Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-16 / 39. szám
2010. FEBRUÁR 16., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Az erőmű ingyen adta a vakcinákat A dolgozók tömeges megbetegedésének megakadályozására a Mátrai Erőmű Zrt. a H1N1 és a szezonális influenza ellen is térítésmentes oltást biztosított munkatársainak. Az utóbbi vakcinából azonban a környező településekre is jutott, méghozzá díjmentesen - tájékoztatott Korcsog Béla, a Mátrai Erőmű Zrt. PR-menedzsere.- Mi adta az ötletet, hogy másokon is segítsenek?- Az erőmű dolgozói önként dönthettek arról, beoltatják-e magukat a vírusok ellen. A H1N1 elleni vakcinából több fogyott, mint a szezonális influenza elleniből. Ám szerettük volna, ha ezek is hasznosulnak, még a szavatossági idő lejárta előtt, ezért a cég vezetése felajánlotta a környező települések lakóinak. Már nem támad fel a vasöntöde múltidéző „Zúzzad az ércet, nemesítsd a fémet, kell ez a honnak, te derék kohász” Múzeumi tárgyak lettek a vasöntéshez szükséges eszközök, amelyek egy korszakot idéznek. Az egykori igazgatót, Sós Istvánt kérdeztük. Négyessy Zita- Zúzzad az ércet, nemesítsd a fémet, kell ez a honnak, te derék kohász! Tudja-e, hogy miből idéztem?- Természetesen. A Kohász Himnuszból - válaszol meglepetten Sós István nyugdíjas kohómérnök, az egri vasöntöde egykori igazgatója. - Ezt énekeltük a miskolci egyetemen a szakestélyeken.- Azt tartják a szakmabeliek, hogy senki se akart kohász lenni, csak az lett, a felvételin elhibázott matekpélda miatt. Ön kivétel, vagy ugyancsak véletlenül került a pályára?- Egerben a Dobó gimnáziumban érettségiztem, s olyan nagyszerű kémiatanárom volt, hogy vegyész szerettem volna lenni. A felvételi után helyhiány miatt nem vettek fel Budapestre, így kerültem Miskolcra, a Nehézipari Műszaki Egyetemre. Az első két év hihe- tetlenükkeserves volt, az ábrázoló geometriával alaposan megszenvedtem. Aztán a harmadik év után nyilvánvalóvá vált: a jó Isten sem ment meg attól, hogy kohómérnök legyek.- Akár a szerencséjének is tekinthetjük, hogy az egyetem elvégzése után, 1968- ban a szülővárosában is talált öntödét.- Nemcsak ebben volt szerencsém, hanem abban is, hogy a gyár akkori igazgatója, Hesz lános végigjáratta velem a szamárlétrát, minden területen foglalkoztatott, főmérnököt szeretett volna kinevelni belőlem. Aztán 1973-ban tragikus körülmények között meghalt az igazgatóm, és én kerültem a helyére.- Akkor csak 29 éves volt. Nem rémült meg a feladattól?- Az eltelt öt év alatt már tapasztalatot gyűjtöttem a gyárban. Úgy éreztem, képes leszek megbirkózni a teendőkkel. A legfontosabbnak azt tartottam, hogy fejlesszem a gyárat, és javítsak az öntöde városbeli rangján. Sokan feleslegesnek gondolták, hogy Egerben jelen legyen a nehézipar. Pártvonalon sem tekintettek rá jó szemmel. Egyesek részegeskedő, ellen- forradalmi társaságnak tartották a dolgozókat.- Csakugyan?- Ennek az volt az előzménye, hogy '56-ban formázóhomokból sírhantot emeltek, ez alá temették a teljesíthetetlen normát. Természetesen ez nem maradt következmények nélkül. Ami pedig a részegeskedést illeti... Nagyon nehéz körülmények között Végvári vigasságok Egerben. A nyolcvanas években gyártották a várban ma is látható ágyúkat is dolgoztak: elölről sütötte őket a megolvadt vas, a hátukat meg érte telente a dermesztő hideg, lévén a csarnoknak mindig nyitva volt az ajtaja, hogy cserélődjön a levegő. Előfordult, hogy fizetésnap után úgy kellett az üzemvezetővel hajku- rásznunk a dolgozókat, akiknek letelt a műszakjuk, mert a másik műszakhoz nem jött össze a létszám. Volt, aki kijelentette, neki fizetésnap után automatikusan írjunk ki három nap szabadságot, mert úgyse jön dolgozni. A nyolcvanas években virágzott az öntöde. Három műszakban négyszázan dolgoztak. Még üdülőjük is volt. Elölről sütötte őket a megolvadt vas, a hátukat meg érte telente a dermesztő hideg.- Valóban jók voltak az eredményeink, különösen miután minőségi öntvényeket is gyártottunk. Ezért is vágtunk bele a fejlesztésbe, s vettük meg hitelből az indukciós kemencét. Ez akkor 136 millió forint volt, mai áron számolva másfél milliárd. De a rendszerváltás után csökkent a kereslet, a hitelt pedig törleszteni kellett. A dolgozókból álló irányító testület más igazgatót akart a helyemre.- Csődeljárás is elindult az öntöde ellen. Aztán mégis talpra állt, s ha kis létszámmal is, de működött.- Egy fiatal mérnökcsapat próbálta életben tartani a gyárat. De fejlesztésre nem telt nekik. Eladták, de az új tulajdonos irányításával is csak vergődtek tavalyig. Most már az ingatlant is áruba bocsátja a felszámoló. Ott már soha nem lesz öntöde. Az indukciós kemencéből kiszedték a rezet. Ezt tartották benne az egyedüli értéknek.- Mit tud a régi kollégákról?- Sajnos sokan meghaltak a fizikai dolgozók közül. Az öntödében nehéz életük volt. De vezetőnek lenni se volt könnyű. Sós István: a beosztottaknak és a vezetőknek sem volt könnyű az életük. Viszont volt munkájuk. Az alapítástól a teljes megsemmisülésig A felvidékről származó Stecz József 1911-ben alapította meg Egerben a vasöntödét. Ez akkor egy pici épület volt, kúpoló kemencével. A termelés a háború alatt is zajlott, s a környék lakói dolgoztak az üzemben. 1945 után, az államosítást követően különböző vállalatokhoz tartozott. 1958 után lett ismét önálló cég. Ezt követően folyamatosan fejlődött, a nyolcvanas években élte virágkorát. Ekkor gyártották a várost díszítő kandelábereket, a várba az ágyúkat. Az évtized második felében olyan, nagy teljesítményű elektromos kemencét helyeztek üzembe, amelynek villanyfogyasztását alkalmasint a város is megérezte. (Akadozott a háztartásokban az ellátás.) A rendszerváltás után a nagyberuházás hiteltörlesztése összeroppantotta a céget. A legutóbbi évtizedben csekély létszámot foglalkoztatva küzdöttek a fennmaradásért. De hiába.- Hová jutott a vakcinából?- A jó minőségű, importból származó vakcina kiosztása előtt megkerestük a vonzás- körzetünkbe tartozó önkormányzatokat, hogy felmérjük az igényeket. A lehetőséggel élő települések közül Gyöngyös 240 darabot kapott, Abasárra és Halmajugrára pedig 50-50 védőoltást vittünk kollégámmal, Bárdos Bélával. A bükkábrányi térségben három községben több mint 70 ampullára tartottak igényt.- Hogyan fogadták a települések a felajánlást?- Mindenhol szívesen fogadták? Úgy tudom, Gyöngyösön már döntés is született arról, hogy a vakcinákat az idős emberek és a szociálisan rászorulók kapják majd meg. Béla: Jó minőségű vakcinákat osztottunk szét EGYPERCES INTERJÚ Az Axel Springer - Magyarország Kft., hazánk piacvezető médiavállalkozása HIRDETÉSI TANÁCSADÓKAT axel springer |l keres Eger vagy Heves megye területére ■■■ Feladatok ■ Médiafelület értékesítése a kiadó által képviselt sajtótermékekben ■ Kapcsolattartás, hosszú távú üzletek kiépítése a partnercégekkel. ■ Leendő partnercégek felkutatása Az ideális jelölt ■ Középfokú végzettségű (felsőfokú végzettség előny) ■ Szereti a változatos, felelősségteljes, kihívásokkal teli munkát. ■ Szeretné együttműködő, új ötletekre fogékony, kiváló csapatban végezni a munkáját. ■ Aki nem fél dolgozni, emberekkel foglalkozni, és folyamatosan tanulni. Amit nyújtunk ■ Stabil céges háttér, amely lehetőséget biztosít, hogy önálló vállalkozóként sikeressé váljon. ■ Komoly anyagi befektetés és üzleti kockázat nélkül saját vállalkozásba kezdhet. ■ Teljesítménye és a jövedel me egyenes arányban állnak egymással. ■ Időbeosztás rugalmas, mobil. ■ Egy csapat, ahol jól érezheti magát, elismerik és megbecsülik munkáját. Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését, fényképes szakmai önéletrajzát küldje el címünkre 2010. február 26-áig, 3301 Eger, Pf. 23. A borítékra írja rá: „Tanácsadó 2010” Magyar csodák hívogatnak különleges tárlat A jövőbe pillanthatnak a látogatók Ki ne gondolt volna már bele abba, vajon milyen lesz az életünk tíz, vagy akár húsz év múlva, a technikai fejlődés hogyan változtatja meg a mindennapjainkat? Erre az izgalmas kérdésre ad száz lehetséges választ a fővárosban decemberben megnyitott 100 Csoda nevet viselő kiállítás, amely a Kreativitás és Innováció Európai Évének kiemelt eseménye. A tárlat a 21. századi Magyar- ország eredményeit, fejlesztéseit mutatja be, s azt, hogy a hazai kutatók itthon milyen sikereket tudtak elérni. A magyar találmányok és trendek akár a nagyvilágban is meghatározóvá válhatnak. De mit is láthat a budapesti tárlaton az érdeklődő? Van itt például fűthető ruha, táskává alakítható kabát, organikus kozmetikumok, de robotrepülő és bizony magyar fejlesztésű hibrid autó, amelynek Solo a neve. Az egy helyre összegyűjtött, s ezer négyzetméteren bemutatott találmányok egy része a megvalósítás szakaszában van, mások már elkészültek, s interaktív kiállításról lévén szó, ki is próbálhatok. így a jelenben élő érdeklődők már most a jövőben érezhetik magukat. Mint a szervezőktől megtudtuk, a látogatóktól már számos pozitív visszajelzést kaptak. Több nagyszülő örült, hogy végre valami újat mutathatott unokájának. Az elmúlt esztendő végén főként családok látogattak el a 100 Csoda kiállításra, idén pedig már inkább az iskolai közösségek és külföldi turistacsoportok jöttek. A fővárosban, a Ferenciek tere 10. szám alatt (a Párisi udvarnál, Ferenciek tere és Petőfi Sándor utca sarkán) kiállított tárgyakat február végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Bővebb információ a program honlapján ( http://100csoda.hu ) érhető el. ■ ■ A magyar találmányok akár világszerte is fontossá válhatnak. 4 t
