Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-22 / 67. szám
2010. MÁRCIUS 22., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Az ingyenes nyelvkurzus népszerűsége máig töretlen Kerecsenden az önkormányzat még tavaly nyert különféle forrásokból 73 millió forint vissza nem térítendő támogatást, amiből számos tervet valósítottak meg az elmúlt időszakban. Felújítottak két iskolai tantermet közel négymillió forint értékben, majd tavaly ősztől ingyenes angol nyelvi kurzust indítottak több csoportban a hely- | béliek számára. A nyelvoktatásra [ eddig közel másfél millió forintot költöttek, s a tanfolyamokhoz szükséges angol tankönyvek mintegy 300 ezer forintos költségét is a pályázati nyereményből finanszírozták. Emellett szakköröket, kompetenciafejlesztő foglalkozásokat szerveztek az érdeklődőknek. A tanfolyamok népszerűsége a tapasztalatok szerint töretlen, a jelentkezők közül szinte alig akadt olyan, aki menet közben lemorzsolódott volna. ■ A nyelvtanulók közül szinte senki sem hagyta abba a tanfolyamot A távlati tervek is impozánsak: a Nemzetközi Gyermekkönyv Nap alkalmából játékos irodalmi vetélkedőt rendeznek a könyvtárban az olvasástréningen részt vevő általános iskolások részvételével. A helyi civil szervezetek és az intézmények összefogásával pedig falutakarítással, lomtalanítással egybekötött környezet- védelmi napot szerveznek április 9-én, míg május 1-jén a múlt század fordulói hangulatot idéző rendhagyó majálist szeretnének rendezni a Berekerdő szélén található Majális Parkban. ■ Elmarad a fesztivál egyik előadása az egri színházban Az egri Gárdonyi Géza Színház közlése szerint a Nemzetközi Monodráma Fesztivál keretében március 31-én, szerdán 15 órai kezdéssel meghirdetett előadás elmarad. Azok a színházbarátok, akik már megváltották jegyüket Dosztojevszkij: Feljegyzések az egérlyukból című darabjának egri bemutatójára, már most visszaválthatják a tiketteket, illetve becserélhetik más előadásra szóló belépőre. ■ MEGYEI KÖRKÉP „És látá az Úr, hogy jó...” horváth Péter Egy író, aki az ellenvélemény kultúráját hiányolja Ugye mindenki emlékszik Rejtőnél az „igazi Trebicsre”!? Ezúttal Egerbe az „igazi Horváth úr” jött el, hogy megnézze Kerti mulatság - írók a fogason című prózamusicaljének előadását, melynek egyik fő alakja valamelyest ő maga. Egres Béla Horváth Péter, azaz H. P. Egerben beleült. Beletelepedett Kerti mulatság című darabjának díszletébe és mesélt. Édesen csodálatos előadás - kiáltott föl az író, aki ugyan a premieren és egyben ősbemutatón nem lehetett jelen, de egy későbbi előadáson ő is helyet foglalt a stúdiószínház széksoraiban. Az egyik utolsó jelenetben a színészek kórusban kiabálják - csakúgy, mint hajdani, színháznak kedvezőbb időkben -, hogy szerzőt, szerzőt! Ezen a különleges előadáson a tapsrendben is felhangzott e kiáltás, s Horváth Péter - nevezzük ezentúl H. P,- 1 nek - meghajolt a színészek és t a közönség előtt. De nem csak | meghajlásból, de a művészek j ünnepléséből is kivette részét, í hisz hujjogatva köszöntötte azo- 1 kát, akik életet adtak figuráinak. Az első örömujjongások után aztán kifejtette: az egri színészek ragyogóak. Bár, már az olvasópróbán - melyen szintén jelen volt - látszott, hogy meg fog születni az, amit elképzelt. Akkor tudta, hogy Szegvári Menyhért rendező, Jónás Péter dramaturg és a színészek kezében jó helyen van az anyag. - „Az Úr látá, hogy jó!” - mondja. Most, a kész produkcióval szembesülve viszont azt konstatálhatta H. P., hogy minden megvalósult, amit annak idején elképzelt, amikor írta ezt a művet, melynek alapjait az Örömzene című könyve jelentette.- Telve vagyunk félelmekkel, s e félelmekből sarjadzik az életünk. S ezt legyőzni a célunk - próbálja röviden elmondani, mi is volt a célja, amikor papírra vetette e sorokat, melyek most Egerben teltek meg élettel. Egyszerűen jó lenni! Lehet, hogy minden szar, amik és amiben vagyunk de szarnak lenni is jó! Büdös!? Igen! Mégis ebben élünk, s élvezzük ennek a létnek a szabadságát - fogalmaz. Ehhez tartozik az is, hogy mai világunkban meg kéne végre tanulnunk azt, hogy tiszteljük, esetleg elfogadjuk a mások véleményét, hisz jelenleg az ellenvéleménynek sincs kultúrája. Ezért próbál tenni írásaival. H. P. az egri produkciót kitüntetett alkalomnak tekinti, mert egy ilyen lelkes, meleg, édes előadásnak nem csak a szerző, rendező és a színészek az okozói. Az itt megszületett színházi pillanatokban benne van a közönhorváth Péter Érettségi 1969, Szeged, Tömörkény István Gimnázium és Ipari Szak- középiskola - kéziszedő nyomdász, grafikus. Színház- és Filmművészeti Főiskola - 1973, színművész. Első novellája 1969- ben jelent meg. ség is. Általuk, a nézők által lesz ilyen átütő, megfogó a mű. Itt érezhető, hogy nem csak befogadnak, akik helyet foglaltak a nézőtéren, de hajlandóak együtt játszani a színészekkel. És ez a legfontosabb!- A néző fenekét nyalni kell, és én érzéki élvezettel nyalom... - fogalmaz H. R, aki szerint a szerző igyekvő és telhetetlen ember, aki a közönségnek és a színészeknek egyaránt ír. Hozzáteszi azonban, hogy azt szokták mondani, a közönség mindig jó, de ez nem így van! Kivételes Folyamatosan publikál: novellák, regények, színdarabok, forgatókönyvek... 1994 óta rendez az ország különböző színházaiban. Hangjátékai rendszeresen szerepelnek a Magyar Rádió, valamint számos európai rádióadó műsorán. 2002-ben summa cum laude doktorált a Színházművészeti Egyetemen (Az operett és én) öröm, amikor a nézők igazán képesek részeivé lenni egy-egy előadásnak, s ez itt, Egerben megvalósult. Az alapmű, az Örömzene után jó néhány évvel H. P. megírta a könyv folytatását, Horváth úr szerelmei címmel. Arra a kérdésre, vajon kik, mik is annak a bizonyos Horváth úrnak az igazi szerelmei, elsőre rávágja, hogy a vitorlázás! Majd némi la- mentálás után komolyra fordítva a szót hozzáteszi, hogy igazán az első és legnagyobb szerelem a felesége, s a második helyen a gyerekei és a vitorlázás áll. Itt nincs különbség. H. R, alias Horváth úr a regényeknek és a darabnak is egyik főszereplője. Egy író, aki mindent elvállal és a határidők szorításában vergődik. Az igazi H. P. bevallja, ez valóban így volt hajdanán. Negyvenéves koráig valóban úgy élt, hogy írt. Csak írt. De szinte mindent. Aztán letisztult, hogy mi az, az annyi, amivel igazán érdemes foglalkoznia. Most már azt a valamennyit igyekszik megírni, amit a legügyesebben képes megvalósítani. igazi „prózabáró” élete tőmondatokban EGYPERCES INTERJÚ A lakosságnak is spórolni kell az energiával A kereskedelmet a termékdíjon keresztül, a lakosságot energiatakarékossági pályázatokkal kell ösztönözni a takarékosságra, a természet védelmére - erről Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter beszélt a Hírlapnak.- Hogyan változott a termékdíj?- Az új törvény egyszerűsíti az eljárást, nagy könnyítést jelent a kevesebb adminisztráció. A kereskedőknek is részt kell venniük a visszagyűjtésében. Mindez azért szükséges, hogy kevesebb hulladék kerüljön a lerakókba, s újrahasznosítás után többől készüljön másodlagos alapanyag.- Mit lehet tenni a klímavé- delmért?- Sokat. A legtisztább és legolcsóbb energia az, amit nem használunk el, például a készülékek kikapcsolásával. Tudatformálásra van szükség, hogy elérjük a nyugati színvonalat, takarékosságot. Mindenképpen szükség van arra, hogy több, helyben termelt energiát használjanak föl a háztartások, amelyek egyébként az ország teljes energia- igényének harminc százalékát képviselik. Felmérések szerint negyven százalékkal lehetne csökkenteni a fogyasztásukat. Ez az ország szén-di- oxid-kibocsátását is mérsékelné, és az emberek zsebében is több pénz maradna.- Ehhez nyújt-e segítséget az állam?- Vannak programjaink, például a klímabarát otthon, amelyre október végéig lehet jelentkezni. Akár hatvanszázalékos is lehet a támogatási intenzitás, s akár 4,2 millió forint is nyerhető. Szabó Imre: A legtisztább energia, amit nem használunk el. A régiós verseny harmadik legjobbjai a gyöngyösiek Dobogós helyen végeztek a gyöngyösi Károly Róbert Szakképzőiskola növendékei a I. Schnitta Sámuel Országos Szakmai Tanuló Emlékveresenyen. A Miskolcon megrendezett régiós megmérettetésen a szakácsoknak és a cukrászoknak szakmai totót kellett kitölteniük, majd egy menüt kellett elkészíteniük, a pincéreknek pedig eszközfelismerés, díszterítés és élőmunka bemutatása volt a feladatuk. A versenyen a régió nyolc oktatási intézménye indított egy-egy csapatot.- Igazán büszkék lehetünk arra, hogy a három megye szakiskolái közül csupán két miskolci előzött meg minket. Annál inkább örülhetünk, mert most nemcsak a diákok, hanem a szaktanárok is vizsgáztak, hiszen a versenyen a tanulóknak önállóan kellett eldönteniük, hogy a tanultak alapján hogyan oldják meg a feladatokat, a pedagógusok egyáltalán nem segíthettek nekik - mondta Nagy Zoltán a szakácsokat felkészítő tanár, aki kollégáival, a pincérek szakoktatójával, Baloghné Varjú Valériával és a cukrászok felkészítő pedagógusával, Patkós Istvánnéval együtt méltán büszke tanítványaira. A zsűri értékelése szerint szépen és szakszerűen dolgoztak a gyöngyösi diákok: Matula Gergő, Molnár Martina, Lucsányi Klaudia, Szűcs Alexandra és Lados Norbert. ■ Az egri török fürdőkkel ismerkedett a klub A nemrég megalakult, Egerben érettségizett, jelenleg műszaki egyetemen vagy főiskolán tanuló diákokat összefogó Újratervezés Műszaki Klub a napokban Törökfürdők Egerben címmel tartotta meg találkozóját. A Valide Szultána fürdő romjainak megtekintésével kezdődött az előadás, ahol dr. Fodor László régész mesélt a fürdő életéről, jelenlegi sanyarú sorsáról. Mint mondta: tervek voltak, ám befektetők híján nem jutott előbbre a fürdő sorsa. Mindehhez hozzájárulnak a rendezetlen tulajdonviszonyok is. A napirenden lévő belvárosrehabilitáció kapcsán ismét felcsillant a remény, hogy bárki megcsodálhassa a páratlan törökkori emléket. Ezt követően Szente János, az Eger Termál Kft. igazgatója beszélt a Törökfürdő beruházásáról. A felújítást Kaszab Ákos tervei alapján készítették, aki a modern és tradicionális kialakítást ötvözte mesteri érzékkel. Rohon- czy Zoltán műszaki ellenőr és Fodor Lajos, a generálkivitelező Imola Kft. képviselője az építkezés során felmerült nehézségekről mesélt, a magas talajvízszint miatti bonyolult szigetelésről, a gépészet elhelyezésének megoldásáról. A klub a következő ösz- szejövetelét március 27-én tartja, ahol a Líceum-rekonstrukció részleteivel ismerkednek meg. ■ Maratoni. Sikerrel zárult Egerben az Egri Kulturális és Művészeti Központ rendezésében a XI. Maratoni Folk Hétvége. A fellépők sorában az egri Ethnofil zenekar, Lajkó Félix, a szintén egri Kerekes Band, a vajdasági Juhász Zenekar, a Csíkszeredái Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (képünkön), a Besh 0 Drom, az Evros Együttes, a Szederinda a Nyírettyűs zenekarral és a Gajdos Együttes szórakoztatta. A koncertek és táncházak a magyar népzene és a világzene értékeit tárták a résztvevők elé, kísérőrendezvényként Kása Béla néprajzkutató magyar, román és cigány muzsikusokról készített fotóinak kiállítását is megtekinthették az érdeklődők.