Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-19 / 141. szám

2010. JÚNIUS 19., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP De nem ám mindenkit egyfor­mán. Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója a mú­zeumok éjszakájára készülő elő­adása kapcsán megjegyzi: a ne­mesek és a polgárok büntetése nem volt nyilvános, míg a jobbá­gyokat vagy a parasztokat sokak szeme láttára, a város piacterén csapták meg.- Eger város XVIII. századi do­kumentumai tele vannak nyilvá­nos büntetések történetével - fo­galmaz a főlevéltáros. - Az akko­ri törvénykezés ismert főbenjáró bűnöket - gyilkosság, rablás, bo­szorkányság, paráználkodás, templomfosztogatás - és eny­hébb vétkeket, mint kisebb lopás vagy káromkodás. Az ítélkezés­nek megvolt a saját rituáléja: a város főbírája a tanácstagokkal együtt hozta meg az ítéletet - ügyvédek hiányában mindenki önmaga védője volt -, annak ki­hirdetése után következett a megszégyenítő szakasz. A bo­szorkányokat jellegzetes gúnyá­ba öltöztették, megsüvegelték, és így vitték ki városon kívülre, ahol elégették őket Dr. Nemes Lajos egy nagy tör­ténelmi tévedésre is felhívja a fi­gyelmet. A máglyán történő el­égetés csak akkor történhetett va­lamely helység főte- rén, ha az megfele- \ lően nagy volt és a környező házakat 1 HMl cserepek fedték. Ha a város magja szűk volt és az épületek zsindelyte­tősek, ak­kor szigo­rúan csak a városon kívül éget­tek, senki nem kockáztatta volna, hogy egy hirtelen ? támadt szél leéges- | sen egy egész tele­pülést. Még Párizs­ban a templomoso­Az egri középkori piactér ma idegenforgalmi látványosság, melyről nem hiányozhat a hóhér sem. Háromszáz éve rettegés kísérte volna e jelenetet kát is a Szajna szigetén égették meg, hiszen ez a város is sérülé­keny volt. Természetesen nem ítéltek mindenkit máglyahalálra. Az enyhébb bünteté­sek közé tartozott a szégyenketrec, a szégyenpad, a szé­gyenoszlop és a kaloda. Ennek spe­ciális változata volt a köpködő­kaloda, amelybe dühös és perle­kedő szomszédokat helyeztek. Ha a felvágott nyelvű asszonysá­goknak volt egy kis eszük, be­szüntették a veszekedést.- Egerben a mai Nagyváradi úti óvoda helyén volt a városi Örülhetett, akit „csak” akasz­tásra vagy nya- kazásra ítéltek. vesztőhely - folytatja dr. Nemes Lajos -, az 1990-es években még koponyát is találtak itt. Feljegyez­ték, hogy amikor Dériné Egerbe jött, akkor itt állt, vagyis lógott két akasztott, akiknek a holttestét az időjárás már alaposan kikezd­te, és a színésznő rosszul is leitt.a. lát­ványtól és a szagtól. Ebben az időszakban nemcsak a társadalomban elfoglalt hely szerint járt a büntetés, hanem kü­lön „osztottak” csapásokat férfi­aknak, nőknek és gyerekeknek. Az erősebbik nem botütést kapott - volt rá példa, hogy háromszor százat! -, a nőknek korbács járt, A bűn megítélése az idők során változott DR. NEMES lajos (képün­kön) emlékeztet arra is, hogy a bűn megítélése az évszázadok során változott. Amíg a XVIII. században a paráznál­kodásfőbenjáró bűn­ténynek számított, ad­dig egy évszázad múlva már inkább a társada­lom elítélésére és kiközösítésére bízták a büntetést Egerben egyébként volt egy városi bör­tön - a mai Tárkányi Béla ut­cában -, egy megyei börtön, ez a Megyeháza volt, és egy vesz­tőhely, amely a Nagyváradi úti óvoda környékén állt Itt végez­ték el a halálraítéltek kivégzé­sét. A testi fenyítés helye a piac vagy a Szent Mihály-templom - a mai Bazilika - bejárata volt. a gyerekeknek pedig virgács. Sokkal drasztikusabb volt azon­ban a főbenjáró bűn büntetése. Egerben a XVIII. században is fel­jegyeztek égetést, kerékbe törést, karóba húzást, így örülhetett, akit „csak” akasztásra vagy nyakazás- ra ítéltek, ez utóbbiak ugyanis ak­koriban humánus eljárásoknak számítottak.,- Külön szakma volt a hóhéré - magyarázza a levéltári igazga­tó -, akit Eger, a vármegye és a püspökség közösen tartott fenn, tisztességes fizetésért. A hóhérok és segédeik - utóbbi a jáksó vagy jáskó - rettegett, megvetett, ugyanakkor tisztelt személyek voltak, akik foglalkozásuk révén egymás között házasodtak, és apáról fiúra szállt a mesterségük. Hóhérokat időnként kölcsön is adtak, így fordulhatott elő, hogy a Martinovics-féle kivégzésben eg­ri mester működött közre. A ha­lálraítélt ruhája a hóhért illette, sőt ha gyorsan szeretett volna túl lenni a procedúrán, még néhány forinttal is segítette, hogy a kivég­zője ügyes legyen, és fájdalom­mentesen végezze a dolgát. Egerben 1848 után átalakult az igazságszolgáltatás. Kezdett kialakulni a polgári törvényke­zés, így az ősi mesterség, a hó­Különös bűnhődések a sajátos bűnökért- A XVIII. században a gyer­mekét meggyilkoló anyát le­fejezték, a temető beszente- letlen árkába, tüskés gödör­be rakták;- Egy templomi térítőkét el­tulajdonító embernek levág­ták a kezét, majd még le is fejezték;- Egy feleségét meggyilkoló férfinek - aki az asszony holttestét az istállóban ásta el - levágták a kezét, ame­lyikkel a tettét elkövette, majd lefejezték;- Egy bábát, aki megmentet­te egy epilepsziás asszony életét, később a család perbe fogott, és a jótettért cserébe megégettették. hérkodás is kihal. A közép­kori ember változatos és gazdag, ugyanakkor mai szemnek cseppet sem fel­emelő büntetési módozatai­ról a levéltár igazgatója szombaton este fél 9-kor a Megyeházán újabb részle­tekről is fellebbenti a fátylat. Még a hóhért is jól megfizették középkori bűnök, kínok Háromszáz évvel ezelőtt hullottak a fejek Eger határában Spanyolcsizma, nyújtó és mángorló. Csak néhány a középkor rafinált kínzó­szerszámai közül, ame­lyek háromszáz éve még keményen megdolgozták az egrieket. Szuromi Rita Drakula a boldogi színpadon A dzsungel könyve, az István, a király, az 56 csepp vér és számos más sikeres feldolgo­zást követően ismét új elő­adással készülnek az augusz­tusi bemutatóra a boldogi színjátszók.- Ezúttal a Drakula című romantikus-misztérikus drá­mát mutatjuk be - mondta Ambruzs Ádám, a társulat egyetlen profi tagja, aki nem csak rendezi a darabot, de a koreográfia elkészítését is magára vállalta. - A Bram Stoker regénye és a Coppola- film alapján készült mű zené­jét Mészáros László és Szemenyei lános szerezte, s a dalokat, mint mindig, ezúttal is mi énekeljük fel.- Mióta zajlanak a próbák?- Márciusban kezdtük, de teljes gőzzel most, a nyári szünidőben húzunk bele. Csaknem minden nap talál­kozunk, ha pedig nem próbá­lunk, akkor a hangfelvétele­ket készítjük, vagy - szintén társadalmi munkában - fel­újítjuk a kultúrház színpadát.- Hányán lépnek pódiumra a darabban?- Csaknem negyvenen. Drakulát én játszom, a többi főszerepben pedig Őszi Ág­nest, Szénási Gézát, Tóth Szil­viát, Kompolti Attilát, Búzás Gábort és Petrovics Ádámot láthatja a közönség.- Mikor lesz a premier?- Augusztus 21-én, más­nap pedig tartunk még egy előadást Ezt követően ősszel igény szerint több alkalom­mal is bemutatjuk a musi­calt, szigorúan csak 12 éven felülieknek. ■ Ambruzs Ádám az ál­lamalapító szerepében EGYPERCES INTERJÚ Nyolcvan centiméteres víz lepte el a pincét Végre igazi esélyt kaptak a tanulók avatási ünnepség Kerecsenden birtokba vették a diákok az új tanodát Egy tíz méter magas fa dőlt az út­ra Síroknál tegnap hajnalban, négy óra körül. A forgalmat aka­dályozó növény miatt az egri tűz­oltókat riasztották, akik motoros fű­résszel feldarabol­ták a fát, szabaddá téve az utat. Ké­sőbb hatvani kollé­gáiknak is hasonló feladat ju­tott. A Pest megyei Túrára hív­ták őket, ahol az óvoda épületé­nél vált veszélyessé egy fa. Itt szintén motoros fűrésszel avat­koztak be, s gallyazták le a fát - tudatta lapunkkal a Heves Me­gyei Katasztrófavédelmi Igazga­tóság ügyeletese. A Zagyva-par­ti város lánglovagjainak hely­ben is akadt dolguk. Két családi házhoz is a pincét ellepő víz mi­att hívták őket. Az egyik helyszí­nen 45, a másikon 80 centimé­teres magasságig állt a víz, Tiszanánán szintén egy ház pincé­jéből kellett kiszivaty- tyúzni a kis híján mé­teres vizet. A gyöngyö­si lánglovagokat még előző dél­után riasztották méhek, dara­zsak miatt. Gyöngyöshalászon méhek vették be magukat egy ház kéményébe, a rajt szakem­ber segítségével fogták be a tűz­oltók. Gyöngyösön egy redőny­tokban fedeztek fel darazsakat a lakók. A rovarokat vegyszerrel távolították el. ■ ■ Egy megsérült fa jelentett ve­szélyt a gyere­kekre. Kerecsenden évek óta sikeresen folyik a romaintegrációs modell, amelynek keretében a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit igyekeznek növelni, illetve tár­sadalmi beilleszkedésüket segí­teni. Tegnap e modell részeként avatták fel a Fő út 63. szám alatt található tanodát, amely elsőd­legesen a középiskolás diákok felzárkóztatását szolgálja. Sári László, a község polgár- mestere köszöntőjében kitért ar­ra, hogy az épület felújításához, átalakításához szükséges építő­anyagokra 2,3 millió forintot nyert az önkormányzat pályázat útján, a munkálatokat pedig az Út a munkához programban al­kalmazott közmunkások végez- A leendő középiskolások is megismerkedhettek az új tanodával ték el. A kívül-belül megszépült intézmény mostantól közel har­minc diák második otthonaként funkcionál majd. Mint azt Román Lászlónétól, a tanoda vezetőjétől megtudtuk, a tanulók itt minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy tanul­mányaikat sikeresen fejezzék be, s hogy szabadidejüket kulturált körülmények között tölthessék el. Az ünnepélyes átadást köve­tően a Kerecsendi Sólymok Ta­noda diákjai, az egerszalóki tánccsoport és a helyi általános iskolások diákszínjátszói adtak műsort, este pedig két, a napok­ban sikeresen érettségizett fia­tal várta barátait egy vidám ve­télkedőre. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom