Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-22 / 44. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 22., HÉTFŐ Igazgatója is javasolta az ú] helyettes kinevezését Boros Attila tű. alezredest nevezte ki a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság helyettes igazgatójává az országos fő- igazgatóság vezetője. Dr. Tatár Attila dandártábornok döntését Nagy Sándor igazgató, pv. ezredes tudatta a megyei szervezet évértékelő értekezletén. Boros Attila 1988 novembere óta teljesít hivatásosként szolgálatot. A Heves Megyei Tűzoltó Parancsnokságon tűzvizsgáló- ként, háttérparancsnókként dolgozott, majd a megelőzési szakterületre került. Az ezredfordulótól a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság megelőzési osztályán kiemelt főelőadó, kiemelt főellenőr, később a mentésszervezési osztály kiemelt főelőadója. Életútja és szakmai alkalmassága alapján a megyei igazgató javasolta kinevezését. Boros Attila Egerben tűzvizsgáló- ként kezdte a pályáját Az értekezleten Sós Tamás, a védelmi bizottság elnöke kiemelkedő munkájuk elismeréséül dicséretben és tárgyjutalomban részesítette Bohács János pv. őrnagyot, a hatvani, valamint Zelei László pv. hadnagyot, a hevesi polgári védelmi iroda vezetőjét. ■ A legjobb boconádi meseírók Lezárult az a meseíró verseny, amelyet a boconádi kábel-tv szerkesztősége és az ÁMK hirdetett meg Benedek Elek születésének 150., halálának 80. évfordulója alkamából. A megmérettetésben a nyertes mesét az 1-4. osztályosok közül Magyar Mónika 4.-es, míg az 5-8. osztályosokéból Besenyei Loretta 5. osztályos tanuló írta. ■ Vasra alkudtak, végül hatvanezer forintot loptak Alaposan rászedtek egy idős bélapátfalvi asszonyt a minap. Egyik délután azzal az ürüggyel csengettek be hozzá ismeretlenek, hogy az udvaron látott fémhordót szeretnék tőle megvásárolni. Megkezdődött az alkudozás, s végül megszületett az egyezség. Mint azt Gergely Gabriella r. alezredes, rendőrségi sajtóügyeletes elmondta, ezután következett a - sajnos - szokásos trükk. Az egyik „vevő” egy húszezres bankóval fizetett, hogy az asszonynak vissza kelljen adnia. Mikor azonban az idős ember elővette az otthon tartott pénzét, kifigyelték a rejtekhelyei, majd 60 ezer forinttal megrövidítették. ■ MEGYEI KÖRKÉP Ketten láttuk: te meg én... írók a fogason Izgalmas és szürreális, de főleg mai és magyar Kerti mulatság az egri stúdiószínpadon. Horváth Péter prózamusicaljének próbáján Rácz János, Dolmány Attila, Szabó Emília és Görög László Nincs magyar színház kortárs magyar darab nélkül - állítja Szegvári Menyhért, aki épp egy ilyet, Horváth Péter Kerti mulatság című prózamusicaljét rendezi az egri Gárdonyi Géza Színházban. A bemutató csütörtökön lesz a stúdiószínpadon. Egres Béla Fölösleges újraértelmezni a klasszikusokat, ha van mai és saját - állítja a Jászai-díjas rendező. Kalandos körülmények között került kezébe Horváth Péter darabja. Részben ismerte az írót még kamaszkorukból, hisz mind a ketten szegediek, s mindketten részesei voltak a hatvanas évek ottani színházcsináló hevületének. Másrészt a Színház című folyóiratban olvasta Horváth egy kiváló elemzését Visky András Alkoholistákjáról, ami alapján beleszeretett a darabba és meg is rendezte azt az elmúlt évadban itt, Egerben. Ennek az elemzésnek, illetve darabnak köszönhetően kerültek újra alkotói kapcsolatba az íróval, s kérte tőle, hogy ajánljon új, bemutatásra érdemes műveket, esetleg sajátokat is. Horváth aztán küldött is ötleteket, köztük ezt a munkáját, mely két korábbi könyve, az Örömzene illetve a Horváth úr szerelmei nyomán született (Kozmosz könyvek, 1986., illetve Palatinusz, 1999.). Szegvári pedig amint elolvasta, úgy érezte ez az, amit meg kell és meg lehet csinálni Egerben.- Régebben, a hatvanas-hetvenes években az írók számára elsősorban két műfaj, a vers és a próza létezett, drámával alig-alig lehetett találkozni. Aztán a nyolcvanas-kilencvenes évektől ez megváltozott, s egyre többen kezdtek darabokat írni, méghozzá jobbnál jobbakat - mondja Szegvári, hozzátéve, hogy tudaKörülmenyek ugyanis mindig vannak, amikre hivatkozni lehet tosan keresi azokat az alkotásokat, melyeket színre lehetne és kéne vinni ezek közül. Mégpedig újabb és újabb stílusú művek után kutakodik, ez alkalommal is sikerrel. Igazi kihívás és szellemi élmény a Kerti mulatság - állítja. Ez a mű ugyanis afféle „darabjáték”. Nincs úgy története, mint a két regénynek, mégis valami furcsa, ismerősen is ismeretlen világot tár a néző elé. A darab műfaja az író megjelölése szerint prózamusical. Miután Szegvári ilyennel még sohasem találkozott, kedve támadt megfejteni, hogy saját értelmezésében mi is lehet az. A rendező leginkább Dőlák- Saly Róbert egy remekbe szabott mondatával tudja megvilágítani a lényeget: „Mit csináljunk, ha csinálni akarunk valamit, csak nem mi?” Aki vevő Dolák-Saly humorára és kifacsart gondolkodására, az érti ezt. A főhős - Béres úr -, az író dilemmája, hogy dolgozni kéne, de mással akar dolgoztatni, mert szerinte olyanok a körülmények, hogy azok miatt nem képes alkotni. Körülmények ugyanis mindig vannak, amikre hivatkozni lehet. Pedig csak azt kéne leírnia, ami körülötte van. A darab furcsaságára a rendező még egy irodalmi párhuzammal yilágít rá. Olvasva olyan érzések kavarognak az emberben, mint Weöres Sándor az Éjszaka csodái című verse kapcsán. Izgalmas, szürreális képek, amiket csak „ketten láttunk: te meg én...” Mi is történt Szegeden azokban a legendás hatvanas években? szeged valamiért kultikusan izgalmas hely volt- mondja szegvári Menyhért (képünkön), aki Hor- fgyj^ váth Péter% | rel együtt gimnaliit zistaként részese volt ennek. Talán az egyetemek okán pezsgő irodalmi és amatőr színháziélet volt ott akkoriban. A Nagyvilág című folyóiratban megtalálták és az irodalmi színpadokon be is mutatták azokat a darabokat - Camus, Ionesco, Mrozek műveit, amiket bár olvasni már nem volt tilos, de játszani igen. Komoly tettnek számított ez idő tájt Pi- linszkyt szavalni, mégis megtették. Furcsa, sajátos íze volt annak a világnak, mely telve volt irodalommal, filozófiával - főleg, az akkor nálunk is divatos egzisztencializmussal. Nos itt, ebben a légkörben nevelkedett, cseperedett íróvá Horváth Péter és itt lett a színház elkötelezett szolgája Szegvári Menyhért is. Most pedig, idestova fél évszázad múltán itt, az egri színpadon találkoznak újra, hogy azt a bizonyos „szegedi szellemet” nekünk is megmutassák. A lom és a zöldhulladék idén sem marad a portákon Március második felére tervezi az idén a lomtalanítási és zöldhulladék gyűjtési akciót a Város- gondozás Eger Kft. Bár az elszállítás még odébb van, a szervezők már most felhívják a figyelmet arra: lomnak tekinthető a feleslegessé vált nagyobb méretű berendezési tárgy, bútorzat, ágybetét, háztartási berendezés, készülék. Nem szállítható el viszont a háztartási hulladék, sem az akkumulátorok, szárazelemek, festékek, ragasztók, gyógy- és növényvédő szerek, építési törmelékek, autóroncsok. A lomokat a szállítás napján reggel 6 óráig helyezhetik ki a közterületre. A zöldhulladékot zsákokban, illetve kötegelve szabad kitenni a kukaedények mellé. A hasznosítható hulladékok - fehér és színes üveg, papír, műanyag - helye a szelektív gyűjtőszigeteken található. A veszélyes hulladékokat, továbbá az elhasználódott elektromos és elektronikai eszközöket a Homok úti hulladékgyűjtő udvarban fogadják munkanapokon 7-15 óra között. ■ Megyei cégek az élelmiszeripari kiállításon Négy Heves megyei résztvevője is van a tegnap megnyílt Foodapest élelmiszeripari kiállítás és vásárnak. A Hungexpo területén csütörtökig tartó eseményen a halmajugrai Detki Keksz, a kerecsendi Egri Korona Borház, a lőrinci Ilinox Hungary Kft. és a nagyrédei Mont-org Vállalkozó és Kereskedő Kft. képviseli szűkebb hazánkat. A Foodapest nemzetközi élelmiszer, ital, élelmiszer gépipari és vendéglátóipari szakkiállítás és az UKBA nemzetközi cukrászati, sütőipari és gasztronómiai szakkiállítás az idén először zajlik egy időben, február 21-24. között a HUNGEXPO Budapesti Vásárközpontban. Az idén gasztronómiai világversenyekkel is gazdagodott a szakkiállítások programja: a rendezvényhez kapcsolódva rendezik a Bocuse d’Or magyar döntőjét, s a cukrászati kiállításhoz pedig a Junior Cukrász Világbajnokság kétnapos versengése társul. ■ Az igazi csapatmunkának köszönheti egyéni díját kitüntetés Tóthné dr. Parázsó Lenke egy híján harminc éve dolgozik az egri főiskolán- A csapatszellem nagyon fontos az eredményes tevékenységhez, intézetünk a főiskolánk egyik sikeres csapata - mondja Tóthné dr. Parázsó Lenke, az Eszterházy Károly Főiskola Kiss Árpád-díjas tanára. Az elismerést kiemelkedő kutatás- fejlesztési és tudományos oktatómunkájáért vehette át. A tanárnő szívesen emlékszik vissza korábbi iskoláira is, így az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumra, majd arra az öt évre, amit a Leningrádi Filmmérnöki Egyetemen töltött. Aztán itthon is elvégzett még két egyetemet: a BME-n és az ELTE-n is diplomát szerzett. Az egri főiskolára 1981- ben került tanársegédként, 1988-tól adjunktus, 1994-től docens, 2005-től főiskolai tanári kinevezést kapott. Egyetemi doktori disszertációját 1987-ben védte. Örömmel idézi fel dr. Mészáros István professzor nevét, aki témavezetője volt a „Természet- tudományos szemlélet és tanulói aktivitás a hazai kémiaoktatásban (1850-től 1945-ig)” című munkája elkészítésében.- A Ph.D disszertációmat az „Interaktív tanítási modellek” címmel, dr. Antalovits Miklós professzor úr vezetésével írtam, és 2002-ben védtem meg a BME Doktori Iskolájában. Az oktatói munka folyamatos kihívást jelent és állandó megújulást kíván. Próbálok ennek megfelelni. Parázsó Lenke: szeretnék továbbra is eredményesen dolgozni A fárasztó munkában a nappalis és levelezős hallgatók szeretete élteti az embert, és a hozzájuk fűződő kapcsolat színesíti a mindennapokat - vall a munkájáról a kitüntetett, aki oktatói tevékenysége mellett szakmai, tudományos bizottságok tagja, konferenciák szervezésében vesz részt Ezek között a legjelentősebb az „Agria Média”, a Médiainformatikai Intézet saját szervezésű konferenciája.- Az oktatói munka mellett a folyamatos tananyagfejlesztés, kutatási tevékenység, a pályázati munka tölti ki a napjaimat. Aktív résztvevője vagyok az EKF és a Szentpétervári Film- és Videotechnikai Állami Egyetem közötti együttműködés megvalósításának. A két intézmény közötti oktatói és hallgatói tudományos tevékenység részeként szakmai tanulmányutat szerveztünk több alkalommal is - fogalmaz Tóthné dr. Parázsó Lenke. Terveit pedig úgy foglalja össze: szeretnék eredményesen dolgozni, és néha megállni egy-egy nyugodt pillanatra, ami alkalmas arra, hogy összegezzem a megszerzett tapasztalatokat. ■ S. B. S. ■ A hallgatók szeretete erőt ad, a hozzájuk fűződő kapcsolat színesíti a mindennapokat.
