Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-05 / 103. szám
2010. MÁJUS 5., SZERDA 7 GAZDASÁG Székely Tamás a műszíwel búcsúzik a bársonyszéktől A jövőben nem lesz szükség bonyolult és körülményes kérelmezés! folyamatra ahhoz, hogy valaki műszívet kaphasson; Székely Tamás leköszönő tárcavezető döntése alapján ugyanis ez a terápia bekerülhet a társadalom- biztosító által „hagyományos módon” támogatott eljárások közé - írta tegnapi számában a Magyar Nemzet. A napüap emlékeztetett: műszívet eddig csak egyedi kérelem alapján, a miniszter engedélyével, méltányossági alapon használhattak a szervátültetésre váró betegeknél, akiknek ez jelentette az egyetlen esélyt az életben maradásra, amíg akad számukra megfelelő donor. Offner Péter, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója azt mondta: „Elégedettek lehetünk, hiszen már régóta vártunk erre a döntésre.” Mint írták: így várhatóan több beteget kezelhetnek majd a keringéstámogató eszközzel. Ezzel együtt feltétlenül szükség lenne újabb berendezésekre is, kérdés azonban, hogy az intézmények milyen forrásból tudják megvásárolni a drága készülékeket. Az Országos Kardiológiai Intézetnek is mindössze egy úgynevezett kültéri egysége van, amelyet alapítványi segítséggel sikerült beszerezni. ■ A forint megint mélyrepülésbe kezdett Tegnap ismét zuhanórepülésbe kezdett a forint. A hazai deviza túllépett a 276-os szinten is az euróval szemben, míg a svájci frankot 191, a dollárt pedig 210 forintért is adták délután a bankközi piacon. Elemzők szerint a hazai fizetőeszköz kezd komolyabban reagálni az európai eseményekre. A görögöknek megszavazott segélycsomag ad némi megnyugvást a piacoknak, ám Spanyolországot, Portugáliát és Olaszországot nem véletlenül emlegetik az ugyancsak veszélyeztetett tagállamok között. Az is valós veszély a forint árfolyamára, ha a piac „megszokja”, hogy sem a magyar kormány, sem a jegybankelnök nem akar erős nemzeti valutát. ■ Nyíregyháza (GY Kisoroszi Vámospércs Zirc-Szavaskút Balatonudvari Békéscsaba Lajosmizse Balatongyörök Röszke VMRAFIKA Megmarad passziónak? GOLFTumzMus Növelni kellene a pályák csekély kihasználtságát Hazai golfpályák © 18 lyukú 6) 6 lyukú 0 9 lyukú gy gyakorlopalya Zsira Forrás: Magyar Golf Szövetség Bő tíz évvel ezelőtt a szakma azt remélte, hogy hazánk mára a régió golfturisztikai központja lehet. Hát ez sajnos nem jött be. Németh Márk A jövőbeli kilátásokat az is ronthatja, hogy az elmúlt két-három évben néhány új pálya átadása mellett több nagyszabású golf- és ingatlanberuházást is leállítottak. A szakmabeliek ennek ellenére bizakodók. Véleményük szerint célirányosabb népszerűsítéssel és a turisztikai szakmával összefogva rövid távon a többszörösére lehetne növelni a hazai golfturizmus forgalmát. „A jelentősebb magyarországi golfpályák összesen évi 20-25 ezer vendégjátékot értékesítenek külföldi vendégeknek, ennek átlagára 40 euró körül mozog. A turisták egyéb költéseivel együtt - utazás, szállás, gasztronómia, egyéb szolgáltatás - évi körülbelül három-négy millió euró bevétel származik a golfturizmus beutazó oldaláról. A belföldi turizmusban részt vevő vendégek körülbelül évi 500-600 ezer eurót költenek golfozásra, így 3,5-4,5 miüió euróra tehető a teljes hazai golfturizmus forgalma” - mondta a Világgazdaságnak Hegyi J. Attila, a Magyar Golf Szövetség elnökségi tagja, a bükfürdői Birdland Golf & Country Club alapítója és volt elnöke. Elmondása szerint a hazai pályák kapacitásának kihasználtsága 20-25 százalék körüli, így a már most meglévő infrastruktúrával is több mint négyszeresére lehetne növelni a golfturizmusból származó bevételeket, ha összefognak a piac szereplői. „Sajnos a golf mint turisztikai termék még nem épült ki Magyarországon. A golfturizmus egyelőre marginálisnak számít hazánkban. Ennek múltbéli okai is vannak, a sportágnak nincs hagyománya itthon, mivel a szocializmus alatt be is tiltották, és ma is csak két-háromezerre tehető a hazai golfozók száma. Ezenkívül néhány golfberuházással kapcsolatos közelmúltbéli sikertelenség sem segítette elő az ágazat fejlődését” - mondta lapunknak Kali Zoltán, a KPMG turizmusfejlesztési tanácsadással foglalkozó szenior menedzsere. Elmondása szerint az ezredA kudarc okai • a nem körültekintő előkészítés • a téves befektetői koncepció • a rossz időzítés • a szakmai hozzáértés hiánya FORRÁS: MAGYAR GOLF SZÖVETSÉG forduló környékén még sokan remélték, hogy hazánk egy évtizeden belül a régió golfturisztikai központja lesz, azonban az azóta eltelt évek sajnos nem igazolták a várakozásokat. „Eddig nem nagyon volt hazánkban igazán sikeres integrált, szállodakapacitással vagy ingatlanfejlesztéssel egybekötött golfturisztikai beruházás, gyakran a nem körültekintő előkészítés, a hozzá nem értés vagy a rossz időzítés miatt. Az elmúlt másfél-két évben pedig három nagyobb beruházást is félbehagytak a válságra hivatkozva" - mondta. A múltbéli kudarcok megismétlődésének elkerülése érdekében a Magyar Golf Szövetség egy alternatív, kétlépcsős fejlesztési modellt szeretne meghonosítani Magyarországon. „Ennek első ütemében 3, 6 vagy 9 lyukú gyakorlóközpontok építését javasoljuk a következő öt-tíz évben mintegy húszharminc településen, a második ütemben pedig e gyakorlóközpontok kialakult vendégkörére alapozva lehetne további 9 vagy 18 lyukú pályákat építeni a kiszolgálóépületekkel együtt” - magyarázta Hegyi J. Attila. Elmondása szerint a gyakorlóközpontok előnye, hogy kisebb a területigényük, 3-15 hektár is elegendő, szemben a 18 lyukú pályákhoz szükséges 50-80 hektárral, a beruházási költség pedig töredéke (50-150 millió forint) a 18 lyukú pályák építése 800 millió és 2,5 milliárd forint közötti költségének. Az ilyen, „olcsóbb” pályákon kedvező tagsági és napidíjakat lehet alkalmazni, ezért a létesítmények kihasználtsága is jobb lehet, a beruházás megtérülési ideje pedig rövidebb, nyolc-tíz év. A fejlesztési javaslat nem zárja ki a 18 lyukú pályák építését az első ütemben sem, azonban azt elsősorban Budapest 10-15 kilométeres agglomerációjában, illetve a Balaton keleti részén javasolja, és csak komplex ingatlanfejlesztés részeként. Bírja-e a válságot a falusi vendéglátás? SZEKERDI RAFAEL, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének irodavezetője a Tra- velline kérdésére elmondta, az idén a falusi turizmus területén olyan jelentős változással kell szembenézni, mint a szállásadókat érintő adókedvezmények megszűnése. (Tavaly 800 ezer forint bevételig adómentesen folytathatták tevékenységüket, az agroturisztikai szolgáltatást kínálók pedig csak 400 ezer forint felett adóztak.) Mr az üdülési csekk megadóztatása még nem érezteti hatását, és a változások sem tántorítják el azokat, akik évek óta ezzel foglalkoznak, mégis vannak olyan szállásadók, akik kénytelenek voltak felfüggpszteni tevékenységüket a válság miatt. Magyarország és Románia lett a nagy vesztes újautó-értékesítés A negyedéves régiós ranglista élén a Skoda Octavia, a VW és a Renault Az értékesítés Kelet-Közép- Európa gépjárműpiacán 12,4 százalékkal volt alacsonyabb az év első három hónapjában, mint 2009 hasonló időszakában - áll a JATO Dynamics nemzetközi autóipari piackutató jelentésében. A vizsgált 11 országban kevesebb mint 200 ezer új autó talált gazdára 2010 első negyedében; tavaly január-márciusban még 225 902 járművet adtak el. A felmérés a térség legnagyobb veszteseként Magyarországot és Romániát említi. Hazánkban 54,8 százalékkal kevesebb, mindössze 10 308 új autó került forgalomba, keleti szomszédunknál pedig 43,8 százalékos csökkenés volt, így ott 16 681 járművet értékesítettek. Ez a két piac összesen több mint 25 ezer új autóval regisztrált kevesebbet ez év első három hónapjában, mint 2009 azonos időszakában. Újautó-eladások* Értékesítés Változás** (db) (%) Magyarország 10 308-54,8 Románia 16 681-43,8 Szlovákia 13 277-10,9 Lengyelország 79 404-9,7 Szlovénia 15 748 7,5 Csehország 39 339 26,6 Összesen 197 886-12,4 A HAT LEGNAGYOBB PIACON. ** 2009 ELSŐ NEGYEDÉHEZ KÉPEST. 2010. ELSŐ NEGYEDÉV FORRÁS: JATO DYNAMICS A Skoda tartósan népszerű a vásárlók körében. Jól .vizsgázik az Octavia A régióban csak Csehország, Szerbia és Szlovénia produkált növekedést. A vizsgált Időszak viszonylag jó eredményeit a régióban szinte kizárólag a Skoda hozta Octaviájával, azt is a hazai piacán, Csehországban. A Skodából 16,3 százalékkal többet, 30 074 darabot adtak el. A második a VW lett, harmadik a Renault. Ám az élen végzett márkák sem örülhettek nagyon, ugyanis a trendeknek megfelelően csökkenést jelentettek. Volkswagenből 16 273-at, Renault-ból 14 583- at adtak el, ez 12,3, illetve 5,5 százalékos visszaesés. A legnagyobb zsugorodást - 27 százalék - az Opel könyvelhette el a január-márciusi időszakban. ■ VG h Két görögországi Malév-járat törölve egy athéni és egy thessza- loniki járatát törli szerdán a Malév a görög légiirányítók sztrájkja miatt - mondta Hegedűs Ádám, a Malév szóvivője az MTI-nek. Szavai szerint a két járat törlése nem okoz jelentősebb problémát. Az utasokat tájékoztatják, milyen gépekkel utazhatnak el. Megint elszállt a Pannon Szárnyas három Év után ismét felszámolják a győri Pannon Szárnyas baromfi-feldolgozót - írta a Kisalföld. A 300 embert foglalkoztató cég februárban indított csődeljárást maga ellen. Az alkalmazottak a márciusi bérükből mindössze nyolcezer forintot kaptak meg, az áprilisiból pedig egy fillért sem. A cég 70 évig piacvezető volt a csirketermékek magyarországi piacán. Orbán: Júliustól adócsökkentés július 1-jétől csökkentik az adókat, és megmarad, sőt kibővül az eva és az ekho, s egyszerűsítik az adózás rendjét - nyilatkozta Orbán Viktor hétfőn, a TV2 Tények Este műsorában. A kijelölt miniszterelnök hozzátette: jelenleg semmi értelme a pénzügyi felügyeletet (PSZAF) összevonni a Nemzeti Bankkal (MNB). Az adócsökkentés tartalma és mértéke függ majd a Varga Mihály vezette gazdasági tényfeltáró bizottság jelentésétől. Orbán: Az ígéret szép szó... Az IMF nem enged a román deficitből Akár jelzésértékű is lehet a magyar gazdaság tervezőinek az, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ragaszkodik a román kormánnyal kötött egyezséghez, miszerint az államháztartási hiány mértéke nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 5,9 százalékát - írja az MTI. Az IMF-küldöttség Bukarestben tárgyal, prognózisában 1,3-ről 0,8 százalékra módosította a román gazdaság növekedési kilátásait. Románia államháztartási hiánya tavaly 7,2 százalék volt, miután az IMF kétszer is engedélyezte növelését. A gazdaság tavaly 7,1 százalékkal csökkent az előző évhez képest. ■
