Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-04 / 29. szám
2010. FEBRUÁR 4., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP A vadak jobban bírják a fagyot téli szezon az erdőben A kevesebb külföldit pótolja a több magyarországi bérvadász EGYPERCES INTERJÚ A múzeumban létezik csak az egri öntöde # A vadállomány jól telel, s nem csak lövik, hanem etetik is őket. A válság ellenére továbbra is sokan vadásznak Hevesben. Kovács János Úgy tűnik, a gazdasági válság és a kemény tél sem fenyegeti a helyi vadgazdálkodókat. A külföldi vendégek száma némileg megcsappant ugyan, de a vadásztársaságok mégis jó idényt zárhatnak, mivel a hazai érdeklődők pótolják a külhoniakat. Tavaly még attól féltek, hogy 2008/2009-ben jóval kevesebb vadat lehet majd eladni. Ezt látszott igazolni, hogy a gazdasági krízis kitörése után a külföldi vendégek egy része visszamondta az itteni vadászatot. Ám mára kiderült, a pesszimista várakozásoknál kedvezőbben alakul a helyzet. Tény, hogy a tá- gabb térség apróvadban és nagyvadban is képes megfelelő terítéket biztosítani. Elsősorban a német, osztrák érdeklődők száma csökkent. Az apróvadra érkező olaszok például teljesen eltűntek, ennek hátterében részben a környező országok konkurenciája és olcsóbb árai állhatnak - erősíti meg Farkas László Márton,a Heves Megyei Vadászkamara elnöke is, aki szerint a válságban is azon visszatérő stabil külföldi vendégkörre lehet számítani, akik korábban elégedettek voltak a szolgáltatásokkal. Emellett egyre több spanyol érkezik, s az angolok érdeklődése is megnőtt, hiszen náluk egyre több korlát nehezíti az ágazat helyzetét. S A tapasztalatok azt mutatják, hogy az etetéssel a vadkár mértéke csökkenthető. A nagyobb társaságok évi több millió forintot költhetnek minderre. A német ajkúak részbeni elmaradását ugyanakkor pótolja a növekvő hazai bérvadász- kedv, s a korábbiak helyett érkező egyre több dán, holland és ír új vendégvadász - hangsúlyozza Nagy Károly fővadász. Az 57 ezer hektáron gazdálkodó Egererdő Zrt. szakembere szerint az állomány minősége kedvező. Ezt bizonyítja, hogy ha a február 28-án záruló 2009/2010-es vadászati idényben eddig nem is kaptak puska■ A vadállomány ezúttal jó kondi' cióban vágott neki a télnek. végre kapitális példányokat, így is több érmes muflonkos-, gímszarvas- és vadkan-trófea akadt. Az utóbbiból aranyérmes is. A vadállomány ezúttal jó kondícióban vágott neki a télnek, s a kemény fagyok ellenére semmilyen elhullást nem tapasztaltak. Igaz, ilyenkor is több száz vadetető feltöltésével gondoskodnak a vadakról, ami több tízmilliós kiadást jelent a cég számára. A mostani szezonban a 200 tonna szálastaA halálos lőirányok: az éjszakai vadászat és a hajtás kockázatai a vadászat valóban veszélyes üzem, ám megyénkben évek óta nem történt tragikus baleset, ez részben a szerencsén is múlott. A biztonság érdekében csak olyan helyen lehet lőni, ahol tisztán belátható a terep. Fontos a kötelező lőirány kijelölése és az úgynevezett golyófogó oldal, ahol nem pattan meg a becsapódó lövedék. Az is elemi követelmény, hogy a vadász ne lőjön a terep gerincére, mert mögötte bármikor felbukkanhat valaki. A legveszélyesebb az éjszakai vadászat és a hajtás. A terepen a vadászat vezetője mindenkinek kijelöli a helyét, s végzetes lehet egy meglőtt vaddisznó után menni, mert a rossz látási viszonyok között, a sötétben botorkáló ember belekerülhet társa lővonalába. karmány (lucerna) és a 300 tonna szemestakarmány (főként kukorica) mellett lédús eleség, cukorrépa és táp is szerepel az étlapon. Az állami cég közel 30 éve fogadja a vendégeket, a területen az összes hazai nagyvad megtalálható: gímszarvas, őz, vaddisznó, muflon, és kisebb számban a dámszarvas is. Egyébként 2001-től két vaddisznós és muf- lonos vadaskertet is fenntartanak: Verpeléten 1200, Szilvásváradon pedig 300 hektáron, emellett Mátrafüreden is kialakítás alatt van hasonló, közel 370 hektáron.- Nincs most nagy hó, ami igazán zavarhatná a táplálkozásában a vadat, a kemény fagyokra pedig az ember reagál rosszul, nem az állat. Nem tapasztaltunk elhullást, s pótetetésre sincs szükség - fogalmaz Farkas László Márton, aki a Cseralja Vadász- társaság elnökeként a takarmányozás szerepét sem becsüli alá. Az etetéssel egyúttal a vadkár mértéke is csökkenthető. A Cseralja Vadásztársaságnak 1997 óta van saját vadászterülete a három szomszédos községben, Feld- ebrőn, Afdebrőn és Tófalun. A Eredményes vadászhölgyek évente százan jelentkeznek Hevesben vadászvizsgára, s 80 százalékuk sikeresen veszi is az akadályt. A megyénkben tevékenykedő 126 hivatásos vadász mellett összesen mintegy 2700 vadászjegyet váltott sportvadásszal lehet számolni. Nő a hölgypuskások kicsiny (83 fő), de annál lelkesebb csapata is. Saját szervezetük, a Heves Megyei Diana Vadászhölgy Klub eredményei is ezt bizonyítják. Az okok között találni családi indíttatást, mikor az apa, a férj miatt kap kedvet ehhez az időtöltéshez az érintett, mások a társaság vagy a természet szeretete miatt, vagy vagányságból választják a vadászatot. társaság évente több százezer forintot költ etetésre, földművelésre. Ez az összeg nagyobb társaságoknál évi több millió forintra is rúghat. Az egri vasöntöde végleges megszűnése után az Egri Városszépítő Egyesület igyekezett kimenteni onnan olyan tárgyakat, amelyek ipartörténeti emlékként a Heves Megyei Múzeumi Szervezethez kerültek. Az ajándékozási szerződést tegnap írta alá dr. Veres Gábor igazgató és az egyesület elnöke, Sós István, aki a gyár igazgatója volt 1990-ig.- Hogyan fogadta a hírt: egyszer és mindenkorra vége az öntödének?- Nagyon rossz érzést keltett bennem, férfi létemre könny szökött a szemembe. Úgy is megviselt, mint kohómérnököt, mert tudtam, mindez azt jelenti, megsemmisült az ipar egyik fellegvára. És úgy is megszenvedtem, mint egri, mert szegényebb lett a város, további emberek maradtak munka nélkül.- Mit sikerült megmenteni?- Brigádnaplókat, fotókat, öntvénymintákat, formákat. Úgy vélem, az utókor számára is érdekes látnivalókat- A városban látható kandeláberek, padok és az ágyúcsövek mintái is bekerültek a múzeumba. Igény esetén, azok segítségével a gyártás is megindulhat. De hol?- Az öntöde eredeti helyén biztosan nem. A felszámoló a földterületet is eladja. Ott már soha nem lesz gyár. Abban reménykedem, hogy maga a szakma azért megmarad. Valaki csak lát benne fantáziát, hogy egy kisebb öntödét létesítsen. Hiszek abban: öntvényekre, öntöttvas tárgyakra ma is szükség van. ■ N. Z. Sós István: lett a város A hóval is meg kellett küzdeniük a tűzoltóknak Etelt osztanak a túlélőknek a knsnások haiti A helyszínen egri önkéntes is segíti a földrengés áldozatait Lángra kapott egy üdülőház szerdára virradó éjjel Mátra- szentistvánon. A 90 négyzetméteres épületben ketten tartózkodtak, ők szerencsére időben ki tudtak menekülni, így nem sérültek meg. A teljes egészében lángoló házból éjjel fél tizenegy körül érkezett a bejelentés, melynek nyomán Gyöngyösről két fecskendő és egy vízszállító jármű indult útnak a helyszínre, és Salgótarjánból is érkezett még további tűzoltó jármű. Mint azt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletesétől megtudtuk, a lángokkal való küzdelmet megnehezítette a téli időjárás. A lefagyott, csúszós utak miatt megnőtt a vonulási idő, ugyanakkor magát az égő épületet is csak háromszáz méterre lehetett megközelíteni a tűzoltó járművekkel. Emiatt hosszabb alapvezetéket kellett kiépíteniük a lánglovagoknak, s nagyobb távolságból kellett az oltáshoz szükséges vizet is biztosítani. A lehullott hó belepte a tűzcsapokat, így ezek megtalálása is több időt vett igénybe. A lángokat végül éjjel fél egyre sikerült megfékezniük a tűzoltóknak, ám az azt követő utómunkálatok még további három órát igénybe vettek. A károkat az első adatok alapján 6,5 millió forintra becsülik. ■ Rendkívüli élelmiszersegéllyel támogatják a Krisna-hívők a haiti földrengés túlélőit. Az önkénteseik alkotta nemzetközi csapatban három magyar (Karádi Csaba, Borka Péter és Schriffrich Orsolya) is segíti az áldozatokat. A Krisna-hívők a Haitivel szomszédos Dominikán kezdték meg a munkát: a földrengés túlélőit ápoló egyik kórházban már több mint egy hete napi 150 adag, saját maguk készítette meleg ételt osztanak szét. A sérültek között rengeteg az amputált, s bár a kezdeti állapotok már javultak, a kórházakban még mindig nagy a zsúfoltság. Komoly anyagi nehézséget okoz a betegek ellátása is, így a helyAz egri Karádi Csaba (balra) a magyar mentőcsapatot is segítette. Képünkön az egészségügyi felszerelés kipakolása zajlik. beliek különösen örültek a Krisna-hívők támogatásának. A Haitin uralkodó kaotikus állapotok miatt az ottani lakosságnak még nem tudtak segíteni az önkéntesek. Az elmúlt napokban a magyar egészségügyi mentőcsapatot elkísérő egri Karádi Csaba felmérte a haiti viszonyokat. Azt, hogy hol lenne a legnagyobb szükség az élelmiszerre, s hol lehet biztonságosan kivitelezni a szállítást, s az ételosztást. Maga az akció várhatóan a napokban kezdődik meg, s a tervek szerint akár napi több ezer adag meleg étellel vagy hideg élelmiszercsomaggal segítenék a rászorulókat. ■
