Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-08 / 6. szám

Kalandos utazás nagybácsival és lóval május 35 Ifjúsági előadásra készül a társulat, főszerepben Mákos Attilával A Gárdonyi Géza Színház januári műsora ■ Nagyszínpad 8.PÉNTEK 19.00 9. SZOMBAT 19.00 12. KEDD 19.00 13.SZERDA 19.00 14. CSÜTÖRTÖK 18.00 15. PÉNTEK 19.00 20. SZERDA 15.00 21. CSÜTÖRTÖK 10.00 18.00 22.PÉNTEK. 19.00 23. SZOMBAT 15.00 19.00 26. KEDD 15.00 27. SZERDA 15.00 28. CSÜTÖRTÖK 15.00 29. PÉNTEK 19.00 30. SZOMBAT 19.00 ■ Stúdiószínpad 14. CSÜTÖRTÖK 19.00 20. SZERDA 19.00 22. PÉNTEK 19.00 26. KEDD 20.00 A TÖRÖTT NÁDSZÁL Bemutató előadás A TÖRÖTT NÁDSZÁL A TÖRÖTT NÁDSZÁL A KAM ÉLIÁS HÖLGY CSÖRGESS MEG! SZENTIVÁNÉJI ÁLOM MÁJUS 35 A TÖRÖTT NADSZAL A TÖRÖTT NÁDSZÁL A TÖRÖTT NÁDSZÁL MÁJUS 35 MÁJUS 35 A TÖRÖTT NÁDSZÁL SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Gárdonyi Géza bérlet Illyés Gyula bérlet Csokonai V. Mihály bérlet Katona József bérlet Petőfi Sándor bériét Latinovits Zoltán bérlet Molnár Ferenc bérlet Arany János bérlet Dobó István bérlet Ady Endre bérlet József Attila bérlet Móricz Zsigmond bérlet Jászai Mari bérlet Hevesi Sándor bérlet INSTANT KONFLIKTUSOK BIFI DUS ESSENSIS AVAGY TŰSARKON A TÉBOLY BIFIDUS ESSENSIS AVAGY TŰSARKON A TÉBOLY BIFIDUS ESSENSIS AVAGY TŰSARKON A TÉBOLY Bemutató előadás MÁJUS 35 CSÖRGESS MEG! „A MAGYAR OPERA NAGYMESTERE” Erkel Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából operagála a Magyar Kultúra Napján Egressy Béni bérlet Kelemen László bérlet szinte mindent a képzelet játé­kára bíz, meglepőbbnél megle­pőbb ötletekkel kápráztatja el az olvasót. A darabot, Fenyő Lász­ló fordításának felhasználásá­val, Körösi Zoltán írta színpad­ra, amelyhez Darvas Ferenc írt remek zenét. Bemutató január 26-án, a főbb szerepekben Má­kos Attila, Safranek Károly és Pálfi Zoltán. De milyen is ez a Konrád ne­vű kisfiú? A szerepet játszó Má­kos Attila szerint nagyon ér­deklődő, vidám, mindent meg akar oldani.- Kicsit olyan, mint én, mert engem is sok minden érdekel - mondja. Korábban már jártam színjátszó körbe, és nem ez az első darabom, játszottam az Aranyemberben is. Nagyon örültem, amikor megkaptam ezt a szerepet, ez az első főszere­pem. Nagyon várom a bemuta­tót, kíváncsi vagyok, milyen lesz végül az előadás, mert nagyon jó hangulatú, sok humor van ben­ne. A próbákon is sokat neve­tünk. A színházban az a jó, hogy meg kell ugyan tanulni a szöve­get, de van lehetőség arra is, hogy improvizáljunk. A darab­ban Ringelhuth bácsi és Konrád összetartoznak, bár nem ő az apukája, csak a nagybácsija, de úgy bandáznak, mint két leg­jobb barát. Vidám társaság hár­masban, Negro Kaballóval, a be­szélő lóval. ■ P. Cs. Már próbálják a Gárdonyi Géza Színházban Erich Kästner: Má­jus 35 című zenés mesejátékát. Ki ne ismerné A két Lotti író­ját, Erich Kästnert? A Május 35. című kisregénye egyetlen nap történetét mondja el. A ke­retet a főhősnek - Konrádnak - és nagybátyjának, Ringelhuth gyógyszerésznek csodálatos utazása adja. Konrádnak dolgo­zatot kell írnia a Csendes-óce­ánról. Mivel jól számol, így nem lehet fantáziája. Hogy megír­hassa a dolgozatot, egy emberi hangon beszélő fekete ló segít­ségével egy délután alatt meg­járják az óceánt. Ez is mutatja, hogy május 35- én minden lehetséges. Kästner Mákos Attila az olvasópróbán a rendezővet Csizmadia Tiborral Bemutató január 8-án: A törött nádszál Rendező: Csizmadia Tibor 2010. JANUAR 8., PENTEK donyl feínhá Történelem, mai életérzésekkel a törött nádszál Folytatódik a Márton László-trilógia a Gárdonyi Géza Színházban Január 8-án mutatja be a Gárdonyi Géza Színház társulata A törött nádszál című drámát. Ez Márton László történelmi trilógiá­jának harmadik része. Jónás Péter, Pilisy Csenge Zsigmond, miután megszilárdí­totta a hatalmát, Prágába uta­zik, hogy a törökök elleni újabb hadisegélyről tárgyal­jon. Azonban Erdélyben elter­jed, valójában le akar monda­ni a fejedelmi székről, és át akarja adni Erdélyt a császár­nak. E híresztelések nyomán a fejedelmi udvarban újult erővel tör ki a hatalmi harc. Az előadás kapcsán az alkotók mondják el véleményüket. ■ Ha rá támasz kódunk egy nád szájra, az átszúrja a kezünket, mint ahogy Zsigmond sem támasza az országnak. Schruff Milán színművész: - Zsigmond egy feltörekvő uralko­dó, akiben megvan ugyan a te­hetség, de bizonytalan, és megtö­rik, amikor elfordulnak tőle. Nem felelős uralkodó, fiatal még. Ki­csit mintha játéknak tekintené a trónt, nem tartja be az ígéreteit. Márton László: - El akartam ke- rülni az ironikus karikatúrát, és az üres, patetikus kliséket is. Azt gon­doltam, fel kell vállalni magyarsá­gunk ellentmondásosságát A tör­ténelem, mint múzeum, nem ér­dekes. Az aktuális áthallások ön­magukban megint csak érdektele­nek, a ma konfliktusairól másfaj­ta darabot írnék. Az eleven embe­ri természet működése érdekelt a legjobban. Báthory Zsigmond alakja, aki intelligensebb, érzéke­nyebb a környezeténél, de nem tudja az eseményeket a kezében tartani, határozaüansága a darab végére gonoszságba fordul. ...A tér­ség ma is ugyanaz, mint 400 éve - sok [Kritikai beidegződésünk ak­kor alakult ki. Ilyen például a po­litikai mezőny kettéosztottsága: Zsigmondot, csakúgy, mint a trilógia eddigi két részében, Schruff Milán alakítja, feleségének, Krisztinának a szerepében pedig Bozó Andreát láthatjuk gondoljunk csak a Mohács utáni helyzetben János magyar király és Ferdinánd Habsburg uralkodó hí­veinek szembenállására. De ebben a korban gyöke­rezik az a politikai hagyo­mány is, hogy Magyaror­szág mindig keleti és nyu­gati típusú birodalmak kö­zött lavírozik. Akkor keleti volt a török nyugati a Habs­burg, a közelmúlt történelmében ke­leti volt a Szovjet­unió, és ma megint nyu gáti az Európai Unió. Száz­kétszáz évenként a magyar történelemben ez az inga­mozgás lezajlik. Csanádi Judit díszletterve­ző: - Mi következhet még a mélybe csúszás és a csernobi­li robbanás után? A törött nád­szál a vég, ahonnan már nincs tovább, ahol mindenki elveszíti emberi mivoltát, és az esélyt is ar­ra, hogy méltósággal haljon meg. Ez a darab ráismertet a nemzeti tragédiáinkra, jelenünkre. Csanádi Judit néhány hónapja kapott World Stage Designé Díjat Szöulban A nagyratörő és Az állhatatlan díszleteiért. Arról, hogy miként lehet ezt túlszár­nyalni, a következőt felelte:- Meg kell mondjam, ez a harmadik rész tetszett a leg­jobban a három közül. Ez a ^ legtömörebb, talán epiló­gusnak is felfogható. Vég­kifejletéhez jut mind a da­rab társadalmi, mind nem­zeti és magánéleti vonala. Az hajtott, hogy ne az előző két díszlet inspiráljon, ha­nem ezt a darabot, mint önálló élőlényt tudjam nézni, ez szó­laljon meg bennem. Utána majd megtalá­lom a következetes megoldást, hiszen egymásból következnek. Az elő­adásból indulok ki, hogyan lehet olyan térrel megsegíteni a cse­lekményt, hogyan a legeleveneb­ben jöjjenek létre az emberek közötti szituációk. Az volt az el­ső gondolatom, hogy zárjuk ösz- sze a szereplőket, és valahol lent­re tegyük a játszóteret. Csizmadia Tibor igazgató, a darab rendezője: - Ha rátámasz­kodunk egy nádszálra, az átszúr­ja a kezünket, mint ahogy Zsig­mond sem támasza az ország­nak. A történelmi játék kerüli az aktualizálást, mégis a mához szól, megszólalnak benne a mai életérzések is. Ha elhangzik egy- egy olyan mondat, ami a mai tár­sadalmi vagy politikai helyzetre rímel, az természetesen a néző­ben is rezonanciát kelt. Ez a szín­ház dolga, hogy valamilyen mó­don megmutasson, felkavarjon és élményt jelentsen a nézőnek. Zsótér Sándor Fényesoperettet, a Mayát rendezi az egri teátrumban A napokban kezdődnek Fényes Szabolcs - Harmath Imre: Maya című operettjének próbái. Az elő­adást Zsótér Sándor Kossuth-dí- jas rendező viszi színre, a fősze­repben Járó Zsuzsával. Az 1931- ben írt mű igazi csemege lesz a műfaj kedvelőinek. Egy ifjú mil­liomos és egy táncosnő szerel­méről szól fülbemászó muzsiká­val. Fényes Szabolcs így vallott önmagáról: „Mit is írhatnék har­mincöt éves zeneszerzői jubileu­momra? Talán csak ennyit: meg­győződésem, hogy a zenének, különösen a könnyűzenének, amellyel az életem összefonódott, a melódia lelke, a.világa, az anya­nyelve. A melódia a ze­nének - hogy is mondjam csak - humánuma. Dall­amától emberi a muzsika." ■ Zsótér Sándor írók a fogason: Szegvári Menyhért Kerti mulatsága Horváth Péter író szerint írók a fogason című darabja, mely Eger­ben Szegvári Menyhért rendezé­sében, Kerti mulatság címen lesz látható a stúdiószínpadon „jóked­vű játék élettel, szerelemmel, ba­rátsággal, költészettel, kutyával”. Az egri színház stúdiója az a hely, ahol lehet önfeledten játsza­ni, kísérletezni. Ebben az elő­adásban a színház és a bábszín­ház különös frigyére tesznek kí­sérletet, egy térbe helyezve szí­nészt és bábszínészt, bábot és embert. Mindenkihez, ifjakhoz és még ifjabbakhoz, felnőttekhez és még felnőttebbekhez egyaránt szóló, kedves, vidám játékot ter­veznek. Olyan bohókás, „bájosan őrült” kavalkádot, amelyben minden le­hetséges! i ___ S zegvári Menyhért AZ OLDALT. MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG. PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE. k Kaszás Gergő és ^ Saárossy Kinga . W jelenete 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom