Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-02 / 27. szám
2010. FEBRUÁR 2., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Az országos versenyeken is sikeresek a széchenyisek Pléh Jézuska megmentése összefogás Egyre nagyobb az igény az emlékhelyek felújítására Az idei tanévben a hatvani Széchenyi István Szakközépiskola közgazdasági szakmacsoportos diákjai számos már országos szakmai versenyen indultak. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kara által meghirdetett háromfordulós számviteli versenyen a felsőfokú szakképzésben résztvevő pénzügyi és banki szak- ügyintézős tanulók vettek részt. A vetélkedés mentességet biztosít a legjobban teljesítők számára a záróvizsga alól. A Széchenyi mind a hat induló növendéke bejutott a második fordulóba, s közülük Mlinárcsek Nóra és Zsiga Diána jó és jeles eredménnyel mentesülnek az OKI záróvizsga teljesítése alól. Zsiga Diána ezt követően az országos döntőben harmadik helyezést ért el. ■ A régióban az első négy helyet a hatvani iskola diákjai birtokolják. Ebben a tanévben második alkalommal rendezi meg az APEH a középiskolai tanulók számára a RangAdó című vetélkedősorozatot, amelynek célja az adózási ismeretek bővítése. A három internetes forduló után a diákok regionális, valamint országos döntőben mérhetik össze tudásukat. A Széchenyi István Szak- középiskolából négy csapat nevezett, s a már lezajlott két forduló után legjobb együttesük az országos negyedik helyen áll. Az észak-magyarországi régióban az első négy Fielyet a hatvani intézmény növendékei birtokolják. Az EBCL - Egységes Európai Gazdasági Oklevél - magyarországi képviselete a hagyományához híven idén is díjazta a több száz versenyző közül azokat, akik a legfelkészültebbnek bizonyultak a gazdasági ismeretek területén. Mikudina Orsolya pénzügyi szakügyintézős tanuló a felnőtt kategória országos döntőjében hetedik helyezést ért el. De nem csak szakmai sikereket könyvelhetnek el a széche- nyis diákok: A Bőd Péter Könyvtárhasználati Verseny megyei fordulóját az iskola kilencedikes tanulója, Balogh Géza nyerte meg, így Heves megye képviseletében indulhat az országos írásbeli elődöntőn. ■ Folytatódik a dél-hevesi térségben a történelmi emlékhelyek helyreállítása, ezúttal széles körű összefogással a tadrai kereszt újulhat meg. Szuromi Rita Közel két éve kezdődött el egy folyamat, mely a dél-hevesi térség mára elpusztult településeinek, emlékhelyeinek, múltbeli örökségeinek megőrzésére irányul. Ennek első - s az egész térségre kihatással lévő - állomása volt a pusztafogacsi kápolna megmentésére szerveződött egyesület megalakulása. Az egyesület az elmúlt egy évben megteremtette hagyományait, rendezvényeit, sőt egy 17 milliós pályázat megnyerésével lehetővé tette, hogy az idén a 300 éves kápolna megújuljon. A fogacsi kápolna megmentésének és Pusztafogacs történelmének megőrzése több száz embert mozdított meg Dél-Hevestől a Jászságig. A Dél-hevesi Többcélú Kistérségi Társulás támogatásával három turisztikai'táblát is avattak: Akolháton és Szárazbőn egy-egy külterületi lakott pusztára, Szárazbőn egy elpusztult uradalmi birtokra emlékeztetnek ezek az információs jelek. Tavaly év végén a térség országgyűlési képviselőjének, Godó Lajosnak a segítségével jelent meg „A dél-hevesi térség népi szakrális emlékei’’ című album, melynek készítői összegyűjtötték a még álló út menti kereszteket, kegyszobrokat, fülkéket, s azokat a megőrzés szándékával dokumentálták. A kötetet látva, az egyre nagyobb érdeklődést érzékelve tavaly decemberben vetette fel az ötletet Gyimesiné Gömöri Ilona hevesi néprajzos-muzeológus, hogy érdemes lenne ezt a tendenciát folytatni a külterületi emlékhelyek további felújításával. Javasolta, hogy évente legalább egy keresztet, haranglábat vagy egyéb régi történeti, néprajzi értéket célszerű lenne megmenteni. Ehhez az is reményt adott, hogy két évvel ezelőtt magánszemélyek ötlete alapján épült újjá az ötödrészi harangláb, amely ma Heves külterületén áll. Gyimesiné Gömöri Ilona muzeológus és Urbán Tamás - az ő kertjében áll most a tadrai kereszt Hosszas fontolgatás után végül a tadrai keresztre esett a választás. A Tadra Jászszentand- rás és Heves között állt, egykor lakott külterületként. A homokos puszta ma nyomokban emlékeztet a tanya- rendszerek világára, melyből Heves megyében egy sem maradt. Itt állt egykor a tadrai pléh Jézuska, amely ma erősen korrodált állapotban egy kertben található.- Egy fontos útkereszteződést jelölt ez a kereszt, rajta a pléh Krisztussal, vagy ahogy helyben emlegetik, a pléh Jézuskával - mondta Gyimesiné Gömöri Ilona néprajzos-muzeológus. - A legtöbbször ismert a keresztállítási levél, ám ez esetben ilyennel nem találkozhatunk. A szóbeli hagyományok alapján egy jászszentandrási férfi, Félix Gábor állíttatta, ám a pontos története nem ismert. ■ Egyre több pusztu- lófélben lévő emléket mentenek meg. Keresztek, mint szakrális emlékek az út menti keresztek különösen szép szakrális emlékek. A Krisztus-alakot rendszerint helyi bádogosok készítették, s ügyes kezű piktorok festették. Szolgálhattak útjelzőként, készülhettek köszönet és hálaként. Az ősi mondavilágban az utak kereszteződéséhez babonás félelmek kötődtek - a gonosz gyülekezési helye -, ezért ezekre a helyekre gyakran helyeztek el kereszteket. Feltételezhető, hogy fontos útjelző szerepe volt, hiszen jelentős kereszteződésben állt. Típusa alapján XIX. századi, a kereszt akácból készült, a pléh Krisztus pedig nem volt kifestve. A pusztulófélben lévő kereszt megmentésére, helyreállítására széles körű összefogás szerveződik. Lapunk, a Heves Megyei Hírlap vállalta, hogy a térségben élő előfizetőink hűségét honorálja azzal, hogy a pléh Krisztus elkészítését vállalja. Ehhez szakmai segítséget ad Fodor Endre mérnöktanár és Gyimesiné Gömöri Ilona néprajzos-muzeológus. Az egykori akácfa kereszt helyreállítását pedig Jászszentandrás polgármestere, Banka Ferenc vállalta. A szakrális emlék megmentésére szerveződő akciót a helyi egyházközösség is támogatja. A tadrai útjelző kereszt felszentelését húsvéti ünnepek idején tervezik. EGYPERCES INTERJÚ Intézmények szorult helyzetben A Heves Megyei Önkormányzat idei költségvetési terve előkészítése kapcsán azt tapasztalják az intézmények, hogy a központi költségvetés szűkítése miatt további megszorítások várhatók. A téma kapcsán a Pedagógusok Szak- szervezete megyei titkárával, dr. Németh Zoltánnéval beszélgettünk, aki elmondta:- A munkavállalók családjaiban is megjelent munkanélküliség, a megélhetési költségek emelkedése már-már elviselhetetlen terhet ró ránk. A közalkalmazotti bértábla tételei évek óta nem emelkednek. A tizenharmadik havi illetmény megszűnt.- Milyen további kurtításokat jelez a költségvetési tervezet?- Elhagyják az étkezési támogatást, a minőségi kereset-kiegészítést, a többlettanítás és a helyettesítések fedezetét. A kötelező feladatokra is alig lesz forrás. Osztály- és csoportösszevonások várhatók, fejlesztő és rehabilitációs foglalkozások maradhatnak el, ami megnehezíti a fogyatékkal élők, a speciális nevelési igényű gyerekek társadalmi beilleszkedését.- Ezt viszont az egész társadalom megszenvedheti.- Pontosan. Olyan problémák is megjelentek az iskolákban, melyek kezelése megfelelő számú speciális szakképesítésű és gyakorlatú segítő hiányában a tanárokra, a gondozókra és a nevelőkre hárul. Egyes intézményekben a jogszabályban előírtakhoz képest olyan jelentős létszámhiány alakult ki, amely már a hatékony működés feltételeit veszélyezteti. ■ N. Z. Dr. Németh Zoltánná: Veszélyben a működés feltételei Hatvanban átadták az orvosi rendelőket fogak és gyerekek Az önkormányzat saját erőből finanszírozta a beruházást Negyedmillió forintért versengenek a mentők Hatvanban elkészült az Árpád utcai új rendelőkomplexum. A létesítményben két fogorvosi és egy gyermekorvosi rendelő kapott helyet. A beruházás - amit az önkormányzat teljes egészében a saját költségvetéséből finanszírozott - a telekvásárlással együtt 62 millió forintba került. Érsek Zsolt polgármester elmondta: azért ezt a helyszínt választották, mert több gyermek- intézmény - egyebek mellett a Bajza Gimnázium, valamint a Vörösmarty úti és a Balassi úti óvoda - található a közelben, de a kórház és a rendelőintézet is alig pár száz méterre található. Az objektumok átadásával a A korszerű rendelőket az önkormányzat saját költségvetéséből építtette. szakorvosok rendelési ideje is megváltozott. Az I, számú körzetben dr. Bencze András hétfőn és pénteken 8 órától 14 óráig, kedden és csütörtökön pedig 12-től 18 óráig várja a betegeket. Az iskolafogászati rendelésre szerdánként 8-tól 14 óráig kerül sor. A II. számú körzetben dr. Füri Mária rendelési ideje hétfőn és szerdán 13-tól 19 óráig, kedden, csütörtökön és pénteken pedig 8-tól 14 óráig tart. Az I. számú gyermekorvosi körzet rendelőjében dr. Harmat Enikő hétfőn és szerdán 8 órától 12 óráig, kedden és csütörtökön 13-tól 17 óráig, pénteken pedig 8-tól 11 óráig várja a kis betegeket. ■ Idén is meghirdette a magyar mentőállomások támogatását szolgáló Segíts okosan! elnevezésű kampányát az egyik nagy hazai kereskedelmi vállalat. A kezdeményezés egyik eleme egy négy héten át tartó szavazás, amelynek során a lakosság nyolc mentőállomást választhat ki a versenyben lévő hetven közül. A nyertesek mindegyike 250 ezer forintot kap, amelyet az állomásuk és a mentőjármüveik fejlesztésére, illetve személyzeti célokra (például ruházat vásárlására) fordíthatnak. A tegnap kezdődött és egészen a hónap végéig tartó versenyben négy Heves megyei induló is érdekelt. Aki segíteni szeretne, az voksával a hatvani, a gyöngyösi, a hevesi és az egri mentőállomást támogathatja. Bemutatkozó adatlapjuk szerint mind a négy helyszínen az állomás fejlesztésére, korszerűsítésére fordítanák az összeget, ha ők lennének a szerencsés nyertesek. A Hevesen működő bázison tervként szerepel a mentőautók fejlesztése, navigációs berendezésekkel, illetve egyéb egészség- ügyi felszerelésekkel való további ellátása is. Az említett akció részleteiről, a szavazás mikéntjéről a www.segitsokosan.hu webolda- lon lehet tájékozódni, s ugyanitt részletesen is bemutatkoznak a mentőállomások. ■
