Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-15 / 112. szám
5 2010. MÁJUS 15., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Nem reng, csak ringat az anyaföld katasztrófák Eger éppen a törésvonalon fekszik, de pánikra semmi ok nincs Egyenlő esély egy korszerű iskolában Míg másutt komolyabb katasztrófákat okoznak a föld alatti mozgások, nálunk szerencsére ilyen végzetes következményekkel nem kell számolni. Kovács János Az következő tanévben megújult és korszerű körülmények között kezdhetik meg tanulmányaikat az abasári diákok. Az Aba Sámuel Általános Iskola rekonstrukciójára 200 millió forintot nyert az ön- kormányzat - tudtuk meg Lénártné Benei Anikó polgár- mestertől.- Az iskola épülete üres. Hol folyik most a tanítás?- Túlzás nélkül mondhatom, a falu minden pontján van most egy-egy osztályterem, így vannak, akik a művelődési házban, és vannak, akik a kastélyépületben tanulnak. A pedagógusok is nagyon rugalmasan alkalmazkodtak a megváltozott helyzethez. így az iskola felújítása nem zavarja az oktatást.- Milyen fontos átalakítások lesznek az épületben?- Szigetelik a homlokzatot, kicserélik a nyílászárókat és a vizesblokkokat, korszerűsítik a fűtést és a villamos hálózatot, hogy környezetbarát és energiatakarékos legyen az iskola. Az udvaron pedig játszótér lesz. A felújítás előtt kikértük a tanárok véleményét is, hiszen az a célunk, hogy az átalakítással az iskolában folyó minőségi munkát szolgáljuk.- Az akadálymentesítés is része a korszerűsítésnek?- Igen, mert azt szeretnénk, hogy minden abasári tfiák egyenlő esélyeket kapjon a tanuláshoz. Legyen akár mozgásában akadályozott, hallásvagy látássérült. Az iskolában liftet, rámpát építünk, a burkolatba vezető sávokat teszünk, és jól látható feliratokat, táblákat helyezünk ki. Lénártné Benei Anikó: Időszerű volt a felújítás rabig gyúródnék, s utána hirtelen törnek, elmozdulnak, elcsúsznak egymáson. Ezek a földrengések, amikor a felgyülemlett feszültségek kipattanásakor rövid idő alatt hatalmas energiák szabadulhatnak fel. A Heves Megyei Katasztrófa- védelmi Igazgatóság fölkészült a polgári veszélyhelyzet minden formájára. A kidolgozott vészforgatókönyvek szerint a megye lakosságát tömegesen egy esetleges háborún kívül csupán egy nukleáris baleset után kialakuló szennyezés, vagy egy, a Mátra és a Bükk hegységeknél húzódó „Darnó” törésvonal mentén előforduló földrengés veszélyeztetheti. A térség legnagyobb földmozgására 1925. január 31-én került sor, Eger közelében a Richer-skála szerinti 5-ös fokozatú rengést tapasztaltak. A földrengés epicentruma Ostoros község volt. Több mint 400 lakóház megsérült, zömében használhatatlanná vált amelyre a templom melletti ha- sadék máig is emlékeztet -, s utána újjáépült a falu. EGYPERCES INTERJÚ Az elmúlt hónapokban több komoly jelzést is adott glóbuszunk mélye arról, hogy a nyugalom nem magától értetődő fogalom. A Karib-térségben, s később Chilében is komoly pusztítást végzett a földrengés. Az elmúlt hetekben pedig az európai kontinens szélén kitört izlandi vulkán hallatott magáról, s közvetítette a Föld mélyének üzenetét, mellyel sikerült megbénítani a földrész légi közlekedését. A szakemberek szerint Magyarországon ilyen jelenségekre nem kell számítani. Míg másutt reng a föld, addig hozzánk jótékonyabb a természet, a Kárpát-medencében inkább csak ringat az anyaföld. Utóbbit azért számtalan apróbb rengés bizonyítja. Hazánkban földrengés bárhol és bármikor előfordulhat, azonban néhány település és azok környékének lakói érezhetik leggyakrabban. Ezek közé tartozik Eger is. A hevesi megyeszékhely és térsége földmozgás szempontjából kitüntetett helyzete - az országos előforduláshoz képest viszonylag sok rengés - a város környékén futó földtani törésvonalra vezethető vissza, amely a Bükk alján húzódik. Pánikra azonban nincs semmi ok, nyugtat meg Dávid Árpád, az egri Eszterházy Károly Főiskola Földrajz Tanszékének tanára, aki szerint nyugodtan együtt lehet élni az itt tapasztalható alacsony intenzitású jelenségekkel. Törésvonal a Bükkalján. Dávid Árpád szerint nyugodtan együtt lehet élni az itt tapasztalható alacsony intenzitású jelenségekkel.- A Zágráb-Miskolc törésvonal két jól elkülöníthető kontinentális kőzetlemez találkozásánál alakult ki, a törésrendszer részeként pedig erre merőlegesen is több vonal, mint például a „Darnó-árok”. Térségünkben évente több - akár 15-20 - apróbb földmozgás is előfordul, ezek többsége csak műszeresen érzékelhető. Megtudtuk azt is, hogy a chilei rengés során a Föld mélyében a maghoz viszonyítva valószínűleg A térség legnagyobb földmozgása 1925. január 31-én volt Eger közelében. Mintha elmenne a házunk előtt egy kamion A nagyobb, a Richter-skála szerinti 3-3,5-es erősségű földrengések ritkák Magyarországon. Összehasonlításul: ez utóbbi nagyjából akként érzékelhető, mintha közvetlenül a ház előtt haladt volna el egy rrí nagy nehézteherautó. Ezeknél erősebb, pusztí- tóbb földrengésekre azonban az itt élőknek nem kell számítaniuk - mondta Dávid Árpád. globálisan elmozdulhattak a földkéreg lemezei, és ez a változás, elcsúszás a következőkben akár fokozott földtani jelenségekkel, rengé sekkel és vulkánkitörésekkel járhat együtt glóbusz-szer- te. Az izlandi vulkánkitörés nálunk is érezhető por- és hamuszennyezéséért pedig elsősorban az a tény okolható, hogy az ottani jég, illetve a forró láva heves találkozása miatt került, dobódott ki annyi anyag a vulkánból s került magasba és elég messzire a légkörben. A földrengés tulajdonképpen nem más, mint a kőzetlemezekben felhalmozódott feszültség feloldódása. Egyszerűbben: sok kis mikrolemez van a földben, amelyek állandóan mozognak, egymásnak feszülnek. Mivel kőzetek szilárdak, ha erőhatás éri őket, nem túl rugal- masak, csak egy daLassan emelkedik a Bükk hegység Magyarországon kevés földrengés van, évente mindössze 5-8 olyan történik, amelyet az emberek megérezhetnek, de semmilyen egyéb nyomot, kárt nem hagynak maguk után. Nágyobb, már épületekben is kárt okozó földmozgások 10-15 évente fordulnak elő. Heves megyében is több érezhető földrengés volt az ezredforduló óta: 2002-ben és 2007-ben Hatvanban, Heréden, 2002-ben Tófaluban, 2003-ban Noszvajon, Zárónkon, illetve ezeknek a településeknek a környékén. Megfigyelhető a Bükk hegység lassú, folyamatos emelkedése. Ha a hegy egyik oldala emelkedik, az néhány órával később a másik oldalon törvényszerűen süllyedést okozott. Ez a Vatta-Makiár törésvonal mentén következett be 2002- ben, amit Egerben is tapasztaltak. Ebben az aktív térségben húszévente vannak nagyobb földrengések. Kezelés nélkül menthetetlen a beteg kampány Megismertetni a lakossággal a szívelégtelenség tüneteit Felvidéki gasztronómiával ismerkedtek a lőrincesek „Szívelégtelenség Nap 2010” címmel országos társadalmi célú felhívást kezdeményezett mára a Magyar Kardiológusok Társasága. Szándékuk az, hogy megismertessék a lakossággal a szívelégtelenség jeleit és tüneteit. Az egri Markhot Ferenc Kórház kardiológiai osztályát vezető főorvos, dr. Müller Gábor kérdésünkre elmondta: nemcsak az Szívelégtelenségben elhunytak száma Heves megyében 16C 10C 2006 2007 2008 FORRÁS: ÁNTSZ a baj, hogy ezeknek a betegeknek nagyon rossz az életminősége, hanem az is, hogy magas körükben a halandóság. Ha nem kapják meg az ideális kezelést, menthetetlenekké válnak. Az elmúlt években jelentős előrelépés tapasztalható a kezelés tekintetében, s ezáltal meghosz- szabbítható az életük. A legfontosabb, hogy időben felismerjék a szívelégtelenséget. Figyelmeztető jel, ha a beteg fáradékonyságról, nehézlégzésről, bokatájék-duzzanatról, „vizesedésről” panaszkodik. A diagnózis felállítását követő 4 éven belül a betegek csaknem fele meghal, s a legsúlyosabb állapotúak nem érik meg az egy évet sem. A terheléses vizsgálat megmutatja a szív állapotát Az ÁNTSZ regionális tisztiorvosától, dr. Papp Zoltántól adatokat kértünk a témához kapcsolódva. Elmondta, hogy a nyilvántartásukban viszonylag alacsony az a szám, amely a szívelégtelenségben elhunytak számát mutatja. Ennek magyarázata, hogy szívelégtelenséghez vezet a szívizominfarktus, a szívbillentyű-betegségek, a magas vérnyomás szövődményei, a szívizombetegségek, az anyagcsere-betegségek, továbbá a túlzott alkoholfogyasztás. A halál okaként az alapbetegséget tüntetik fel. A 2009-es halálozási adatok jelenleg még nem elérhetőek, továbbá a kezelt betegeket sem tartják nyilván. ■ Az Apáczai Közalapítvány Határtalanul programja keretében nappali tagozatos, középfokú szakképzésben résztvevő magyar- országi diákok utazhatnak a határon túli magyarlakta területekre. Az egri Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola pályázott a programban való részvételre, és nyertek is támogatást tanul- mányútjukhoz. Az Apáczai Közalapítvány 1.412.900 forinttal támogatta az iskola szlovákiai pályázati programjának - Felvidéki utakon, Gasztronómiai azonosságok és különbségek - megvalósítását. A tanulmányúton az iskola 45 diákja és 5 fő kísérő tanár vett részt. A csoport május 10-12. között meglátogatta Füleket, Rimaszombatot, Rozsnyót, Betlért, Poprádot, Tátralomnicot, Késmárkot és Kassát. Az út minden állomásán szerveztek szakmai és kulturális programokat, amelyek során a diákok találkoztak a felvidéki magyar diákokkal, illetve gasztronómiai és turisztikai tanulmányokat végeztek a program címében foglaltaknak megfelelően. ▲ i