Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-16 / 39. szám

2010. FEBRUÁR 16., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Az erőmű ingyen adta a vakcinákat A dolgozók tömeges megbete­gedésének megakadályozásá­ra a Mátrai Erőmű Zrt. a H1N1 és a szezonális influenza ellen is térítésmentes oltást biztosí­tott munkatársainak. Az utób­bi vakcinából azonban a kör­nyező településekre is jutott, méghozzá díjmentesen - tájé­koztatott Korcsog Béla, a Mát­rai Erőmű Zrt. PR-menedzsere.- Mi adta az ötletet, hogy másokon is segítsenek?- Az erőmű dolgozói önként dönthettek arról, beoltatják-e magukat a vírusok ellen. A H1N1 elleni vakcinából több fogyott, mint a szezonális inf­luenza elleniből. Ám szerettük volna, ha ezek is hasznosul­nak, még a szavatossági idő le­járta előtt, ezért a cég vezeté­se felajánlotta a környező tele­pülések lakóinak. Már nem támad fel a vasöntöde múltidéző „Zúzzad az ércet, nemesítsd a fémet, kell ez a honnak, te derék kohász” Múzeumi tárgyak lettek a vasöntés­hez szükséges eszközök, ame­lyek egy kor­szakot idéznek. Az egykori igaz­gatót, Sós Istvánt kérdeztük. Négyessy Zita- Zúzzad az ércet, neme­sítsd a fémet, kell ez a honnak, te derék kohász! Tudja-e, hogy miből idéz­tem?- Természetesen. A Kohász Himnuszból - válaszol megle­petten Sós István nyugdíjas kohómérnök, az egri vasöntö­de egykori igazgatója. - Ezt énekeltük a miskolci egyete­men a szakestélyeken.- Azt tartják a szakmabeli­ek, hogy senki se akart ko­hász lenni, csak az lett, a felvételin elhibázott matek­példa miatt. Ön kivétel, vagy ugyancsak véletlenül került a pályára?- Egerben a Dobó gimnázi­umban érettségiztem, s olyan nagyszerű kémiataná­rom volt, hogy vegyész sze­rettem volna lenni. A felvé­teli után helyhiány miatt nem vettek fel Budapestre, így kerültem Miskolcra, a Nehézipari Műszaki Egye­temre. Az első két év hihe- tetlenükkeserves volt, az áb­rázoló geometriával alapo­san megszenvedtem. Aztán a harmadik év után nyilván­valóvá vált: a jó Isten sem ment meg attól, hogy kohó­mérnök legyek.- Akár a szerencséjének is tekinthetjük, hogy az egye­tem elvégzése után, 1968- ban a szülővárosában is ta­lált öntödét.- Nemcsak ebben volt sze­rencsém, hanem abban is, hogy a gyár akkori igazga­tója, Hesz lános végig­járatta velem a sza­márlétrát, minden területen foglal­koztatott, főmér­nököt szeretett volna kinevelni belőlem. Aztán 1973-ban tragikus körülmé­nyek között meghalt az igazgatóm, és én ke­rültem a helyére.- Akkor csak 29 éves volt. Nem rémült meg a fel­adattól?- Az eltelt öt év alatt már tapasztalatot gyűj­töttem a gyárban. Úgy éreztem, képes leszek megbirkózni a teendőkkel. A legfontosabbnak azt tar­tottam, hogy fejlesszem a gyárat, és javítsak az öntö­de városbeli rangján. Sokan feleslegesnek gondolták, hogy Egerben jelen legyen a nehézipar. Pártvonalon sem tekintettek rá jó szemmel. Egyesek részegeskedő, ellen- forradalmi társaságnak tar­tották a dolgozókat.- Csakugyan?- Ennek az volt az előzmé­nye, hogy '56-ban formázó­homokból sírhantot emeltek, ez alá temették a teljesíthe­tetlen normát. Természete­sen ez nem maradt követ­kezmények nélkül. Ami pe­dig a részegeskedést illeti... Nagyon nehéz körülmé­nyek között Végvári vigasságok Egerben. A nyolcvanas években gyártották a várban ma is látható ágyúkat is dolgoztak: elölről sü­tötte őket a megolvadt vas, a hátu­kat meg érte telente a der­mesztő hideg, lévén a csar­noknak mindig nyitva volt az ajtaja, hogy cserélődjön a levegő. Előfordult, hogy fi­zetésnap után úgy kellett az üzemvezetővel hajku- rásznunk a dolgozókat, akiknek letelt a műszak­juk, mert a másik műszak­hoz nem jött össze a lét­szám. Volt, aki kijelentette, neki fizetésnap után auto­matikusan írjunk ki három nap szabadságot, mert úgyse jön dolgozni. A nyolcvanas években virág­zott az öntöde. Három mű­szakban négy­százan dolgoz­tak. Még üdü­lőjük is volt. Elölről sütötte őket a megolvadt vas, a há­tukat meg érte telen­te a dermesztő hideg.- Valóban jók voltak az ered­ményeink, különösen miután minőségi öntvényeket is gyártot­tunk. Ezért is vágtunk bele a fej­lesztésbe, s vet­tük meg hitelből az indukciós ke­mencét. Ez ak­kor 136 millió fo­rint volt, mai áron számolva másfél milliárd. De a rendszerváltás után csök­kent a kereslet, a hitelt pedig tör­leszteni kellett. A dolgozókból ál­ló irányító testület más igazgatót akart a helyemre.- Csődeljárás is el­indult az öntöde ellen. Aztán még­is talpra állt, s ha kis lét­számmal is, de műkö­dött.- Egy fiatal mérnökcsapat pró­bálta életben tartani a gyárat. De fejlesztésre nem telt nekik. El­adták, de az új tulajdonos irányí­tásával is csak vergődtek tava­lyig. Most már az ingatlant is áruba bocsátja a felszámoló. Ott már soha nem lesz öntöde. Az indukciós kemencéből kiszed­ték a rezet. Ezt tartották benne az egyedüli értéknek.- Mit tud a régi kollégákról?- Sajnos sokan meghaltak a fizikai dolgozók közül. Az öntö­dében nehéz életük volt. De ve­zetőnek lenni se volt könnyű. Sós István: a beosztottak­nak és a vezetőknek sem volt könnyű az életük. Viszont volt munkájuk. Az alapítástól a teljes megsemmisülésig A felvidékről származó Stecz József 1911-ben alapí­totta meg Egerben a vasöntö­dét. Ez akkor egy pici épület volt, kúpoló kemencével. A termelés a háború alatt is zajlott, s a környék lakói dol­goztak az üzemben. 1945 után, az államosítást követő­en különböző vállalatokhoz tartozott. 1958 után lett is­mét önálló cég. Ezt követően folyamatosan fejlődött, a nyolcvanas években élte vi­rágkorát. Ekkor gyártották a várost díszítő kandelábere­ket, a várba az ágyúkat. Az évtized második felében olyan, nagy teljesítményű elektromos kemencét helyez­tek üzembe, amelynek vil­lanyfogyasztását alkalma­sint a város is megérezte. (Akadozott a háztartások­ban az ellátás.) A rendszerváltás után a nagyberuházás hiteltörlesz­tése összeroppantotta a cé­get. A legutóbbi évtizedben csekély létszámot foglalkoz­tatva küzdöttek a fennmara­dásért. De hiába.- Hová jutott a vakcinából?- A jó minőségű, importból származó vakcina kiosztása előtt megkerestük a vonzás- körzetünkbe tartozó önkor­mányzatokat, hogy felmérjük az igényeket. A lehetőséggel élő települések közül Gyön­gyös 240 darabot kapott, Abasárra és Halmajugrára pe­dig 50-50 védőoltást vittünk kollégámmal, Bárdos Bélával. A bükkábrányi térségben há­rom községben több mint 70 ampullára tartottak igényt.- Hogyan fogadták a telepü­lések a felajánlást?- Mindenhol szívesen fo­gadták? Úgy tudom, Gyöngyö­sön már döntés is született ar­ról, hogy a vakcinákat az idős emberek és a szociálisan rá­szorulók kapják majd meg. Béla: Jó minőségű vakcinákat osztottunk szét EGYPERCES INTERJÚ Az Axel Springer - Magyarország Kft., hazánk piacvezető médiavállalkozása HIRDETÉSI TANÁCSADÓKAT axel springer |l keres Eger vagy Heves megye területére ■■■ Feladatok ■ Médiafelület értékesítése a kiadó által képviselt sajtótermékekben ■ Kapcsolattartás, hosszú távú üzletek kiépítése a partnercégekkel. ■ Leendő partnercégek felkutatása Az ideális jelölt ■ Középfokú végzettségű (felsőfokú végzettség előny) ■ Szereti a változatos, felelősségteljes, kihívásokkal teli munkát. ■ Szeretné együttműködő, új ötletekre fogékony, kiváló csapatban végezni a munkáját. ■ Aki nem fél dolgozni, emberekkel foglalkozni, és folyamatosan tanulni. Amit nyújtunk ■ Stabil céges háttér, amely lehetőséget biztosít, hogy önálló vállalkozóként sikeressé váljon. ■ Komoly anyagi befektetés és üzleti kockázat nélkül saját vállalkozásba kezdhet. ■ Teljesítménye és a jövedel me egyenes arányban állnak egymással. ■ Időbeosztás rugalmas, mobil. ■ Egy csapat, ahol jól érezheti magát, elismerik és megbecsülik munkáját. Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését, fényképes szakmai önéletrajzát küldje el címünkre 2010. február 26-áig, 3301 Eger, Pf. 23. A borítékra írja rá: „Tanácsadó 2010” Magyar csodák hívogatnak különleges tárlat A jövőbe pillanthatnak a látogatók Ki ne gondolt volna már bele ab­ba, vajon milyen lesz az életünk tíz, vagy akár húsz év múlva, a technikai fejlődés hogyan változtatja meg a mindennap­jainkat? Erre az iz­galmas kérdésre ad száz lehetséges vá­laszt a fővárosban decemberben megnyitott 100 Csoda nevet vise­lő kiállítás, amely a Kreativitás és Innováció Európai Évének ki­emelt eseménye. A tárlat a 21. századi Magyar- ország eredményeit, fejlesztése­it mutatja be, s azt, hogy a hazai kutatók itthon milyen sikereket tudtak elérni. A magyar talál­mányok és trendek akár a nagy­világban is meghatározóvá vál­hatnak. De mit is láthat a buda­pesti tárlaton az érdeklődő? Van itt például fűthető ruha, táskává ala­kítható kabát, or­ganikus kozmeti­kumok, de robotre­pülő és bizony ma­gyar fejlesztésű hibrid autó, amelynek Solo a neve. Az egy helyre összegyűjtött, s ezer négyzetméteren bemuta­tott találmányok egy része a megvalósítás szakaszában van, mások már elkészültek, s inte­raktív kiállításról lévén szó, ki is próbálhatok. így a jelenben élő érdeklődők már most a jövőben érezhetik magukat. Mint a szervezőktől megtud­tuk, a látogatóktól már számos pozitív visszajelzést kaptak. Több nagyszülő örült, hogy vég­re valami újat mutathatott uno­kájának. Az elmúlt esztendő vé­gén főként családok látogattak el a 100 Csoda kiállításra, idén pedig már inkább az iskolai kö­zösségek és külföldi turistacso­portok jöttek. A fővárosban, a Ferenciek tere 10. szám alatt (a Párisi udvarnál, Ferenciek tere és Petőfi Sándor utca sarkán) kiállított tárgyakat február végéig tekinthetik meg az érdeklődők. Bővebb információ a program honlapján ( http://100csoda.hu ) érhető el. ■ ■ A magyar talál­mányok akár vi­lágszerte is fon­tossá válhatnak. 4 t

Next

/
Oldalképek
Tartalom