Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-20 / 167. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 20., KEDD Halmajugrán a legnagyobb az álláskeresők részaránya Heves megyében 19 ezer 509 ál­láskeresőt tartottak nyilván jú­niusban, kevesebbet, mint má­jusban. A gazdaságilag aktív né­pességhez viszonyítva a munka- nélküliek aránya 14,7 százalék volt, míg a munkaképes korúak­hoz mérve 9,39 százalékot tett ki csoportjuk. A közmunka-programoknak köszönhetően az elmúlt hónap­ban mindössze hét olyan telepü­lés volt - Halmajugra, Heves­aranyos, Kömlő, Tarnabod, Tar- nalelesz, Tarnazsadány, Tisza- nána -, ahol a munkanélküliség mutatószáma elérte a dolgozni képes korosztály ötödét. Közülük is Halmajugra volt a legrosszabb helyzetben, 24,15 százalékkal. Az álláskeresők aránya négy faluban maradt öt százalék alatt, Bükk­széken, Atkáron, Kisfüzesen és Tarnamérán. Utóbbinál mutatták a statisztikák a legalacsonyabb értéket, 4,28 százalékot. ■ A megyében regisztrált 1858 fiatal a munkanél­küliek 9,5 százalékát tette ki. A városok között Eger volt a legkedvezőbb helyzetben - a munkaképes korú lakossághoz viszonyított - 6,76 százalékkal, de nem sokkal maradt le Hat­van, Gyöngyös, Lőrinci és Füzes­abony sem. Az Állami Foglalkoz­tatási Szolgálat adatai szerint ugyanakkor a tizenhat százalé­kot is meghaladta a munkanél­küliség Kiskörén. icbÁöiiAáíiui yiuJbKj Városok és álláskeresők Város Álláskeresők létszáma (és aránya) Bélapátfalva 234 (10,43%) Eger 2 524 (6,76%) Füzesabony 443 (8,06%) Gyöngyös 1535 . (7,36%) Hatvan 1027 (6,97%) Heves 797 (10,74%) Kisköre 333 (16,62%) Lőrinci 295 (7,69%) Pétervására 153 (10,03%) FORRÁS: ÁFSZ A régióban is az iskola vége miatt gyarapodott a pályakezdő munkanélküliak létszáma. Az Észak-Magyarországon nyilván­tartott 10 ezer 500 pályakezdő az összes álláskereső több mint tizedét reprezentálta. Országo­san ugyanez az arány alacso­nyabb, 8,5 százalékos volt, míg a megyében regisztrált 1858 fia­tal a munkanélküliek 9,5 száza­lékát tette ki. ■ Az „ezredfordulós'’ Egri Bikavért is az egykor legendás borkombinátban palackozták. Ma már csak bort tárolnak az üzemben. Képünk illusztráció. „No name" pincészet eladó Egervin Nem tudni még, mi lesz az egykori patinás cég romjain Folytatás az 1. oldalról Ezeket külön is meg lehet vásá­rolni, de csak a meghatározott da­rabszámban. Például az 1968 és 1988 közötti borokból évjáraton­ként minimum 500 palackot kell mégvenni, fajtától függően egy palack ára 3750 forint is lehet. Á vevő - ha lesz ilyen - hozzájuthat például a borászati üzemhez tar­tozó négy és fél kilométer hosszú, 13 ezer négyzetméteres pince- rendszerhez is. Az összesen mintegy 35 ezer négyzetméter­nyi borászati üzem^óhban csak ” 'bekkel, hor­Szűcs Zoltán, a felszámoló Ratis Kft. vezetője a pályázat ki­írásának hátteréről nem kívánt nyilatkozni. Megfogalmazása szerint a jogszabályoknak megfelelően járnak el, és ez még csak nem is az első kísérlet arra, hogy vételre ajánlják a felszá­molás alatt lévő cég tu­lajdonába tartozó értékeket. Te­szik ezt ab­ból a cél­ból, hogy kielégítsék a hitelezők igényeit. A felszámoló hozzátet­te még: - Minden­kinek ugyanolyan lehetősége van az ajánlattételre augusztus 2-án, 9 és 11 óra között, közjegyző jelen­létében. Habis Lászlót, Eger polgár- mesterét arról a szocialista ol­dalról "Nagy István önkormány­zati képviselő által elindított ko­rábbi kezdeményezésről kér­deztük, amelyet Tarsoly József hegybíró is támoga­tandónak tartott. Je­lesül, hogy az egyko­ri Egervint a város­nak kellene megven­nie. A polgármester szerint egy olyan tu-„}' lajdonos szükségeltetne a vásár­láshoz, aki a jövŐbeh piacot is biztosít, illetve a piaci terjeszke­dést is meg tudja valósítani. - Örömmel üdvözölném, ha az ál­lam, miként a Tokaj Kereskedő­ház esetében tette, nagyobb szerepet vállalna. A konkrét esetben nem szabad elfelejte­nünk, hogy ez az Egervin nem az, ami részeire bontá­sa előtt volt. Gyakorlatilag ma három részre ta­golódik az, ami­nek komplexen együtt kellene lennie: adott az In­Tarsoly József szerint már a gépsort sem érdemes beindítani Ebben az ága­zatban egy felépített név­nek komoly értéke van. tegrált Borgazdaság Zrt. a maga értékesítésre kínált eszközeivel, külön vállalkozásban működik a feldolgozó pincészet, míg a keres­kedelmi jogokat egy harmadik társaság birtokolja. Tarsoly József egri hegybíró kérdésünkre elmondta, hogy a korábbi, a város általi megvásár­lásra vonatkozó ja­vaslatuk annak felve­tése időszakában volt ésszerű és aktuális. Ma már eljárt felette az idő, mindenhez késő van. Az időköz­ben, három szezon kimaradása miatt nagyon rossz állapotba ke­rült gépsort beindítani és azon jó minőségű bort termelni nem lehet. - Amit vételre kínálnak, az ingatlan és eszközök, mégpe­dig magas áron. Egyedül az érlelőpince az, ami komoly érté­ket képvisel. Nincs azonban hozzá még a név sem. Pedig eb­ben az ágazatban egy felépített névnek komoly értéke van. Töb­bek között marketing oldalról ezért is lenne igen költséges a termékbevezetés, különösen a jelen gazdasági körülmények között - fogalmazott Tarsoly Jó­zsef, aki nehezményezte, hogy javaslatuk időszakában a város nem állt a termelők mellé. „Bár ezen már túl vagyunk” - tette hozzá. Véleménye szerint ma már inkább egy zöldmezős be­ruházásban megvalósuló feldol­gozóban kellene gondolkozni. Az Egervin egyik erénye az értékesítés biztonsága volt az Egervin mintegy négy év­tizeden keresztül volt a bor­vidék és az ország vezető, meghatározó szerepet betöl­tő gazdasága. A borvidéken legnagyobb szőlőfelvásárló­ként működő cég palackozó­ja és pincészete közel 200 ezer hektoliteres feldolgozó- és tárolókapacitással ren­delkezett. Az egykoron hír­neves cég ösztönözte a gaz­dák termelési kedvét, megte­remtette az értékesítés biz­tonságát. Eredményes volt a piackutató és -megtartó tevé­kenysége, az egri borok 28 országba jutottak el. Az Egervin nevet két éve váltot­ta fel az Integrált Borgazda­ság Zrt. Az üzemben 2007-ig szőlőfeldolgozás és borkészí­tés is zajlott, most már csak bortárolás történik. ■ Ön szerint kell-e sajnálnunk az Egervin cég eltűnését? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu y A szavazás eredményét a szerdai számunkban közöljük. Értesítőt küld az APEH a folyószámláról heves megye Az APEH meg­kezdte a folyószámla-kivo­natok és késedelmipóüék-ér- tesítők kiküldését. Ä gazdál­kodók után a magánszemé­lyek és egyéni vállalkozók kapják meg a dokumentu­mot. Az APEH az elektroni­kus bevallóknak nem küldi ki egyiket sem, egyébként is csak azok kapnak, akiknek a 2009-es évre késedelmi pótlékot állapítottak meg, vagy gyenlege meghaladta az ezer forintot. Csekket az ügyfélszolgálatokon lehet kérni, vagy a hivatal honlap­járól lehet kinyomtatni. Az észrevételeket személyesen a 40/20-21-22-es telefonon, vagy írásban a letölthető nyomtatványon várják. Türelmet kér az Agrárkamara Magyarország Folyamato­san halad a betakarítás az országban. A Magyar Agrár­kamara kéri a közlekedőket, hogy legyenek figyelemmel, türelemmel, megértéssel a nemzetgazdaság szempont­jából is fontos munkát végző aratókra. A nehezen belátha­tó útszakaszokon legyenek elővigyázatosak. A tűzmeg­előzés szempontjából kérik, hogy égő cigarettát, gyufát ne dobjanak ki az autók, vo­natok ablakain, mivel a ke­letkező táblatüzek óriási ká­rokat okozhatnak. Innovációs díjra lehet pályázni ÉSZAK-MNAGYARORSZÁG A NORRIA Észak-magyaror­szági Regionális Innovációs Ügynökség ismét kiosztja az Innovációs díjat. Ennek el­nyerésére a régióban bejegy­zett székhellyel, telephellyel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások, egyéni vállalkozók pályázhatnak, amennyiben termék-, tech­nológiai, szolgáltatás-, illetve Informatikai rendszerfejlesz­tést valósítottak meg az utóbbi két évben. Az adatlap letölthető a norria.hu weboldalról, ezt szeptember 10-ig kell benyújtani az ügy­nökség címén (3525 Mis­kolc, Széchenyi u. 107.). A borítékra rá kell írni: „Inno­vációs Díj pályázat 2010”. Megújul a Kossuth úti rész korszerűsítés Közel 30 milliós fejlesztés kezdődött Párádon Párád Nagyközség Önkormányzata az Új Magyarország Fejlesztési Terv Észak-magyarországi operatív prog­ram támogatási rendszeréhez be­nyújtott „Kossuth Lajos utca - isko­la előtti közút korszerűsítése című ÉMOP-3.2.1/A-09-2009.0029 jelű pályázata sikeresen célba ért A dön­tést hozók 27,4 millió forint össze­gű támogatásról rendelkeztek, ez évi felhasználás mellett Az önkor­mányzati önerő 10°/cros, Párád eny­nyivel járul hozzá a projekt sikeré­hez Az önkormányzat a közbeszer­zési eljárás után a Colas Út Zrt részé­re adott megbízást a kivitelezésre. A felújítás érinti az Iskola előtti ut­ca alsó és felső ágát, valamint az in­tézmény előtti gesztenyefákkal öve­zett közterületet egyaránt. Bővül az intézmény előtti és mel­letti kiépített parkolási lehetőség is. A munkák a tanév befejezése után július hónapban kezdődtek és augusztus végére záródnak. Eköz­ben a Kossuth L. u. alsó ágánál az ÉRV Zrt jóvoltából 165 méter hosz- szan az ivóvízvezeték is kiépítést nyer, amely az ott lakók nagyon ré­gi jogos kívánsága. Augusztus végére elkészülnek a munkálatokkal ▲ Az új járdaszakaszt a napokban már használhatják A régió turizmusa szinten maradt, a tóé visszaesett Az idei első öt hónapban - az előző év azonos időszakához ké­pest - a vendégek száma másfél, a vendégéjszakáké pedig 2,5 százalékkal nőtt a kereskedelmi szálláshelyeken. Valamelyest magasabb a növekedés a külföl­di látogatók terén, ők inkább a drágább, négy- és ötcsillagos szállodákat keresték föl. A bevé­telek ugyanakkor két százalék­kal csökkentek. A válság előtti szinthez képest persze még mindig jóval keve­sebb a turista, hiszen az akkori januári-májusi viszonylatot te­kintve nyolcszázalékos az elma­radás a vendégéjszakák terén Magyarországon. A belfóldiven- dég-forgalom közel háromne­gyedét fogadó szállodák növekvő vendégszámról számoltak be, míg a szintén népszerű panziók­nál 11 százalékos volt a csökke­nés. Észak-Magyarországon szin­ten maradt a forgalom, a több bel­földi kompenzálta a külföldiek elmaradását. Az év első öt hónap­jában 397 ezer vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. A Tisza-tó a tu­risztikai régiók között lemara­dásban van, hiszen itt több mint tízszázalékos a lemaradás tavaly­hoz képest: idén május végéig a külföldiek 14, a belföldi látoga­tók 39 ezer vendégéjszakát töltöt­tek el. A tó esetében inkább a ha­zai turisták maradoznak el. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom