Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-24 / 145. szám

HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 24., CSÜTÖRTÖK Mest ersége cím 2S ■■ testnevelő M tinírtiríl l"** ■iskolaigazgató Az idei SÉTA újságírótábornak a Tolna megyében levő bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gim­názium adott otthont, ahol nekem és még öt diáknak lehetőségünk nyílt arra, hogy egy rövid interjút készítsünk az intézmény igazgar tójával, Ónodi Szabolccsal, aki készséggel állt rendelkezésünkre.- Mindig testnevelő tanár sze­retett volna lenni?- Gyermekkoromban nem vol­tak nagy terveim, de szerettem a biológiát. Az erdészet mellett lak* tunk, állandóan jártuk az erdőt, megtanultam állatokat prepa rak, ni is, az' egészén kicsi ökörszem­től a vaddisznóig. Tehát erdész­nek készültem, azonban később versenyszerűen sportoltam, de történt egy komoly balesetem, ami után nem folytathattam a sportolói pályát, ám semmikép­pen nem szerettem volna megsza­kítani ezt a kapcsolatot, ezért dön­töttem úgy, hogy testnevelő tanár leszek.- Az ön újítása volt a gimnázK. umban, hogy mindennap van testnevelésóra?- Jogszabályi háttérrel lehetsé** ges volt, hogy heti öt testnevelés­órát tartsunk, és 11 éve jól műkíT. dik ezn rendszer... ...........- Hogyan viszonyul az iskola tanulóihoz, milyen a kapcsolata a diákokkal?- Nyitott vagyok a tanulók prob­lémái felé, amennyire az időm en­gedi. Órákat adok, így elég közeli a kapcsolat köztem és a diákok kö­zött. Ez fontos, és az is, hogy m*gj legyen a kölcsönös tisztelet. ■ Gyöngyösi Roland Hunyadi János Közoktatási Intézmény Mezőkovácsháza Az iskolaigazgató szerint fontos a rendszeres testmozgás A paksi atomerőműben az üzem működésével ismerkedett meg a több mint harminc táborozó fiatal újságíró Táboroztak a sétások élmények A diákok cikkeket írtak a Bonyhádon szerzett Mikor megtudtam, hogy idén is szervez­nek SÉTA-tábort, még a nagy távolság sem riasztott el a lehető­ségtől, hiszen szeret­tem volna kipróbálni, milyen lehet az újság­írás élesben. A tábor teljesen ingyenes volt, de mégis megbecsültük, hiszen megyénként csak né­gyen utazhattunk el. Egy he­lyi gimnázium kollégiumá­ban volt a szállásunk. De nem egy hagyományos kollégium­ra kell gondolni. Először is egy hatalmas területen fek­szik, ahol strandröplabda-pá­lyától kezdve az aranyhalas tóig minden megtalálható. A hagyományos kollégiumi koszttól eltérően finom ebéd­del fogadtak minket. Miután kigyönyörködtük magunkat a tájban, elindul­tunk munkánk első helyszí­nére, a paksi atomerőműbe. Nem kell megijedni, nem elektromos áram fejlesztése volt a feladatunk, hanem az ott tapasztaltak papírra veté­se. Ezt, ha volt kedvünk, ha nem, meg kellett tennünk, hi­szen másnap már szorgosan készültek az interjúk, ripor­tok és élménybeszámolók, melyek közül a legjobbak meg is jelentek a Hírlapban. Öt-hat fős, diákokból ala­kult kis szerkesztőségekben folyt a munka. Túl nehéz dol­gunk nem volt, az erőmű nagysága és jelentősége úgy lenyűgözött bennünket, hogy gyorsan szaporodtak a betűk a papíron. Esténként ugyan­ilyen elrendezésben dolgoz­tunk, de már játékos formá­ban, és megkezdődött a harc a csokoládékért, melyeket ju­talmul kaptunk a feladatok megoldásáért. A vetélkedők után mindenki boldogan tá­vozott, mert senki sem ma­radt sikerélmény és csoki nél­kül. Természetesen, mint minden nyári táborból, a reg­geli testedzés sem hiányozha­tott. Mint eddig minden, ez sem volt szokványos ebben a táborban, mert az egészséges életmód egyik legismertebb híve, Schirilla György tornáz­tatott meg minket. Normális körülmények között biztosan örültünk volna, hogy egy ilyen népszerű emberrel mo­zoghatunk, de reggel hét óra­kor inkább csak félig alvó em­berekkel lehetett találkozni a focipályán. Mikor megkezd­tük a tornát, hamar kiment a szemünkből az álmosság, a jógagyakorlatoknak és persze a tornatanárunknak köszön­hetően. Vele reggeli után kel­lemesen elbeszélgethettünk, és szívesen válaszolt kérdé­seinkre. Özönlöttek a neki­szegezett kérdések, már azért is, mert ennek az ese­ménynek a megírása alól sem húzhattuk ki magunkat. Min­den szerkesztőségen belül egy-egy tanuló megörökítet­te a vele folytatott beszélge­tést is. Ezt azonban nem kín- szenvedésként fogtuk fel, az újságírás nagyon is jó hangu­latban telt. A tábor ideje alatt többször is viszontláttuk magunkat a Tolnai Népújság oldalain, rá­adásul volt, hogy még címlap­ra is kerültünk. A három Bonyhádon töltött napunk természetesen nemcsak munkával telt: ez idő alatt két előadáson is részt vehettünk, tapasztalataikról melynek során mélyebben beavattak bennünket az új­ságírás rejtelmeibe. Ezek során jöttem rá, hogy a napilapok készítése sokkal komolyabb, felelősségtelje­sebb feladat, mint azt koráb­ban gondoltam. Távozáskor még egy könyvvel is gazda­gabbak lettünk, mely szintén ezt az újságírás témakörét fej­ti ki. Összességében nézve, csak a reggeli ébredést tudtam ne­gatívumként említeni a be­számolómban, de azt itthon sem tapasztaltuk volna más­ként. Ezért mást nem tudok mondani, csak azt, hogy száz százalékban megérte részt venni ezen a feledhetetlen tá­borozáson. Ennek során ren­geteg tapasztalattal és él­ménnyel lettünk gazdagab­bak, ráadásul megismerked­hettünk a többi megye sétása- ival is. Akit egy kicsit is érde­kel az újságírás, annak sze­rintem kötelessége egyszer elmenni ebbe a táborba. Higgyétek el, megéri! ■ Holló Anna Szilágyi Erzsébet Gimnázium Vers Utolsó víg ajándék-játék (Ajánlom: Béla bácsinak, Jolika és Marika néniknek, a sok-sok éves jóért és szépért, köszönetképp.) Leírásbelizett lettem én,- félig érett emberkezdemény Tüzes, s üde. ­bártüdőm minden lebenye régi levegővel van megtelve: okít, szorít. A gimnázium elszelelt maga mögött emléktengert hagyott, s ragyog. Lehettem volna űrhajós, Csillagok között utazó: Merész Legény. De nem lettem, mert Egerben, egy drága, öreg Sárga helyen várva- vártak. Levele postán versben ért gólyatáboros részvételért banzáj, az ám! Ah, gondtalan gólyaélet újdonság, bulik, füttyök, képek bohóka móka. Majd az évek repültek felettem Világlátott felsőbb éves lettem, Nemes Szerep. Versírás közben kísérletezgettem, Kísértetek között novellát skicceltem- Pálos Páros-. Mindezért a Szilágyit megnevezve, hadd rebegjek a gimit befejezve: Köszö­nömöt! ■ Csáki Zoltán Szilágyi Erzsébet Gimnázium ift legjobbakat ■ünnepelték] Hien klipjét találták a legjobbnak Nemrég kiosztották a könnyűzene legjobbjait dicsőítő VIVA Comet gömböket. Az idén tízéves díjátadón minden eddiginél nagyobb show- műsort láthatott a rekordméretű né­zősereg, és meglepetésekben sem volt hiány. A zöld-narancssárga göm­böket ismét a hazai zenei élet legki- válóbbjai kapták meg. A legjobb fér­fi előadó SP, a legjobb női előadó Barbee, a legjobb együttes az AFC, a legjobb új előadó a BNF lett, míg a legjobb videoklip címet Hien Túl szép című filmje kapta. A Magyar Könnyűzenéért VIVA Comet Díj nyertese a Neoton Família lett. ■ NYV & ELETER mester” a pozitív energiákra esküszik próbatétel Schirillának életében egyszer volt halálfélelme, amikor cápa harapta meg az ujját A gyöngyösi Berze Nagy János Gimnáziumban idén végzett 153 diák kiemelkedően jó eredménye­ket ért el az érettségin. A sikeresen szereplő végzősöknek a neve már bekerült abba a csaknem tízkilós könyvbe, amit az idén nyitott az is­kola. Ebbe a Gyöngyösi Gimnázi­um Nagykönyve nevet viselő al­bumba a Berzében érettségit tett diákok írhatják bele saját kezűleg és olvashatóan a nevüket. Az idén | 373 éves gimnáziumnak mindez­zel a hagyományteremtő kezdemé­nyezéssel az a célja, hogy a diák­évek emléke ne csak az emléke­zetben éljen, hanem írásos nyoma is maradjon annak, hogy valaki az iskola növendéke volt. ■ A bonyhádi tábórba ellátogatott | hozzánk, „sétásokhoz” Schirilla György, aki többek között a fu­tás, a jógázás és a jeges Duna át- úszása által ismert. Schirilla minden erejét össze­szedve próbált minket reggel egy kis jógára szoktatni. Lehetősé­günk volt interjút készíteni vele, így nem kíméltük, folyamatosan bombáztuk a kérdéseinkkel.- Évekkel ezelőtt is így képzel­te el az életét?- Rendkívül nehezen indult be a pályám. Tudni kell rólam, hogy nagyon rossz gyerek voltam. Ál­talános iskolában még rocksztár akartam lenni. Később már a pszichológia felé kacsintgattam, amit sikerrel elvégeztem. Húsz­éves koromig még dohányoztam is, persze titokban.- Mikor és miért tért rá az egészséges életmódra?- Harminc éve élek egészsé­gesen, ebből huszonöt évig vege­táriánus voltam. Egészen addig, amíg egyszer össze nem estem egy futás alkalmával, s akkor húst kívántam. Édesapámtól lát­tam, hogy fontos az egészséges táplálkozás.- Volt már súlyos balesete?- Igen, egy cápaharapás. Etet­ni akartam, de rosszul tettem be­Schirilla György a Duna átúszását édesapjától örökölte le a szájába az ételt, így az ujjai­mat is husikának nézte. Nem ug­rálhattam fájdalmamban, mert azt megérezte volna a hatalmas állat, de azért elkapott a halálfé­lelem.- Milyen országokba jutott el a sportnak köszönhetően?- Európát biciklivel és futva jártam be, de voltam Kínában és Indiában is, ahol 3800 jógagya­korlatot sajátítottam el. Ott na­ponta meditáltam, böjtöltem. Ott tanultam, hogy nem máso­kat kell legyőznünk, hanem ma­gunkat! ■ Bódog Boglárka I. Béla Gimnázium r Érdekességek Schirilla Györgyről- hobbija: gombászás, famá­szás, kertészkedés- KEDVENC ÁLLATA: barnamedve- beceneve: Zsebike- AMI HIÁNYZIK AZ ÉLETÉBŐL: csirkeól; egy saját szamár; több, Istennel töltött idő; né­hány kiló leadása -18 éves koráig a templom­ban a lányokat nézte- nincs ritmusérzéke- régi írógéppel írja könyveit- nem politizál- nincsenek negatív gondolatai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom