Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-02 / 51. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MARCIUS 2., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Drasztikusan csökkent az építkezési kedv Hevesben Felére esett a kiadott építési en­gedélyek száma Heves megyé­ben - áll a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatásá­ban. Míg 2008-ban még 950 eset­ben adták ki a szükséges iratokat az építési hatóságok, addig ta­valy már csak 445-ször. Orszá­gos szinten itt volt a legnagyobb a csökkenés, a gazdasági válság­ban jócskán visszaesett az ingat­lanpiac. A jelenség nem egyedül­álló: a régióban is majdnem ek­kora volt a zuhanás mértéke. 2009-ben megyénkben 255 lakó­épület kapott építési engedélyt, ezek alapterülete összesen 45 ezer 500 négyzetméter. Mindez azt jelenti, hogy harmadával ke­vesebb lakóingatlan épült, s ezek jóval kisebb területűek voltak. A használatba vett lakások száma is kétharmada volt a ta­valyelőttinek, míg 2008-ban 584 otthonba költözhettek be a la­kók, addig tavaly már csak 391 ingatlan esetében kapták meg ezt az engedélyt a családok. Bár a legtöbb megyében e téren a he­vesihez hasonló volt a tenden­cia, Budapesten, Baranyában, Somogybán és Csongrádban több használatbavételi engedélyt adtak ki, mint egy évvel koráb­ban. Az elmúlt esztendőben 174 nem lakás célú ingatlan kapott építési engedélyt, amelyek alap­területe összesen 117 ezer négy­zetméter volt. Tavalyelőtt 270 gazdasági épületet húztak föl, százezer négyzetméteren. ■ Pékségek: eltérő irányú lehet a fejlődés A válság ellenére több vállalko­zás is erősödni tudott. A Lipóti Pékség és a Rádi Pékség, noha látszólag különböző stratégiát követtek, mindketten szép ered­ményt értek el az elmúlt évben - írja a Figyelő. Előbbi a multik elől menekülve kezdett mintabolt-há­lózat kiépítésébe. A franchise- partnereken keresztüli terjesz­kedés évi 30 százalékos növeke­dést hozott, bár tavaly kissé alábbhagyott a lendületük. Az eg­ri Rádi Pékség ezzel szemben partnerévé vált a multinacionális cégeknek, s tavaly is harminc- százalékos bővülést ért el. ■ Európa szegényei vagyunk GDP Az uniós térségek listáján Észak-Magyarország a 260. Az Eurostat szerint Heves megye GDP-je jócskán elmarad még az uniós átlag felétől is. Képünk illusztráció. Londoni a leggazdagabb, s bolgár a legszegényebb térség az EU-ban. Észak- Magyarország is bőven elmarad az uniós átlagtól. Tóth Balázs Négy magyarországi régió is az utolsó húsz között szerepel az Európai Unió régióit GDP szerint rangsoroló listán. Az unió sta­tisztikai hivatala, az Eurostat szerint a válság kirobbanása előtt, 2007-ben a huszonhét tag­ország 271 régiója közül Észak- Magyarország a 260. helyen állt, az uniós átlag negyven százalé­kán. Abban az évben Belső-Lon- donban, az Európai Unió legtöbb értéket termelő régiójában csak­nem 13-szor akkora volt az egy lakosra jutó évi GDP, mint a lis­ta utolsó helyezettje, Bulgária északnyugati régiója, Severo- zapaden esetében - derül ki az uniós statisztikai hivatal felmé­réséből, amely a 2007-es adatok összegzésén alapul. Az EU húsz legszegényebb | térsége között négy magyaror- | szági van: Észak-Alföld, Észak- s Magyarország, Dél-Alföld és Dél- Dunántúl. A legszegényebb ré­gió a már említett bulgáriai Severozapaden, amelyen kívül további négy bolgár, hat román, valamint öt lengyel térség is sze­repel a legelmaradottabbak kö­zött. A legnagyobb GDP-előállító régiók sorában brit/ftémet, hol­land és dán térségek, a leggyen­gébben teljesítők között pedig kelet-európaiak találhatók A vizsgált időszakban 24 ezer 900 egység volt az egy főre eső uniós átlag a vásárlóerőn mért GDP tekintetében. Ezt az adatot száznak véve Belső-London mu­tatója 334, Északnyugat-Bulgá- riáé pedig mindössze 25,4 volt. A legszegényebb magyar régiók közül az Észak-Alföld mutatója 39, Észak-Magyarországé 40, a Dél-Alföldé 42, a Dél-Dunántúlé pedig 43. A legjobban teljesítő magyar régió, Közép-Magyaror- szág mutatója 102,9, vagyis haj­szállal az uniós átlag fölött van. Magyarország összes eredmé­nye 62,6 százalék. Heves megye eredménye, akárcsak a korábbi években, jobb a régiós átlagtól, viszont messze jár az unióstól. Az euróbán kifejezett GDP-t alapul véve nem ennyire kedve­ző a helyzet, hiszen a 24 ezer 900-zal szemben itt hazánk átla­ga 10 ezer 100 egység volt fejen­ként, amelyet csak a központi ré­gió tudott felülmúlni 16 ezer 800- zal. A fejlettebb dunántúliak ki­lencezer euro fölött teljesítettek, ám a többi csupán 6300-6900 euro közötti eredményt ért el. He-1 vés megye GDP-je körülbelül hét­ezer euro lehetett. Amennyiben idősoros adato­kat veszünk alapul, Észak-Ma­gyarország teljesítménye hiába javult az utóbbi években, nem­hogy közelítene az uniós szint­hez, hanem távolodik, s egyre in­kább visszaesik a rangsorban. Az egy főre jutó GDP Magyarorcúágon GDP/fő (euró) Vásárlóerőn mért GDP/fő Eltérés az uniós átlagtél (%) Magyarország 10 100 15 60Ö 62,6 Közép-Magyarország 16 500 25 600 102,9 Közép-Dunántúl 9 300 14 500 58,2 Nyugat-Dunántúl 9 900 15 300 61,5 Dél-Dunántúl 6 900 10 600 42,7 Észak-Magyaroszág 6 400 10 000 40,1 Észak-Alföld 6 300 9 800 39,4 Dél-Alföld 6 700 10 400 41,8 FORRÁS: EUROSTAT Prága és Pozsony is az első húszban az eurostat felmérése szerint az említett Belső-London utáni második legfejlettebb régió Lu­xemburg (275), a harmadik Brüsszel (221). A negyedik he­lyen Hamburg található (192), az ötödik pedig Prága (172). Szintén az első húsz között - mégpedig a 12. helyen - talál­ható még egy középeurópai főváros, Pozsony (160). A je lentés megjegyzi, hogy egyes régiókban az egy lakosra jutó magas GDP-érték részben a nagyszámú naponta beutazó, ott dolgozó, de nem ott lakó ember munkájának köszönhe tőén keletkezik. Különösen jel­lemző ez a londoni gazdasági központra, a City-re. Hatvanhatan maradnak el az átlagtól KÉTSZÁZHETVENEGY régiót rangsorolt összeállításában az Eurostat, s ebből hatvan­hat marad el az uniós átlag háromnegyedétől, tehát a tagországok lakosainak jó része a szegényebb térségek­ben él. Az átlag alattiak kö­zött a legtöbb a lengyel (15), majd hét-hét görög és román következik. A csehekkel és a bolgárokkal karöltve hazánk is egyaránt hat régióval kép viselteti magát az alsóház­ban. Itt található még négy­négy olasz és portugál, a négyből három szlovákiai térség, két tengerentúli fran­cia terület, illetve egy-egy spanyol és brit régió. HÍRSÁV Fiatal vállalkozók mutatkozhatnak be EGER Junior Expo néven szervez kiállítást és előadá­sokat az Agria Universitas Egyesület. A rendezvényt március 26-án és 27-én az Agria Parkban tartják majd, s a 35 év alatti egri és Eger környéki vállalkozók bemu­tatkozására kínálnak lehető­séget. A kétnapos rendez­vény célja, hogy a résztve­vők megismertethessék vál­lalkozásukat a város és von­záskörzetének lakóival, le­endő üzleti partnereikkel. További információval File Sándor, a HKIK gazdaságfej­lesztési igazgatója szolgál. Keresik a nagydíjas magyar termékeket HEVES MEGYE Tizenhét téma­körben lehet pályázni az idei Magyar Termék Nagy­díjra. Május 21-ig lehet je­lentkezni a kiírásra a hazai és nemzetközi piacon ver­senyképes, kiemelkedő mi­nőségű, környezetkímélő el­járással gyártott termékkel és szolgáltatással. Az idén tizenharmadik alkalommal kiírt pályázat célja a minő­ségtudatos szemlélet elter­jesztése, amely a tudatos fo­gyasztói magatartás kiala­kulását is segíti. Egy pályá­zó több munkával is szere­pelhet, ahogyan lehetőség van közös pályamunkára is. Egy pályázatban egy termék vagy termékcsalád jelenhet meg, utóbbi legfeljebb hat élemből állhat. Lehetőség van a zsűrizett kézműipar remekeinek befogadására is. Nőttek az ipari értékesítési árak MAGYARORSZÁG Az ipar bel­földi értékesítési árai 2010. januárban az előző havihoz viszonyítva 1,8, a 2009. ja­nuárival összehasonlítva 1,6 százalékkal emelkedtek. Az exportértékesítés ellenérté­ke csökkent. A belföldi és az exportárváltozás eredője­ként az ipari termelői árak az előző havihoz képest 0,8 százalékkal nőttek, az egy évvel korábbihoz mérten 0,6-del csökkentek. Legna­gyobb arányban a vegyi anyagok árai emelkedtek, átlagban öt százalékkal drá­gultak decemberhez képest. Élnünk kellene a megújuló energiával klímaváltozás Magyarország többféle alternatív forrást is kihasználhatna Közzétette ellenőrzési irányelveit az APEH Folytatódott az Energia Klub elő­adás-sorozata: pénteken a szél­ről, a termálvízről, a biogázról, illetve a biomasszáról volt szó. Bíróné dr. Kircsi Andrea, a Ma­gyar Szélenergia Társaság titká­ra szerint a légmozgások adta lehetőségek kihasználása egyre terjed, hiszen a klímaváltozás elleni harcban nagy szerep jut­hat a szélerőműveknek, ame­lyek gyorsan és viszonylag kis befektetéssel Kiépíthetők. A szélenergia-ipar 2008-ban világ­szerte négyszázezer embernek biztosított munkát. Rendkívül gyorsan fejlődő ágazatról van szó, hiszen két éve a legtöbb be­épített új erőmű-teljesítmény a szélerőműveké volt, s most vi­Az erki szélerőmű mellett még 107 hasonló működik az országban lágszerte 157 gigawatt kapaci­tással rendelkeznek, ebből 74 gigawattnyi Európában találha­tó. Magyarországon a villany­áram alig 0,4 százaléka szárma­zott szélerőművektől 2007-ben, pedig főként a Nyugat-Dunán- túlon, illetve megyénkben vol­na létjogosultságuk ezeknek. Je­lenleg összesen 180 megawatt­nyi a szélerőmű-kapacitás, ez 410 megawattal bővíthető. A hazai megújuló energiák­ból jelenleg egy százalékkal ré­szesedik a biogáz és a bio­metán, míg domináns a szilárd biomassza, hiszen annak rész­aránya 70 százalék - számolt be Somosné Nagy Adrienn, a Pilze-Nagy Kft. ügyvezetője. A biogáz áram-, illetve hőterme­lésre is használható. Az ország­ban 8 biogáz-üzem működik, ám 130-at is elbírna, hasznosít­va a hulladékot, trágyát és szennyvíziszapot. Bagi István, a Geogold Kár­pátja Kft. ügyvezetője a termál­vízkészletek fenntartható vé­delméről beszélt. Szerinte ve­szélyes a túlzott termelés, a szénhidrogén-kutatás, az egy területre telepített sok kút. Dr. Kovács Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola tanszékvezető­je a főiskola RUBIRES projektjét ismertette, amelyben a környe­ző országokkal működnek együtt a biomassza-hasznosítás lehetőségeit vizsgálva. ■ A célszerűség, az eredményes­ség és a költségkímélés szem­pontjait már az ellenőrzésre tör­ténő kiválasztásnál érvényesíte­ni kívánja az APEH, ezt az infor­matikai eszközök és módszerek fölhasználásával tervezik elérni. Idén külön figyelemre számít­hatnak a tartósan veszteséggel működők, a sokszor tulajdonost és székhelyet váltó cégek, a be­vallást elmulasztók, az adómini- malizálók, csalók és a kiegyenlí­tett export-import forgalmat bo­nyolító társaságok. Szintén szem előtt lesznek a támogatásokat, kedvezményeket igénybe vevő vállalkozások. Tevékenységi körök szerint a vendéglátók, a rendezvényszer­vezők számíthatnak munkaerő­ellenőrzésre, s figyelemmel kí­sérik majd a szórakoztató klu­bok, szerencsejáték-szervezők tevékenységét is. Az APEH foko­zottabban ügyel a papír- és nyomdaiparban érdekelt cégek­re, az őrző-védőkre, a termékbe­mutatókra, továbbá a hitelköz­vetítőkre. A kereskedelemben a zöldség-gyümölccsel foglalko­zók, a vas-, festék- és üvegárukat forgalmazók, a vegyes ügynökök lesznek a célkeresztben. Bevallásuk utólagos ellenőrzé­sére nagyobb esélyük van az in­duló, a megszűnő, az átalakuló vállalkozásoknak, a legnagyobb adózóknak. Folytatódnak a va- gyonosodási vizsgálatok is. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom