Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-16 / 138. szám

Az egészségmegőrzésről szólt a nyári erdei tábor Hegyvidéken töltöttek egy hetet a hevesi Újtelepi tagiskola diák­jai a Mátrai Gyógyintézet szer­vezte erdei iskolában. A tanulók megismerkedtek a gyógyintéz- ménnyel, annak orvosi, kórházi eszközöket, könyveket bemuta­tó múzeumával, majd séta köz­ben megtekintették a templom melletti különleges Naphim­nusz parkot is. A program része volt gyalogtúra Sástóra. Kiemelt szerepe volt az egész­séges életmódnak is: szakembe­rek előadásait hallgatták meg. A helyes táplálkozásról die­tetikus, a mozgás fontosságáról gyógytornász, a légzésről, do­hányzásról, a tüdőrák megelő­zéséről orvos, az elsősegélynyúj­tásról mentőtiszt, az alkohol és a kábítószerek elutasításáról pe­dig pszichológus tájékoztatta a diákokat. Az elméletet gyakorlat is kö­vette, a tapulók reggeli tornával kezdték a napot, táncos foglalko­záson jó kapcsolatot alakítottak ki társaikkal, megtanulták, mennyire fontos a bizalom a kö­zösségben. Minden nap egy to­tó kitöltésével adtak számot tu­dásukról, amelynek heti győz­tese Kolláth Adrián lett. A prog­ramot a gyöngyösi Mátra Múze­umban tett látogatás koronázta meg, ahol az új kiállítóhelyen az erdő növény- és állatvilágának csodálatos látványa tárult a he­vesi gyerekek elé. ■ 2010. JÚNIUS 16., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP verseny A szihalmiak nyerték el a vándorkupát Mezőtárkányban Felújítás miatt később indul a bajzás tanév Hatvanban Hatvanban a tervezettnél hetek­kel később kezdődött el a Bajza József Gimnázium épületének a felújítása, de már dolgoznak a munkások a területen. A három- százmillió forintos beruházás keretében egyebek mellett be­építik a tetőteret, új tanterme­ket alakítanak ki, mindezek mellett pedig megújul a teljes villamos hálózat is. ■ Az érettségi vizsgákat már a szomszédos épüle­tekben kell megtartani. A fejlesztés ugyanakkor „átír­ta” a tanítás rendjét, aminek kö­szönhetően az érettségi vizsgá­kat már a szomszédos épületek­ben kell megtartani, és az isko­lai esztendő végén a „rendes" tanórák menete is megváltozott. A diákok és a pedagógusok ko­ra tavasztól a délutánjaikat és a szombatjaikat is az intézmény­ben töltötték, így rendben befe­jezhetik a félévet. Azt is tudni kell viszont, hogy a mostani csúszás miatt az új tanév szeptember 1-jei megnyi­tó ünnepségét követően csak­nem két héttel később, szeptem­ber 13-án kell majd iskolába menniük a tanulóknak. ■ Vigyázzunk, mert a tolvaj velünk utazik Miskolcról tartott Eger felé vo­nattal az a nő, akinek a táskájá­ból lopták el ismeretlen elkö­vetők a tárcáját, benne minden iratával és kilencezer forintjá­val. A hölgy mellett volt a reti- külje, és csak egy pillanatra nem figyelt. Szintén figyelmetlen volt az az utas, aki a megyeszékhelyen helyi járatú autóbuszon utazott a hét végén. A férfi zsebéből lop­ták el a brifkóját, amiben a sze­mélyes okmányai voltak. A távolsági buszokon is job­ban kell vigyázni az értékeink­re, a napokban ott is történt lo­pás, a tolvaj zsákmánya 68 ezer forint készpénz volt, míg a po­roszlói focipálya öltözőjéből egy mobiltelefon tűnt el - tudatta Gergely Gabriella rendőrségi sajtóügyeletes. ■ Hét település diákjai mérték ösz- sze tudásukat Mezőtárkányban, ahol első alkalommal rendezték meg a „kisrendőrök” sportvetél­kedőjét. Az általános iskolások a saját településük körzeti meg­bízottjával alkottak csapatot és vettek részt a kerékpáros vetél­kedőn, sorversenyen. A főszer­vező házigazdák füzesabonyi, besenyőtelki, dormándi, eger- farmosi, mezőszemerei és szi- halmi tanulókkal küzdöttek meg a vándorkupáért. | Juhász Péter r. őrnagy, a Fü- S zesabonyi Rendőrkapitányság | közrendvédelmi és közlekedés- | rendészeti osztályának vezetője I elmondta, a tervek szerint a ku- A versenyszámok mellett bemutatók tették igazán maradandó élménnyé pa mindenkori elnyerője rende- a gyerekeknek a programot. A képgalériát keresse a HEOLIlU hírportálon zi meg a következő évben az ese­ményt. A biztonságos közleke­désre nevelést segítő színvona­las program végén a szihalmi csapat vehette át a serleget. Tóthné Szabó Anita, Mezőtár- kány polgármestere arról be­szélt, hogy nagyon örült, amikor a helyi körzeti megbízott, Nyes­te Attila e vetélkedő ötletével ke­reste meg. A gyerekek nagyon élvezték a programot, amelyhez jövőre remélhetően még több te­lepülés csatlakozik. Az önkor­mányzat, a rendőrség és a pol­gárőrség között igen jó az együtt­működés, a községvezetés térfi­gyelő kamerák felszerelésével is igyekszik segíteni a bűnüldözők munkáját. ■ Romák építik és óvják meg értékmentés Újra keresztelhetnek a pusztacsászi kápolnában Formálni kell az emberek szemléletét is Az önkormányzat és az egyház összefogásával mentik meg az utóbbi húsz évben teljesen pusztulásnak indult császi kápolnát mayné 1000 forintot tőkésített a kápolna fenntartására, és meg­hagyta azt is, hogy halála után ér­te és a fiáért évente kétszer tart­sanak itt misét. A kápolna mellett az 1990-es évekig egy fa harang­láb is állt, annak a harangja még 1987-ben is megvolt. A felújítási folyamat különös­sége, hogy a munkálatok elindu­lása előtt pár hónappal Kő Pál fe­lesége, a szintén Hevesen élő Halassy Csilla szobrászművész is gondolkodott a kápolna meg­mentésén. Ő a helyreállításon túl egyfajta új helyre történő szállítás lehetőségét is felvetet­te, ezzel akadályozandó meg a későbbi újabb pusztítást. Végül a pusztacsászi kápolna az ere­deti helyén épül újra és talál a vallási funkciók mellett új lehetőséget. Az építkezésen dolgo­zóknak - ez a munkáju­kon és a hangulatukon is jól érzékelhető - egy­re jobban a szívéhez nő a kápolna. Az ács már hango­san gondolkodott azon, hogy í kisunokája keresztelőjét itt kellene megtartani. Félidejéhez érkezett a meg­újuló energiák alkalmazását célzó hároméves nemzetközi RUBIRES-projekt, amelyben az egri főiskola a program kommunikációjáért felelős. Dr. Kovács Tibor tanszékve­zetőt kérdeztük. Folytatás az 1. oldalról- Pusztacsász ma már Heves vá­rosának része, és a kisebbség lakja - tájékoztat Lányi József. - Amikor megfogalmazódott a gondolat, hogy meg kell mente­ni a kápolnát, eleve úgy gondol­kodtunk, az építkezésbe be kell vonni a romákat, leginkább azért, hogy értsék meg ennek a kápolnának az értékét, lényegét, és óvják azt. Az akaratot tett követte: Lányi József május elején kapott értesí­tést Heves vezetésétől, hogy a közmunkaprogramban benne van hat roma férfi, sőt ács és kő­műves is akad. A helyi római ka­tolikus egyház vezetője, Nagy Ist­ván esperes-plébános megígérte, hogy az egyház állja a helyreállí­tás költségeit.- A kápolna ugyan nem tarto­zik az országosan védett műem­lékek közé - folytatja Lányi József -, de helyi védelmet élvez. így az egyház és a város egyaránt szív­ügyének tekintette a kápolna­mentést. A munkálatok kezdetén aláfalaztunk az épületnek, hely­reállítottuk a tetőszerkezetet, már- Mi a legfőbb kommuniká­ciós cél?- Döntően az, hogy minél szélesebb körben essék szó a megújuló energiák fontossá­gáról. Feladatunk meggyőzni az embereket: lehet másként is. Dacára annak, hogy elter­jedt a „Magyarország ener­giaszegény ország” képzet, bőséges források állnak ren­delkezésre. Értem ez alatt a fát vagy a biomasszát. Külö­nösen a szegényebb régiók számára létkérdés, hogy a helyben megtermelt energia révén maradhat a - most még az „arctalan” multikhoz vándorló - jövedelem.- Mely médiumokra tá­maszkodhatnak leginkább?- A tartósabb ismeretekhez a nyomtatott sajtó segíti hoz­zájutni az érdeklődőket. A legtöbb információ a honla­punkon, a rubires.hu oldalon érhető el, valamennyi részt­vevő ország nyelvén.- A félidőig mennyire sike­rült teljesíteni a célt?- A szakmai köröket elértük, de jelentős a civil érdeklődés is. A magyar realitások tala­járól nézve eléggé hatékony a kommunikációnk. A part­ner országok képviselői gyakran meg is lepődnek eredményeinken. ■ S. B. S. Dr. Kovács Tibor: Helyben is ma- a multik­hoz vándorló jö­Nem szabad egyedül hagyni az épületet lányi József (képünkön) már arra is gondol, hogy az újraszentelés után lehetőleg olyan programokat kell az egyházi funkciók mel­lett biztosítani Pusztacsászon, amelyek von­zóak a romák számára, és nem ellenkezik a kápolna eredeti rendeltetésével. Ilyen le­het a kórusfoglalkozás a roma fiataloknak, akik közismerten jól énekelnek, vagy a hit­tanóra. így ők vigyáznának az épületre, hi­szen ők építették és ők használnák. javában folyik a külső és hamaro­san jön a belső vakolás. A mun­kákat irányító Fodor Endrével azt is kitaláltuk, hogy a belső tér egy részét eredeti állapotban hagy­juk, amely megmutatja, hogyan nézett ki a falazat korábban. A szervezők már az újraszente­lés idejéről gondolkodnak. A ká­polna miséje szeptember elején, Kisboldogaszszony napján van.- A kápolnát 1875-76T>an épít­tette Szirmay Istvánné Budai Mária - mondja a Hírlap érdek­lődésére Gy. Gömöri Ilona nép­rajzos-muzeológus. - A homlok­zata barokk stílusjegyeket viselt. Végrendeletében 1892-ben Szir­Pontos adatok maradtak fent AZ ÉPÍTTETŐ NEVÉT és OZ épí­tés évszámát a kápolna falán lévő tábla rögzíti. Szirmayné az építkezés befejezése után Egyezséglevélben állapodott meg Ivády Rudolf plébános­sal a misék rendjéről. Egy 1916-os összeírás felsorolja az imahely berendezési tár­gyait is. A fából készült Fáj­dalmas Anya-szob­rot ma a hevesi Újtelepi templom­ban őrzik. EGYPERCES INTERJÚ Közös csapatban rendőrök és kisdiákok r >

Next

/
Oldalképek
Tartalom