Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-05 / 54. szám
2010. MÁRCIUS 5., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP Az IDE feladta: nem vagyunk vevők a közvetlen demokráciára Újfajta politizálást szeretett volna meghonosítani hazánkban az Internetes Demokratikus Párt (IDE). A szervezet gyöngyösi vezetője, Bognár Attila kicsit csalódottan mondja: az emberek egyelőre nem vevők a közvetlen demokráciára.- Mi valóban a választók akaratát szerettük volna képviselni, mindenkinek megadtuk volna a lehetőséget, hogy egyes kérdésekben, melyekről most a Parlament dönt, internetes szavazással a választópolgárok határozzanak. Ezt a közvetlen elvet alkalmazták az ókori görögök is, amikor a piactéren voksoltak - ismertette az IDE párt alapvetését Bognár Attila. - A technikai feltételek adottak, csak a jogi szabályozás volt hátra. ■ A görög demokrácia webes változatát szorgalmazták volna. Ám az új ötlet a választókat nem nagyon érdekelte, ezért az IDE be is fejezte az ajánlószelvény-gyűjtést. A fővárosban és öt megyében állítottak jelöltet, de sehol sem tudták összeszedni a 750 darab kopogtatócédulát. Ennek ellenére a nyilvántartásba vételről döntő választási bizottságoknál mindenhol bejelentkeznek, hogy kérjék az elutasítást. Perre mennek a pénzükért társulás A tanulnak, az önkormányzatok vitáznak A viszneki szülők a kezdetektől nem örültek a társulásnak, ám az oktatási törvény értelmében muszáj volt partnert keresni a fennmaradás érdekében Az iskolafenntartó kényszerfrigynek kényszeregyüttélés lett a vége, ráadásul időnként „a kanál is zörög”. Szuromi Rita Bognár Attila: Talán nem is az emberi lustasággal van a baj- Talán gyenge volt a marketingünk, de ekkora érdektelenségre nem számítottunk. Ám az is lehet, hogy nem az emberi lustasággal van a baj, talán nem hittek igazán abban, hogy a közvetlen demokrácia tényleg megvalósulhat - tette hozzá a pártvezető, aki utólag bevallotta, csupán reklámfogás volt, hogy az IDE a párttámogatásként járó összeget szétosztotta volna az emberek között. ■ Különös házasságra kényszerítette az oktatási törvény 2007- ben Viszneket: a jelentős eredményekkel büszkélkedő kisiskolának társra volt szüksége a megmaradáshoz. Az önkormányzat tárgyalt Vámosgyörk, Gyöngyös, Jászárokszállás, Tar- naörs és Erk helyhatóságával, végül ez utóbbival köttetett meg 2007 augusztusában az egyezség. Az erki felső tagozatosok ekkortól Visznekre jártak át, az alsósok az 1-2. és a 3-4. összevont osztályokban helyben maradtak. A viszneki gyerekek is utaztak, hogy az erki iskola jobban felszerelt számítógépes termében tanulhassanak. Az ingázással még nem is lett volna baj, ám 2008 elején már egyre több szülő panaszkodott, hogy az erki gyerekek érkezésével romlott a fegyelem és a tanulmányi átlag. Ekkor a visznekiek falugyűlést hívtak össze, ahol végül a szülők a társulás megtartása mellett döntöttek.- Kényszerházasság volt ez a javából - összegzett Holló János viszneki alpolgármester -, mondhatjuk úgy is: tudtuk, hogy csúnya a menyasszony, de legalább elkelt A társulási keretszerződést a kistérség jogásza dolgozta ki, de tartalommal nem sikerült megtölteni. Négy viszneki képviselő ugyan szerette volna, ha minden feltételt, követelményt és kötelezettséget rögzítünk, ez végül nem történt meg. A bajok - a fegyelmi problémákon túl - elsősorban anyagilag sújtották Viszneket. Az eredeti megállapodás szerint a két önkormányzatnak a gyermeklétszám arányában kellene hozzájárulni az iskola fenntartásához. De Erk már 2008-ban sem fizette meg a teljes rá eső részt. Közben változtak az arányok. Erk - befogadófaluként - egyre több gyermeket küldött Visznekre, tavaly már 50-50 százalékos finanszírozás járt volna a gyerekek után. Amit Erk önkormányzata nem fizetett ki teljes egészében. Gyereklétszám alakulása (fő) 2008/09 2009/10 Viszneki iskolások 73 74 Erki iskolások 82 96 Máshonnan bejárók 11 8 Viszneki óvodások 35 37 Erki óvodások 35 36(+24*) * nem beíratott FORRÁS: ISKOLAI GYŰJTÉS- Tavaly Viszneknek nyolc, Erknek ötmillióval kellett volna hozzájárulni a fenntartáshoz - folytatta a viszneki alpolgármester -, de még ebből is tartoznak az erkiek 3,5 millióval. Idén már 10-10 millióval kellene a társulást segíteni. Látszik az is, hogy a viszneki-erki gyerekek aránya fordul, többen járnak át Erkről, mint helyből, mégis Visznek ön- kormányzata pótolja azt a pénzt, amit az erki gyerekek után nem fizet a saját önkormányzatuk. Felvetődött, hogy bontsuk fel ezt a kényszerházasságot, ám erre enElszámolási viták: többen is keresik a kiskaput információink szerint a megyében több olyan iskolafenntartó társulás is létezik, amelyek elégedetlenek a partner fizetési moráljával. A legtöbb esetben - főként költségvetési tárgyalások időszakában - igyekeznek ennek hangot is adni. Jogi útra még egyetlen település sem terelte az ügyet. Ha ezt a visznekiek megteszik, az precedensértékű lehet. nek a testületnek már sem ideje, sem módja nincs. Egyelőre úgy tűnik, marad az együttélés, bár az nem titok: polgári peres eljárással szeretnénk elérni, hogy jogunk legyen inkasszót alkalmazni Erk ellen. Mert az mégsem járja, hogy a viszneki megtakarításokat az erkiek hátraléka miatt éljük fel. Az alpolgármester szerint próbálkoztak már új szerződéssel, ám erről a partnerek hallani sem akartak. Azt viszont látják, hogy Erk drasztikusan igyekszik növelni gyerekeinek számát - a befogadóprogram is erre irányul -, fizetni viszont nem óhajtanak. Meleghegyi Béla, Erk polgár- mestere szerint éppen ők azok, akik a gyereklétszám növelésével mindent megtesznek azért, hogy a társulás működjön és emelkedjen a normatíva.- A hosszú barátság titka a pontos elszámolás - fogalmazott az erki faluvezető -, s ennek fényében mi szeretnénk azt jelezni, hogy amíg a viszneki iskolát a társulás pénzéből, addig az erkit az önkormányzat erejéből tartjuk karban. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekeink után is emelt normatívát viszünk a társulásba, s mi az alsónkat is összevontan oktatjuk, míg ezt a partnerek nem teszik. Szeretnénk egy egészen pontos elszámolást, mert bár látjuk azt, hogy a jövő csak társulásban képzelhető el, de nem ragaszkodunk mindenáron a közös működtetéshez. EGYPERCES INTERJÚ A pénzpiacnak a válságban is mennie kell Értékpapír-piac fórumot tartottak tegnap a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolán, ahol a hazai mellett az európai pénzpiacra is kitekintettek az érdeklődők. A program egyik szervezője Zakár Tivadar főiskolai adjunktus volt.- Mi adta az ötletet a találkozó megszervezéséhez?- Mikor jól megy a tőzsde, akkor mindig sok fiatal szeretne befektetési bankár lenni. Ám a tőkepiac sajátosága az „egyszer fenn, egyszer lenn” állapot. Napjainkra pedig az utóbbi helyzet érvényes. Éppen ezért fontosnak tartottuk, hogy a hallgatóink és az érdeklődők is megismerhessék azokat a lehetőségeket, amelyek a válság idején nyújthatnak segítséget a befektetőknek.- Melyek azok a tapasztalatok, amiket át szeretnének adni a fórum résztvevőinek?- Fontos, hogy ismerjék és tudják, milyen intézkedések vezettek a pénzügyi válság kirobbanásához, valamint arról is tájékoztatni kell az embereket, hogy jelenleg milyen a pénzpiac állapota. Ebben hazai és nemzetközileg elismert elemzők is segítenek.- Miért épp a KRF adott otthont a szakmai találkozónak?- A gyöngyösi az egyetlen főiskola az országban, ahol értékpapír-piaci szakmai oktatás folyik. Ez semmiképpen nem tömeg-, leginkább kuriózumképzés, hiszen magas szakmai követelményeket támasztunk, így csak a kiemelkedő képességű fiatalok állják meg itt a helyüket. Közösen ellenőriztek a polgárőrök és rendőrök Közös szolgálat keretében hajtottak végre fokozott ellenőrzést a rendőrök és polgáridé^ őrök Besenyőtelken, illetve Dor- mándon. A szeregy sebességmérő berendezéssel. A rendőrök hét esetben ösz- szesen 23 ezer forint helyszíni, egy alkalommal pedig - sebesség-túllépés miatt - köz- igazgatási bírságot szabtak ki. A fokozott ellenőrzés során Besenyőtelken és Dor- mándon rendkívüli esemény nem történt, bejelentés nem érkezett. ■ dán 19 és 22 óra között lebonyolított akcióban 11 rendőr és 29 polgárőr vett részt 13 autóval és íüg| ESÉSÉI Három órán át ellenőrizték a közlekedőket a rendőrök. Képünk il- lusztráció. Újabb csúcson a munkanélküliség heves megye Hétszáz betölthető munkahely, huszonnégyezer állástalan A közmunkaprogramok lezárultával ismét százak kerültek az utcára, egyre több a munkanélküli a megyében is. Januárban decemberhez képest kétezerrel többen, már 24 és fél ezren voltak állás nélkül, ezzel a gazdaságilag aktív lakosság 18 és fél százaléka volt regisztrált álláskereső. Az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ szerint a növekedés az élénk munkaerő-piaci mozgások következtében jött létre. Az építőiparban, vendéglátásban, mező- gazdaságban és szállításban érvényesülő szezonális hatások, továbbá az egyre szélesebb körben elterjedt határozott idejű szerződések lejárta növelte az állástalanok számát. A tavalyihoz képest mutatkozó emelkedés elsősorban a közcélú foglalkoztatásban érintettek számának növekedésével, s az ott is érvényesülő szezonalitással van összefüggésben. Heves megyében a munkanélküliek között többségben vannak a -férfiak (közel 14 ezren), a legtöbben 8 általánossal vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek (8 ezer négyszázan, illetve 7 ezer 800-an). Sokan még csak kevesebb, mint három hónappal ezelőtt vesztették el állásukat, de ötezren vannak, akik majd’ fél éve, 5 ezer 700-an pedig 7-12 hónapja keresnek állást. Rendelkezésre állási támogatást 7500-an kapnak, de több mint nyolcezer fős azok tábora, akik semmilyen ellátásban nem részesülnek. Ehhez képest megyénkben január elején 235 üres álláshely szerepelt a munkaügyi központ adatbázisában, a hónap végére hétszáz betöltetlen munkahelyre lehetett jelentkezni. Ezek nagy része támogatott álláshely, főként Heves környékén. Gyöngyös és Hatvan vidékén 230 helyre érdemes beadni az önéletrajzot, Egerben A legtöbben 8 ál talánossal vagy szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek. pedig további 100 munkalehetőséget kínálnak. A régióban január folyamán közel 14 ezer álláskeresőt vettek nyilvántartásba, tizedével többet, mint decemberben, s négyezerrel többet, mint tavaly januárban. A belépők 95 százaléka már korábban szerepelt az álláskereső nyilvántartásban, a többiek voltak az első ízben jelentkezők. Mindez azt jelenti, hogy az Észak-magyarországi Régióban idén január végén 123 ezer regisztrált álláskereső volt, létszámuk a december végi 114,7 ezerhez képest nyolcezer-háromszázzal emelkedett, egy év alatt pedig 22 és fél ezerrel gyarapodott a táboruk. ■ Zakár Tivadar: -Több könyvelő kell, - mint befektetési bankár
