Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-18 / 41. szám

12 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK A mai nappal elindul a Sajtó és Ta­nulás, vagyis rövidebb nevén a SÉTA-program tizedik fél éve. A Hírlap rendszeres olvasói már tudják, ez azt jelenti, hogy az elkö­vetkezendő hetekben csütörtökön­ként olyan lelkes diákok írásait is 4 éves korosztályt érdeklő és érintő | témákat dolgoznak fel újságírói vagy szépirodalmi műfajokban. Áprilisig három egri iskola, a Szilágyi Erzsébet Gimnázium, az Eszterházy Károly Főiskola Gya­korló Gimnáziuma és a Neumann János Középiskola tanulói vállal­koztak arra, hogy kollégáinkká szegődnek, és tájékoztatják a Hír­lap hasábjain keresztül a megye diákjait a fontosabb eseményekről, sőt véleményeiket is megosztják az érdeklődőkkel. ■ Ja7TÓ Ü TAblulÁt olvashatják a Heves Megyei Hírlapban, akik a tizen­Vers Légy a falon Kora reggel, egy légy ébresztett fel Rászállott az orromra, falfehér arcomra Szőrös, ízekből álló lábbal, remegő, satnya vállal. Eme remegésre ébredem én fel, ekkor repült a falra el, Bosszútól és agressziótól fűtve, tenyérrel ütöttem én le, Fonnyadt testének darabjai markomban, rohadt almának íze a torkomban. Kimennék a csaphoz, lemosni azt ott, Ahogy a víz végigfolyik élettelen testén, úgy sajnálom én őt meg a végén, Késő már e bánat, nem segít itt már semmi, csak a bocsánat, Ó te kis teremtmény, zümmögi az állatok tetemén, Tapadj a szemgolyóra, szipolyozd a szemet, sose fogod már látni a kék eget, Életed gyertyáját elfújtam, ím reggelen, könyörögve kérlek, bocsáss meg én nekem! ■ Hargitai Ádám Neumann János Középiskola Alan Freed (középen) szájából hangzott el először a „rock'n'roll" kifejezés. A dj rádióműsorai is ezt az életérzést adták vissza az éterben. Akikről nem szól a fámaj hősök Bizony, a zenei berkekben is vannak furcsaságok Magunkat felvállalni a legnehezebb feladat, és talán egyszerűbb bele­nyugodni, hogy ebben az iparban őszintén és nyílt szívvel sokszor csak a másodikok lehetünk. A zenetörténet nagyjai azok, akiket mindenütt fáradhatat­lan tisztelet övez, akikről élet­rajzi könyvek tucatjai kerin­genek szerte a világon, és min­denki tisztában van vele, mi­ért. Most felsorolhatnék egy végtelenbe nyúló listát ezen személyek nevével, de ehe­lyett inkább megkérdezem: mi a sikerük titka? Közérthe­tő dalok, egyszerű mondani­való, fülbemászó hang, vagy egy jól megtervezett belépő? Mondhatnánk, ez csak mindennek a fele. Az idők kez­detétől fogva ugyanis csak az lehetett sztár, aki jól fésülten, kifogástalanul mutatkozott, megáldották némi tehetséggel meg jó érzékű menedzserrel, nem csinált botrányt és jó kap­csolatot ápolt a médiával. Szin­te észrevétlenül, de alávetve magát a társadalom által tá­masztott követelményeknek, a legtöbb „nagy” úgy adta el magát, hogy ahhoz fel kellett adni az elveiből. Előbb-utóbb, e folyamat eredményeképp, je­lentős muzikális örökséget hátrahagyva, lassan kiégtek. Elvesztették a hitüket, eltűn­tek, és a világnak szembe kel­lett nézni a hiányukkal. Vala- hányan megfordították korszakukat, idolokká nőttek, mert olyat tudtak, mint sen­ki más, jól öltö­zöttnek és látszó­lag tökéletesnek tűntek. Néha ál­talános, hogy az emberi elme csak a nagy formátumú jelenségeket fo­gadja be, melyeket szépnek és igaz­nak vélnek. Azok az alkotók pedig, akik megmagyaráz- hatatlant komponáltak a zené­nek, legtöbbször szabályt szegve, „eretneksorba” jutot­tak. Pár példa: a 20. század leg­nagyobb hatású zeneművé­nek tartják Bartók Béla Con- certóját, illetve Edgar Vanese Ionisationjét, és még egy vala­mit, 1952 augusztusában John Cage leghíresebb művét mu­tatták be egy kortárs fesztivá­lon a nagyközönségnek. Egy zongoraművész leült a zongo­ra elé, felhajtotta annak fede­lét, és mozdulatlanul ült a bil­lentyűk előtt. Teltek a percek, de egyetlen hangot sem ütött le, majd felállt és meghajolt, íme Cage feladványa a világ­nak: 4’33” - a csönd zenéje, avagy „Mit jelent a zeneszer­zés?” Szerinte a szerző „nem célokkal, hanem han­gokkal foglalkozik”. Fordítsuk ezt meg, mintegy pa­radox válasszá: céltalanság a já­ték célja. A 4’33” mondanivalója a ráébredés, hogy az élet tényleg szép, vágyak és követelé­sek nélkül is. Bizo­nyos, hogy mindezt nehéz elsőre befo­gadni, sőt már-már idegesítő lehet, ezért egyszerűbb elvetni. Alan Freed, a clevelandi WJW rádió dj-je ráunt a szoká­sos, ’50-es évek popzenéjének sugárzására, és áttért az akko­riban tiltott „botrányos feke­tezenére”. Éjszakai műsorá­ban életre keltette a rhythm and blues-felvételek rovátkáit, és megalkotta a későbbi évti­zedek legfontosabb kifejezé­sét, hisz az ő szájából hang­zott el először a „rock'n'roll”. Freed „éjjeli partija” tele volt energiával, a műsorvezető a lemezzel együtt énekelte a refrént és ütötte a ritmust a telefonkönyvön, élő adásban. Alan „megbotránkoztató, pol­gárpukkasztó” alakjával fel­rázta az amerikai fiatalságot, és elfogadottá tette a fekete tánczenét az USA-ban, és ha­marosan az egész világon. Vagy ki ne emlékezne a „zongoragyilkos zseni”, Jerry Lee Lewis slágereire? Az ő kar­rierje azonnal kerékbe tört, amint közszemlére tették, hogy 13 éves unokatestvérét, Myra Gale Lewis-t vette felesé­gül. Mindenki elfordult tőle, az emberek megbélyegezték, letaszították, zenéje érvényét vesztette. Bármit tehetett, de iuni'L ■ .ttj magánéletének feketepontját nem tudta többé elfeledtetni új lemezeivel, bekövetkezett a „gyilkos lassú halál”, több zon­gorát már nem törhetett. Magunkat felvállalni a leg­nehezebb feladat, és talán egy­szerűbb belenyugodni, hogy ebhen az iparban őszintén és nyílt szívvel sokszor csak a másodikok lehetünk, de tud­juk, hogy amit létrehoztunk, az igaz. Hogy ma mit hogyan, milyen zenét fogadunk be, igen széles skálán mozog, de az biztos, hogy a szokatlan hangzás egyre nagyobb teret ■ követel és egyre kreatívabb előadókat a 21. századra. ■ Hegymegi Flóra Szilágyi Erzsébet Gimnázium Amikor megtudta az osztály, hogy síelni megyünk, az első gondola t, ami az eszünkbe jutott, az a nyak­törés volt. Ugyanis nem olyan egyszerű, ha 32 emberbőL30 egy­általán nem tud síelni. Mint kezdők, a lengyelországi sítáborban a zöld pályán kezdtük a tanulást. Már a léc felcsatolása is necces volt, nem még egy egyswe1 rű domb aljában megállni, és nem belecsúszni az árokba. Volt, akt nek elsőre sikerült ott kikötnie. Megtanultuk, melyik a hegy meg a völgyláb, hogyan kell elesni,rrwt hívunk halszálkának a hegyen, és milyen lépcsőzni a dombra feLE]^ ne felejtsem, hogy a fékezés terén a mai napig visszatérő szállóigévé vált: hóeke! A nap végére szépia tem elég Szépen próbára tettük sí­oktatóink türelmét. Másnap már a kék pályára merészkedtünk tel? Nem tudom megmondani, hogy akkor mitől féltem jobban, a libe* gőtől vagy a magaslattól. — Egy nap múlva pedig már ajjfo- ros pályán voltunk, hogy megta­nuljuk, milyen a csákányos felvo­nó. Jobban megijedtünk, mint'az előző napi libegő és kék pálya lát­ványától. A magam tapasztalatá­ból elmondhatom: kezdőkén*» nem egyszerű, még síoktatóval sem, mivel nagy igyekezetében^, még ő is kilökhet ——— . A piros pálya második része „enyhén” jegesebb volt és mere. szebb„.min.t .a Jiék, szóval itt is akadtak esések, de nem olya«, nagymértékben, mint az első vag> a második napon. Másnap^, többség már a piros pálya legtete­jére is felmerészkedett, és jókedv- vel szeltük a havat, néztük a om» dás kilátást. Mivel mindenki na- * gyón jól érezte magát, esti síelés­re is kimentünk. FantasztikuéarT, "jó érzésvöfL a mínusz 20 fokos hi­deg ellenére is. A libegőn még £rsi\ lécem is hozzáfagyott a tartóhoz. * Szömhaíön a síokfátók versenyt rendeztek nekünk kezdő és hali' dó kategóriában, fiúk és lányok külön csoportban két kört tehet; tek meg egy síbotokból rögtönzött szlalompályán. Vasárnap nagy nehezen, szép Hlafoltokkal tarkif va és örök emlékekkel elindul­tunk haza. Osztályunk jövőre is szeretne eljutni síelni, annyira remekül éreztük magunkat. *—----------------------mPorogiÉva N eumann János Középisk/ftg SLÁGERLISTA & KAMERA Az utóbbi években Britney zenei karrierje kéz dett háttérbe szorulni a magánéletéről szóló cikkek mellett, ám most úgy tűnik, min­den a régi kerékvágásba kerüL Hamaro­san a poptörténelem egyik legérdeke­sebb duója jöhet létre, ha hinni lehet a pletykáknak. Lady Gaga és Britney Spears ugyanis duettre készüL A tervek szerint a nyáron létre is jöhet a világraszóló produkció. e|őadó #7 a dal címe 1. Britney Spears t |! // 3 2. David Guetta feat. Estelle ^ 1 One love 3. Cascada Fever 4. Kesha V if v*\ ....... Tik tok 5. Chris Brown feat, ül Wayne 1 can ransform ya 6. Rihanna Russian Roulette 7. Lady Gaga Bad romance 8. BNF "ríf/ Éld át 9. Josh és Jutta Utolsó éjszakánk 10. Cheryl Cole feat. Will.I.am 3 Words Egy díjnyertes diákfotó története hattyú A jó kompozíció nem csak a véletlenen és a kitartáson múlik FORRÁS: HlRLAPOVOlrtS Ezt a képet 2008. november 28- án 23 óra 04 perc 34 másodperc­kor készítettem a markazi víztá­rozó falu felőli oldaláról. Aznap végig esett az eső. A barátommal úgy döntöttünk, hogy lemegyünk a tóhoz, és megpróbálunk pár jó képet készíteni. Ebből a sorozatból 30 expozíció készült, de csak ez az egy sikerült úgy, hogy a hattyú és a többi rész­let az aranymetszési szabályok­nak megfeleljen. A hattyú a ké­pen valóban ott volt, nem hasz­náltam semmiféle képszerkesztő programot. A hattyút a kompozí­cióba úgy csaltam be, hogy hógo­lyókat dobáltam a csónak végé­hez, hogy beússzon a megfelelő TI . . i. - •* ■_» A markazi tó éjszaka, ahogy még sokan talán nem is láthatták. Eddig. metszésbe, közben megvilágítot­tam lámpával, ezért mosódott el. Többek között ezt a fotót is be- küldtem a natúr Art Év természet­fotósa pályázatra. Nem gondol­tam, hogy ez az alkotás helyezett lesz egy ilyen rangos rendezvé­nyen. A „Napnyugtától napkelté­ig” kategóriában a fotóm, aminek a „Különös éjszaka volt” címet ad­tam, az első helyezést érte el. Ez egy mérföldkő volt az életemben, és remélem, nem ez lesz az utol­só sikerem, továbbra is küzdők azért, hogy jó fotókat készítsek, és esetleg másnak is örömet sze­rezhessek vele. ■ Tajti Róbert Neumann János Középiskola

Next

/
Oldalképek
Tartalom