Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-28 / 174. szám
4 ALMANACH HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 28., SZERDA ATKÁR Polgármester: Benei Bertalan Alpolgármester: Fülöp Lászlóné Jegyző: dr. Jakab Csaba Képviselő-testület tagjai: Bartókné Lukács Irén, Benei Kálmán, Berényi Ildikó, Hasznosi Árpád, Király Sándor, Kocsis Attila, Oravecz Györgyné, Paksi Tamás, Pesti Jánosné. Polgármesteri hivatal címe: 3123 Atkár, Fő út 70. Tel./fax: 06-37/351-021 E-mail: atkar@uw.hu web: www.atkar.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.00-17.00 Kedd: 8.00-12.30 Szerda: Csütörtök: 8.00-12.30 Péntek: 8.00-12.00 Lakosság lélekszáma: 1784 fő, ebből 0-16 év: 302 fő 17-62 év: 1140 fő 63 év felett: 342 fő Vállalkozások száma: 64 Civilszervezetek: • Nyugdíjas Hagyomány- őrző Egyesület, • Községi Sportegyesület, • Összefogás Atkárért Egyesület, • Polgárőr Egyesület. Jeles napok: • Falunapok (augusztus 20.) • Búcsú (augusztus utolsó vasárnapja) • Idősek karácsonya (december) A település története: Atkár Heves megye délnyugati részén, a Nyuga- ti-Mátraalján fekvő település. Közvetlen szomszédságában halad el az M3-as autópálya. A falu a kőkor óta lakott helység. Első írásos említése 1325-ből származik. A török időkben elnéptelenedett, majd újra benépesült. 1857-ben néhány ház kivételével az egész falu a lángok martaléka lett, a mostani településkép az ezt követő újjáépítést tükrözi. A község turisztikai látnivalói: Őrangyalok temploma, Milleniumi Emlékpark, Hősök emlékparkja, Emlékház. Szálláslehetőséget a Fácános tanyaház kínál. Az oldalt szerkesztette és fotózta Suha Péter- ATKÁR A falu, ami rendben van komfort Sorra megújuló utak, járdák és intézmények Könyvet ír és hangszert farag az igazgató úr MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉS ISMERT ÉS ELISMERT LAKÓI? Önhibáján kívül hátrányos helyzetű település Atkár, ám ha kevés is a pénz, azt igyekeznek minél hatékonyabban felhasználni. És ez meg is látszik a falun. Gyöngyösi József Atkár díszpolgára. A helyieknek leginkább csak igazgató bácsi. A falu helytörténetének írója.- Az egyetem után a minisztériumba helyeztek. Négy évet voltam Pesten, s egy füzetbe jegyeztem, hogy majd Atkáron mi mindent szeretnék megcsinálni. Erre jó volt ez az időszak: tapasztalatszerzésre, tervezgetésre, ötletek gyűjtésére.- lobban vonzotta egy vidéki iskola, mint a minisztériumi karrier?- Én nem vidékre jöttem, hanem haza. A fizetésem a fele lett, de hoztam a füzetet. Szép sorban meg is lett minden: épült az iskola, a sportpálya, a napközi, a konyha. Sportköri elnök is voltam. Úgy jöttem haza, hogy ha az első öt évet kibírom, akkor nem megyek el innen soha. És maradtam is, bár többször hívtak máshová. Negyven évet dolgoztam Atkáron, pár hónap híján mind igazgatóként.- Nyugdíj után sem szakadt el sem az iskolától, sem a falutól.- Néhány évet még nyugdíjazásom, 1989 után is tanítottam, azok voltak a legjobb évek, azt csináltam, amit akartam. Akkor kezdtem a gyerekekkel rajzzal, festészettel, szobrászattal foglalkozni. Aztán elkészült a könyv. Közben készítettem egy hegedűt Majd egy brácsát, végül egy gordonkát. Muzsikálok, és készülök az újabb helytörténeti könyvre. Ebben a falu nagycsaládjait, száz évet megélt lakóit veszem sorra, de lesznek benne katonatörténetek is. Már rengeteg anyagot gyűjtöttem. De azt ne kérdezze meg, hogy mikor lesz kész. Amikor összeáll. Nem vidékre jöttem, hanem haza- Atkár rendben van. Ezt nem csak én mondom, hanem sok olyan embertől hallom, akik hosszabb-rövidebb idő után térnek vissza a településre. Az anyagi lehetőségeinkhez képest igyekszünk a lehető legtöbbet megtenni, a pénzünket önrészként használni ahhoz, hogy pályázatokon további forrásokhoz jussunk - mondja Benei Bertalan polgár- mester. Mint hozzáteszi, a község infrastrukturális ellátottsága százszázalékos, a tervezett lakóparkban is teljesen közművesített félszáz telek várja az építkezni szándékozókat. Az utak végső burkolatát nem készítették el, éppen azért, hogy a várhatóan jelentős építési forgalom ne tegye tönkre.- Az atkáriak komfortérzete jó, ezzel aligha lehet vitatkozni. Mert viták persze vannak, de ez egy egészséges mértékig hozzátartozik egy község, egy közösség életéhez - ecseteli a polgármester. - Lehet, hogy a szekeret nem mindenki ugyanabba az irányba akarja tolni, de azért a szekér láthatóan szépen halad. Elég csak az utóbbi időszakban történt beruházásokra utalni. Sorban újítják fel az intézményeket, ebben a négy évben fejeződött be a művelődési ház teljes rekonstrukciója, 67 millió forintos költséggel. Az általános iskola akadálymentesítése most zajlik, az óvoda teljes felújítására befogadott pályázata van a falunak, bíznak a kedvező elbírálásban. A Az intézmények közül a művelődési ház újult meg elsőként, mintegy 67 millió forintból. A kívül-belül megszépült épület és környéke immár a falu egyik díszeként szolgálja a kulturális és a közösségi életet. ez még az idén elkészülhet. A belvíz-, illetve csapadékvíz-elvezetésben is komoly előrelépést tett a falu, ezt bizonyítja, hogy az idén a tavaszi „vízhelyzet” nem okozott nagyobb károkat a településen. A védőrendszer a falu körüli övárokkal lesz teljes, erre is vízjogi létesítési engedéllyel rendelkeznek, s tehetségük szerint igyekeznek is folyamatosan, lépésről lépésre előbbre jutni az elkészítésében. Mindez persze az anyagiak függvénye, s pénz dolgában nem áll rózsásan a község.- Továbbra is az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű, közismerten „ÖNHIKI-s” települések közé tartozunk. Sajnos nagy termelőüzem nincs a területünkön, az iparűzési adóbevételünk csupán 7-8 millió forint évente. Ezért is nagyon fontos, hogy megpróbáljuk a felhalmozási célú bevételeinket nagyon hatékonyan felhasználni. S ennek az eredménye látszik is a településen. Sikeres a közmunka-program is, melynek keretében átlagosan tizenöt embernek tudunk munkát adni, s az ő ténykedésük is hozzájárul ahhoz, hogy elmondhatjuk: Atkár tényleg rendben van. Faaprítékkal spórolnak majd az energiaköltségeken AZ INTÉZMÉNYFELÚJÍTÁSOKHOZ kapcsolódóan a működtetési költségek csökkentését is igyekeznek elérni, ebben fontos szerepet játszik majd az energiatakarékos fűtési rendszerre való áttérés, benei Bertalan polgármester (képünkön) elmondása szerint az egyre magasabb gázszámlák kifizetése ugyanis óriási teher a falunak. Ezért már folynak az előkészületei egy jelentős energiaerd&telepítésnek, ahol megtermelik majd azt a fűtőanyagot, amivel - aprítékként - a közintézményeketßtik, természetesen a megfelelő kazánok üzembe állításával. Mindez a takarékosság mellett új munkalehetőséget is jelent majd, ráadásul olyan munkavállalóknak, akiknek a foglalkoztatása államilag támogatott. következő időszak nagy terve a községháza felújítása, hiszen a százéves épület nyüásszárói, tető- szerkezete még az eredeti. Az utak állapotán sokat sikerültjavítani ebben a ciklusban, öt utca rendbetételére és jelentős járdaépítésekre összesen 31,5 millió forintot költöttek, uniós pályázaton nyert támogatás segítségével. Kiviteli tervekkel rendelkeznek további utak felújítására, és engedélyes tervvel várják, hogy megnyíljon a támogatási lehetőség a Jászság és a Mátra közötti kerékpárút Atkárt érintő szakaszának megépítésére. Egyelőre erre nem tudtak pályázni, A költségvetés alakulása (ezer Ft): eFt M bevételek ■ kiadások 300 200 HH RH 100 0 \ 2007 2008 2009 2010 forräS: atkAr község önkormAnyzata , mivel négy számjegyű út melletti kerékpárúira nem írtak ki pályázatot. Sikerült ellenben a LEADER programban támogatást nyerni a templom tetőhéjazatának cseréjére és homlokzatfelújítására, Harmath Béláné NYUGDÍJAS- Huszonhat éves korom óta vagyok a helyi Vöröskereszt titkára. Büszke vagyok rá, hogy évente 2-3 alkalommal 70-80 ember jön el vért adni. Ekkora településeken ez nem jellemző. A polgár- mesteri hivatal is támogatja a munkánkat. Dolgozom a hagyományőrző együttesben is. Mindig közösségi ember voltam, szeretek adni. Segítséget, munkát, mikor mire van szükség. Most épp rétest nyújtottam, aztán sietek haza sütni, mert délután véradás lesz, és mindig megvendégelem ilyenkor a kollégákat. Fülöp Lászlóné ALPOLGÁRMESTER- A képviselő-testület összetétele igen heterogén, kellemes vitáink vannak egy-egy napirendi pontról az üléseken. De a viták végére mindig sikerül kompromisz- szumot kötni. A képviselők kifejezetten aktívak, és ez jó, mint ahogy az is, hogy a helybeliekkel is közvetlen a kapcsolatunk, jelzik a problémákat és igénylik a megoldást. Amit nagyon sajnálok, az az, hogy a legnagyobb adófizetőnk, a szövetkezet megszűnt, s emiatt jelentős helyi iparűzési adóbevételtől is elesett a község. Erdélyi László hegybíró, vállalkozó- A hegyközség ’95-ben alakult, akkor 573 hektárral és 810 taggal. Most 312 hektár és 373 tag tartozik hozzánk. Ezek a számok mindent elmondanak. Óriási mértékben romlott a szőlő jövedelmezősége, apró területeken biztos, hogy csak ráfizetés van. Manapság számottevő - egyszeri - bevétel legfeljebb a támogatott kivágásokból jöhet, ezzel a lehetőséggel élnek is az emberek. Főként az idősebbek, továbbá akiknek kicsi területük van, illetve volt. Az új telepítések aránya elenyésző a kivágásokhoz képest. Oravecz Miklós EGYESÜLETI TITKÁR- Negyven éve működik a csapat, két éve egyesületként, benne a hagyományőrzők és a nyugdíjasklub. Aktív részesei vagyunk a falu kulturális és közösségi életének. Az utóbbi két évben szakmailag rengeteget fejlődtünk, ebben sokat köszönhetünk Polon- kainé Gál Beáta tanárnőnek. Már térségi, sőt országos rendezvényeken is sikeresen szereplünk, évente mintegy 30 fellépésünk van. A fő támogatónk az önkormányzat, de szponzorál az Eurocar 98 Kft., a Károly Róbert Főiskola és dr. Magda Sándor is. Józsa Tibor POLGÁRŐR- Öt éve 34 taggal alakult az egyesület, most 29-en vagyunk, havonta 100-150 órát járőrözünk, saját kocsival, saját költségen. Közös szolgálatot is ellátunk a körzeti megbízott rendőrrel, postai kíséretet is biztosítunk, és a rendezvények zavartalanságára is ügyelünk. Legutóbb az ár- és belvízi védekezésben figyelő- szolgálattal segédkeztünk. Tagdíjból, önkormányzati és pályázati támogatásból működünk. Örömteli, hogy a helyiek elfogadják, értékelik és információkkal segítik a munkánkat.
