Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-24 / 46. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 24., SZERDA A nagyvisnyói fecskeházfia csak dolgozók költözhetnek Kevesen szeretnek elgondolkodni interjú Vajda Mihály: A tudománynak ma semmiféle filozófiára nincsen szüksége Vadonatúj lakások várnak a fia­talokra Nagyvisnyón. Csőgér Bá­lint polgármester elmondta, hogy az önkormányzat pályáza­ti felhívására március 16-ig le­het jelentkezni. Nem elvárás, hogy a pályázók falubeliek le­gyenek, szívesen fogadják azo­kat is, akik elhagyják a várost a nyugodt lakókörnyezetért. Felté­tel, hogy a jelentkezők ne legye­nek idősebbek 40 évesnél, és munkahellyel rendelkezzenek. A pályázat szerencsés nyerte­seire hat lakás vár. Mindegyik 59 négyzetméteres, összkomfor­tos. A bérleti díj havonta 7200 forint - ez magában foglalja az épület biztosítását -, plusz a re­zsi. Miután öt évig, rendkívüli esetben további egy esztendeig lakhatnak a házban, vállalniuk kell a fiataloknak a havi 20 ezer forint előtakarékosságot. ■ A jelentkezők ne legyenek idősebbek 40 évesnél. A „fecskelakásokra” eddig hat pályázat érkezett. A borítékokat csak a határidő leteltével nyitja ki a bírálóbizottság. Csőgér Bá­lint kérdésünkre elmondta: ha a jelentkezők valamelyike nem fe­lel meg a szempontoknak, akkor sem költözhet be, ha üresen ma­rad lakás. Ekkor újabb pályáza­tot írnak ki. ■ N. Z. Magbörzével készülnek az idei tavaszra Bátorban a Kaláka-kör tagjai feb­ruár 28-án, vasárnap 16 órakor találkozhatnak a faluházban, ahol megrendezik az idei első magbörzét. A szervezők azt ké­rik, ki-ki vigye magával azokat a vetőmagokat (gumókat, hagy­mákat), amiket maga termesz­tett, tud mesélni a növény igé­nyeiről és van fölösleges szapo­rítóanyaga. A börzén ingyenesen cserebe­rélhetnek a gazdák, bemutathat­ják a saját növényüket, és min­denki vihet mintamennyisége­ket kipróbálásra abból, amire szüksége van. Főleg olyan zöld­ségeket, fűszereket, gyógynövé­nyeket várnak, amelyek kedve­lik a helyi talajt, klímát. ■ Vajda Mihály filozófust, az Eszterházy Károly Fő­iskola emirátus profesz- szorát Mi hív gondolkod­ni? címmel nyilvános be­szélgetésre hívták. Az akadémikust ezen az es­ten kérdeztük. Sike Sándor- A filozófia mond-e valamit ma az embereknek?- Mit tudom én, hogy melyik embernek, és hogy melyik filo­zófia! Nem könnyű erre a kér­désre válaszolni. Egész egysze­rűen fogalmam sincs. Az embe­rek többségét nem érdekli az ilyesmi. A kulturális értelmiség egy részét igen, és azoknak mond is valamit.- Más volt a tudomány, amikor egyszerűbb volt a világ? Merre tart az ember a lassan hétmilli­árdos népességével?- Volt olyan, hogy egyszerűbb? Most azt hisszük, hogy igen, de nem biztos, hogy volt ilyen. Na­gyon nehéz kérdéseket tesz fel, amelyeket a jósképzőt végzettek­nek kellene feltenni. Van ma olyan filozófia is - engem nem érdekel, de van -, amelyik szak- tudománnyá akarja tenni magát. Alapjában véve nem tudom, hogy miféle szaktudománnyá és főleg azt nem tudom, hogy kinek. Egy­más között megbeszélik... Mert a tudomány többi ágát ma már nem nagyon érdekli az, hogy őt a filozófia megalapozza. Úgy érzi ugyanis, hogy a gyakorlati sikerei- és ezeket ne is tagadjuk, hogy ilyenek vannak, nagyon komoly sikerei vannak a tudományoknak- őt igazolják, és nincs szüksége külön igazoló instanciára. Tehát semmiféle filozófiára nincsen szüksége.- De van-e szüksége filozófiára az átlagembernek?- Az átlagembernek se na­gyon, mert nem szeretne elgon­dolkodni, hogy most miért van, miért rohan, hova rohan, és hogy mi lesz a vége. Tudni tudja, de nem szeretne belegondolni, ezért sokan elmennek a tradicionális vallások irányába. Nem mintha igazán hinnének, de az legalább megmond nekik bizonyos dolgo­kat: hogy miért vagyunk a Föl­dön, meg hogy mi a jó és mi a Vajda Mihály az egri főiskola professzoraként jött „haza” a beszélgetős estre. A hallgatóság nagy szeretettel és érdeklődéssel fogadta. rossz. A filozófia, amely gondol­kodásra igyekszik rábírni őket, az csak valahol idegesítő, ingerlő, így kerülő úton visszatértünk az első kérdéshez: én nem hiszem, hogy olyan nagyon sokakat érde­kelne manapság a filozófia. A so­kakat az érdekli, hogyan lehet sok pénzt csinálni, kényelmesen élni, miként lehet előrejutni.- Egerben egyetemi szak jött létre, már a Bologna-folya- matban mesterszak. Egy ilyen kicsi városban, felsőoktatási intézményben mit tud ez nyújtani?- Az a baj: manapság nem úgy van, hogy van Egernek egy főis­kolája, vagy egyeteme lesz talán, hogy akkor az egriek járnak oda. Ennek az országnak az immobil jellege a problémás. Az immobilitáshoz hozzájárul sok minden: egyrészt tradíció, más­részt a pénzhiány. Egy szombat- helyi gyerek nem fogja egyhamar Vajda Mihály életrajzi adataiból 1957-TŐL 1960 IG dZ EÖtVÖS Lo- ránd Tudományegyetem filo­zófia-német szakára járt és szerzett diplomát. Lukács György tanítványai közé fo­gadta: a Budapesti iskola kö­réhez tartozott. 1967-BEN védte meg a filozófi­ai tudományok kandidátusi értekezését. 1973-ban a Budapesti iskolá­ban betöltött szerepe miatt po­litikai alkalmatlanság címén elbocsátották az MTA Filozó­fiai Intézetétől, és szabad­úszóvá vált. pénzért albérletet kivenni. A Bo­logna nem arra épül, hogy im­mobil a társadalom, hanem arra, hogy az emberek mozognak egyik főiskolától a másikig, egyik egyetemtől a másikig. Azt 1989- ben rehabilitálták, majd 1990- BEN a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem (ma: Debrece­ni Egyetem) Filozófia Tanszé­kének tanszékvezető egyetemi tanárává nevezték ki. 1992-BEN védte meg akadémi­ai doktori értekezését. 1994-ben az MTA közgyűlési képviselője, 2000- ben az MTA Filozófiai Bizottsága elnöke lett, majd 2001- BEN megválasztották a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező, 2007-ben pedig a rendes tagjává. mesterszakot és PhD-t. Eger még nagyon kevéssé tud, szűkös a le­hetőség. A fiatalember leérettsé­gizik, és azt mondja, hogy olyan helyre megyek, ahol meg tudok maradni X évig, nem szeretnék ide jönni. „Nálunk elrontották a dolgot azzal, hogy alapképzés mindenütt van. ’’ eldönteni, hogy ő Egerbe jön, mert hallotta, hogy ott jó a nem tudom milyen oktatás. Ha otthon tud lakni, akkor nem fog drága hiszem, ezek a volt főiskolák azért vannak pluszbajban, mert az egyetemek egyetemen tud­nak továbbjutást felajánlani,- Ön egy, a lapunknak még a Bologna-rendszer bevezetése előtt adott interjúban kritiká­val illette a terveket. Bebizo­nyosodott, hogy igaza volt?- Összekevertek sok mindent ebben a Bolognában. Kicsit ha­sonlítani kíván az angolszász ok­tatásrendszerre, amelyik collégé­ből és graduate school-ból áll. De a college 3 éves, és előkészítője a szakoknak. Ott csak annyit kell eldönteni a pályázónak, hogy hu­mán irányba, nyelvek irányába, vagy a természettudományok irá­nyába megy. Nálunk elrontották a dolgot azzal, hogy alapképzés, a BA mindenütt van. Maradjunk Egernél, amihez a legközelebbi egyetem Debrecen. Debrecenre rákényszerítik, hogy BA hallgató­kat is vegyen fel nagy számban, mert ebből jön a pénz. Áz oktatók meg majd megőrülnek, mert ne­kik nem ehhez van kedvük, ők magasabb képzettségűeknek hi­szik magukat, és szeretnének a mesterképzésben és a doktorkép­zésben tevékenykedni, nem 120 rájuk csodálkozó és tulajdonkép­pen semmi iránt nem érdeklődő embernek előadásokat tartani.- Lenne megoldás?- Ha nem annak alapján fizet­nék az egyetemet, hogy hány hall­gatójuk van. Ha azt mondanák, hogy ezek az egyetemek graduate school-ok, amelyeknek nem kell, hogy legyen alapkép­zésük, magasabb a fejkvóta, ak­kor nem halásznák el a jelölteket például az egri főiskolától, akkor itt lehetne az alapképzés, még­hozzá színvonalas. Akkor, ha ezt a három évet itt elvégezték a hall­gatók, dönthetnének, hogy befe- jezik-e, vagy mennek tovább mes­terképzésre Debrecenbe. Esélyegyenlőség az óvodában jövő A korszerű intézményben mindenki jól érzi magát Állami támogatásból újult meg a gyöngyösoroszi óvoda, amit ked­den ünnepélyesen avattak fel. Az épületet kívülről teljesen, be­lül pedig a konyha kivételével korszerűsítették. Vernyihel Lívia polgármester elmondta: az épület állapota is indokolta a felújítást, amire már azért is szükség volt, mert az óvodába járó 52 gyerek közülük 46-an hátrányos helyzetűek, akik ezentúl már az óvodai neve­lés idején korszerű körülmények között tölthetik az idejüket. A beruházás teljes költsége több mint 10 millió forint volt, amiből mintegy 8 milliót pályá­zaton nyertek, a többit az önkor­mányzat pótolta. ■ Hangulatos és otthonos lett a felújításnak köszönhetően a gyöngyös­oroszi óvoda. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon Biztonságos tartalék kémény szabály írásban be kell jelenteni, ha egy lakás lakatlan gyarázza a közös képviselő. ­Fizetési felszólítást kapott a He­ves Megyei Tüzeléstechnikai és Kéményseprő Vállalkozó Kft.-től az az egri társasház, amelynek lakói nem értik, miként lehet az, hogy 2006. január 1-től 2009. augusztus 31-ig mintegy 11 ezer forint tartozást halmoztak fel. Közös képviselőjük, Búzás Sán­dor 2003-tól mostanáig az ösz- szes csekkről fénymásolatot küldött a cégnek, hogy bizonyít­sa, rendszeresen fizettek. Ám úgy érzi, nem választ kapott, csupán tájékoztatást a tartalék kémények fontosságáról.- Tízlakásos társasház a mi- | énk, ebből kettőben csak nya- j ranta tartózkodnak rövid ideig, 1 három évek óta lakatlan - ma­Igazolni tudjuk, hogy a Tigáz a három lakatlan lakásban gázfo­gyasztást ellenőrzött, és megál­lapították, hogy az évek óta nem történt. A Tűzkév mégis kiszám­lázta e lakásokra is a kémény­seprő-ipari szolgál­tatás ellenértékét. Ezt sem értjük, hogy miért. A HM Tűzkév Kft. közlése szerint a társasház lakói mu­lasztottak.- Ebben a társasházban tíz üzemelő és tíz tartalék kémény van. Utóbbiak közül azonban valamennyit lefedték, ezekért nem fizetnek 2005 óta. Tájékoz­tattuk őket a tartalék kémények fontosságáról. Szabálytalanul jártak el, a kémények lefedése előtt ugyanis jelentkezniük kel­lett volna nálunk, hogy ellén- őrizhessük, marad-e kellő szá­mú tartalék kémény - fejti ki Marosvölgyi György ügyvezető igazgató. - A lakat­lanságra is van sza­bály. Ha egy lakás­ban nem laknak, ar­ról szintén tájékoztatni kell ben­nünket írásban. Ellenőrizzük, majd kivesszük a lakást a szolgáltatási körből és a díjfizetés alól: Az érintett tár­sasház képviselőjét készséggel várjuk egyeztetésre, és a jogsza­bályok alapján rendezzük a né­zeteltérést. ■ Sz. K. ■ A lakatlanságra is van szabály. >

Next

/
Oldalképek
Tartalom