Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-22 / 67. szám

14 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ A VIZ VILÁGNAPJA világnap A vízhiány az emberi biztonság három alaptényezőjét fenyegeti: az élelmiszer-termelést, a környezetet, valamint a társadalmi és politikai stabilitást TISZTA VIZET AZ EGÉSZSÉGES VIIÁGÉRT! Természetesnek vesszük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünk­re áll. Ez azonban nincs így, a pazarlás, a vizek szennyezése beláthatatlan következményekkel járhat. Tóth Balázs A víz világnapját minden évben március 22-én ünnepeljük, erről az ENSZ 47. közgyűlése 1992- ben döntött Dublinban. A cél az volt, hogy felhívják a világ figyel­mét arra, hogy bolygónk édes- vízkészlete nem kifogyhatatlan forrás. Tisztaságának megőrzé­se érdekében jóval nagyobb fi­gyelmet kell szentelnünk a kör­nyezetünk védelmére is. A víz - amely valójában megalapozta az életet - meghatározza a minden­napokat, természetesnek vesz- szük, hogy a jó minőségű ivóvíz a kellő mennyiségben mindig a rendelkezésünkre áll. Ez azon­ban nincs így, a pazarlás, a vizek szennyezése beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat. A jövő azon is múlik, hogy miképp gaz­dálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket. Az idén a világnap jelmondata: Tisz­ta vizet az egészséges világért!- Az Európai Unió (EU) az édesvízkészletek megóvása ér­dekében 2000-ben alkotta meg a Vízkeret-irányelvet, azaz az EU vízalkotmányát. Ennek a szabá­lyozásnak a célja, hogy 2015-re a felszíni és felszín alatti víztes­tek jó állapotba kerüljenek. Ez nem csupán a tisztaságot jelen­ti, hanem az élőhelyek minél za­vartalanabb állapotát, s a megfe­lelő vízmennyiségetns. A feladat tehát a vizes élőhelyek megóvá­sa, a fenntartható vízhasználat elősegítése, a szennyező anya­gok kibocsátásának csökkenté­se, a felszín alatti vizek károso­dásának megelőzése, az árvizek és aszályok hatásainak mérsék­lése. Az irányelv végrehajtására Magyarország most készült föl a vízgyűjtő-gazdálkodási terv el­fogadásával, amelyet az Orszá­gos Vízgazdálkodási Tanács (OVT) állított össze, és a végre­hajtását koordinálja - fejtette ki dr. Bánhidy Péter, a Heves Me­gyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója, az OVT tagja. A szakember elmondta, Ma­gyarország a Duna vízgyűjtőjé­hez tartozik, Heves megye pedig a négy részvízgyűjtő legnagyob­bikához, a tiszaihoz. A Heves Megyei Vízmű Zrt. a részvíz­gyűjtőben vezető szerepet tölt be, mint a legnagyobb ellátott la­kossági létszámmal rendelkező, kizárólagosan önkormányzati tulajdonban lévő szolgáltató.- Magyarország vízkészletei­nek stratégiai jelentőségét tük­rözi, hogy mind felszíni, mind felszín alatti készletei európai vi­szonylatban is kiemelkedőek. Dr. Bánhidy Péter ve­zérigaz­gató f Heves Megyei Vízmű Zrt. Ezek mellett hévízi és geotermi­kus adottságait tekintve világvi­szonylatban is nagyhatalomnak számít, hiszen az ország terüle­tének négyötöde alatt található hévíz. Magyarország fajlagos fel­színi vízkészlete évente fejen­ként 11 ezer köbméter, amely az egyik legmagasabb érték Euró­pában. A problémát az jelenti, hogy az összes vízhozam több mint 90 százalékát 24, külföldről érkező nagy és közepes vízfolyás adja. Az ország vízellátásában döntő szerepük van a felszín alatti vizeknek, ezért minden­képpen vigyáznunk kell rájuk mindannyiunknak - tette hozzá dr. Bánhidy Péter. Napjainkban egyértelművé vált, hogy az egészséges ivóvíz stratégiai eszközzé vált, hiszen korlátozottan áll rendelkezésre, semmi mással nem helyettesíthe­tő, nem úgy, mint a kőolaj, és - el­lentétben a termőfölddel - elve­zethető, elszállítható az országból. Zbigniew Brezinski amerikai- lengyel politológus már 1997-ben megírta egy művében, hogy a vi­láguralom egyik legfontosabb stratégiai eszköze a világ ivóvíz- készleteinek birtoklása lesz. A mostani klímaváltozás is ezeket a készleteket fenyegeti, hiszen a Föld édesvizeinek túlnyomó része jégbe zárva, a gleccserekben és a sarkvidékeken található. A vizek, különösen az édesvi­zek léte, használata életünk egyik legfontosabb tényezője. Mi­után a víz nem korlátlanul áll rendelkezésünkre, ezért ez a használat költségekkel is jár. A folyók, patakok, tavak vize, vala­mint a felszín alatti víz nemcsak természeti, hanem társadalmi, gazdasági értékeket is hordoz, jö­vedelemszerzési és ráfordítási le­hetőségeket kínál. Ez az erőfor­rás véges, ezért ahhoz, hogy a jö­vőben is mindenkinek jusson tiszta ivóvíz, és a folyók, tavak tájaink, életünk meghatározó elemei maradhassanak, erőfeszí­téseket kell tennünk a felszíni és a felszín alatti vizek megóvásá­ért, állapotuk javításáért. ▲ Már most vízhiánnyal küszködik India Kivételes látványosság a Bükk egyik ékessége, a Vöröskő-forrás kritikus vízhiány van a gyen­ge monszunidény miatt Indiá­ban: negyven éve nem esett ilyen keveset. Az óriási esők egyre gyakrabban az Indiai­óceán felett esnek le. Cserrapundzsi városában, amely egykor a Föld legnedve­sebb környéke volt, 2005 óta évi 8-9000 milliméter eső hull a korábbi, normálisnak tekin­tett átlag, a 11 ezer milliméter helyett A nyári, nappali átlag- hőmérséklet 2-3 Celsius-fok- kal megnőtt, és melegebbek a téli nappalok is. További válto­zás, hogy a nyarak már no­vemberig húzódnak el. Mumbaiban a nyári hónapok alatt 30 százalékkal korlátoz­ták a város vízfelhasználását, s a város több részén is csak naponta néhány órára van víz, rákényszerítve ezzel a lakossá­got a vásárlásra. A víz ára az egekbe szökött. A növekvő víz­hiány lassan egész Indiában is egyre nagyobb gondot jelent, ami akár széles körű szociális problémákhoz is vezethet. A legújabb kutatások szerint In­diában 2050-re az egy főre ju­tó vízmennyiség körülbelül a felére csökken a növekvő né­pesség, az egyre nagyobb igé­nyek és a növekvő légszennye­zettség miatt, így harcok lesz­nek majd a kincsért. A VÖRÖSKŐ-FORRÁS a Bükk hegység Vöröskő nevű hegyé­nek oldalából ered, Eelsőtár- kány közelében. Évente né hány napig, tipikusan az olva­dást követő időszakban aktív. Az elolvadó téli hó hetekig te­kereg a mészkő alapú Bükk belsejében lévő barlangrend­szerben, majd a tavasz köze­pén tör a felszínre. A kiszáradt forrást egy meleg nyári napon látva nehezen hihető, hogy mi­lyen erővel tör felszínre a víz, de a forrás környékét övező, erőteljesen kibetonozott terület sejteti, hogy a karsztvíz milyen lendülettel tör ki a működés rövid heteiben. A forrásvíz iha­tó, tiszta és hideg karsztvíz. A Vöröskő-forrás általában ápri­lis végére kiapad, és az év to­vábbi szakaszában teljesen ki­szárad, június végétől már egyáltalán nem ad vizet. A Bükki Nemzeti Park március 27-én Vöröskő-völgyi forrástú­rát szervez, amelyre március 26-áig lehet jelentkezni. Két hevesi kitüntetett víz világnapi ünnepségét Bu­dapesten, a Balassi Intézet­ben tartotta a Magyar Vízi­közmű Szövetség pénteken. Az eseményen átadták a szakmai szervezet elismeré­seit is. Idén a Heves Megyei Vízmű Zrt. két dolgozója is megkapta a legnagyobb dí­jat, az Emlékérmet. ÁGÓ JÓ­ZSEF, a vízmű hatvani üzem­vezető főmérnöke, illetve TŐ- zsér István, a hevesi üzem­egység művezetője is har­mincéves munkájával érde­melte ki a kitüntetést. Kampány a csapvíz fogyasztásáért A MAGYAR VÍZIKÖZMŰ SZÖVET­SÉG kampányt indított a csapvíz szélesebb körű fo­gyasztása érdekében. A szer­vezet rámutat arra, hogy a csapvíz egészséges: több ás­ványi anyagot tartalmaz, mint jó néhány palackozott ' ásványvíz. A benne lévő ol­dott kalcium és magnézium­ionok az emberi szervezet számára nélkülözhetetlenek. Optimális arányban tartal­mazza az ásványi anyagokat, csecsemőknek és betegeknek is ideális. Fölhívják a figyel­met arra is, hogy a csapvíz biztonságos, hiszen az egyik legalaposabban ellenőrzött élelmiszer. A vízhálózatok jel­lemző pontjain vesznek a víz­művek mintákat, és ezeket 40 féle összetevőre kiterjedd en rendszeresen ellenőrzik. A méréseket az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat ellenőrzi, ezen túl­menően a vízmű maga is vé­gez kontrollvizsgálatokat. A szövetség kampányának egyik kiemelt pontja, hogy a csapvíz védi a környezetet, hi­szen fogyasztói nem szaporít­ják az évente kidobott 1,3 milliárd pillepalack számát, és nem terhelik a környezetet a palackok gyártásával és szállításával járó negatív ha­tásokkal. A csapvíz szállítá­sa nem a közutakon történik, így nem terheli a levegőt. Az elhasznált vizet a vízművek elvezetik és megtisztítják, ami az egyik legfontosabb te­vékenység a környezetvéde­lem során. A vízművek védik a vízbázisokat felszíni védterületek kialakításával. A csapvíz takarékos is, egy li­ter ivóvíz például, a csatorna­szolgáltatással együtt, átlago­san 30 fillérbe kerül. Egy négytagú család napi fejen­ként egyliternyi ásványvize li­terenként 42 forinttal számol­va egy évben 61 ezer forintba kerül. Ez utóbbi jó 40 száza­lékkal meghaladja a család egész évi víz- és csatornadí­ját, havi tíz köbméteres átla­gos fogyasztást figyelembe vé­ve. Nem utolsósorban kényel­mes is, hiszen a nap 24 órá­jában folyamatosan rendel­kezésre áll a fogyasztóknak. Nem kell érte lemenni a bolt­ba, hazacipelni, és a szava­tossága sem jár le soha. AZ OLDAL A HEVES MEGYEI VÍZMŰ ZRT. TAMOGATASAVAL JELENT MEG. Cseppet sem természetes, hogy bőviben vagyunk az éltető elemnek. Bolygónk jelentős részén napjainkban is szinte elérhetetlen a tiszta, egészséges ivóvíz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom