Heves Megyei Hírlap, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178-202. szám)
2010-08-16 / 190. szám
3 2010. AUGUSZTUS 16., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Kisköre ÜNNEPSÉG Augusztus 19-én 10 órakor kezdődik a várossá válás 5. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat. Előbb gróf Széchenyi István szobrát avatja fel Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, majd ünnepi beszédet mond Semjén Zsolt és Szén József polgármester. Ezután átadják a városi kitüntetéseket, este pedig Dancs Anna- mari-koncertet rendeznek, amely ingyenesen látogatható. A programok másnap folytatódnak. Komló UTAZNAK Augusztus 19- én küldöttség indul a község lengyelországi partnervárosába, Rychtalba. A baráti kapcsolatok ápolására utazók augusztus 23- án térnek haza. A kinttartózkodás ideje alatt Kepno járás történelmi nevezetességeit tekintik meg. Novaj EXTRÉMEK Extrém falunapot tartanak augusztus 20-án a településen. A hagyományos kulturális, szórakoztató műsorok mellett 10 órától raliautók, quadok versenyeznek. A profik bemutatkozása után délután az amatőröké a pálya. Tarnalelesz TALÁLKOZÓ Augusztus 21-én rendezik a Lelesz nyár programsorozatát a településen. Az eseményre várják a testvértelepüléseket Németországból, Olaszországból, Franciaországból, Szlovákiából és Lengyelországból. Az esemény hagyományőrző bemutatóval kezdődik, majd fellép a Szűk Mátyás fúvószenekar, műsort adnak az egri színház művészei, este pedig a Lajtha László Néptáncegyüttes lép színpadra. Tiszanána VÉRADÁS A Magyar Vöröskereszt és a Vértranszfúziós Állomás kiszállásos véradást tart a településen augusztus 24- én, kedd 13-16 óra közt az Általános Iskolában. A donoroknak személyi igazolvány és TB-kártya szükséges a véradáshoz. A nyári vérhiány miatt remélik, minél többen tartják karjukat tű alá. TÍSZa-tÓ HÓDOK A Tiszán levonuló árvíz ellenére maradtak lakhelyükön a Tisza-tavi hódok. Az európai hód vándorlásra táplálékszűke esetén kényszerül, de szerencsére erre idén sem került sor. Elsősorban alkonyaikor, valamint kora hajnalban a fás vízpartokon figyelhetőek meg az élelem után kutató rágcsálók. A fákon, fakérgeken lévő rágásnyomai árulkodnak jelenlétéről, de úszás közben is ráakadhatunk egy-egy példányára. Víz mindenütt. A termés kilencven százaléka kipusztult, a maradék növényzet fejlődését pedig már csak távcsővel követhetik nyomon. Távcsővel nézik a termést árvíz után Még most is csak csónakkal közelíthetők meg a telkek Az elmúlt időszak szárazabb időjárása sem köny- nyítette meg az ecsédi tó melletti telektulajdonosok dolgát. Ingatlanaikat még mindig víz borítja. Tari Ottó Ha nem a saját tulajdonomról lenne szó, azt mondanám, valami abszurd komédia részese vagyok - mondta P. Péter, az ecsédi bányató melletti telkek egyikének a gazdája. - Május óta csupán any- nyit javult a helyzet, hogy most már nem három, hanem „mindössze” másfél méteres víz borítja a földeket. A birtokainkat csak csónakkal közelíthetjük meg, mert a tó tulajdonosa - arra hivatkozva, hogy a vészhelyzet elmúlt - nem nyitotta meg a fóldutat, amin járművekkel is közlekedhetnénk. A másik út járhatatlan, így gyakorlatilag elérhetetlen a terület. A termés több mint 90 százaléka kipusztult, a maradék növényzet fejlődését pedig jobb híján távcsővel követjük nyomon. A panaszok nem érnek véget. Eleinte a katasztrófavédelmisek próbálták csökkenteni a víz szintjét, nem sok eredménnyel. Aztán a gazdák is próbálkoztak: volt, aki szivattyút vitt az elárasztott területhez, míg más több tízezer forint értékben vásárolt a berendezés működtetéséhez szükséges gázolajat. P. Péter szerint hiába is reménykednek abban, hogy kárukat, illetve az ezzel kapcsolatos kiadásaikat megtéríti valaki. Már nem szivattyúznak - feladták a kilátástalannak tűnő küzdelmet. A kármentésre a közeli aszfaltút átvágása emlékeztet; a gödröt azóta is kerülgetik a járművek. Többen megpróbálták csökkenteni a víz szintjét, nem sok eredménnyel. Az előzményekről két hónapja számoltunk be. Mint megírtuk, az egykori bányató töltésének túloldalán kétszáznál is több telek van. Ezek a nagy esőzések miatt víz alá kerültek, helyenként a fák koronáját is ellepte az ár. A gazdák azonban csak körülményesen közelíthették meg javaikat, mivel a tó tulajdonosa lezárta a telkekhez vezető egyenes utat, ami valóban az övé. Az érintettek birtokvédelemért folyamodtak, de ezzel sem oldódott meg a problémájuk. A terület ezen része - a közbeszédben elterjedt „ecsédi tó” elnevezés ellenére - Szűcsihez tartozik. Dr. Vitovszki Mária jegyző akkor azt mondta: a lezárt útszakasz hivatalosan nem minősül útnak, a térképeken sincs feltüntetve. A vis maior helyzet nyomán azonban talán lehetővé válik, hogy rendeződjön a helyzet - jelentette ki. A napokban a hivatal vezetőjét szerettük volna megkérdezni az azóta eltelt hónapok fejleményeiről, de jelenleg szabadságon tartózkodik, így erre később kerülhet sor. Nem gátvágás miatt keletkezett a pusztító áradat a környéken az is elterjedt, hogy azért alakulhattak ki az áldatlan állapotok, mert az ugyancsak a térségben fekvő Rózsaszentmárton védelme érdekében át kellett vágni a patak gátját. Erről szó sincs - reagált a felvetésre sípos jánosné, Rózsaszentmárton polgármestere (képünkön). Elmondta: a miskolci székhelyű Bányavagyon Hasznosító Kht. még 1990-ben elkészíttette a falu határában található, gyeplegelő művelési ágú ingatlan víztelenítő árkait, amit üzemeltetésre átadtak a Mátraaljai Talajvédelmi és Víztársulásnak. Az idei áradás nyomán a töméntelen mennyiségű csapadéklé ezeken távozott volna, de az ecsédi tó tulajdonosa nem tette lehetővé, hogy a gödrök az állóvízbe szállítsák az áradatot, ezért a vte megállt a telkeken. A polgármester asz- szony szerint ehhez nem lett volna joga, mivel a vízjogi engedély alapján a tóba kellett volna engedni a vizet. A munkásvilág öntudata elképzelem azt a - leginkább csak papíron létező - jelenetet, amikor a munkás megtagadja a munkát, mert a védőfelszereléseinek hiánya veszélyezteti a testi épségét. Hozzáképzelem azt a sehol sem létező munkaadót, aki ennek nyomán fut pótolni a hiányosságokat. Habár a jogszabályok szerint ez nem vicc, a hazai építőipar körülményeit ismerve mégis úgy hat, mint valami paródia. a munkavállaló jogai és kötelességei már a kisujjunk- ban vannak. Tudjuk, hogy védőital jár, kánikulában óránként van pihenőidő, a magasban sisak és védőkötél használata kötelező. A valóság kicsit más: a hazai építőipar még mindig alkalmaz őrszemeket, akik idegenek közeledtét jelzik, a munkás tudomásul veszi, ha zsebbe kapja a fizetésének egy részét, és eszébe sem jut védősisakot keresni, mielőbb a magasba lendíti magát. És ezért nem a munkás öntudat(lansága) hibáztatható. Még csak nem is a válság, amely legsúlyosabban talán az építőiparra csapott let E jelenség ugyanis évtizedek óta jellemzi a hazai építőipart. Tudom, mit jelent lefutott téli gumikkal a jeges úton hajnalban munkába indulni, mit jelent a minimálbéres foglalkoztatás, a védőfelszerelések kiosztásának hiánya, a munkaruhák, bakancsok megspórolása. A munkás ma is éppen úgy felmászik biztosító kötél nélkül a magasba, mint húsz évvel ezelőtt, és nem kiabál jogaiért. ezért pedig nem a dolgozó öntudata, hanem a munkaadó minél nagyobb nyereség iránti vágya és az a bizonyos elhíresült alvállalkozói rendszer okolható. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap,hu Fidelitas-táborban a jövő Magyarországa bükkszék Elérhető az otthonteremtés, kisebb lesz a diákhitel kamata Villám okozott tüzet egy petőfibányai ikerházban- Az új kormány nem csak szakpolitikai kérdésként közelíti meg az ifjúságpolitikát. Amikor a jövő Magyarországáról beszélünk, az egyben a jövő ifjúságpolitikáját is jelenti - egyebek mellett ezt hangsúlyozta szombaton Bükkszéken Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter, aki a Fidelitas nyári táborának vendége volt, sajtótájékoztatót, majd előadást is tartott a kormányzat ifjúságot érintő elképzeléseiről. A miniszter szavai szerint az elmúlt két hónapban számos olyan intézkedés született az ifjúság érdekében, amely megalapozza a jövő Magyarországát. Ágh Péter, a Fidelitas elnöke Navracsics Tibor (középen) miniszter a táborban tett séta közben beszélgetve tájékozódott a részt vevő fiatalok gondolatairól, érzéseiről ezek sorában említette, hogy az új Széchenyi-terv révén a fiatalok számára elérhetővé válik az otthonteremtés, a szakképzés gyakorlatorientáltabb lesz ezentúl, s minden eddiginél alacsonyabb, már csak 8,5 százalékos a diákhitel kamata. A határon túli magyarsággal való élő kapcsolattartást szolgálja a környező országokba induló osztálykirándulásokra vonatkozó parlamenti döntés. A bükkszéki immár a XIII. a Fidelitas nyári táborainak sorában, ez az ifjúsági politikai szervezet legnagyobb országos rendezvénye, ezúttal több mint háromszázan jöttek el a program- sorozatra. ■ Folytatás az 1. oldalról A pefőfibányain kívül másik nagyobb tűzeset is munkát adott a hét végén a hatvani lánglovagoknak. Szombatra virradó éjjel egy használaton kívüli raktár gyulladt ki a szomszédos Nógrád megyében található Hényelpusztán. A 35X20 méteres épület teteje égett, amelynek oltását a négy szerrel kiérkező hatvaniak kezdték meg, de gödöllői kollégáik is segítettek nekik. A munkát nehezítette, hogy az oltáshoz szükséges vizet távolsági vízszállítással kellett biztosítani. Az ügyben a rendőrség is vizsgálatot indított - tudtuk meg a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletesétől. Az elmúlt napokban főként fakidőlé- sekhez hívták Heves megye tűzoltóit. Boldog és Tura között, a 21-es főúton a zagyvaszántói be- kötőútnál, a 31-es főúton a jászszentandrási bekötőútnál, Szarvaskő és Egercsehi között is sérült növények zavarták meg a forgalom szabad haladását. Eger, Hatvan és Heves belterületén is merültek fel hasonló problémák, Boldogon pedig egy iskolaépület tetejét találta el egy húsz méter magas juhar. A fentieken túl Gyöngyösön egy kisebb szeméttűzhöz, a megye több pontjára pedig lakóépületekben megjelenő darazsak miatt vonultak a lánglovagok. ■ *
