Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-08 / 6. szám

3 2010. JANUÁR 8., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP ■E&üuaüfaü Heves megye FOTÓK Az Egri Kis­térség Többcélú Társulása fotó- pályázatot hirdet az Egri kistér­ség természeti és történelmi ér­tékeiről készült képgaléria létre­hozására. A pályázóknak össze­sen 9 darab, 2009. január else­je után készült, minimum 5 megapixeles digitális képet lehet benyújtaniuk tájképek, termé­szeti értékek, népszokások, hagyományok, települések épí­tett történelmi örökségei témák­ban, CD-n vagy DVD-n (cím: Eger, Mocsáry u. 1.). A pálya­munkákat idén január 29-én 14 óráig várják. Heves megye rajzok a Heves Megyei Europe Direct Informáci­ós Pont képzőművészeti pályá­zatot hirdetett általános iskolás diákok részére. A gyerekek olyan rajzokat készítettek, amelyek be­mutatják az Európai Unió egyes tagállamainak karácsonyi szoká­sait. Több száz rajzot kaptak 45 iskolából, ezekből 83-at ki is állí­tottak a Megyeházán. A legsike­resebb rajzok készítőinek díjki­osztó ünnepségét is itt tartják ma délelőtt. Mátra TÚRA Holnap rendezi meg a hagyományos Zúzmara­túrát a Kékes Turista Egyesület. A Galyatetőről a nagyszállótól fél tízkor startoló túra 17,7 kilomé­teres távot ölel föl, érintve töb­bek között a Nagy-Hidas-bércet, Lajosházát, a Tarma-kutat. A végállomás Mátrafüred lesz. In­formáció Juhászné Hartmann Mártától kapható a 20/583- 2781-es telefonszámon. Szarvaskő KÉSZÜLŐDÉS az ön­kormányzat legutóbbi ülésén el­fogadta az idei munkatervet, va­lamint a rendezvénytervet. Ki­emelt programjuk a július végi falunap, összekapcsolva a Gilitka-kápolnai búcsúval, vala­mint az október 23-i Csipkebo­gyó-fesztivál. Az elképzeléseik szerint minden hónapra szervez­nek rendezvényt a faluban a he­lyieknek és turistacsalogatóként. Vámosgyörk pályázatok a te­lepülés önkormányzata az idei évre tervezett több fejlesztést pályázati segítséggel szeretné megvalósítani. Ilyen például a sportöltöző, az orvosi rendelő, valamint az óvoda és bölcsőde épületének felújítása, a települé­si hangoshíradó kiépítése, illetve a faluközpont rendbetétele. Az elképzelések megvalósításához Vámosgyörkön európai uniós pénzeket is remélnek. Díszes fenyőből tűzifa lesz vízkereszt A megyében hétfőtől szállítják el a kidobott fákat Semmi sem vész kárba. A családi házaknál felaprítják, majd kályhában vagy kandallóban eltüzelik az elszáradt fenyőfát. Képünk illusztráció. A jövő héten megkezdő­dik a kidobott karácsony­fák elszállítása. A fenyő­ket általában tűzifaként hasznosítják. Szilvás Krisztina Vízkeresztkor, január 6-án véget ért a karácsonyi ünnepkör, a ha­gyomány szerint ezen a napon kell leszedni a karácsonyfát. Ezt azonban ma már nem mindenki tartja be. Előfordul, hogy rögtön az ünnep után lebontják a fát, de akad olyan család is, ahol ad­dig tartják meg a feldíszített fát, amíg el nem szárad. Öntözött, víztartós talpba helyezett vagy hűvösebb szobá­ban tartott fa eseté­ben ez akár tava­szig is eltarthat, s arra is volt már példa, hogy időköz­ben kirügyezett. Bármikor is szedjük le az ünnepi fát, néhány dologra ügyelni kell. Emeletes ház esetében - különösen lakó­telepen - nem jó ötlet az abla­kon kidobni a fa maradványát, mert az akár valakinek a fején is landolhat. Ne állítsuk a leszedett A Fő téri kará­csonyfát az idén is jótékony célra ajánlották fel. fát kazán, fűtőtest mellé arra az időre, amíg el nem szállítjuk, hi­szen a száraz tűlevelek könnyen lángra kaphatnak.- Egerben jövő hét hétfőtől kezdjük a kidobott kará­csonyfák elszállítá­sát, és egészen ja­nuár 22-ig gyűjtjük azokat - mondja Jakab Zoltán, a Városgontozás Eger Kft. igazga­tóhelyettese. - A lakosságot árra kérjük, hogy a kukák, konténe­rek mellé, rendezetten helyezzék el a fákat, onnan szedjük majd össze, és külön szállítjuk el a hul­A szakember szerint akár a földlabdás fenyőfa is elpusztulhat sokan vásárolnak földlabdás fenyőt azzal a céllal, hogy így megmentik a fát, mert az ün­nep után majd kiültetik. A szakemberek ezen mosolyog­nak, hiszen ehhez a kiültetés szabályait is ismerni kell, s föld­labdás fenyőből is kétféle van.- Annak a fajtának, amelyik­nek a földlabdája egy hálóba van tekerve, szinte esélye sincs a túlélésre, különösen nagyobb méretű fenyő esetén - magya­rázza Farkas Pál, a káli Global­plant Kertészet telepvezet&he­lyettese. - Ezeknek a gyökere ál­talában túl rövidre van vágva, ha pedig a főg}'ökerét is elvág ták, az akkora sokk a növény­nek, hogy nem marad életben. A másik fajta a konténeres fe­nyő, amelyiket vödörben árul­ják. Az ilyennel érdemes próbál­kozni Amíg a szobában van, rendszeresen locsolni kell, majd a kiültetésig egy világos, hűvös, de nem túl hideg helyen, a lép­csőházban tartani, és már csak ritkán locsolni. Akkor lehet ki­ültetni, ha a tél enyhül. ladékot. Ez vonatkozik a hagyo­mányos és akár a földlabdás fák­ra is. Látjuk, hogy pár helyen már kidobták a fenyőt, szándé­kosan nem kezdtük el eddig a gyűjtésüket, hogy ne egyesével, hanem együtt kelljen majd el­szállítani azokat. A megyeszékhelyen a környe­zettudatossá jegyében újra fel­használják a kidobott karácsony­fákat: ledarálják és elégetik őket. Gyöngyösön ma lebontják és feldarabolják a Fő téren álló min­denki karácsonyfáját, amit idén is jótékony célra ajánlott fel a vá­ros. Ám ebben az évben nem akarták elaprózni a fenyőt, így egy háromgyermekes család kap­ja meg. Most Huszár Ákos úttisz­tító munkás lesz abban a szeren­csés helyzetben, hogy a fával fűt- heti az otthonát. Ha kell, akár már a héten elszállítják a lebontott ka­rácsonyfákat Gyöngyösön.- Hatvanban a hulladékszállí­tást is végző Bio-Pannónia viszi el a fákat a jövő hétfőtől - tájékoztat Pálosi Tamás üzemigazgató. Az akció a korábbi évekhez hasonló­an két hétig tart majd, minden ut­cában az egyébként is szokásos szállítási napokon. Szinte minden családi háznál felaprítják, majd kályhában, kandallóban eltüzelik az elszáradt fenyőt. A mi világunk nyomorúsága A VILÁG LETT ROSSZABB, vagy a hírközlés jobb? A Hírlap régi szerkesztőségében so­káig virított ez a mondat, igaz, nem kérdésként, ha­nem kijelentésként, de jó­magam - az örök pesszimis­ta - mégsem fogadnám ezt el válaszként. Mindarra, ami körülvesz. A hihetetlen indulatra, a kétségbeesésre, a mocsokra. A világra. Meg­győződésem, hogy a világ igenis rosszabb lett, csupán erről a rosszról valóban ha­tékonyabban fest képet a média. Amit nem jószántá­ból tesz egyébként, hanem mert kényszerű a pálya: az emberek bizony a rosszat akarják látni. Azt a rosszat, ami másnak fáj. A TAVALYI LEGOLVASOTTABB híreink kapcsán jutottam er­re a következtetésre, azt per­sze egy újságban nem lehet megmondani, hogy pontosan mennyien is olvasták el, nem úgy, mint az interneten, erről adtunk is egy összeállí­tást a hírportálunk adatai alapján. Hogy az újságban mennyien olvasták, azt - ör­dögi kör - nem tudhatom. Azt viszont igen: a cikk „fe­szesebb” - értsd rövidebb - VáTtózatát sokan elolvasták a heol-on. És meglepően sokan újra elolvasták azokat a - jobbára több hónapos - cik­keket is, amelyek az éves toplistát vezették. Pontosab­ban: kiugróan sokan kattin­tottak rá ismét a „kék hírek­re”, és lényegesen keveseb­ben a közéleti írásokra. tanulság? A szenvedésről, tragédiáról, halálról, borza­lomról szóló hír lehet bár­milyen régi, akkor is érde­kes, akkor is kell. Megálla­píthatjuk: a más nyomorú­ságán aktualitástól függetle­nül imádunk borzongani. ilyen világban élünk. És ez rossz. Teljesen függetlenül a hírközléstől. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Eszak-Magyarország a fővárosiak körében igen népszerű mérlegen a turizmus A belföldi utazások csökkenő számában is megmutatkozott a romló gazdasági helyzet Nemcsak külföldre, de belföldre is kevesebbet utaztunk tavaly az első három negyedévben a KSH szerint. Ebben közrejátszott a re­álkeresetek és a szabadidő csök­kenése is. Az utazási lehetőség (hajlandóság), az erre fordított idő és a kiadások 14-18 száza­lékkal estek vissza. Tavaly szep­tember végéig a magyar lakos­ság 31 százaléka vett részt a bel­földi idegenforgalomban, 2008 hasonló időszakához képest fél­millióval kevesebben utaztak. Természetesen ezzel párhuzamo­san az útra kelők közel ötödével kevesebbet - 191 milliárdot - köl­töttek. A legtöbb pénzt szálláshe­lyekre (62 milliárdot) fordították, vendéglátó-szolgáltatások és élel­Minimum négyéjszakás utak célpontjai, 2009. HX. hó. (ezer, nap) Lakóhely Észak-M.o.-ra Tisza-tóhoz Közép-Magyaro. 1205 359 Ebből: Budapest 874 231 Közép-Dunántúl 241 15 Nyugat-Dunántúl 123 37 Dél-Dunántúl 153 12 Észak-Magyaro. 693 148 Észak-Alföld 276 115 Dél-Alföld 372 11 Összesen 3 063 698 FORRÁS: KSH miszerek vásárlására 52 milli­árd, közlekedésre, üzemanyagra 39 milliárd jutott. A pénz harma­dát a budapestiek költötték el, a bevételek 35 százaléka pedig a Balaton-régió kereskedőié, szol­gáltatóié volt. Elmondható: a nagycsaládos­ok kedvezőtlen helyzetben van­nak, utazási aktivitásuk az át­lag alatt van. Számottevő kü­lönbségek mutathatók ki az egyes régiók lakosainak szoká­sai között, különösen az alföldi régiókban élők mozdulnak ki otthonról. Jelentős csoportok szorultak tehát ki a belföldi tu­rizmusból, ugyanakkor azok, akik továbbra is utaznak, csak csekély mértékben változtattak eddig szokásaikon. Ritkábban keltünk útra hét végén, bár leg­többször még mindig ekkor ér­tünk rá kirándulni. A célpont a legtöbbször a Balaton, illetve a főváros és környéke volt. Egy utazó egynapi költése 3100 fo­Turisták az egri Bazilika lépcsőjén. Általában régión belül utazunk. rint volt. Háromnál több éjsza­káig tartó utazáson a magyar lakosság 16 százaléka vett részt legalább egyszer, míg 2008-ban minden ötödik személy szá­molt be erről. Jellemző, hogy Észak-Ma- gyarországon legtöbbször a ré­gión belül választottak úti célt az emberek, kedvelt volt a Bala­ton és a főváros környéke, illet­ve a Tisza-tó. A Dél-Dunántúlra csak nagyon kevesen látogattak el. Régiónk emellett a budapes­tiek kedvelt célpontja volt. A Ti- sza-tó forgalmát leginkább az ország középső részén élők ad­ták, kisebb részben az észak­magyarországiak és az észak­alföldiek látogattak ide. ■ i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom