Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-13 / 110. szám

2010. MÁJUS 13., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI K P A középkori oklevelek, okmányok megértéséhez az alapos latintudás sem elég, az oklevelek sajátos középkori szaklatinjában kell nagyon járatosnak lennie annak, aki olvasni szeretné ezeket Interneten a középkori oklevelek kutatás A digitalizálás nem elég, mert magyarul is érteni kell a múltat Egerben élen járnak múl­tunk nyilvánossá tételé­ben, folyamatosan halad a latin nyelvű dokumen­tumok fordítása, kiadása. Kovács János Az ország több levéltárának kö­zépkori oklevélanyagát tárja egy­séges, könnyen kezelhető infor­mációs rendszerben a kutatók, érdeklődők elé a Magyar Orszá­gos Levéltár, amelynek honlap­ján tavasztól már 108 ezer közép­kori irat érhető el. A www.mol.arcanum.hu a pro­jektet nemcsak magyarországi, hanem európai méretekben is ki­emelkedő szakmai munka előzte meg. Ezzel azonban már túllép­tek a szakma határán. A techni­ka fejlődése azonban nem írhatja felül a klasszikus tudást, az ol­vasás művészetének ismerete nélkül ez a rengeteg doku­mentum csak egy interneten megjeleníthető kép marad. Utóbbit hangsúlyozza i dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgató­ja is, aki megerősíti, pusz- 1 tán a digitalizálás és internetes hozzáférhetővé té­tele önmagában nem jelent nyil­vánosságot.- A középkori oklevelek, ok­mányok megértéséhez az alapos latintudás sem elég, az okleve­lek sajátos középkori szaklatin­jában kell nagyon járatosnak len­nie annak, aki olvasni és tanul­mányozni szeretné ezeket a for­rásokat. Ez egy szűk kör, az egész országban sincs túl sok ilyen képzett szakember, nálunk egy kolléga van birtokában en­nek a tudásnak - mondta el a főlevéltáros, aki hozzátette: ezért szeretnék lehetőségeikhez mér­ten Egerben valóban megköny- nyíteni az oklevelet tanulmá­nyozni kívánók dolgát, úgy, hogy sorban elkészítik az értékes latin nyelvű dokumentumok magyar nyelvű fordítását, kiadását is. Csupán az oklevelek dolgában sincs szó kis munkáról, hiszen a Heves Megyei Levéltár csak a legértékesebbekből, a Mohács előtti időkből 996 darabot őriz, ami országos összevetésben is kimagasló szám, hiszen a leg­több hazai levéltárban jobb eset­ben is alig pár tucatot őriznek ezekből. A megyei levéltár a 67 Árpád-kori oklevél magyar szö­vegét is tartalmazó kiadványát, kellő magyarázattal, szakapará- tussal már korábban megjelen­Az üres oldalak is árulkodóak A KÖZPONTI ELÉRHETŐSÉG ré­vén 12 ezer dokumentummal bővült oklevélgyűjtemény nem­csak a középkori Magyaror­szág, de a környező országok történelméhez is fontos adato­kat nyújt. A honlapot a hagyo­mányos adattartalom és az ok­levelek képi megjelenése mel­lett a fellelhető regesztákat (tar­talmi kivonatokat) is hozzáfér­hetővé teszi A szkennelésben az üresen maradt oldalakat sem hagyták ki, mert azok is fontos információt hordoznak. „E dolog örök biztonsága érdekében adományoztuk" MINT DR. NEMES LAJOS (képün­kön) elmondta: a Heves Megyei Levéltárban őrzött legkorábbi oklevél 1245-ben született: esze­rint ÍV. Béla király kitünteti Sándor mestert a tatárjárás idején tett szolgálataiért, hi­szen a derék hadfi a béli (ma Bélapátfalva) monostor melletti csatában derekasan védte uralkodóját, ezért húsz ekealjnyi földet kapott Palkonyán. Az oklevél zárása: „Hogy pedig ez az adomá­nyunk mindig épségben és sér­tetlenül e dolog örök biztonsá­ga érdekében adományoztuk a gyakran említett és hozzánk hű Sándor mesternek jelen le­velünket, amely kettős pecsé­tünk erejével mindörökre meg van erősítve. Kelt Balogd falu­nál, a kegyelem 1245. évében augusztus idusa előtt a hato­dik napon, uralkodásunk tize­dik évében. ” tette, most az interregnum és az Anjou-kori, Károly Róberthez kötődő mintegy száz dokumen­tum „magyarításán” dolgoznak. Hasznos a segítség az ismeret­len betűformákat, rövidítéseket használó vagy sérült, csonka eredeti megfejtéséhez. Néhány pápai bulla, azaz ólompecsétes oklevél is található a ritkaságok között, amelyek a római egyház­fők hivatalos utasításait közöl­ték a hivatalban lévő egri püs­pökkel. Kiadás előtt áll Ester­házy Károly püspök halálakor összeállított, 1799-ből származó, az egyházmegye akkori állapotát rögzítő háromkötetes munka el­ső kötetének magyar nyelvű ki­adása. Ez latinul már megjelent, s vele párhuzamosan így most a szélesebb nagyközönség szá­mára is olvashatóvá válik. En­nek a jelentősége, hogy az egy­kori nagy püspökség 11 megyé­re terjedt ki, s így a kiadvány az akkori időszak egyik legtelje­sebb települési leírását nyújtja. A Heves Megyei Levéltár jelen­leg 8500 folyóméter irat megőr­zéséről gondoskodik, ennek két­harmada 1950 után keletkezett. Az ez előtti különösen értékes, történelmi iratanyag mennyisé­ge kétezer folyóméterre tehető. EGYPERCES INTERJÚ Felkészülnek a betörők és tolvajok ellen Tanácskozásra hívta dr. Pet- rovics András r. ezredes, egri rendőrkapitány a megyeszék­helyi társasházak képvisele­tét ellátó szervezeteket. A té­ma a lakóközösségekkel való kapcsolatteremtés, bűnmeg­előzés volt.- Milyen gyakran válnak bűnözők célpontjává a tár­sasházak?- Tavaly 105 alkalommal törtek be egri ingatlanokba: 52 esetben lakásba, 19-ben garázsba, 34-ben pedig táro­lóba, s több mint 23 millió fo­rint kárt okoztak. Idén április végéig tíz társasházból jelen­tettek ilyen esetet.- Hogyan lehet ezen bűn- cselekmények számát csök­kenteni?- A tanácskozáson egyér­telművé vált, hogy a társashá­zak képviselői is fontosnak tartják a bűnmegelőzést. Vál­lalták, hogy az általunk készí­tett tájékoztató anyagokat el­juttatják a lakókhoz (faliújsá­gon, hírlevélen keresztül), s adott esetben a lakók fórumá­ra is meghívnak bennünket. Nagyon fontosnak tartjuk a bűnmegelőzésben a lakókö­zösségekkel való kommuni­káció megteremtését.- A fentieken túl milyen cé­lokat fogalmaztak meg?- Igényként merült fel, hogy több járőr legyen az utcá­kon, illetve, hogy a rendőrség alakítson ki egy MMS-fogadó felületet, amin a szemtanúk mobiltelefonnal készített fel­vételeit tudnánk fogadni. Ezek úgy a megelőzésben, mint a felderítésben is segítségünkre lehetnének. ■ L. A. Dr. Petrovics András: a kommuni­káció fontos a bűnmeg­előzésben Az országos döntőben a Kodály növendékei A vetélkedő után egy hét pihenés jár a tanulóknak Hogy lesz a hegyből por? látogatás Diákokat, civil érdeklődőket fogadnak A Heves Megyei Katasztrófavé­delmi Igazgatóság, a Heves Me­gyei Polgári Védelmi Szövetség és Pétervására önkormányzata közösen rendezte meg a felmenő rendszerű ifjúsági katasztrófa- védelmi verseny Heves megyei döntőjét. Az eseményen hat álta­lános iskolai és ugyanennyi kö­zépiskolai csapat mérte össze tu­dását, kiegészülve két szlovák együttessel. A diákok és felkészítő tanára­ik - az illetékes polgári védelmi szakemberek irányításával - hó­napok óta készültek a feladatok eredményes végrehajtására. A gyerekeknek katasztrófavédelmi és egészségügyi teszteket kellett kitölteniük, váltófutásban kellett helytállniuk, porral oltó készü­lékkel kellett célba lőniük, tűzol­tó eszközöket kellett felismerni­ük. Nagy lelkesedéssel oldották meg a veszélyhelyzeti csomag összeállításával kapcsolatos fel­adatot, de eredményes volt a nyúlgátépítés és a lövészet is. Az általános iskolák versenyé­ben az Óhatvani Óvoda és Álta­lános Iskola Kodály Zoltán tagis­kolájának a csapata bizonyult a legjobbnak. így ők képviselik Heves me­gyét Zánkán a kétnapos orszá­gos döntőn. Molnár Martin, Sza­bó Krisztina, Demeter-Szat- mári Attila és Faragó Nikolett felkészítő tanára Gyurkovicsné Szalai Emma volt. ■ Az idén hazai, szlovák és román települések diákjai is részt vet­tek azon a vetélkedőn, amit a Vá­mos nevet viselő községekben élőknek rendeztek. A megmérettetésen ott voltak a vámosgyörki Visontai Kovách László Általános Iskola tanulói is, akik a helytörténeti vetélke­dőn a húsz csapat közül a máso­dikok lettek. Ä csapatot alkotó nyolcadikos diákok: Horváth Kitti, Nagy Tímea, Farkas Orso­lya és Lukács Dániel a dobogós helyezéssel egy egyhetes üdü­lést is nyertek, amit a Debrecen­hez közeli Vámospércsen tölthet­nek majd el. A diákok felkészítő tanára Nagyné Tóth Szilvia és dr. Molnár Gyuláné volt. ■ Nyolc középiskola diákjai a bányában Képgaléria a HEOLhu hírportálon Különleges programra várta teg­nap a diákokat, ma pedig 9 órá­tól a civilszervezeteket és más érdeklődőket az OMYA Hungá­ria a Lesrét úti mészkőbányában és feldolgozóüzemében. A gyár­vezető Gyulai Péter elmondta, hogy Eger majd1 minden szegle­téből látható a hegy, melyből rob­bantással nyerik éves szinten az 560 ezer tonna követ. A mészkő-őrleményből a leg­többet a Mátrai Erőmű haszno­sítja környezetvédelmi célokra, a füstgáz kéntelenítésére. A kő bányászata, feldolgozása nem mindennapi látványosság. Arról nem is szólva, hogy ma­napság már alig akad látogatha­tó, működő üzem. ■ N. Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom