Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-27 / 72. szám
2 FELSŐOKTATÁS HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 27., SZOMBAT Milyen országban szeretne élni? tudomány A fenntartható fejlődéssel utódainknak életét is könnyebbé tehetjük A zöldenergia nemcsak kíméli a környezetet, de munkát is adhat A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola immár 12. alkalommal adott otthont a Nemzetközi Tudományos Napoknak. A szakmai konferencia lényegét dr. Dinya László, az intézmény tudományos rektorhelyettese összegezte.- A Károly Róbert Főiskolán miért volt mindig különösen fontos a Nemzetközi Tudományos Napok megrendezése?- Már lassan húsz éve, hogy a fenntartható fejlődés fogalma megjelent a köztudatban, és jó néhány év kellett hozzá, hogy bizonyos szakmai körök ne tekintsék azt a fenntartható növekedés szinonimájának. Ugyancsak húsz éve, hogy Magyarországon bekövetkezett a rendszerváltás, amely hazánkat új pályára állította, jóllehet, az útkeresés azóta is tart. És az időbeli párhuzamoknál tartva, már több mint húsz éve hagyományosan kétévente megrendezzük konferenciánkat, a Nemzetközi Tudományos Napokat, amely ez évben, 2010-ben már a tizenkettedik állomásához érkezett el. TUDASSÁL A JÖVŐÉRT A Nemzetközi Tudományos Napokon hat ország professzorai, kutatói plenáris és szekcióüléseken keresték a válságkezelő gazdasági lehetőségeket Az időbeli egybeesések talán nem véletlenek: történelmi távlatból már jobban látszik, hogy a kelet-európai rendszerváltások lehetőségét is egyfajta globális átrendeződés teremtette meg. És intézményünk, a gyöngyösi - akkor még más néven Gödö- llőhöz tartozó, ma már önálló - Károly Róbert Főiskola egy szellemi műhelyhez illő szerepvállalással ebben a rengeteg megválaszolatlan kérdést felvető szituációban döntött úgy, hogy időről időre otthont ad a legkiválóbb kutatóknak a kihívásokra adandó válaszok közös keresésére. Bár két évtized alatt különféle okok miatt sok helyen megszakadtak a hagyományos konferencia-sorozatok, Gyöngyösön azóta is „őrizzük a lángot”, mert az egyre inkább kiteljesedő missziónk szerves részévé vált.- Mi a különbség a fenntartható fejlődés és a fenntartható növekedés között?- A fenntartható fejlődés olyan minőségi változás, ami nem veszélyezteti a jövő generációinak életminőségét, vagyis úgy adjuk át nekik a természeti környezetet, ahogy mi kaptuk, A növekedés viszont azt jelenti, hogy nem vészünk tudomást a korlátokról, háttérbe szorul az életminőség, és előtérbe kerül a mennyiség, tehát egyre pazarlóbb módon növekszik a fogyasztás.- Van arra esély, hogy ez a kettő, a minőség és a mennyiség összetalálkozzon?- Meg lehet próbálni a kettőt összebékíteni, de ezt csak úgy lehet megtenni, ha a növekedést a fejlődésnek alárendeljük. Ennek érdekében a teljes értékrendünket át kell alakítani. Történelmileg kialakult, hogy az emberek tisztelik az őseiket, felmenőiket. Nagy valószínűséggel mi leszünk az első generáció, akiket meg fognak vetni az utódaink, mert eljátszotok az esélyeiket, mert hosszú ideig nem vettük figyelembe az érdekeiket. Ugyanis a jelenlegi életszínvonalunkon a fogyasztás fenntartásához kb. 1,4 Föld kellene, mert a Föld eny- nyivel kevesebbet termel egy évben, mint amennyit most elfogyasztunk. Ez azt jelenti, hogy hozzá kell nyúlnunk a tartalékainkhoz, azok pedig végesek. Ha így cselekszünk, akkor az utáDr. Dinya László tudományos rektor- ^helyettes nunk következő generációk helyzetét nehezítjük meg, mert nekik kell majd valamilyen megoldást találniuk a kialakult helyzetre. Talán a gazdasági válság rákény- szerít minket arra, hogy átgondoljuk - sokkal konzekvensebben, mint eddig - a növekedés és a fejlődésünk összefüggését.- A konferencia minden alkalommal valamilyen aktuális kérdéskörhöz kapcsolódik. Idén mely témát választották?- Két év elvileg nem hosszú idő, de a gyorsuló társadalmigazdasági változások idején mégis sok új kihívást hoz magával. A tudomány feladata ezeknek az értelmezése és megfelelő válaszok megkeresése, amelyek makro- és mikroszinten egyaránt használható útbaigazítást adhatnak a döntéshozók számára. Az sem véletlen, hogy újabban - de most már globális ösz- szefüggésben - ismét egyre szélesebb szakmai köröket foglalkoztat a rendszerváltás, miután egyre nyilvánvalóbb, hogy globális világgazdasági átrendeződés részesei vagyunk. Magyar- ország számára a globális átrendeződés nyitott gazdasága, a rendszerváltás óta hiányzó nemzetstratégiája, kis méretei és belső társadalmi-gazdasági feszültségei miatt legalább akkora kihívásokat támaszt, mint annak idején a kelet-európai rendszer- váltás. A tudósok és a döntéshozók feladata, felelőssége sem kisebb, és még egyszer ugyanazt a hibát nem követhetjük' el - a bennünket sodró változások valódi természetének ismeretében kell végre megtalálni az eddig „elbliccelt” helyes választ a kérdésre: „milyen Magyarországban kívánunk élni 2020-ban?” Konferenciánkat is ennek a jegyében rendezzük meg, ezért is a mottója: „Fenntartható versenyképesség a gazdasági válság idején”. Reméljük, a több mint százötven előadás és poszter, meg a két nap alatti eszmecserék közelebb visznek bennünket a keresett válaszhoz. A plenáris előadások egy-egy fontos dimenzióját elemezték a fő kérdésnek, az ezt követő öt szekcióban pedig - két napon keresztül - a résztvevőknek módjukban volt számos részterület kihívásait megvitatni. ▲ A Károly Róbert Főiskola mindenképpen szeretne megfelelni az Európai Unió által vázolt versenyképesség-növelő vízióknak. A gyöngyösi intézmény két nagyon fontos célt tűzött zászlajára: a munkanélküliség csökkentését, valamint a fenntarthatóság növelését „zöld megoldások” révén. Dr. Magda Sándor, a KRF rektora elmondta: a közgazdasági, a környezetvédelmi és életminőségi, az ökoenergetikai, valamint a minőségi növényi és állati termékek előállítása területén végzett kutatásokkal a kitűzött célokat az intézmény meg is tudja valósítani. Dr. Magda Sándor, a KRF rektora- A főiskola 2006 óta 3,5 milliárd forintot fordított a zöld és a fenntarthatóság területén végzett kutatásokra. Ma már odáig jutottunk, hogy a témákban oktatást is tartunk és szaktanácsadást is biztosítunk. A Mátra Faaprítékot Termelő és Értékesítő Szövetkezetünk pedig az év végére 30 Ezzel pedig vállaltuk újabb munkalehetőségek biztosítását is. Ahogyan azzal is, hogy még az idén 500 hektáron létrehozzuk a Mátra Energiaültetvény Termelő Kft- t. Ugyanis azt tervezzük, hogy 2012-től zöldenergiával fűtjük a Károly Róbert Főiskolához tartozó létesítményeket - avatta be a Nemzetközi Tudományos Napok résztvevőit az intézmény jövőbeli terveibe a rektor. A főiskola Szociális Zöldenergia Programjával és MEGA Zöldség Programjával - melyek középpontjában a zöldenergia- hasznosítás áll - a számítások szerint csaknem 300 ezer embernek lehetne új munkahelyet biztosítani. A KRF ezzel hozzájárulna az EU szegénységcsökkentési elvárásaihoz. ▲ Szakképzési központ lehet a KRF és Gyöngyös Pro Progressio díjat kapott a képviselő kapcsolat A kitüntetett évtizedek óta jó kapcsolatot ápol a főiskolával A Károly Róbert Főiskola nem csak a felsőoktatásban, hanem a szakképzésben is a munkaerő- piaci igényeknek megfelelő tudás biztosítására törekszik. Ennek érdekében 2008-ban megalapították az ÉMOR TISZK-et, tavaly pedig az Összefogás TISZK-et. A Térségi Integrált Szakképző Központok elsősorban a szolgáltatás területéhez kapcsolódó szakmákat tanulók képzési hátteréhez biztosítanak lehetőségeket. A Mátraalján a turizmus és a vendéglátás köré csoportosuló szakmák, szakirányok kapnak kiemelt támogatást. Az új készségeket, képességeket segítő oktatáshoz szükséges hátteret a KRF egy új tanműhely kialakításával támogatja. Az európai színvonalú és felszereltségű műhelyben cukrászok és szakácsok tanulhatnak majd. A létesítményt még az idén kialakítják és üzembe helyezik. A Károly Róbert Főiskolának nem titkolt szándéka, hogy Gyöngyös a fentebb említett szolgáltatások képzőközpontja legyen, akár a régió hasznára válva is. A felsőoktatási intézmény a szakképzés támogatásával és befogadásával egy életpálya megépítésére ad lehetőséget, hiszen a szakmunkásképzéstől a masterképzésig esélyt ad a diákok és a hallgatók tanulására, fejlődésére. ▲ A Károly Róbert Főiskola az intézmény érdekében végzett tevékenysége elismeréséül Pro Progressio díjjal jutalmazta Dr. Mária Kadlecíkovát, a FAO regionális képviselőjét, aki a Nemzetközi Tudományok Napján (NTN) vehette át az elismerést a KRF rektorától. Dr. Mária Kadlecíková a Nyitrai Agráregyetem agrárközgazdászaként már oktatóként és kutatóként kapcsolatba került a gyöngyösi főiskolával, és az NTN konferenciáinak állandó vendég- s előadója. Ez a kapcsolat akkor 1 sem szakadt meg, amikor 1998- | tói a Szlovák Köztársaság parla- ; menti képviselője lett, majd I 2001-től miniszterelnök-helyet- Dr. Mária Kadlecíková örömmel fogadta az elismerést AZ OLDAL A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. tesként Szlovákia európai uniós csatlakozásáért felelt. Később, amikor már az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének szubregioná- lis, majd regionális képviselőjeként Európa és Közép-Ázsia 51 országában koordinálta a FAO fejlesztési programjait, továbbra is rendszeres kapcsolatban maradt a KRF-fel. A Pro Progressio díjat a főiskola vezetése olyan magánszemélyeknek, jogi személyiséggel rendelkező és nem rendelkező szervezeteknek ítéli oda, akik kiemelkedő szakmai munkásságukkal nagymértékben hozzájárultak az intézmény fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez. ▲
