Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-09 / 132. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 9., SZERDA A Felsővárost szépítették a lokálpatrióták a világnapon Még Habis László polgármester is lapátot ragadott a környezet- védelmi világnapon. Eger első embere a Felsővárosi Általános Iskola Balassi Bálint Tagiskolá­jának diákjai körében ültetett fát a Vallon úti társasház déli ol­dalán fekvő zöldterületre. - Fon­tos, hogy ezen a napon a fiatalo­kat is megszólítsuk, környezet­tudatosságra neveljük. A létre­hozott értékek mindenki javát szolgálják - mondta a Hírlap­nak Habis László. ■ Három fát és mintegy hatszáz egynyári virá­got ültettek el. A szervező Egri Lokálpatrióta Egylet már harmadik alkalom­mal rendezett programot a világ­napon. Eddig az Érsekkertbe várták az iskolásokat, óvodáso­kat, most azonban, hogy szom­batra esett június 5-e, a felsővá­rosi lakosokat igyekeztek meg­szólítani. A közös munka ered­ményeképpen így megszépült egy játszótér, a Nyugdíjasház előtti terület és a Rákóczi út is „kivirágzott”. Az egri diákok is besegítettek a környezet szépítésébe Az akcióhoz csatlakoztak a Zöld Panel Egyesület tagjai, a Nyugdíjasház Gondozási Köz­pont és a Segít a Város Alapít­vány munkatársai, diákok és ci­vilek is. Három fát és 600 egy­nyári virágot ültettek el, melye­ket Spitzmüller Sándor növény- termesztő ajánlott fel. Az esemé­nyen résztvevő gyermekek kör­nyezetvédelmi teszüapot is kitöl­töttek, a legügyesebbek könyvet nyertek, de természetesen senki nem ment haza üres kézzel. ■ Földgyógyító dobünnep tíizönjárassal Kétnapos programra hívja a te­lepülés lakóit a Tarnaszent- máriáért Egyesület. A hagyo­mányőrző rendezvény június 12- én 10 órakor kezdődik népi mes­terségek bemutatóival, kézmű­ves- és játszóházzal. A lovas íjá­szok és solymászok 13 órától áll­nak a közönség elé, majd 21 órá­tól tűzönjárással egybekötve kö­zös dobolással gyógyítják a föl­det. Másnap déltől ebédet kínál­nak, miközben a Matrix családi zenekar és Oszvald Marika szó­rakoztatja a publikumot. Délután a Demjéni Férfikórus, a Lóci színpad, a bodonyi tánco­sok, a verpeléti Tűzvirágok, to­vábbá Balogh András és társula­ta lép fel. ■ TVT FI a V Fl T TC Ö T? TC F! P Mezötárkány határában a belvíz teszi tönkre a búzatermést, itt nagyok lesznek a hozamcsökkenések, s ki is pusztulhat a növényzet A vizet kártevők követik agrárium Gombák, rovarok, gyomok ellen kell védekezni a földeken Kevesebb lesz a gyümölcs és a zöldség is Nem csupán a termés mennyiségére, hanem an­nak minőségére is hatás­sal lesz az időjárás. Tóth Balázs Az árvíz és a belvíz mellett a kár­tevők is beleszólnak majd az idei terméseredmények alakulásába. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal munkatársai minden me­gyében készítettek előzetes ter­mésbecslést. Ezeket azonban még fenntartásokkal kell kezel­ni, hiszen a szakemberek sok esetben nem tudták megközelí­teni a földeket, pedig arra a vis maior jegyzőkönyvek fölvételé­hez is szükség lett volna. Az biztos, hogy most 13 ezer A MAGYAR AGRÁRKAMARA Szerint az országban már biztosan ki­pusztult legalább 50 ezer hek­tárnyi növényzet, s mintegy 110 ezer hektár a vetetten területek nagysága. Az erdőkben a kidőlt fák mennyisége 400-500 ezer köbméter, azaz az éves kivágá­sok 10 százalékát kell kénysze­rűen kitermelni. A megdőlésből adódóan á víznyomásos terüle­200 hektárt borít belvíz, s 49 ezer hektárt tesznek ki az átnedvese­dett területek. Több mint kétezer­ötszáz hektáron már kipusztult a vetés, ebből ezer hektár őszi bú­za volt, a többi pedig leginkább ta­vaszi- árpa és repce. A búza sok helyen megdőlhet a nedves talaj miatt. További probléma, hogy 5300 hektáron a magok földbe sem kerülhettek. A fölmérések szerint a gombafertőzöttség óriá­si, s a különböző kártevők, példá­ul a vetésfehérítő bogarak is gon­dot okoznak. A növényvédelem hiányzik, hiszen nem lehet rá­menni a földekre. Nagy kérdés, milyen hozamkiesésre lehet majd ezek miatt számítani,.- Füzesabony környékén főleg Egerfarmos, Mezötárkány mel­lett vannak belvizes területek, il­I teken nagyarányú lehet az őszi kalászosok terméskiesése, s a A gyümölcs-zöldség ágazat­ban 30-40 milliárd forint kár keletkezhetett a FruitVeb sze­rint. Az ágazat tavaly 200 milli­árd forint értéket állított elő. Ez sok termelő tönkremenetelét okozhatja. A felmérések szerint a korai cseresznyetermés 80 letve Mezőszemere határában, valamint Füzesabony és Dormánd között. Ugyan már ke­vesebb helyen áll a víz, a talaj te­lített, s a levegő nélküli talajból a növények nehezebben veszik föl a tápanyagot, a mikroorganiz­musok sem fejük ki hatásukat. Erős a kontraszt a határban, a víz­minőségben is komoly romlás­ra lehet számítani. Amennyi­ben a betakarításkor hasonló­an csapadékos idő lesz, az a gabonafélék termesztőit akár katasztrófával is sújthatja. A kukoricában az eddigi bajokon túl a gyomosodás jelent még ve­szélyt, s probléma, hogy a véde­kezés leginkább légi permete­zéssel oldható meg. százaléka elpusztult. A burgo­nyatermesztőket ugyancsak je­lentős károk érték, sok helyen nem is található meg mára az állomány.A tartósítóipar a 2008-as 1,5 millió tonna után idén 1,1 millió tonnányi zöldsé­get és gyümölcsöt dolgozhat föl. kárral nem érintett búzatáblák­ban, tehát a lejtős területeken akár jó is lehet a búzatermés, a víznyomás alatt lévőkön pedig si­lány lesz: összességében köze­pesre, gyenge közepes termésre lehet számítani. Van száraz, vető­magnak való borsóm is, annak legalább négytizede oda. A tava­szi vetések elmaradottak a hosz- szan tartó hűvös, csapadékos idő miatt. A tavaszi árpa megsínylet­te a vizet, s az érzékeny naprafor­gó is sok helyen kipusztult. Rá­adásul a vadkár is jelentős a kör­nyéken, az őzek, vaddisznók el­len is védekeznünk kell - foglal­ta össze a helyzetet Tóbi János fü­zesabonyi gazda, a Heves Megyei Agrárkamara elnökségi tagja. A növényvédelemről elmondta, rá tudtak menni a földekre egy ma­gas, hidas permetezőgéppel, igaz, a vízfoltokat ki kellett kerülniük. Iskolák közötti hálót létesítenek a korszerűbb oktatásért Az Eszterházy Károly Gyakorló- iskola négy elnyert uniós pro­jektjéről Ringert Csaba pályáza­tokért felelős munkatárs, egy - már benyújtott -, a természettu­dományos oktatás korszerűsíté­sét célzó pályázatról pedig az is­kola igazgatója, Sándor József beszélt az egri főiskola tegnapi sajtótájékoztatóján. Ez utóbbi projekt a természettudományok oktatását korszerű infrastruktú­rával, a régióban való hálózatos együttműködésben célozza meg, ezért a pályázó tizenegy együtt­működő iskolát is bevont a prog­ramba. ■ A főpályázó további ti­zenegy együttműködő iskolát is bevont az oktatási programba. Sándor József megfogalmazá­sa szerint a csatlakozó egri isko­lákban - Dobó, Tinódi, Kossuth Zsuzsa, Wigner, Felsővárosi Elő­készítő Szakiskola, Szent Imre Katolikus Iskola - a humán erő­forrás mindenütt rendelkezésre áll, de a tárgyi és laboratóriumi feltételek hiányosak. A várostól távolabb eső, forrás- hiányos kistelepüléseken - Párád, Makiár, Recsk, Mátra- derecske és Kerecsend szerepel a vidéki partnerek között - pénz­ügyi és humán erőforrásban is szűkölködnek. Ezeket a hiányo­kat kívánják csökkenteni egy la­boratórium létesítésével, illetve más egyéb fejlesztésekkel. Az igazgató szerint a projekt a ta­nárképzésben és a tanárok to­vábbképzése során is bővítheti a lehetőségeket azzal, hogy megfe­lelő technikai (laboratóriumi) hátteret biztosít. A továbbiakban Ringert Csa­ba az iskola számára már korábban megítélt, összességé­ben csaknem kilencvenmillió forintból megvalósuló projektek részleteiről is szólt. Ezek sorá­ban a legnagyobb tételt az Eszterházy Károly Gyakorlóis­kolában megvalósuló tanulói laptop-program jelenti. A most felhasználható több mint negyvenegy millió forint lehetővé teszi, hogy a már ko­rábban megkezdett eszközellá­tás folytatódjék, így az 1500 fős tanulói létszám 34 százaléka rendelkezzék ezzel a korszerű IKT (infokommunikációs tech­nológia) eszközzel. ■ Akár százmilliárdos is lehet a kár: a légi permetezés segíthet A megszentelt virág megvédhet minket a rossztól körmeimet Négyszínű, látványos sátor díszítette a hevesi főtér négy sarkát Úr napján A dél-hevesi térség legnagyobb úrnapi körmenetét tartották He­vesen, az eseményen mintegy háromszáz ember vett részt.- Az Úr napja az Oltáriszent- ség ünnepe, teljes nevén Krisz­tus Testének és Vérének ünnepe - magyarázta Gy. Gömöri Ilona népraj zos-főmuze- ológus. - A körme­neten való részvé­tel hitvallást jelent, az egyházhoz való tartozás kifejezését, ezért régen különösen fontosnak tartották, hogy minden katolikus család részt vegyen benne. A körmene­tek rendjének kialakítása az egyházi és a helyi hagyományok alapján történik. Vasárnap haj­nali négy órakor kezdték a sát­rak megépítését. A virágsátrak lényegében szabadtéri oltárok, melyekbe képeket, szobrokat ál­lítanak. Mindegyik sátor más-más szí­nű: piros, fehér, kék és vegyes. Díszítésüket vallásos társulatok vagy családok vál­lalták magukra. A fehér virágokból ál­ló sátrat régebben a Rózsafüzér Tár­sulat, ma Harnos Istvánná és se­gítői készítették. A piros sátrat a Szent Ferenc Harmadrendjéhez tartozó hívek díszítették, most Urbán Sándorné és segítői. A vegyes vi­rágokból álló sátor felállításáról m Az eseményen kö' zel háromszáz ember vett részt. Úrnapi körmenet Hevesen A képgalériát keresse a HEOLhll hírportálon régen a harangozó, majd az újte­lepi hívek gondoskodtak, most pedig a Cursillo lelkiség! cso­port. A kék elkészítését régen Pászthy Mihály és családja, ma a Házas Hétvége lelkiségi cso­port vállalta.- A körmenet az ünnepi mise után kezdődött. A templomker­tet régen kerítés vette körül, azon kívül álltak a sátrak, így a menet is ott haladt. Ez alól kivé­telt jelentett az 1950-es évektől 1990-ig tartó időszak, amikor a fennálló rendszer miatt csak a templom körüljárására volt lehe­tőség - mondta a néprajzos-fő- muzeológus. - A régi szokás sze­rinti nagyobb körmenetre csak 1990-től nyílt mód. ■ r X

Next

/
Oldalképek
Tartalom