Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-19 / 115. szám
2010. MÁJUS 19., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Kilátástalanság helyett csoda furcsaságok A krízishelyzetek felerősítik az ezoterikus jelenségeket Szuromi Rita Csodás gyógyerő, gyógyító helyek, földből feltörő jótékony energiák. Hetente hallunk csodákról. Léteznek? Vagy csak az érzékeink játszanak velünk? A különlegesen nehéz idők, a társadalmi krízisek, a válságkorszakok kedvező táptalajai a csodák születésének. Nem telik el úgy hét, hogy a tévék, lapok ne mutatnának be egy gyógyító helyet, vagy ne hallanánk egy csodás képességű embernek köszönhető csodás gyógyulásról. Megszaporodtak a csodák, vagy csak kilátástalan korban élünk? Mindezek hallatán a történész csak mosolyog: amióta léteznek társadalmi krízisek, léteznek csodák is. Elég csak a levert európai szabadságharcokra gondolni, melynek árnyékában 1858-ban megszületett Bernadett látomása, vagyis a lourdes- i szent hely. A különleges látomások, gyógyulások az elmúlt egy évszázadban nem kerülték el Heves megyét sem. A második világháborút követő kilátástalan, a vallás gyakorlását egyre erőteljesebben tiltó légkörben Heves megyében is több csoda esett meg. Itt van például a feldebrői szent kút esete. A falu határában létezett egy fa, melyre egy Mária-képet rögzítettek. A helybeliek csoportokban jártak ide imádkozni, ám 1954-ben, a magyar történelem különösen nehéz időszakában egyszer csak különös eset történt. Egy Magdus Lajos nevezetű kápolnai lakos ivott a fától nem messze lévő forrás vizéből, és az egyébként gyenge látása javulni kezdett. Híre ment a csodának, 1954-től megindult a tömeges zarándoklat, még egy öttagú bizottság is alakult, amely gyűjtést kezdett egy kápolna felépítésére. Habár a vizet az akkori Köjál bevizsgáltatta, s ivásra teljesen alkalmat-1 j lan volt, a hely varázsa j megmaradt. V , Ugyancsak a második i világháború utáni nehéz K 4 ' helyzetben született meg ^ ^ a mátraszentimrei csoda, Sánta Lászlóné Csépe Klára ff asszonynak egy éjszaka Mária- Á jelenése támadt. Elmondta ezt I az iszákos, s őt gyakran a szabad " Boszorkányok fesztiválja Átányban. A hiedelmeket táplálja a helyi temetőben eltemetett kisfiú kőkoporsója, amely olykor elmozdul. Képünk illusztráció Tőle tudja, hogy a szentanya már megunta a mátraszentimrei lakását, s most azt akarja, hogy Ecséden építsenek neki új lakást. A későbbiekben Rozgonyin keresztül többször is üzent a szűzanya, hol aranygyűrűt, hol csizmát, hol étkeket kért. Rozgonyi beszélgetései folytán olyan tömeghisztéria alakult ki az ecsédi Szent Laposon, hogy a karhatalmat kellett bevetni a tömeg szét- oszlatására. A szűzanya Kerecsenden úgyszintén egy kút vizében jelent meg, mégpedig egy gyermeknek. Az eset még 1872-ben történt, s hamar híre ment. A víznek több csodás gyógyulást is tulajdonítottak, ám az egyház - még mielőtt nagyobb zarándoklat kialakulhatott volna - utasította a plébánost, akadályozza meg a kúthoz való tömeges kijárást. A történelem nehéz periódusaiban, bizonytalan évtizedeiben a csodák iránti vágy mindig felerősödik, az emberek érzékenysége a megfoghatatlannal szemben felfokozódik. Ezen egykori esetek ma már feledésbe merültek, földrajzi elnevezés, levéltári forrás vagy egy kápolna emlékeztet az egykori történetekre. Új csodák: kőkoporsó és gyógyító domb heves megyében két megmagyarázhatatlan jelenség is izgalomban tartja az arra fogékonyakat. Az egyik az átá- nyi kőkoporsóhoz (képünkön) kötődik, ahol egy másfél éves kisfiút temettek el. A kő érintése után többen is csodás gyógyulásról, sorsuk jobbra fordulásáról számoltak be. A másik új keletű jelenség az egerbaktai gyógy- domb most kialakuló kultusza, mely egyes beszámolók szerint szintén jótékony hatást fejt ki a betegségekre. A Mátra és a Bükk gazdag ezoterikus helyekben, ilyenek a bükkszentkereszti kövek vagy a mátrai energiafák. ég alá kergető férjének is, aki abban a pillanatban megjuhászo- dott, s az asszonyt nem bántotta többé. A Mária-látomás 1947-ben történt, amikor megkezdődött a szlovákok kitelepítése az országból, s családokat, barátokat szakítottak szét. A mátraszentimrei csoda azonban tartotta magát. Hivatalos elfogadása ismét egy érdekes és fontos történelmi korszakban történik meg, 1978-ban, amikor hazakerül a korona, s az ország felveszi a hivatalos kapcsolatot a Vatikánnal... Heves megye múltja - ahogy az országé - sem nélkülözi a vizekhez, kutakhoz kötődő csodákat, melyben Heves megyei csodák: Kerecsend: 1872 Ecséd: 1898 Mátraszentimre: 1947 Feldebrő: 1954 Átány: 2005 Egerbakta: 2009 FORRÁS: HÍRLAP-GYŰJTÉS egy pogány kultusz éled újjá. Itt van példának okáért az ecsédi Szent Lapos esete. A kúthoz a környékbeli betegek rendszeresen kijártak gyógyulni, ám ennek nagyobb híre csak akkor ment, amikor 1898-ban megjelent Ecséden egy Rozgonyi János nevű gyógyító ember, aki azt állította, neki megjelent a szűzanya, s igen bizalmas kapcsolatba lépett vele. Szubkultúrák ideje: ha nincs magyarázat DR. CSIFFÁRY Gergely (képünkön) szerint az átmeneti időszakok mindig is kedveztek a szubkultúrák felerősödésének, ahogy az excentrikus egyének előtérbe kerülésének is. Emlékezetes: 2008-ban és 2009-ben százezer ember vesztette el munkahelyét, a gazdasági válság mindenki pénztárcájára kihat. Amikor az egyén csalódik, nem talál reális magyarázatot a problémáira, könnyen keres egy mesésebb utat, ami akár a csodavárás, a csodában való hit is lehet. EGYPERCES INTERJÚ Koltai Lajos Egerbe jön tanítani Május elsejei hatállyal az Eszterházy Károly Főiskola Médiainformatika Intézetének Mozgóképkultúra Tanszékére kapott egyetemi docensi kinevezést Koltai Lajos filmrendező. Erről dr. Kis- Tóth Lajost, az EKF általános és fejlesztési rektorhelyettesét kérdeztük.- Hogyan esett a választás Koltai Lajosra?- Az ismert filmrendező számos szállal kötődik Egerhez. Róla az is tudott, hogy Illés György tanítványa. Koltai örömmel fogadta felkérésünket a főiskolai oktatói munkára - egészen pontosan a tanszék művészeti vezetői feladatára -, és szívesen jött ide.- Keresett a tanszék meghatározó szakja, a mozgókép- kultúra és médiaismeret?- Az egyik legkeresettebb szakunkról van szó, ahová évről évre rengetegen jelentkeznek. A bejutáshoz gyakorlati vizsgát is tesznek a jelöltek, nem csak a középiskolai teljesítmény alapján számolunk. Az érdeklődés mértékéből következik, hogy csak magas pontszámmal - ez tavaly 403 volt - lehet felvételt nyerni.- A szaktekintély jelenlétéből nyilvánvalóan profitálni szeretnének.- Természetesen. Az intézet számos más elképzelés mellett tervezi, hogy egy Kol- tai-ösztöndíjat ír ki. Évente egy-két hallgató nyerhetné el, akik részt vehetnének a rendező aktuális filmes munkájában. ■ jtíí* äv Dr. Kis-Tóth Lajos: a főiskola Koltai- ösztöndíj kiírását tervezi Kevesebb a munka az építőiparban csökkenés Gyenge negyedévet zártak a Heves megyei vállalkozások Hosszú távú kapcsolatot hoz a felvidéki utazás Gyenge negyedévet zártak a Heves megyei építőipari vállalkozások. Háromhavi termelésük - amely 4,3 milliárd forintot tett ki - mindössze 65 százalékát érte el a tavalyinak, miközben országos szinten tíz, a régióban pedig 19 százalékos volt a csökkenés. Különösen a harmadik hónap volt rossz, akkor ugyanis közel kétmilliárd forintért építkeztek a cégek, ez hatvan százaléka volt a tavaly márciusi értéknek. Ez az országban a legrosszabb érték volt, hiszen átlagban 5 százalékkal csökkent a termelés, több helyen pedig 20-60, de Somogybán közel kétszáz százalékkal pörögtek föl a munkák. Az építőipar termelői árai alig nőttek. Képünk illusztráció. Nemcsak épületekből készült kevesebb, hanem például utakból is, áll a KSH országos statisztikájában. Ellenben márciusban a speciális szaképítési ágazat - melynek zömét szerelési és szakipari munkák adják - termelése már közel hat százalékkal emelkedett. A folytatásban már vannak pozitívumok, hiszen az új szerződések volumene jelentősen, 35 százalékkal magasabb volt az előző évinél. A gyarapodás néhány egyedi, kereskedelmi, egyetemi, egészség- ügyi épületre, illetve gyorsforgalmi utakra kötött nagy értékű szerződés eredménye. Az építőipar termelői árai alig haladták meg a tavalyiakat. ■ Nem sok eltérés van a felvidéki magyarlakta területek, illetve az anyaországi konyha között, derítették ki a Szent Lőrinc Középiskola diákjai tanulmányútjuk alkalmával. A legnagyobb eltéréseket a felszolgálásban tapasztalták a diákok, akik kulturális és szakmai programokon vettek részt. Megtapasztalhatták, hogy eltérések vannak a képzésben is.- Nagyon szép tájakat láttunk, élveztük a kirándulást, sok értékkel gazdagodtunk. Megnéztük, hogyan működik az ottani vendéglátás, s hogy abból mi hasznosítható. Megfigyelhető, hogy ott a kávézók elkülönülnek az éttermektől, ez itthon nem általános - mondta el Csizmarik Ádám 11/G-s tanuló. Osztálytársa, Réti Balázs hozzátette, segített az iskolai nyelvtanulás is, és előny, hogy az iskolának vannak külföldi kapcsolatai. Az Apáczai Közalapítványtól nyert utazás során a diákcsoport tagjai besegítettek a meglátogatott éttermekben és panzióban, s hasznos fogásokat lestek el az étlapokkal, szállodaüzemeltetéssel kapcsolatban is. A Szent Lőrinc, s a rimaszombati Magán Szakközépiskola a hosz- szabb távú, szorosabb együttműködés előkészítését is megkezdi. A diákok októberben Erdélyt látogatják meg. ■
