Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-27 / 49. szám

\ 2010. FEBRUÁR 27., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Visszavárják Tenkre a Madonnát szoborlopás A település lakói pár nem érzik többé biztonságban magukat Több pénzt szeretnének az építészek Hűlt helye volt szerdára virradóra a Tenk parkját már tíz éve díszítő' Madon­na-szobornak. A három­száz kilós bronz emlék­művel együtt a biztonság- érzet is eltűnt a faluból. Szilvás Krisztina A faluközpontban helyet kapó, vízhordó női alakot ábrázoló alko­tás belopta magát a tenkiek szívé­be, ráadásul további tervek is vol­tak vele. A mellette lévő vízlelő­hellyel szökőkutat szerettek vol­na készíteni belőle. A faluba érve a polgármester asszony fogad bennünket. Megvi­selték a történtek, és attól tart, hogy az emberek biztonságérzet­ét is megingatta az esemény. Ed­dig ugyanis Tenk azon ritka tele­pülések közé tartozott, ahol kife­jezetten jó volt a közbiztonság, nem volt bűnözés. Talán ennek is tudható be, hogy polgárőrség már alig-alig működik a faluban.- Amikor 2000-ben felállítot­tuk ezt a szobrot, 3 millió 850 ezer forintba került. Akkor ná­lunk ezért az összegért egy jó mi­nőségű házat lehetett venni. Ma 8-9 millió forintot ér, hiszen egy márvány alapzaton elhelyezett bronz emlékműről van szó. A A község jegyzője, dr. Böhm Béla (balra) és karbantartója, Kovács Rafael az összetört uniós tábla darabjait szedegetik zsákba Nem is tudom, hogyan tudjuk majd pótolni a hiányát, hiszen az márványalapot azonban itt hagy- . erkölcsi értéke még az anyaginál ták a tolvajok - meséli Török Margit, a helység irányítója. - Tenk 1947-ben lett önálló, tehát viszonylag fiatal, ezért igyekez­tünk olyan hagyományokat beve­zetni," amelyek a faluközösség összetartozását is erősítik. Ez a szobor is ilyen volt. Szokássá vált, hogy a házasuló párok a park szomszédságában lévő templom­ból kijövet egy virágcsokorral „meglátogatták” a Madonnát. is nagyobb volt. Kisétálunk a parkba, hogy megnézzük a szobor hűlt helyét. Az alapzaton látszanak a kettétört csavarok. Nem sokkal odébb feltű­nő mélyedés van a főidben. Ide eshe­tett a 300 kilós bronzszobor, amikor lefeszítet­ték az alapról. A A korsós nő mintha őrizte volna a falut A község lakói azt mondják, amíg állt a szobor, természetes­nek tartották, hogy van. Most vették csak észre, mennyire hozzájuk nőtt, amióta nincs itt. Szép volt, és mára település jelképévé vált Kicsit mintha őrizte volna a községet, és most ez a biztonságérzet megszűnt - A fiatal házaspárok csokrot helyeztek el mellette, ünnepek­kor az óvodások, iskolások ide jöttek ki a kis zászlóikkal - be­széli el PERNEKINÉ BORGYE ANDREA (képünkön). - Ha a faluközpontból ellophattak egy ek­kora szobrot, ak­ikor ennyi erővel bármikor bármit elvihetnek. Hogy legyen bizton­ságban az ember, pláne kisgyerekekkel, ha ilyesmi megtörténhet? park szélén, a sövény egy részén ki vannak törve az ágak, le van ta­posva a növényzet.- Itt vonszolhatták ki egy kis­kocsin a szobrot a park széléig. Amikor a rendőrök ideértek, még jól látszódtak ennek amyomai. Valószínűleg egy kisteherautóval szállították el. Többen-is láttak a faluban egy idegen, fehér fur­gont akkor éjjel, de senki sem gondolt volna ilyesmire - közli a polgármester. Elmondja, hogy a parkban lévő fémszemetest is kiemelték a főidből, de talán, mert egy hatalmas betontömb van az alján, mégsem vitték el. Beszélgetni kezdünk az arra já­ró emberekkel. A biciklivel köz­lekedő idős néni, a bevásárolni tartó asszony, a kisgyermekes anyukák egymástól függetle­nül ugyanazt mondják: el­keseríti őket, ami történt, felháborítónak tartják és félni kezdtek. Csatlakozik hozzánk a falu jegyzője, dr. Bőhm Béla és Kovács Rafael karbantartó is. A település mellett, a határban lévő A helyiek szerint idegen a tettes sárándi Viktor és Oszlánczi András lovas kocsival állnak meg mellettünk. - Száz szá­zalék, hogy nem falubeliek tették, NálwKeddig nem volt bűnözés. Erősebb polgárőr­ség kellene - mondják, majd egyikük előre mutatva hozzá­teszi: - Nekem itt van a tel­kem. Már megfordult a fejem­ben, hogy éjszakánként átme­gyek, hogy megnézzem, min­den rendben van-e. szennyvíztelepre invitálnak min­ket. Onnan ugyanis pár nappal a szoborlopás előtt egy egész vas­kaput vittek el, egy fém útjelző táblával együtt. A kihelyezett uni­ós táblát pedig darabjaira törték.- Valószínűleg azt hitték, az is fémből van, de amikor kiderült, hogy műanyag, itt hagyták össze­törve - fejtegeti a jegyző. A falu­siak összefüggést sejtenek a két lopási eset között. A helyszínre kiérve meglepődünk: a tiltó tábla ellenére egy idegen autót talá­lunk az egyébként elhagyatott szennyvíztároló mellett parkolni. Sofőrje a mellett a kerítés mellett járkál, amelyet az ellopott helyett frissen csináltatott az önkor­mányzat Az illető arról.begyéi, hogy csak megállt egy kicsit A jegyző kérdezgeti, hogy miért állt meg, miért itt, és ha már megállt a határban, miért hajtott be egé­szen a telepig, ahelyett, hogy az út közelében maradt volna. A fér­fi ezekre nem tud magyarázatot adni. Hamar el is megy, a jegyző pedig a rendszámot és a férfi ál­tal megadott nevet és lakóhelyet feljegyezve a rendőrséget hívja, hogy tájékoztassa őket arról, amit tapasztalt. Hiába, mostanában mindenki gyanús, aki ismeretlen itt és furcsán viselkedik. iwiii II Mit tenne ön a közbiztonság javítása érdekében? Szavazzon hírportálunkon / vasárnap 15 óráig: ■ ­HE0L.hu §/ A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Kétnapos értekezletet tarta­nak az Észak-magyarországi Régió építészkamarái Eger­ben. Az eseményen a gazda­sági nehézségek is napirend­re kerülnek.- Néhány éve rendeztük meg először az Észak-magyaror­szági Építész Kamarák Régiós Találkozóját, hogy a térség szakemberei megbeszéljék ügyes-bajos dolgaikat, ame­lyek előrevihetik az építészet és az építészek ügyét - mond­ta el lapunknak Báthory Csa­ba, a Heves Megyei Építész Kamara elnöke.- Mi a kiemelt téma?- Az országos kamara finan­szírozási lehetőségeiről sze­retnénk beszélni, gazdasági kényszerből ugyanis több pénzre van szükség. Sokan - felméréseink szerint a terüle­teken majdnem azonos arány­ban - kérik tagságuk szüne­teltetését és tagdíjfizetési kö­telezettségük alóli felmenté­süket azok, akik eddig aktív tagként tudtak dolgozni.- Mi lehet a megoldás, hon­nan tudnak forrást szerezni?- Állami pénzt nem kapunk. Forrást nem tudunk szerez­ni, csak magunktól, ezt kell megvitatnunk. Mi ugyanis csak a saját tagjaink által be­fizetett tagdíjból működünk. A pénzügyi, gazdasági kérdések mellett mik hang­zanak még el a fórumon?- Időről időre visszatérő té­ma a sokszor változó jogsza­bályok értelmezése. Ennek kapcsán mondjuk el vélemé­nyünket, hogy mi az, ami ja­vítást igényel. ■ R A. Báthory Csa­ba: - Forrást nem tudunk szerezni, csak magunktól EGYPERCES INTERJÚ Elismerés az egri börtönnek értékelés Az egri kezdeményezés másutt is jó példa A kő az úton nem maradhat verpelét Százmillióba kerülne az új vasúti rakodó Az egri börtönben fogva tartott nők közül huszonhármán pénteken a Petőfi teret szépítették szorgosan. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon A börtönökben fogva tartott ra­bok nevelésének kérdéseiről rendeztek nemzetközi konferen­ciát a napokban hazánkban. A fővárosi rendezvényen - ahol valamennyi uniós tagállam képviseltette magát - ismertet­ték a Heves Megyei Büntetés­végrehajtási Intézet „Börtön a városért” nevet viselő program­ját is. Az egri kezdeményezés nagy sikert aratott a résztvevők körében, főként azért, mert a program során az intézet és a he­lyi közösség jól tud együtt dol­gozni. A projekt különösen a cseh és az olasz delegáció tetszé­sét nyerte el, akik saját orszá­gukban is megvalósításra érde­mesnek ítélték azt. ■ A Tarnamenti Kistérségi Terü­letfejlesztési Társulás települé­seinek polgárai tavaly többször is félpályás útlezárással de­monstráltak a községeket érintő közúti kőszállítás miatt. A 24-es főút sirok-kőkút- pusztai elágazójától a Tárná mentén a 3-as főútig, Kápolnáig, majd az M3-as sztráda káli fel- hajtójáig tartott az éjjel-nappali forgalomlassító blokád. A nagy nyilvánosságot kapott probléma lényege, hogy a falva­kat átszelő, jóval kisebb forga­lomra tervezett, szűk úton két recski és egy kisnánai bányából óriási teherautók viszik a követ az autópályához, illetve a káli vasúti rakodóhoz. A monstru­mokkal a helységek lakóit és az út menti épületek állagát is ve­szélyeztetik. Pedig ott a vasúti pálya, Recsk és Kál-Kápolna kö­zött csak a személyszállítás szü­netel, lehetne szállítani a követ tehervagonokban. Az igencsak elhú­zódó ügyben a napok­ban újabb egyeztetést tartottak Budapesten Csépi Lajos közleke­dési szakállamtitkár, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő és Tófalu pol­gármesterei, Sós Tamás hon­atya, megyei közgyűlési elnök és a Tarnóca Bánya Kft. képvise­lői részvételével. Farkas Sándor verpeléti polgármester tájékoz­tatása szerint elhangzott: a MÁV, illetve az említett bánya- társaság is mintegy 10-10, azaz összesen 20 millió forintot bizto­sítana a meglévő verpeléti régi rakodó újbóli beüzemeléséhez, ez ellen azonban a közeli Rákó­czi és Vasút út lakói már korábban is til­takoztak, hiszen azon a részen a ka­mionoknak négy la­kóház és két borfel­dolgozó között kellene átjárni­uk a sínekhez. Verpelét jobban szeretne egy új, korszerű rako­dót a lakott területen kívül, ám ez ötször annyiba kerül. Min­denesetre a polgármester ismét beszél a fenti két utcában élők­kel a megoldásról. ■ ■ Lehetne szál­lítani a követ tehervago­nokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom