Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-23 / 94. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 23., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Már hídpénzt is szednek a gyöngyösi kamaszok A hétköznapok művésze ellenpélda Balázs Péter tudatosan választotta a falusi életformát Ékszerek, ásványok a tornateremben: a Kárpát-medence kincsei a suliban Nem Harlem, nem Chicago - így összegezte Gyöngyös közbizton­sági helyzetét Hiesz György pol­gármester a képviselő-testület tegnapi ülésén, arra utalva: ma­napság részben divatból panasz­kodnak az emberek a közbizton­ság miatt, holott szerinte Gyön­gyösön kirívó gondok nincsenek. Igaz - amint a hosszas vitából is kiderült -, akad azért kifejezet­ten problémás terület, főként az északnyugati városrész. A jogo­sítvány nélkül száguldozó tiné­dzserektől a hídpénzt szedő ka­maszokig, az állandó fenyegeté­sektől a lopásokig, a köztisztaság hiányától az erőszakos cselekmé­nyekig ezernyi a területen élők panasza. A rendőri jelenlétet pe­dig keveslik. A városi rendőrka­pitány, Balogh Tibor r. alezredes azt hangsúlyozta: lehetőségeik­hez mérten fokozottan ügyelnek a Durándára, egyúttal kérte, hogy a jogsértéseket minden esetben jelezzék a kapitányság­nak, hogy gyorsan és hatéko­nyan felléphessenek. Juhász István r. dandártábor­nok, megyei főkapitány azt fűzte hozzá: a miskolci készenléti rend­őrség munkatársai az utóbbi idő­ben rendszeresen teljesítenek szolgálatot a megyében, s még gyakrabban fognak a jövőben, fő­ként Gyöngyösön és térségében, illetve a dél-hevesi területeken.» Több ezer otthont óv meg az új csapadékhálózat Gyöngyös északi városrészén csaknem 40 utcában felújítják, a hiányzó szakaszokon pedig ki­építik a csapadékvíz-elvezető rendszert. Az uniós társfinanszí­rozással több mint félmilliárd fo­rintból megvalósuló beruházás júniusban kezdődik. A 11 ezer méter hosszú csa­torna felújítása és építése 4220 lakos otthonát védi meg a Mátrá­ból érkező esővíz okozta károk­tól. A projekt megvalósítására 450 millió forintot nyert az ön- kormányzat, melyhez 50 millió önrészt biztosítanak. A városban tervezik még a Kossuth úti tömbbelső és az északnyugati városrész 9 utcájának közműve­sítését is. ■ Dr. Balázs Péter felesége: Tátrai Vanda GYERMEKEI: Boróka Anna (11 éves); Kamilla Manna (7 éves); Lili Rózsa (1,5 éves) ISKOLÁK: Szomolyai Általános Iskola Gárdonyi Géza Gimnázium Iparművészeti Főiskola kerámia, tanárszak Képzőművészeti Mester- iskola, Pécs, kerámiaszob­rász szak DLA doktori fokozat, szobrá­szatból Miét H/m be re Dr. Balázs Péter szobrász, az egri főiskola rajz-vizu- ális művészeti tanszéké­nek oktatója boldog em­ber. Tudatosan választotta a falusi életet. Ebből merítkezik mindennapja­iban, s próbál értékeket felmutatni.- A barlanglakások, ahol dol­gozunk, a szobrászok számára igen érdekes helyek, mert egy ilyen hatalmas faragható élette­ret Magyarországon máshol nem nagyon lehet találni. Ebben az a fontos, hogy egy élettér, te­hát a művészet és a hétköznapi élet össze tud kapcsolódnii. Ugyanúgy, ahogy a régi kultú­rákban Is szervesen egyek vol­tak. Másrészről a fél falu a roko­nom. Noszvaji vagyok. Azért is adódott a választás, hogy a dédnagyapám házában éljek. A hallgatók is állandóan eljön­nek ide, így közvetíthető szá­mukra az a szemlélet, ami a legközvetlenebbül megmutat­ható - a saját életemen keresz­tül -, az az értékválasztás, amit meg lehet tapasztalni. Az, hogy miként lehet egy vidéki környe­zetben egy vidéki értékrendet felismerni, és felhasználni azt a saját életünkhöz. Kell egy élettér, ahol a művészet és a hétköznapi élet össze tud kapcsolódni- Mi indít el egy embert a mű­vészi pályán?- Ez magától jön. Amikor va­laki elkezd például írni, nem gondolkodik azon, hogy miért te- ‘ szí, hanem visszaigazolást kap, hogy merrefelé megy. Az ember­ben van egy érzékenység, gyer­meki rácsodálkozás a világra. Én falusi környezetben nőttem fel, | és ebbe a környezetbe is akar- | tam visszatérni. Az, hogy ezt az | életformát választottam, tudatos, S hiszen ebben a közegben tudom megtalálni, ami engem érdekel. Azt is gondolom, hogy ilyen ösz- szefüggésben Noszvaj egy kü­lönleges hely, mert ott vannak a barlanglakások, amelyek Ma­gyarországon egyedülállóak. És itt alakult 1997-ben az a Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület, amelynek keretében szobrász barátainkkal elkezdtünk dolgoz­ni. E közösséghez való tartozá­som nagyon fontos számomra, mert így lehet megtalálni a part­nereket úgy a hétköznapi szin­ten a falusi közegben, mint a képzőművészeti életben.- Látszik, hogy jól érzi magát itt, és boldog ember...- Az alkotó művész időnként sikerre vágyik. Hogyan áll ez­zel?- Úgy gondolom, hogy az a „városi galériás művészet”, ami elszakadt a hétköznapoktól, szin­te egy elefántcsonttoronyban működik. Az én életem ennek el­lenpéldája: azt keresem, hogy miként lehet a hétköznapi élet szintjén megvalósítani a művé­szeti értékeket. Az érvényesülés­nek nem biztos, hogy csak egy formája létezik. Az oktatás, a ta­nítás ad egyfajta függetlenséget, ami miatt a pályázati úton nyert támogatásból meg tudom valósí­tani azokat a programokat, ame­lyeket elképzelek. Ezek sokkal nagyobb léptékűek adott eset­ben, mint egy galériás kiállítás. Sike Sándor- Európa Kulturális Fővárosá­ban, Pécsett nemrég fejezte be két alkotótársával azt a mun­kát, amire az EKF-program kapcsán félkérték. Hogyan esett a választás önökre?- A baranyai megyeszékhe­lyen rendezett kiállításunkat megtekintették azok, akik Pécs főterének átalakítását ter­vezték, ők hívtak meg ben­nünket - 'rajtam kívül Kotormány Lászlót és Gálhidy Pétert - alkotó­társnak. Másfél évvel ezelőtt kezdtünk el együtt dolgozni az S73 Építész Irodával, s az el­múlt héten fejeztük be a mun­kát: több plasztikát, egy amfite­átrumot idéző pihenőhelyet, a Városháza elé a burkolatba ra­kott plasztikát (egy fűszálat) és más alkotásokat is készítettünk. A vámosgyörki diákok a helyi ál­talános iskolában rendezett két­napos ásványkiállításon többek között azt is megtudhatták, mi­lyen kő díszítette Mátyás király gyűrűjét. Az oktatási intézmény­ben ugyanis tegnap megnyílt az a tárlat, ami az esztergomi ás­ványmúzeum anyagát mutatja be. A diákoknak egy-egy tanítá­si órán Bihari Tímea mutatta be a kőzeteket, különös tekintettel a gyerekek lakóhelyéhez közel lévő Mátra kincseit. A Kárpát-medence ásványait, a belőlük készült ékszereket nem csak az osztályok, hanem az érdeklődők Is megtekinthetik még ma 9 óra és délután fél ket­tő között. ■ A diákoknak a tanítási órán mutat­ták be a kőzeteket A pontyok után csuka-ivadékok érkeznek a tóba Csuka-ivadékok kihelyezésével fejeződik be a Tisza-tavi Sport­horgász Kft. idei haltelepítésé­nek első szakasza. A pikkelyes kétnyaras pontyok kihelyezése után ezekben a napokban mint­egy 140 ezer darab csuka-ivadé­kot telepítenek a tóba. Tegnap 13 órától a tiszafüredi térségben, ma 13 órától pedig a poroszlói térségben történik meg a kopoltyúsok kihelyezése. A munkában részt vehetnek a tagegyesületek, illetve más hor­gászegyesületek írásban, hivata­losan delegált horgászai. A most telepítendő ivadékok egy szek­szárdi telephelyről érkeznek. ■ Folytatás Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Füzesabonyban második forduló A politológus szerint a szocialisták nem fektetnek túl sok energiát a választók mobilizálásába A 2010-es országgyűlési képvi­selő-választások első fordulóját április 11-én minden megyében a területi lista alapján a Fi- desz-KDNP nyerte meg. A 176 egyéni választási kerületben mindenhol érvényes volt ugyan a szavazás, 57-ben azonban egyik jelölt sem szerzett abszo­lút többséget, így újabb forduló­ra kerül sor április 25-én. A má­sodik forduló szavazólapjaira a három legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülhetnek fel, illetve azok, akik legalább 15 százalé­kos eredményt értek el - mond­ta el lapunknak Guszmann Ger­gely, az egri Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszéké­nek oktatója. Rámutatott: a 206 megszerzett mandátumot figyelembe véve ne­hezen elképzelhető, hogy a Fi- desz-KDNP ne érje el a kéthar­mados parlamenti többséget, mi­közben majdnem minden körzet­ben első helyről indul a követke­ző fordulóra. Habár a Fi- desz-KDNP megyénkben szerez­te a területi listán a legkevesebb voksot (45,71 százalék), szinte minden megyei választókerület­ben 40 százalék fölött teljesített. Az első forduló után négy vá­lasztókerületben (Gyöngyös, Hat­van, Heves, Füzesabony) marad­Guszmann Gergely: Nehezen bővít­hető a Jobbik szavazótábora tak versenyben a jelöltek. A Fi- desz-KDNP jelöltjei közül a leg­kevesebb szavazatot a gyöngyösi választókerületben Indult Balázs József kapta (39,32 százalék), ám ez az eredmény is 11 százalékkal több, mint a második helyet el­foglaló dr. Magda Sándoré (MSZP, 28,26). Itt a harmadik legtöbb voksot Vona Gábor (26,10) érte el, amely a Jobbik és az MSZP között alakított ki szorosabb eredményt. A második fordulóban részt vevő további választókerületek­ben (Hatvan, Heves, Füzes­abony) a Jobbik érte el a második legtöbb szavazatmennyiséget (24,97). A legtöbb voksot a heve­si kerületben dr. Árvái György (29,48) szerezte, ám a fideszes jelölt eredményéhez (41,72) ké­pest nem tűnik reálisnak a Job­bik előretörése. Ne­hezen bővíthető sza­vazótábora miatt azonban nem szá­míthatunk arra, hogy a párt további egyéni mandátumot szerezzen. Az MSZP az országos 19,30 százalékos át­laghoz képest Heves megyében (21,02) kimondottan jól teljesí­tett, annak ellenére Is, hogy a Fi­desz kétharmados többsége el­len kampányoló szocialisták nem fektetnek túl sok energiát a vá­lasztók mobilizálásába. Az LMP 6,04 százalékot ért el Heves me­gyében, így nem lesz hatással a második forduló eredményeire.- Nem állíthatjuk, hogy a két forduló között nem mehet végbe választói han­gulatváltás, de kevés az esélye annak, hogy az MSZP vagy a Jobbik ké­pes lesz mandátumokat elvenni a Fidesztól Sok függ attól is, hogy az egyes pártok mennyire tudják ismét szavazásra bírni a választó­ikat - összegzett a szakember. ■ ■ Kevés az esélye annak, hogy az MSZP vagy a Jobbik mandá­tumokat vesz el a Fidesztól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom