Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-12 / 60. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 12., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP A romlás még nem szembeötlő örökségvédelem A tulajdonosok fondorlattal próbálnak támogatást találni Az év legnagyobb műemléki helyreállítása az idén Heves megyében az egri Líceum lesz. De sor kerül a siroki és a kisnánai várra is. Egy ideig elodázhatjuk a néhány éve álló, már fel­újításra váró épületek ta­tarozását: De hogyan hat a műemlékekre a gazda­sági válság? Négyessy Zita- A csaknem tíz éve működő tá­mogatási rendszer már nem lé­tezik - válaszolta Dörgő Erzsé­bet, a Kulturális Örökségvédel­mi Hivatal Heves megyei fel­ügyelője, amikor azt kérdeztük, milyen lehetőségek kínálkoznak a műemlék épületek megóvásá­ra. - A hivatalunknak már nincs ilyen típusú, a helyreállításokat támogató kerete, egy része ál­lamigazgatási feladatot lát el hét régióban. Mindnyájan lobbi­zunk a műemlékekért, és el­mondjuk, mire lenne a védel­mükben szükség. ■ A jelenlegi állapot hosz- szabb távon nem tart­ható fenn súlyosabb kö­vetkezmények nélkül. A felügyelő kitért rá, hogy He­ves megyében sok az egyházi tu­lajdonú emlék. Ezekre az épüle­tekre másként hat a válság. Mint ahogyan a magántulajdonú mű­emlékekre is. Mert a tulajdono­sok felkutatják a pályázati lehe­tőségeket, amiből szerencsére az unióban nincs hiány. Nagyon sok előkészítő munka folyt a hi­vatalban is. Voltak, akik a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisz­térium által kiírt, a falusi telepü­lésközpont megújításáráirányu- ló pályázaton nyertek. Ha ezek a lehetőségek nem lennének, a Siroki vámapok, lovagi tornával A FELÚJÍTÁS ALATT álló SÍrokí erődítményben idén június 19-2ík'm rendezik mega nép­szerű vámapokat lovagi torná­val, hagyományőrzők bemutat­kozásával. A vár bejáratánál helybeli asszonyok macokot, vagyis tócsáit sütnek és mátrai borokat kínálnak. A parkoló­ban kézművesek és vásárosok kínálják portékáikat. A ren­dezvényt tárogatófesztivál szí­nesíti és tűzijáték zárja. műemlékvédelem területén is érzékelhető lenne a válság. A helyreállítások zöme az uni­ós pályázatok támogatásával jö­het létre, hangsúlyozta Dörgő Er­zsébet. Megemlítette azt is, hogy a megye legnagyobb kivitelezé­si munkája az idén az egri Líce­um helyreállítása lesz, továbbá a siroki és. a kisnánai vár turiszti­kai hasznosítása, rendbetétele. Káldi Gyulától, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal főosz­tályvezetőjétől megtudtuk: a köz­vetlen finanszírozási lehetősé­gük országos szinten alig több mint 20 millió forintos keret, amelyből kizárólag vis maior helyzetben kaphatnak pénzt a hirtelen bajbajutott, azonnali be­avatkozást igénylő műemlékek. Néhány speciális műemlék fenntartásáról - ilyenek az álla­mi tulajdonú kastélyok - külön kerettel, külön állami szervezet, a Műemlékek Nemzeti Gond­noksága gondoskodik. Az egyházak, az önkormány­zatok és a magántulajdonosok számára manapság a legfőbb forrás a Nemzeti Kulturális Alap által nyújtott támogatás, amely éves szinten mintegy 300 millió forint. Sok múlik azon, hogy ki és hogyan pályázik. A főosztályvezető szerint egy­előre nem pusztulnak jobban a műemlékek azáltal, hogy a szak­tárcának és a hivatalnak elenyé­szően kevés a pénze. Az ezred­fordulón ugyanis volt egy jelen­tősebb támogatási keret, amiből jó néhány Árpád-kori emlékét si­került rendbe hozni, így napja­inkban még nem szembeötlő az általános romlás. A jelenlegi alulfinanszírozott állapot azon­ban hosszabb távon nem tartha­tó fenn súlyosabb következmé­nyek nélkül. A Nemzeti Kulturális Alap is zömmel a közösségi tulajdonú - önkormányzati és egyházi - mű­emlékeket karolja fel. A magán- tulajdonosok támogatása sem kizárt, ám a tapasztalat szerint ez a kör másutt is megleli a pá­lyázati lehetőségeket. A kasté­lyok, kúriák és egy-egy lakóépü­let gazdái különböző regionális és EU-s forrásokat keresnek és találnak. Néhányan nyugati kap­csolataikat is felhasználják. Ami gond, hogy nem mindig a leg­megfelelőbb tulajdonoshoz ke­rül az épület. Képzettséget kíván a műemlékvédelem kérdésünkre, hogy az Út a munkához programban az árkok nonstop kaszálása he­lyett nem volna-e hasznosabb a munkanélkülieket a mű­emlékvédelemben hasznosí­tani, ezt válaszolta Káldi Gyula: - A kellő képesítés nélküli foglalkoztatás nehéz. Az örökségvédelem a visszá­jára is elsülhet, ha olyanok dolgoznának egy-egy helyre- állításban, akiknek nincs képzettségük, szakismeretük. Arra persze már mi is tet­tünk kísérletet, hogy most, a létszámstop idején megsze­rezzünk egy-két kvalifikált szakembert a fent említett program segítségével. V GVORSSZAVAZAS ■ Ön szerint az államnak többet kell- e fordítani a műemlékvédelemre? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu «/ A szavazás eredményét a szombati számunkban közöljük. fyjmiuui Abasár ELISMERÉS Az Önkor­mányzati és Területfejlesztési Mi­nisztériumban csütörtökön mi­niszteri elismerést vett át a köz- szolgálatért végzett munkájáért dr. Lénártné Benei Anikó polgár- mester. A kitüntetett március 15- e alkalmából részesült a díjban. Boldog NÉPSZÍNMŰ Az Ujváry Ferenc Művelődési Házban már­cius 14-én 18 órakor mutatják be a „Búzás Mihály élete és ha­lála” című népszínművet, amely- lyet két helyi honvédre, a címsze­replőre és Bugyi Lászlóra emlé­keznek. A darabot Szántó Lóránt írta, Zsírosné Őszi Katalin és Zsí­ros Péter rendezte. Eger EMLÉKEZÉS Március 20- án 15 órai kezdettel Egerben, a Bartakovics Béla Közösségi Ház­ban „Magas a kaszárnya” címmel a Dobó István Laktanyára emlé­keznek katonadalokkal és nóták­kal. Közreműködnek a Hevesi Jó­zsef Magyarnóta Klub tagjai. Ven­dégművészek: Saárossy Kinga és Blaskó Balázs színművészek. Kí­sér Berki Péter cigányzenekara és Gonda László zongorán. Eger LOKÁLPATRIÓTÁK A Kálvin Ház Alapítvány és az Egri Lokál- patrióta Egylet március 14-én 18 órától tartja a nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvényét. A Kál­vin Házban köszöntőt mond Habis László polgármester. Az est házigazdája dr. Cs. Varga Ist­ván irodalomtörténész. Egerszalók ünnepség az 1848-as szabadságharc tisztele­tére 15-én 16 órától a Faluház­ban rendezik meg az ünnepséget. A szomszéd faluból érkező egerszóláti Rizling színjátszó cso­port irodalmi összeállítással lép a színpadra. Ezt megelőzően 15 órától a gyerekeket kézműves-fog­lalkozásra várják: papírt meríthet­nek, kinyomtathatják a 12 pontot, és kokárdát is készíthetnek. A rendezvényt népi táncház zárja. Gyöngyös koncert Március 13-án 17 órakor folytatódik a Hangraforgó elnevezésű koncert­sorozat a Mátra Honvéd Kaszinó Hiszti Klubjában, ahol fellép a Zyon és az Idoru zenekar. Gyöngyös kiállítás Március 16-án 18 órakor nyitják meg a Mátra Művelődési Központban Albert Péter Belső bolygó című fotókiállítását. A képek a gyön­gyösi Autista Segítő Központ életébe engedik bepillantani az érdeklődőket. Akciósán csodálható szépségek, megyénkben a műemlékek Nemzeti Gond­noksága április 17-18-án rendezi meg a műemléki vi­lágnaphoz kapcsolódó turisz­tikai rendezvényt Rejtett kin­cseink címmel. Ekkor 110 fo­rintos jelképes belépődíjjal sok helyütt díjmentesen te­kinthetők meg az akcióhoz csatlakozó műemlékek, templomok, várak, kasté­lyok. Az idén az Árpád-ko­ri templomokra, mint pél­dául a tarnaszentmáriai (képünkön) és az évszázados bo­rospincékre szeretnék rá­irányítani a fi­gyelmet. A hó és a köd miatt télies útviszonyokra számítsunk Születésnap, kétszeres kitüntetéssel ünnepség Zaránk Községért díj a legidősebb polgármesternek A meteorológusok előrejelzése szerint, ha nem is a tegnapihoz hasonló intenzitással, de az elkö­vetkezendő napokban is megma­rad a havazás. Kékestetőn már több mint 40 centiméter vastag a hótakaró, hiszen csütörtökön hajnal óta megállás nélkül hava­zott az ország legmagasabb pont­ján. A Mátrában tehát kiválóan alkalmas a hóvastagság a téli sportok űzéséhez. Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa szerint semmi különös nincs abban, hogy március idusához közel még mindig havazik. Mint el­mondta: a műholdképek azt mu­tatják, a hét yégén is számítani kell csapadékra, aminek a jelle­gét a hőmérséklet határozza majd meg. Ahol hidegebbet mér­nek, ott havazásra, hózáporra, a védettebb területeken, ahol ma­gasabb lesz a hőmérséklet, zá- poresőre kell számítani. Tegnap a télies útviszonyok miatt sok, főként árokba csú­szással járó baleset történt. Ezek többsége azért következett be, mert a sofőrök nem az útviszo­nyoknak megfelelően választot­ták meg a sebességet. Számítani kell arra, hogy a főutak tovább­ra is nedvesek, a mellékutak pe­dig hókásásak lehetnek. A látá­si viszonyok több helyen a köd és a pára miatt romlanak, nehezít­ve ezzel az autósok biztonságos közlekedését. ■ Másodjára kapta meg szülőfa­luja legmagasabb kitüntetését, a Zaránk Községért díjat Csin­talan István polgármester, aki most ünnepli 70. születésnap­ját, és a dél-hevesi térség leg­idősebb polgármestere is. A képviselők teljes titokban szervezték meg azt a testületi ülést, amelyen köszöntötték és elismerték Csintalan Istvánt, aki tizenhét esztendeje, 1993 óta irányítja a település min­dennapjait polgármesterként. Született zaránki emberként egész életében a faluért dolgo­zott. Amikor 17 évvel ezelőtt a falu élére választották, legfon­tosabb feladatának a közösség megtartását, komfortjának fo­Csintalan Istvánt Löveí Zsuzsanna képviselő köszönti kozását tartotta. Irányítása alatt visszavásárolták a régi általá­nos iskola épületét, ahol 2002- ben megnyílt a szociális otthon. Ekkor kapta meg először a Zaránkért kitüntetést. Részt vett az orvosi ügyelet megszer­vezésében, de nevéhez fűződ­nek a meghitt hangulatú falu­karácsonyok, nyugdíjas-össze­jövetelek is. Figyelemmel kísé­ri az általános iskolások életét, támogatja a civilszervezeteket, és a községért minden esetben makacs elszántsággal harcol. Ezen érdemei alapján döntött úgy a testület, hogy másodjára is elismeri a legrangosabb kitün­tető címmel polgármesterük munkáját. ■ ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom