Alaptevé­kenységük mellett fontos szere­pet töltenek be az élelmiszer­segélyezésben, az elsősegély­nyújtási kultúra fejlesztésében. Az igazi kérdések jogi eszközökkel nem lehet morális kérdésekben igaz­ságot tenni, mondta egy tör­ténész, Eörsi László azután, hogy a Jobbik egy tévényi­latkozata miatt feljelentette Biszku Béla egykori belügy­minisztert. Biszku ellen a nemzetiszocialista és kom­munista rendszerek bűnei­nek nyilvános tagadása bűntett elkövetésének gya­nújával azóta a nyomozást is megindította a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Biszku a Duna Tv-nek nyi­latkozva ellenforradalom­nak minősítette az ötvenha­tos forradalmat, és jogsze­rűnek nevezte az azt követő megtorlást. azon túl, hogy ilyet, mint Biszku, épeszű ember nyil­ván nem mond - teszem hozzá gyorsan, nem tagadja a holokausztot, nem zsidó­zik és a többi hasonló ba­romságot is kerüli -, a jog és a morál viszonyát tekint­ve igaz lehet, hogy ebben az ügyben jó megoldás nem­igen létezik. Meg aztán: kit érdekel? Hol van már az in­gerküszöb ettől? A történész a kilencvenes évek sortűz- Pórtiire hivatkozik, amelyek semmiféle katartikus él­ményt nem okoztak. Hogy ‘ akkor most már tiszták len­nénk, ezek pedig jól megér­demelték, dőljünk hátra... Nem volt ilyen bennünk már akkor sem, pedig kicsi­vel tán könnyebben éreztük magunkat, mint manapság. mit mond Biszku Béla és mit kap érte? Ugyan. Mit ír a bank abban az ajánlott le­velében? Mit láthatok majd az esti híradóban, hol öltek rendőrt vagy ötesztendős ci­gánylánykát? Tényleg fran­cia diákok támadtak taná­rukra Budapesten, mert pedofil képeket találtak a te­lefonján? Jön este a tornádó? Erre tessék válaszolni. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Dr. Csiffáry Gerely A történelemtudo­mányok kandidátusa, kutatóként feltárta a megye történelmi em­lékhelyeit, amelyekre az ő javaslatára ke­rült márványtábla. Több fontos kötet szer­zője, megírta Bornem­issza Gergely rejtélyes életrajzát is. A megyei honismereti egyesület megalapítója. Oldal Alfréd húsz éve Zagyvaszán­tó polgármestere, az öt ciklus alatt kimagasló eredményeket ért el te­lepülése fejlesztésé ben. Tagja volt a me­gyei önkormányzat­nak, és munkája elis­meréseként a Hatvani Kistérség elnökségi tagjává is megválasz­tották. Tagja volt a Helasz elnökségének. Szabó János A diákok helyes köz­lekedésre nevelésében kitűnő eredmények fű­ződnek a nevéhez, or­szágos versenyeken háromszor első, két­szer második, egyéni­ben számos első he­lyezést értek el a tanít­ványai. Ő kezdemé­nyezte Makiáron 2009-ben tanpálya lét­rehozását is. Körmös Gáborné csaknem négy évtize­de vesz részt a pető- fibányai lövészklub munkájában, annak 1996 óta az elnöke. Rengeteget segített ab­ban, hogy a fiatalok elsajátíthassák ennek a sportágnak a leg­főbb fogásait, társa­dalmi tevékenységéért több elismerésben is részesült korábban. Oly jó ismerős dolgokról halla­ni. Idén is százmilliárd forintot hajtana be az APEH a legna­gyobb adótartozást felhalmozó cégektől és magánszemélyek­től. S a feketelistásoktól ennek csupán a töredéke folyhat be az államkasszába. Magyarorszá­gon ma felelősségre vonás nél­kül számolhatja fel cégét az APEH-nak és üzleti partnerei­nek tartozó vállalkozó, és akár egy órán belül újat alapíthat. Mert a tetemes adóhátralékot felhalmozó cégek többségét szépen felszámolják. Egy Időben nagyobb divat volt eladni a cégeket hajlékta­lannak vagy külföldi állampol­gárnak. Erre ma már nincs szükség. Nyugodtan lehet fel­számolásba vinni a társaságot, semmiféle következménye nem lesz. Létezik nem egy törzs­Káposztafejesek adós, aki láncszerűen csinálja, akad, akinek már több mint száz cégét számolták fel. Még sincs mitől tartania. Saját ma- gánvagyonából legfeljebb fél­millió forintot kockáztat. Ennyi a minimálisan előírt alaptőke, s ennél többet nem követelhet­nek a tulajdonoson. Mintha az egész magyar adó­rendszer gyerekjáték lenne, s aki már túl sokkal lopta meg az államot, a közösséget, minket, az egyszer csak elkiáltja ma­gát: nem ér a nevem, káposzta a fejem, csőd, felszámolás - és hip-hop, nem éri semmi bántó- dás. Pénzénél van, lesz, marad. Ezt bizonyítja a szépen súlyo­zott magyar járműállomány, az ingatlanok, bankbetétek itthon és külföldön. Nálunk mindez a gazdasági bűnözés húsz éve nem zavar senkit. Mert ha za­varna, tenne ellene. Hogy évi százmilliárdok tűnnek el a kö­zösből - magánzsebbe. Politi­kus, törvényhozó a füle botját sem mozdítja, valamiért nekik is tökéletesen megfelelnek a je­lenlegi állapotok. Azt azért nem árt tudni, hogy az adózás a de­mokrácia fokmérője, a tőlünk kissé fejlettebb rendszerekben a legkomolyabb, főbenjáró vét­kek közé tartozik az adócsalás. Nem utolsósorban még A1 Ca­pone is ezen bukott meg. Csak­hogy míg Amerikában egyet­len Capone volt, addig nálunk sok száz kisebb. No meg folya­matosan kecskékre bízzuk a káposztát. ■ Kovács János Egerben az izraeli nagykövet látogatás A zsidó közösség is hozzájárult a fejlődéshez Bár testőrök hada kísérte, ezút­tal magánlátogatáson járt Eger­ben Aliza Bin-Noun, Izrael ma­gyarországi rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete, aki a családi kirándulást megszakít­va látogatást tett tegnap a Me­gyeházán, ahol Sós Tamás, a me­gyei közgyűlés elnöke fogadta. Az erdélyi, románosodó, de ma­gyar gyökerű zsidó családból származó nagykövet asszony el­mondta, az ilyen látogatások is segítenek elmélyíteni a kapcso­latot a két ország között.- Fontos, hogy emlékezzünk a II. világháborúban történt ször­nyű eseményekre, és arra, ho­gyan járult hozzá a zsidó közös­ség Magyarország fejlődéséhez. Aliza Bin-Noun: Továbbra is lehető­séget látunk a közös munkára Ez utóbbi fordítva is igaz, hiszen Izraelben 200 ezer magyar szár­mazású zsidó ember él - mond­ta el. - Továbbra is lehetőséget látunk a közös munkára elsősor­ban a gazdaság, a technológia, az oktatás és a mezőgazdaság te­rén. Kevesen tudják, hogy szer­ződés van a két ország között a magyar és izraeli cégek együtt­működésére. Sós Tamás egyetértését fejezte ki a két ország közötti jó viszony­nyal kapcsolatban.- Számunkra rendkívül fon­tos Izrael állammal az együttmű­ködés, a holokauszt-kérdéssel pedig többet kellene foglalkoz­nunk az iskolai oktatás során - tette hozzá a megyei elnök. ■ > i \

Next

/
Oldalképek
Tartalom