Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-22 / 67. szám

2010. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Az ingyenes nyelvkurzus népszerűsége máig töretlen Kerecsenden az önkormányzat még tavaly nyert különféle forrá­sokból 73 millió forint vissza nem térítendő támogatást, amiből szá­mos tervet valósítottak meg az el­múlt időszakban. Felújítottak két iskolai tantermet közel négymillió forint értékben, majd tavaly ősz­től ingyenes angol nyelvi kurzust indítottak több csoportban a hely- | béliek számára. A nyelvoktatásra [ eddig közel másfél millió forintot költöttek, s a tanfolyamokhoz szükséges angol tankönyvek mintegy 300 ezer forintos költsé­gét is a pályázati nyereményből finanszírozták. Emellett szakkö­röket, kompetenciafejlesztő foglal­kozásokat szerveztek az érdeklő­dőknek. A tanfolyamok népsze­rűsége a tapasztalatok szerint tö­retlen, a jelentkezők közül szinte alig akadt olyan, aki menet köz­ben lemorzsolódott volna. ■ A nyelvtanulók közül szinte senki sem hagyta abba a tanfolyamot A távlati tervek is impozánsak: a Nemzetközi Gyermekkönyv Nap alkalmából játékos irodalmi vetélkedőt rendeznek a könyv­tárban az olvasástréningen részt vevő általános iskolások részvé­telével. A helyi civil szervezetek és az intézmények összefogásá­val pedig falutakarítással, lomta­lanítással egybekötött környezet- védelmi napot szerveznek április 9-én, míg május 1-jén a múlt szá­zad fordulói hangulatot idéző rendhagyó majálist szeretnének rendezni a Berekerdő szélén ta­lálható Majális Parkban. ■ Elmarad a fesztivál egyik előadása az egri színházban Az egri Gárdonyi Géza Színház közlése szerint a Nemzetközi Monodráma Fesztivál keretében március 31-én, szerdán 15 órai kezdéssel meghirdetett előadás elmarad. Azok a színházbarátok, akik már megváltották jegyüket Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból című darabjának egri bemutatójára, már most visszaválthatják a tiketteket, il­letve becserélhetik más előadás­ra szóló belépőre. ■ MEGYEI KÖRKÉP „És látá az Úr, hogy jó...” horváth Péter Egy író, aki az ellenvélemény kultúráját hiányolja Ugye mindenki emlék­szik Rejtőnél az „igazi Trebicsre”!? Ezúttal Eger­be az „igazi Horváth úr” jött el, hogy megnézze Kerti mulatság - írók a fogason című prózamusi­caljének előadását, mely­nek egyik fő alakja vala­melyest ő maga. Egres Béla Horváth Péter, azaz H. P. Egerben beleült. Beletelepedett Kerti mulatság című darabjának díszletébe és mesélt. Édesen csodálatos előadás - ki­áltott föl az író, aki ugyan a pre­mieren és egyben ősbemutatón nem lehetett jelen, de egy későb­bi előadáson ő is helyet foglalt a stúdiószínház széksoraiban. Az egyik utolsó jelenetben a színészek kórusban kiabálják - csakúgy, mint hajdani, színház­nak kedvezőbb időkben -, hogy szerzőt, szerzőt! Ezen a különle­ges előadáson a tapsrendben is felhangzott e kiáltás, s Horváth Péter - nevezzük ezentúl H. P,- 1 nek - meghajolt a színészek és t a közönség előtt. De nem csak | meghajlásból, de a művészek j ünnepléséből is kivette részét, í hisz hujjogatva köszöntötte azo- 1 kát, akik életet adtak figuráinak. Az első örömujjongások után aztán kifejtette: az egri színé­szek ragyogóak. Bár, már az ol­vasópróbán - melyen szintén je­len volt - látszott, hogy meg fog születni az, amit elképzelt. Ak­kor tudta, hogy Szegvári Meny­hért rendező, Jónás Péter dra­maturg és a színészek kezében jó helyen van az anyag. - „Az Úr látá, hogy jó!” - mondja. Most, a kész produkcióval szembesülve viszont azt konsta­tálhatta H. P., hogy minden meg­valósult, amit annak idején el­képzelt, amikor írta ezt a művet, melynek alapjait az Örömzene című könyve jelentette.- Telve vagyunk félelmekkel, s e félelmekből sarjadzik az életünk. S ezt legyőzni a cé­lunk - próbálja röviden el­mondani, mi is volt a cél­ja, amikor papírra vetette e sorokat, melyek most Egerben teltek meg élet­tel. Egyszerűen jó len­ni! Lehet, hogy min­den szar, amik és amiben vagyunk de szarnak lenni is jó! Büdös!? Igen! Mégis ebben élünk, s élvez­zük ennek a létnek a szabadsá­gát - fogalmaz. Ehhez tartozik az is, hogy mai világunkban meg kéne végre ta­nulnunk azt, hogy tiszteljük, esetleg elfogadjuk a mások véle­ményét, hisz jelenleg az ellenvé­leménynek sincs kultúrája. Ezért próbál tenni írásaival. H. P. az egri produkciót kitün­tetett alkalomnak tekinti, mert egy ilyen lelkes, meleg, édes elő­adásnak nem csak a szerző, ren­dező és a színészek az okozói. Az itt megszületett színházi pil­lanatokban benne van a közön­horváth Péter Érettsé­gi 1969, Szeged, Tömörkény István Gim­názium és Ipari Szak- középiskola - kézisze­dő nyomdász, grafikus. Színház- és Filmmű­vészeti Főiskola - 1973, színmű­vész. Első novellája 1969- ben jelent meg. ség is. Általuk, a nézők által lesz ilyen átütő, megfogó a mű. Itt érezhető, hogy nem csak befo­gadnak, akik helyet foglaltak a nézőtéren, de hajlandóak együtt játszani a színészekkel. És ez a legfontosabb!- A néző fenekét nyalni kell, és én érzéki élvezettel nyalom... - fogalmaz H. R, aki szerint a szerző igyekvő és telhetetlen em­ber, aki a közönségnek és a szí­nészeknek egyaránt ír. Hozzáte­szi azonban, hogy azt szokták mondani, a közönség mindig jó, de ez nem így van! Kivételes Folyamatosan publikál: novel­lák, regények, színdarabok, forgatókönyvek... 1994 óta rendez az ország különböző színházaiban. Hangjátékai rendszeresen szerepelnek a Magyar Rádió, valamint szá­mos európai rádióadó műso­rán. 2002-ben summa cum laude doktorált a Színházművészeti Egyetemen (Az operett és én) öröm, amikor a nézők igazán ké­pesek részeivé lenni egy-egy elő­adásnak, s ez itt, Egerben meg­valósult. Az alapmű, az Örömzene után jó néhány évvel H. P. megírta a könyv folytatását, Horváth úr szerelmei címmel. Arra a kér­désre, vajon kik, mik is annak a bizonyos Horváth úrnak az iga­zi szerelmei, elsőre rávágja, hogy a vitorlázás! Majd némi la- mentálás után komolyra fordítva a szót hozzáteszi, hogy igazán az első és legnagyobb szerelem a felesége, s a második helyen a gyerekei és a vitorlázás áll. Itt nincs különbség. H. R, alias Horváth úr a regé­nyeknek és a darabnak is egyik főszereplője. Egy író, aki min­dent elvállal és a határidők szo­rításában vergődik. Az igazi H. P. bevallja, ez valóban így volt haj­danán. Negyvenéves koráig való­ban úgy élt, hogy írt. Csak írt. De szinte mindent. Aztán letisztult, hogy mi az, az annyi, amivel iga­zán érdemes foglalkoznia. Most már azt a valamennyit igyekszik megírni, amit a legügyesebben képes megvalósítani. igazi „prózabáró” élete tőmondatokban EGYPERCES INTERJÚ A lakosságnak is spórolni kell az energiával A kereskedelmet a termékdí­jon keresztül, a lakosságot energiatakarékossági pályá­zatokkal kell ösztönözni a ta­karékosságra, a természet vé­delmére - erről Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszélt a Hírlapnak.- Hogyan változott a ter­mékdíj?- Az új törvény egyszerűsí­ti az eljárást, nagy könnyítést jelent a kevesebb adminiszt­ráció. A kereskedőknek is részt kell venniük a vissza­gyűjtésében. Mindez azért szükséges, hogy kevesebb hulladék kerüljön a lerakók­ba, s újrahasznosítás után többől készüljön másodlagos alapanyag.- Mit lehet tenni a klímavé- delmért?- Sokat. A legtisztább és leg­olcsóbb energia az, amit nem használunk el, például a ké­szülékek kikapcsolásával. Tu­datformálásra van szükség, hogy elérjük a nyugati színvo­nalat, takarékosságot. Min­denképpen szükség van arra, hogy több, helyben termelt energiát használjanak föl a háztartások, amelyek egyéb­ként az ország teljes energia- igényének harminc százalé­kát képviselik. Felmérések szerint negyven százalékkal lehetne csökkenteni a fogyasz­tásukat. Ez az ország szén-di- oxid-kibocsátását is mérsékel­né, és az emberek zsebében is több pénz maradna.- Ehhez nyújt-e segítséget az állam?- Vannak programjaink, például a klímabarát otthon, amelyre október végéig lehet jelentkezni. Akár hatvanszá­zalékos is lehet a támogatási intenzitás, s akár 4,2 millió fo­rint is nyerhető. Szabó Imre: A legtisztább energia, amit nem haszná­lunk el. A régiós verseny harmadik legjobbjai a gyöngyösiek Dobogós helyen végeztek a gyön­gyösi Károly Róbert Szakkép­zőiskola növendékei a I. Schnitta Sámuel Országos Szakmai Tanu­ló Emlékveresenyen. A Miskol­con megrendezett régiós megmé­rettetésen a szakácsoknak és a cukrászoknak szakmai totót kel­lett kitölteniük, majd egy menüt kellett elkészíteniük, a pincérek­nek pedig eszközfelismerés, díszterítés és élőmunka bemuta­tása volt a feladatuk. A verse­nyen a régió nyolc oktatási intéz­ménye indított egy-egy csapatot.- Igazán büszkék lehetünk ar­ra, hogy a három megye szakisko­lái közül csupán két miskolci elő­zött meg minket. Annál inkább örülhetünk, mert most nemcsak a diákok, hanem a szaktanárok is vizsgáztak, hiszen a versenyen a tanulóknak önállóan kellett el­dönteniük, hogy a tanultak alap­ján hogyan oldják meg a feladato­kat, a pedagógusok egyáltalán nem segíthettek nekik - mondta Nagy Zoltán a szakácsokat felké­szítő tanár, aki kollégáival, a pin­cérek szakoktatójával, Baloghné Varjú Valériával és a cukrászok felkészítő pedagógusával, Patkós Istvánnéval együtt méltán büsz­ke tanítványaira. A zsűri értékelése szerint szé­pen és szakszerűen dolgoztak a gyöngyösi diákok: Matula Ger­gő, Molnár Martina, Lucsányi Klaudia, Szűcs Alexandra és Lados Norbert. ■ Az egri török fürdőkkel ismerkedett a klub A nemrég megalakult, Egerben érettségizett, jelenleg műszaki egyetemen vagy főiskolán tanu­ló diákokat összefogó Újraterve­zés Műszaki Klub a napokban Törökfürdők Egerben címmel tartotta meg találkozóját. A Valide Szultána fürdő rom­jainak megtekintésével kezdő­dött az előadás, ahol dr. Fodor László régész mesélt a fürdő éle­téről, jelenlegi sanyarú sorsáról. Mint mondta: tervek voltak, ám befektetők híján nem jutott előbbre a fürdő sorsa. Mindehhez hozzájárulnak a rendezetlen tulajdonviszonyok is. A napirenden lévő belváros­rehabilitáció kapcsán ismét fel­csillant a remény, hogy bárki megcsodálhassa a páratlan tö­rökkori emléket. Ezt követően Szente János, az Eger Termál Kft. igazgatója be­szélt a Törökfürdő beruházásá­ról. A felújítást Kaszab Ákos ter­vei alapján készítették, aki a mo­dern és tradicionális kialakítást ötvözte mesteri érzékkel. Rohon- czy Zoltán műszaki ellenőr és Fo­dor Lajos, a generálkivitelező Imola Kft. képviselője az építke­zés során felmerült nehézségek­ről mesélt, a magas talajvízszint miatti bonyolult szigetelésről, a gépészet elhelyezésének megol­dásáról. A klub a következő ösz- szejövetelét március 27-én tartja, ahol a Líceum-rekonstrukció részleteivel ismerkednek meg. ■ Maratoni. Sikerrel zárult Egerben az Egri Kulturális és Művészeti Központ rendezésében a XI. Maratoni Folk Hétvége. A fellépők sorában az egri Ethnofil zenekar, Lajkó Félix, a szintén egri Kerekes Band, a vajdasági Ju­hász Zenekar, a Csíkszeredái Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (ké­pünkön), a Besh 0 Drom, az Evros Együttes, a Szederinda a Nyírettyűs ze­nekarral és a Gajdos Együttes szórakoztatta. A koncertek és táncházak a magyar népzene és a világzene értékeit tárták a résztvevők elé, kísérőren­dezvényként Kása Béla néprajzkutató magyar, román és cigány muzsiku­sokról készített fotóinak kiállítását is megtekinthették az érdeklődők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom