Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-26 / 120. szám

6 2010. MÁJUS 26., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. május 25-én 21 400 | változás:-4,62% 21200 21000 20800 20600 20400 20200 20 000. onj/ Előző heti záróérték: 21681 15.30, aNewYorietp tőzsde nyitása __/i 0 9.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES________________2oio.05.z5. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Danubius 3 400 0,00 8 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft OTP 5 310-10,45 34 909 Econet 99-8,33 54 KEG 281-6,95 9 FHB 1256-5,63 41 Egis 18 705-5,07 128 Synergon 578-4,93 7 Rába 855-4,78 79 Fotex 360-3,22 25 PannErgy 779-3,22 21 A BUX index az elmúlt napokban 23800 BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 05.25.) Új elszámolási ári EUROBÚZA 2010. augusztus 29 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 28 600 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 36 500 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 23 650 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 76 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 25-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 281,03 + 1,48 Ft 230,18 +6,61 Ft 197,58 +3,51 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,70 MKB Bank 4,14 4,24 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank***­5,67 Raiffeisen Bank ** 4,50 4,50 * ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA * * AKCIÓS. ' * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.25.) Vételi Eladási Allianz Bank 272,87 286,87 Budapest Bank 271,42 288,21 CIB Bank 268,86 291,26 Citibank 268,52 290,90 Erste Bank 271,67 287,33 K&H Bank 271,28 286,90 MKB Bank 273,00 287,00 OTP Bank 273,88 287,92 Raiffeisen Bank 273,86 286,18 Szegényeket sújtó zöldülés klímavédelem Állami programok is kellenek az energiaárak miatt A mérgezett paprikát eladott marokkói nem exportál többet Fajlagos energiafogyasztás (a háztartásoké, egy négyzetméterre vetítve, az EU átlagos klímájához igazítva, kgoe/év, 2007) Forrás: CEU, Védegylet A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében hozott uniós intézkedések arány­talan mértékben sújthat­ják éppen a legszegényeb­beket. Magyarország az energiaszegénység tekin­tetében sajnos már ma is élenjárónak számít. Beöthy Ákos Energiaszegénynek minősülnek azok a háztartások, amelyek jövedelmük több mint tizedét kénytelenek az energiaszámlák­ra költeni. A Közép-európai Egyetem (CEU) és a Védegylet tanulmánya szerint hazánkban ez a lakosság 80 százalékára igaz. Márpedig az uniós klíma­politika, például az energiater­melés szén-dioxid-kibocsátásá- nak megadóztatásával, a jövő­ben várhatóan csak növeli az árakat. Ugyanakkor egy sor egyéb klí­mavédelmi kezdeményezés is hasonló eredménnyel járhat. Magyarországon is működik például az úgynevezett „kötelező betáplálás rendszere”. Ez azt je­lenti, hogy a megújulóforrásból származó áramot hatósági áron kötelesek átvenni a szolgáltatók. Németországban ez a rend­szer évente átlagosan 36 euróval növelheti egy háromtagú háztar­tás energiaköltségét. Hazánkban egyelőre az áramtermelésen be­lül az öt százalékot sem éri el a megújulok aránya - mondta el Ürge-Vorsatz Diana, a CEU ener­giapolitikai központjának igaz­gatója. Ezzel együtt úgy látja, hogy az uniós klímavédelmi célok meg­valósulásával hazánk az ener­giaszegénység súlyosbodását különösen megszenvedő orszá­gok közé tartozna. Szerinte azonban ez „ügyes” politikával elkerülhető. A megoldás kulcsa az lehet, hogy a klímapolitika ne csak adókkal operáljon, hanem állami segítséggel ösztönözze az energiahatékonyságot javító hosszú távú befektetéseket. Magyarországon a szén-dio­giahatékonyságot javító be­ruházásokhoz, amelyekhez a leginkább rászorulók ese­tében a szolgáltatók hozzá­járulását is meg lehetne kö­vetelni • a távjíítési rendszerek kor­szerűsítése • ártámogatás az energiaha­tékony termékek megvásár­lásához • „zöldbankok” a klímabarát befektetések kedvezményes finanszírozására xid-kibocsátás fele az épületek­ből származik, legnagyobbrészt a fűtésből. Márpedig ez megfele­lő szigeteléssel teljesen meg­szüntethető lenne, miközben a fűtési költségek is jelentősen csökkennének. A jelenlegi gon­dokat jól mutatja a CEU és a Védegylet tanulmányának azon megállapítása, hogy a magyar la­kások egy négyzetméterre jutó fajlagos energiafogyasztása a harmadik legmagasabb az Euró­pai Unióban, és hazánk az egyet­len tagállam, ahol a fűtési ener­giahatékonysági index csökkent az elmúlt években. A lakások mintegy negyedében küszköd­nek nedves falakkal, penésszel, beázással. • az áfarendszerek átalakítása a termékek emissziós teljesít­ményének figyelembevételével • ingyenes tanácsadás az ener­giaszámlák csökkentéséhez • az energiaszámlák fix ele­meinek csökkentése, ame­lyek az alacsonyabb fogyasz­tást magasabb fajlagos tari­fával „büntetik” • a helyi közösségek tulajdo­nában lévő „mikro-energia- termelési” létesítmények tá­mogatása, például a napele­mek elérhetővé tételére így aztán a magyar lakosság 15 százaléka nem képes a laká­sát megfelelő hőmérsékletre fel- fűteni, és kiemelkedően magas a közüzemi számláival krónikus tartozást felhalmozott háztartá­sok 18 százalékos aránya. Egy átfogó épületszigetelési program nemcsak ezeken a mutatókon ja­víthat, de „mellékesen” negyed- millió új munkahelyet is létre­hozhat, és 40 százalékkal csök­kentheti a földgázimportot - tet­te hozzá Ürge-Vorsatz Diana. A legkiszolgáltatottabb ház­tartások számára némi kön­nyebbséget hozhat az EU áram- és gázpiaci direktíváinak tava­lyi felülvizsgálata: a tagállamok­nak egyértelműen meg kell ha­tározniuk a „sérülékeny” fo­gyasztók körét (például az ener­giaszegénységi mutatók alap­ján), és meg kell tiltaniuk azok lekapcsolását a hálózatokról. A jogszabályt a tagállamok­nak jövő márciusig kell átültetni­ük saját jogrendjükbe. A fenn­tartható energiáért küzdő civil- szervezetek nemzetközi hálóza­tának európai tagozata ugyan­akkor nemrég arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy ez csak rövid távú megoldást jelent. Állásfoglalá­sukban a civilek nemcsak ener­giahatékonysági, de szociális programokat is sürgettek a sze­rintük is elsősorban Közép-Euró- pában növekvő energiaszegény­ség problémájának kezelésére. Javaslatok egy igazságosabb klímapolitikára • pénzügyi segítség az ener­Kizárják az exportból azt a ma­rokkói paprikatermelőt, akitől a közelmúltban vegyszerrel szennyezett paprika érkezett Magyarországra - közölte teg­nap Muláj Abbesz el-Kadiri, a Marokkói Királyság budapesti nagykövete. A szennyezett paprika egy olyan kistermelő földjéről szár­mazott, aki nem régóta foglalko­zik paprikatermesztéssel. Egy nagybani piacon adta el porté­káját a magyar importőrnek. A marokkói paprikatermelő szövetség szerint korábban még nem volt példa rá, hogy ne meg­felelő minőségű terméket expor­táljanak Magyarországra. Ma­rokkóból évente 5-7 ezer tonna paprika érkezik Magyarország­ra, ami a teljes paprikaexport­juk fél százalékát teszi ki. Az im­port mintegy fele származik Ma­rokkóból. Magyarországon évente mint­egy 200 ezer tonna paprikát ter­mesztenek. A Magyar Zöldség- Gyümölcs Terméktanács adatai szerint a magyar termés átlago­san negyedét-ötödét viszik ki külföldre. Az import a magyar össztermés mintegy 5 százalé­kát, azaz megközelítőleg tízezer tonnát tesz ki. Ennek zöme télen és tavasszal érkezik. ■ Hat forinttal lesz olcsóbb a benzin Csökken az üzemanyagok ára, a 95-ös benzin literenkénti nagy­kereskedelmi árát bruttó 6 fo­rinttal, a gázolajét 5 forinttal mérsékli holnap a Mól Nyrt. - értesült az MTI tegnap piaci for­rásokból. A múlt héten a Mól nem vál­toztatott az árakon, két hete vi­szont emelte bruttó 2 forinttal a 95-ös benzin és 3 forinttal a gáz­olaj literenkénti nagykereskedel­mi árát. A mostani csökkentéssel a benzin átlagára 337 forintra, a gázolajé pedig 319 forintra esik. A csökkentés már aktuális volt a nemzetközi olajárak esése nyo­mán, ami a forint gyengülése mi­att nem érvényesülhetett a hazai piacon. Az autósok 10-30 forin­tos árkülönbséget is tapasztal­hatnak a kutaknál. ■ Milliárdokra rúg a bejelentett kárigény viharok után Több mint ezer települést érint - A legnagyobb veszteség Borsodban és Pest megyében Ezernél több településről kétmil­liárd forintot meghaladó érték­ben érkeztek a Generali Biztosí­tóhoz viharkár-bejelentések teg­nap délig. Folyamatosan dolgoz­nak a kárbecslők, hogy megálla­pítsák, mekkora pusztítás írha­tó a májusi ítéletidő számlájára. A Generali tegnap 13 250 be­jelentést regisztrált, a becsült kárösszeg 2,17 milliárd forint. Ezek közül a legtöbb kárt - csak­nem 9100-at - továbbra is a vi­har okozta, 3635 a felhőszaka­dás, 340 az árvíz, 183 pedig a villám miatt keletkezett. A legtöbb, 3755 bejelentést Pest, Baranya (1600) és Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyéből (1592) regisztrálták. A becsült Ingóság vagy ingatlan: a vihar nem válogatott kárösszeg alapján első helyen BAZ megye áll 562 millió fo­rintos kárral. A károk 95 százaléka a lakás- biztosításokat és a kis- és közép- vállalati szektort érinti, 5 száza­léka pedig az ipari és a mezőgaz­dasági ágazatot. A társaság több csatornán fo­gadja a bejelentéseket (a szemé­lyes ügyfélszolgálatokon és a Generali TeleCenteren keresz­tül), valamint a 48 órás kárbeje­lentési kötelezettséget a rendkí­vüli helyzetre való tekintettel meghosszabbította két hétre. A rendkívüli időjárás okozta magyarországi károk nagyságát több mint hétmilliárd forintra becsülik. ■ Álkárfelmérők jártak Kazincbarcikán IDŐS EMBEREKHEZ próbáltak bemenni olyan ürüggyel, hogy kárfelmérést végeznek az árvíz miatt. az idegeneket gyanakvás­sal fogadták, nem engedték be őket a házukba. A ka­zincbarcikai rendőrök meg­találták a csalási kísérlet tet­teseit. Egy 21 éves helyi la­kos elismerte, hogy járt mindkét idős embernél, és bement udvarukra, azonban azt tagadta, hogy pénzt kért volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom