Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-30 / 74. szám

2010. MÁRCIUS 30., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 3 HÍREK Eger KONFERENCIA A halmozot­tan sérült emberek érdekképvi­seleti és civilszervezetei közötti együttműködésről, egy hálózat kialakításáról esik majd szó azon a konferencián, amelyet április 1-jén, csütörtökön dél­előtt tíz és délután három óra között rendeznek meg a megye- székhelyen, a Hotel Szent Ist­vánban. Az érintettek új, orszá­gos érdekképviseletet szeretné­nek létrehozni, egyelőre három megye, Pest, Szabolcs-Szatmár- Bereg és Heves civilszervezetei­nek bevonásával. Eger ÉDENKERT Az emberpár címmel tartja rendezvényét a Te­remtéskutató kör, amelynek so­ron következő témája továbbra is a februárban elkezdett Édenkert lesz. Ennek részeként folytatódik a filmvetítés is. A szervezők min­den érdeklődőt szeretettel vár­nak március 31-én, szerdán dél­után 5 órára a Markhot Ferenc u. 2. szám alatt található Kálvin Ház Nagytermébe. A programra a belépés térítésmentes. Gyöngyös KÖZLEKEDÉS a Ma­gyar Autóklub a közlekedési bal­esetek számának csökkentése érdekében Gyöngyösön rendez oktatási-nevelési programokat. Az országjáró kamion mától ápri­lis 4-ig a helyi Tesco parkolójá­ban várja az érdeklődőket, legye­nek azok magánszemélyek, óvo­dai, iskolai csoportok. A gyereke­ket a valós életnek megfelelő, a gyakorlatban előforduló veszély- helyzetekkel ismertetik meg. Kü­lön figyelmet szentelnek a gyalo­gos és kerékpáros közlekedés fontos‘áöabályaina'k és fizikai tör­vényszerűségeinek ismertetésé­re. Lesz ügyességi tanpálya is. Gyöngyös színház Ma este az egri Gárdonyi Géza Színház szín­művészeinek előadásában a Chi­cago című musicalt nézhetik meg az érdeklődők. Az előadást a Mátra Művelődési Központban tartják fél 8-as kezdéssel. Szilvásvárad közélet Ma 14 órától tartja soron következő ülését az önkormányzat képvi­selő-testű lete a polgármesteri hivatalban. A jelenlévőket a rendőrség és a polgárőrség kép­viselője tájékoztatja a közbizton­ság helyzetéről. Ezt követően a testület megtárgyalja a helyha­tóság éves közbeszerzési tervét, várhatóan módosítják a közfog­lalkoztatási tervet, valamint elfo­gadják a 2009. évi belső ellen­őrzési jelentést. MEGYEI KÖRKÉP Ujraidézik a középkort turizmus A térség fő vonzereje lehet 320 millióból a siroki vár Lakatos István Sós Tamás, Kápolnai Nagy Ágnes és dr. Varga Kálmán társaságában aláírja a szerződést. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Ünnepélyes körülmények között írták alá a nagysza­bású várrekonstrukciót tá­mogató szerződést hétfő délután a siroki várban. Barta Katalin Többéves előkészítő munka után jött el Sírokban az a pillanat hétfőn, ‘amikor ünnepélyesen aláírták a „Végvárak világa - Sirok baríangvár,'turisztikai köz­pont" elnevezésű pályázati pro­jekt támogatási szerződését. Az Új Magyarország Fejlesz­tési Terv Észak-magyarországi Operatív Programja keretében 365 millió forinttal támogatott beruházás a közbeszerzési pro­cedúra után nyáron kezdődhet el, és a tervek szerint 2011 de­cemberére ér véget. Az alsó várnyeregben rende­zett ünnepségen Sós Tamás, az Észak-magyarországi Regionális Tanács társelnöke szólt arról, hogy az elmúlt években húzó­ágazattá vált a turizmus ebben a régióban. Számos nagyberuhá­zás munkáit kezdték el. Nagy öröm, hogy az egri vár tervezett felújítását követően Sírokban is elkezdődhet a munka, majd Kisnánán is hasonló fejlesztést terveznek. Ezután Lakatos István, a köz­ség polgármestere elmondta, hogy évekkel ezelőtt arról álmo­dott, egyszer tető kerül a sirokiak legnagyobb büszkeségére, a vár­ra. Ez az álom most részben telje­sülhet. Emlékezte­tett rá, hogy a vá­rat 1994-ben nyil­vánították a nem­zeti örökség részévé. Azóta az ön- kormányzat kezdeményezésére rengeteg energiát és pénzt fordí­tottak a műemlék megmentésé­re, majd a felújítására. A Kincs­tári Vagyonigazgatóság, a hely­hatóság és a Siroki Vár Alapít­vány közös beruházásával 1998- ban elvégezték a legfőbb állag­A siroki várat 1994-ben nyilvání­tották a nemzeti örökség részévé. megóvási munkákat, és 2002- ben a Széchenyi-terv pályázatán nyert támogatással megkezdő­dött a felújítást megelőzően a tel­jes infrastruktúra kiépítése, 102 millió forintért. Ki­építették a várhoz vezető utat, kiala­kítottak gépkocsi- és négy autóbusz­parkolót, létrehoz­ták a vár faláig húzódó szenny­víz- és ivóvízhálózatot, az elektro­mos vezetéket. Időközben az ön­kormányzat és a Pétervásárai Kistérségi Többcélú Társulás be­ruházásában elkészítették a vár felújításához szükséges kiviteli terveket, és megkapták a szüksé­ges engedélyeket is. Köszönetét A siroki vár látogatottsága: 2008: 12-13 ezer fő 2009: 15-16 ezer fő A beruházás után: 60 ezer fő Valódi váréletet varázsolnak a falak közé kápolnai nagy ÁGNES projekt­menedzser (felvételünkön) is­mertette a részleteket. Ebben szerepel az alsó vár és a felve­zető sziklafolyosó környezeté­nek rekonstrukciója, ahol a középkori váréletet elevenít­hetnék meg hiteles környezet­ben. A második a várnyereg­ben lévő rendezvényhelyszín fejlesztése, a vár díszkivilágí­tása és geológiai sétautak ki­építése lesz. A harmadik fej­lesztési terület az Országh * Kristóf rendezvényház és in- * formációs központ létrehozá­sa a siroki tájházban. Itt az érdeklődők megismer­kedhetnek a környékre jellemző hagyományok­kal, mesterségek­kel, a hátsó _ kertben gyerme­keknek alakítanak ki várjátszóteret. FORRÁS: SÍROK ÖNKORMÁNYZATA mondott minden segitőnek, aki támogatta a sirokiak nagyszabá­sú tervét. Az uniós források meg­nyílásával a Műemlékek Nemze­ti Gondnoksága 2008-ban nyúj­totta be pályázatát, amely most kapott zöld utat. Kifejezte remé­nyét, hogy á közeljövőben a felső vár rendbetételére is módja nyí­lik az önkormányzatnak, illetve az MNG-nek. Dr. Varga Kálmán, a Műemlé­kek Nemzeti Gondnokságának igazgatója azt hangsúlyozta, hogy az uniós pályázatok­nak köszönhetően a Siroki Vár a nyolcadik olyan ha­zai műemlék, amely je­lentős támogatást kap a felújításhoz. Az ön- kormányzattal való példás együttműkö­dést külön is ki­emelte. Ennek jegyé­ben Lakatos István­nak átadta a Műem­lékek Nemzeti Gond­noksága Baráti Köré­nek elsőszámú tiszte­letbeli tagságát igazoló oklevelet. ÁLLÁSPONT SIKE SÁNDOR Száll a kódolt kakukkmadár a korrektség és a politikai korrektség, keletkezését te­kintve, valószínűleg úgy vi­szonyul egymáshoz, mint a tyúk és a tojás: nem lehet megmondani, melyik volt (vagy nem volt) előbb. Arra, hogy a mai Magyarországon a politikai pártokat képvise­lő személyek tisztességesen viselkednek, nem nagyon lehet letenni a nagyesküt. EGER és Heves megye - egy egyesület kezdeményezésé­nek köszönhetően - az a hely, amely legalább meg­próbált lépni a normálisnak mondható kampány irányá­ba. A megyeszékhely vala­mennyi, képviselőjelöltség­re pályázó politikusa aláírt például egy etikai kódexet. Mi több, az Egerben állva maradt négy jelölt, amikor összegyűlt néhány, egymás szemére vetni való norma­sértés, képes volt leülni is­mét egy asztalhoz. Az egyeztetésen jegyezte meg a Jobbik egri jelöltje, hogy a Fidesz és a szocialisták egy­mással folytatják lapjaikban a mocskolódást, ha valaki kerülni akarja ezt a stílust, olvassa a Jobbik kiadványát. a véletlen úgy hozta, hogy ftiásnap terjesztették a Vá­rosban a pártvezető által di­csért lapot, amelyben olvas­hattunk a Cuculus canorusról, a kakukkról. Kódolt beszéd ez a javából: „A kakukkot kritizálni nem szabad. A sólymok által el­pusztított egyedek számát bagatellizálni pedig bünte­tendő. Védett állat." nem kell különösebben is­kolázottnak lennünk, hogy értsük, a holokausztról van szó, s ezzel meg is fejtettük, kiket takar a kakukk. A kér­dés csupán az: a tisztesség nem azt kívánná-e, hogy ne­vezzük nevén a gyereket? Vagy a nyílt zsidózás ma még derogál? VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Kukák között lakik maga a jó tündér produkció Csákányi Eszter a Harlekin színházban bűvöli el a közönséget Emlékalbumba került Dinnyéshát múltja is A közönség azt hiszi, várni kell, míg a pódiumra lép Csákányi Eszter. Pedig ő már ott rejtőzik a díszletként alkalmazott pléhku- kák között. Onnan kászálódik elő, és mondja el a nem csak gye­rekeknek szóló mesét. A történet főhőse egy szegény asszony, akinek megözvegyülé­sekor születik a fia. Kereszt­anyát keres neki, de ezt senki nem vállalja, csak egy tündér, aki cserébe azt kéri, mondjon le az anya a gyerekéről. A szívszorító mesét elképesz­tő tehetséggel, sodró lendülettel, helyenként kacagtatóan adja elő a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő Egerben, a Harle­kin Bábszínházban. Csákányi Eszter először vállalkozott arra, hogy egyszemélyes előadást ké­szít kicsiknek. Teáskanna, tükör, szemüveg és játékbaba elevene­dik meg a kezei között, és segíti, hogy felejthetetlen élménnyel ajándékozza meg a nézőket. Az egriek az évad végéig lát­hatják a Keresztanya című me­sét, ami monodrámaként is me­gállja a helyét. A nyártól turné­ra indul a produkció, az ország több városában örülhetnek neki a színházbarátok. A Harlekin direktora, Lengyel Pál elmondta, a Nemzeti Kultu­rális Alaptól nyertek támogatást az előadás megrendezéséhez. Aki látta, az igazolhatja: megér­Csákányi Eszter (balra) a rendező, Csató Kata társaságában deutelten. ■ N. Z. Kubikosok, révészek, mezőgaz­dasági munkások és boldog fa­míliák tekintenek vissza azokra az olvasókra, akik fellapozzák az Első Dinnyésháti Emlékalbumot, amely Godó Lajos és családja jó­voltából a napokban látott napvi­lágot. A kötet folytatása a dél-he­vesi térségben megjelenő, ma már nem létező településeknek emléket állító kiadványoknak. Az egykori dinnyésháti polgá­rok és a jelenlegi üdülőtulajdo­nosok körében bemutatott szép kivitelű kötet kapcsán a múlt megőrzésére irányuló szándék nemességét Szuromi Rita mél­tatta, emlékeztetve rá, hogy Dinnyéshát túlélését - Fogaccsal vagy Szárazbővel ellentétben ­jelentősen segítette a Tisza kö­zelsége, az üdülőturizmus meg­telepedése. Fejes Lőrinc az egykori kubi­kos munkások szorgalmát, nem­zetközi hírét emelte ki, míg Ke­rekes Lajos, a R1B elnöke arra fi­gyelmeztetett: nem elég egy lá­bon állnia egyetlen Tisza-parti településnek sem, hanem szá­mítani kell a mezőgazdaság tá­mogató segítségére. Az emlékalbumot Godó Lajos képviselő a megjelent közel száz egykori és mai dinnyésháti csa­ládon túl mindazoknak ajánlot­ta, akik tisztelettel tudnak emlé­kezni a ma már nem létező egy­kori világokra, történelmi korok­ra, szakmákra és életmódra. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom