Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-16 / 39. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 16., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Decemberben ismét javultak Heves megye ipari mutatói Az ipari termelés kibocsátása 2009-ben 17,7 százalékkal ma­radt el a 2008. évitől Magyaror­szágon. Ez tulajdonképpen megközelíti az 1991-es krachot. A tavalyi esztendő utolsó hó­napja sem hozott javulást, sőt elmaradt mind az előző hónap­ban regisztrált adattól, mind pe­dig a tavalyelőtti decemberétől. Heves megyében az előbb említettektől kissé eltérőek vol­tak a folyamatok, hiszen a de­cemberben előállított 34,11 mil­liárd forintnyi termék hét szá­zalékkal volt több, mint 2008 hasonló időszakának produktu­ma. A tavalyi év mérlege azon­ban jóval rosszabb az országos­tól, hiszen a szőkébb hazánk­ban található ipari vállalkozá­sok főként a recesszió sújtotta ágazatokban érintettek. Nem meglepő, hogy a közel ötszázmilliárd forintnyi termék csupán 76,8 százaléka a tavaly- előttinek - áll a Központi Sta­tisztikai Hivatal (KSH) össze­foglaló jelentésében. Az Észak-magyarországi Ré­gióban Heves és Nógrád iránya szintén ellenkezik Borsod me­gyéével, amelyé viszont meg­egyezik az országéval. Decem­berben ennek következtében a régió teljesítménye is közel öt százalékkal zuhant, az egész éves mérleg azonban csak ötöd­ével maradt el a 2008-astól. ■ A bányászat és az energiaipar az egész évet tekintve 11 száza­lékot rontott. A KSH adatai szerint az ipar nemzetgazdasági ágai közül az elmúlt év decemberében a fel1 dolgozóipar termelése először volt jobb az előző évinél, rész­ben az alacsony bázis miatt. Fő­képpen az elektronikai, illetve a vegyi termékek és gyógyszerek gyártása lendült föl, de tíz szá­zalékkal javult a járműgyártás teljesítménye is. Szolidan emelkedett az élel­miszer-előállítás. A bányászat gyakorlatilag feleannyit állított elő, mint tizenkét hónappal az­előtt, itt viszont éppenhogy ma­gasabb volt a viszonyítási alap. A bányászat és az energiaipar az egész évet tekintve 11 száza­lékot rontott, a feldolgozóipar termelése pedig 18 százalékkal zuhant vissza. ■ A textilipar különösen megszenvedte mind a gyártó, mind a kereskedelmi ágazatban a válságot. A legtöbb cég e körben szűnt meg. vállalkozások Egyre később fizetnek cégek, sok a félsz' Ezerből harmincöt gazda­sági társaság dőlt be ta­valy Heves megyében. A legveszélyeztetettebbek az építőipari vállalkozások. A társas vállalkozások számának alakulása Terület Heves megye 2008. március (db) 10060 2009. március (db) 10565 2009. szeptember (db) 10953 Régió 37551 38568 39463 Magyarország 540208 526782 573342 FORRÁS: KSH Tóth Balázs Újabb magyar fizetésképtelensé­gi csúcsot vár a Dun & Bradstreet (D&B) kockázatkezelési szakér­tő. A társas vállalkozások száma a rendszerváltozás óta folyama­tosan gyarapszik, ám a hagyo­mányos, gyártó és nagykereske­delmi cégekkel szemben a szol­gáltatóké nő. A legtöbb céget, több mint 14 százalékot a szak­mai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, rek­lámipar, egyéb szakértői tevé­kenységek) aposztrofált vállalko­zások körében regisztrálták, to­vábbi 11 százalék a kiskereske­delemben ténykedik. Magyaror­szágon minden tizedik társas vállalkozás az építőiparban érde­kelt, részarányuk a sok megszű­nés és fizetésképtelenségi eljárás ellenére még növekedett is az el­múlt két évben. Tavaly mindös­sze két szakmában csökkent a cégek száma, a textiliparban és a vegyiparban. A legnagyobb mér­tékben, közel 13 százalékkal a pénzügyi, biztosítási tevékenysé­get űzőké növekedett. Építőipari vállalkozások dőltek be leginkább A LEGNAGYOBB BEDŐLÉST pro­dukáló szektorok élére 2009- ben az építőipar került, száz­ból 4,68 cég ment tönkre. A korábbi, alacsonyabb kocká­zatú pozícióikból többen ke­rültek fel a magas kockázatú listára, így a szállítás, raktá­rozás terén működő vállalko­zások (3,65 százalék), a ven­déglátósok, és nem meglepő módon a gépjármű-kereske­dők, szervizek. A legmeg­bízhatóbbak közé az okta­tás, a szórakoztatás, az ipari gépek, berende­zések javítása és a vegy­ipar is bekerült. A vevőknek nyújtott számlá­kon szereplő fizetési határidő 2007-ről 2008-ra még nőtt, de 2009-ben már csökkent a biza­lom fokozatos mérséklődésével. A D&B tapasztalatai szerint ta­valy a számlákon rögzített átla­gos fizetési határidő harminc és fél nap volt. A megrentj^lpsek kö­zel felét fizették ki a cégek határ­időben, másik felével azonban késtek, átlagosan 21 napot. A leg­nagyobb késedelemmel fizető szektorok listáján szerepelnek az ingatlanos vállalkozások, az épí­tő-, a papíripar, a fafeldolgo­zás, az információs, kommu­nikációs szektor. A legfegyelmezettebbek a Veszprém megyei gazda­sági társaságok voltak, a legnagyobb késé­seket a Szabolcs- Szatmár-Bereg me­gyeiek produkálták. Tavaly nőtt a mű­ködő cégekkel ösz- szefüggő fizetéskép­telenségi eljárások aránya. Míg 2007- ^ ben 2,21,2008-ban 2,34 százalékuk Továbbra is sok társaság tűnik el VÁLTOZATLANUL MAGAS bedő­lési aránnyal kell kalkulálni 2010-ben, vélhetően újabb re­kordok dőlnek meg, de a romlás lassulása némi biza­kodásra is okot ad. A legkoc­kázatosabb iparágak közé a vendéglátást, az építőipart, a bútorgyártást, a szállítást és a fafeldolgozást sorolja a D&B. Biztosabban állnak majd a lábukon a humán­egészségüggyel, az oktatás­sal, a tudományos és műsza­ki tevékenységgel, mezőgaz­dasággal foglalkozó vállalko­zások, illetve a vegyipar. nem tudta vagy nem akarta ren­dezni a számláit, addig tavaly már ettől fél százalékkal több vállalkozás tartozott ebbe a kör­be, s fizetésképtelenségi eljárás indult ellenük. A legkisebb bedőlési arány Pest megyében volt, ahol ezer cégből tizennyolcat számoltak föl. Heves megye a maga 3,5 szá­zalékos arányával a középme­zőnyben található, a 12. helyen. Az utolsó Szabolcs, ahol a cégek 8,4 százaléka ellen kezdemé­nyeztek felszámolást. HÍRSÁV Félmilliós bírság a hiányzó adatokért Magyarország Február 15- től egy hónapig tart az ÚMVP és a Halászati Opera­tív Program támogatásában részesülők számára a köte­lező rendszeres monitoring­adatszolgáltatás. Ennek ki­zárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül, egy elektronikus űrlap kitöl­tésével keresztül lehet ele­get tenni. Aki a kötelezettsé­gének nem tesz eleget, vagy hibásan, valótlan adattarta­lommal, hiányosan vagy nem az előírt módon teljesí­ti, ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtják. Követendő példa a kamara akciója heves megye A Heves Me­gyei Kereskedelmi és Ipar­kamara (HKIK) kezdemé­nyezése január végén or­szágos méreteket öltött: az országos kamara elnöksége megtárgyalta és támogatja az energiabeszerzési közös­ségek létrehozását a HKIK mintájára. A villamosener­gia- és a gázpiac liberalizá­ciója óta a fogyasztók sza­badon választhatnak keres­kedőt, ezzel sok esetben akár 10 százalékos megta­karítás is elérhető. Az egyé­ni szerződések mellett to­vábbi kedvezmények érhe­tők el csoportos ener­giabeszerzéssel. Föl kell használni az újratelepítési jogot ;9t) HEVES MEGYE JÚ1ÍUS végéig használhatják fel az 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel vég­zett ültetvénykivágások után keletkezett borszőlő­ültetvény újratelepítési jo­gukat a gazdák. Az MVH a telepítési engedélyt akkor adja meg, ha a kérelmező rendelkezik érvényes újra­telepítési joggal, valamint az illetékes hegybíró és a Mezőgazdasági Szakigazga­tási Hivatal hozzájárulásá­val. Újratelepítési jogosult­ság más jogtulajdonos ter­melőtől is vásárolható. A föl nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtarta­lékba kerülnek, ahonnan 2010. augusztus 1-je után megvásárolhatók. Az adóelőírások nyolcada hiányzik Hatvanban Inkább e-mailben keresték meg az adóhatóságot APEH Nem használják ki eléggé a Köztartozásmentes Adózói Adatbázis adta lehetőségeket Az éves jogerős adóelőírások 13 százaléka hiányzik Hatvan kasz- szájából. Ahogyan más nagyobb településeken, így ott is a vállal­kozások tartozása a nagyobb, igaz, a kieső bevételek pontosan 37 százalékát magánszemélye­ken kéri számon az önkormány­zati adóhatóság. A legnagyobb kintlévőség a helyi iparűzési adóban van, de ez az elmúlt években nem volt jellemző. A követelés is a válság miatt nehéz gazdasági helyzetbe került cégek likviditásával függ össze. Az elmúlt évtized tapasz­talatai azt mutatják, hogy a hat­vani cégek és egyéni vállalkozók az adózás területén jogkövető magatartást tanúsítottak. ■ Egyre kevesebben intézik ügye­iket személyesen az APEH-nél. Az ügyfélszolgálatokat tavaly kö­zel 275 ezren keresték föl, ezzel párhuzamosan nőtt az elektro­nikus iratforgalom. Az ügyfélfor­galom csökkenésével az átlagos várakozási idő is rövidült, míg 2008- ban még ötven, ad­dig tavaly már csak 44 percet kellett ücsörögni a tizenhárom régi és két új (szerencsi és encsi) irodá­ban. Az e-mail forgalom a har­madával gyarapodott, az ügyfe­lek gyakran a hosszabb egyezte­tést igénylő kérdéseiket is ilyen formában teszik föl. A bevallá­sok háromnegyede, 1,3 millió darab is elektronikusan érke­zett az észak-magyarországi igazgatóságokra, ez 41 ezerrel haladta meg az egy évvel koráb­bit. Nőtt a bankkártyás fizetés ismertsége, ezért POS- terminálokat szeretnének tele­píteni a jelentő­sebb kirendeltsé­gekre. A kérelmek, igazolások is egyre inkább interneten érkeznek be. Az adózók kérésé­re 55 ezer adó-, jövedelem- és il­letőségigazolást adtak ki a múlt esztendőben. Annak ellenére kérik ezt a vállalkozások, hogy egyszerű módon bekerülhetné­nek a Köztartozásmentes Adó­zói Adatbázisba. ■ Növekedett a bankkártyás fize­tés ismertsége. Kevesebben intézik személyesen ügyeiket, rövidült a várakozási idő Az ügyfélkapu-regisztrációra tavaly november 1-jétől már az APEH központi ügyfélszolgála­tain is lehetőség van. Az eddigi procedúrák mindegyike problé­mamentes volt, ügyenként öt percet vettek igénybe. Tervezik, hogy az ügyfélkapu nyitásához kapcsolódó programot a kistér­ségi kirendeltségeken is működ­tethessék, ennek megoldása fo­lyamatban van. Az APEH Contact Center közel 85 ezer hívást fogadott, amelyek 99 százalékát azonnal kezelni tudták. A bevallási határidőkhöz közeli napokon átlagosan napi 500 hívást kezeltek le, de a jog­szabályváltozások nyomán is sok kérdés vetődött föl. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom