Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-02 / 1. szám

6 2010. JANUAR 2., SZOMBAT GAZDASAG A válság elhúzódását várják Nem sikerült megállapodni az orosz kőolaj alapanyagok Az idén sem látnak esélyt a fellendülésre az építőipart kiszolgáló gyártók szállításáról Nyoma sincs azoknak a beruházásoknak, amelyek kihúznák a gödörből az építőanyag-gyártást. így a tavalyi veszteségek után ez az év sem ígérkezik kedvezőnek számukra. VG-összeállítás Óriási veszteségeket szenvedtek el 2009-ben az építőanyag-gyár­tók, a válságos helyzetben lévő építőipar számos iparágat rán­tott magával. Az elmúlt évben az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) becslése szerint 1800 milliárd fo­rint körül várható az országos építési-szerelési tevékenység, ez összehasonlító áron több mint egyharmadával lenne kisebb, mint az ágazat utolsó jó évének számító 2006-ban. Mindezt tud­va nem csoda, hogy mélypontra kerültek az építőanyag-eladások; erről tanúskodik a Magyar Építő­anyag-ipari Szövetség (MÉASZ) által - az MTI felkérésére - készí­tett felmérés is, amely szerint egyedül a síküveggyártás ma­radt változatlan, és ez is az euró­pai kapacitások beszűkülésével magyarázható. A magyar tégla- és cserépipar helyzetének válságosra fordulá­sát jelzi, hogy a cseréppiac | visszaesése tavaly meghaladta a | 25 százalékot, de már 2008-ban = is csökkent a piac. Ennél is ne- | hezebb a téglaipar helyzete, | amelynek felvevőpiaca szinte ki- J zárólag az újlakás-építés, így a I zuhanás terméktípustól függő­en 30-40 százalék volt - de egyes cégek esetében ennél is na­gyobb. Ennek hatására a válság kezdete óta mintegy tíz hazai gyár zárt be véglegesen, és to­vábbi üzembezárások várhatók, és nemcsak a tégla-, de a cserép­szektorban is. A felmérés szerint az ablakgyártás 15-17, a cement­ipar 20 százalékkal esett vissza. A valamennyi építőipari tevé­kenység legfontosabb mutatójá­nak tartott beton- és beton- elemgyártás is óriásit zuhant. A Magyar Betonszövetség ügyveze­tője, Szilvási András szerint a transzportbeton termelése orszá­gosan egyötödével csökkent, ám Budapesten ennél is nagyobb, 35 százalékos a visszaesés. Az előregyártott betonnál összessé­gében 31, a lakossági termékek­nél 63,2, a magasépítéshez hasz­nált gerendák, födémek, pillérek esetében pedig 62,4 százalékos mínuszt regisztráltak a gyártók és a kereskedők a tavalyi első há­rom negyedévben. Az útépítési termékek termelése ugyan emel­az ÉVOSZ prognózisa szerint jó esetben nem mélyül tovább az idén az építőipar válsága. A szövetség nem számít javu­lásra a finanszírozás terüle­tén sem. Az országos építési­szerelési tevékenység értékét - 2006. évi összehasonlítható áron - 1800 milliárd forintra kedett 27,5 százalékkal, ám en­nek mértéke az összvolumenben nem számottevő. Szilvási András összegzése sze­rint az iparág súlyos megrende­léshiánnyal küzd, elindult az üze­mek eladási folyamata. Jellemző, várja erre az évre is (tehát a múlt esztendőhöz képest nem várható növekedés). A foglal­koztatottak száma tovább csökken, és az alkalmazottak átlaglétszáma nem éri majd el a 120 ezer főt. az ágazat szervezeti struktú­rája nem változik. Negatív ten­hogy a múlt év folyamán a kecs­keméti Mercedes-beruházás volt az egyetlen nagyobb jelentőségű munka, amelyért még mindig minden nagyobb gyártó harcol. A pályázatokra egyébként az egész ágazatban a kiélezett verseny jel­denciaként számításba kell venni a megszűnő és újonnan piacra lépő szervezetek nagy számát, a magas fluktuációt. Fennmarad az alvó vagy spe­kulatív szervezetek nagy szá­ma, ezek aránya eléri a műkö­dő építési vállalkozások egy­ötödét. Építőanyagok gyártása Téglaipar 30-40 Cserépipar 25 Beton 20 Cement 20 Ablakgyártás 15-17 'VISSZAESÉS 2009-BEN AZ ELŐZŐ ÉVHEZ VISZONYÍTVA, ÁTLAGOSAN, SZÁZALÉK FORRÁS: MÉASZ lemző, a résztvevők a túlélés esé­lyét látják egy-egy projekt elnye­résében. „Ebben a versenyben az ár-érték-jövedelmezőség nem ját­szik szerepet” - teszi hozzá Szüvási András. A jövőkép sem túlságosan ró­zsás, az építési piacon a válság elhúzódására számítanak a szak­értők. Az ÉVOSZ megítélése sze­rint a lakásépítés megélénkülése nem várható, a magasépítés tevé­kenysége további 4-7 százalékkal csökken, ugyanakkor a mélyépí­tésé kismértékben bővül. Nyoma sincs annak, hogy beindulnának olyan beruházások, amelyek ré­vén a kapacitás és a kereslet kö­zelíthet egymáshoz, a gyártópo­tenciál ugyanis ma sokszorosa a szükségesnek. A jelzések szerint ez évre a szerződésekkel lekötött termelés a szokásosnál kevesebb, s a biztosnak látszó lekötött mennyiségek gyártása is később következik be. Szüvási András alapvető hibá­nak tartja - s ezzel sokan így van­nak az ágazatban -, hogy nem je­lentek meg az építőiparban az el­várható mértékben az európai pénzek, holott lehetőség lett vol­na rá. Szerinte szükség lenne egy összefogó, az építésügyre gene­rálisan és felelősen tekintő állami szervezetre, amely képes világos célok meüett ezeket a forrásokat bevonni a hazai beruházásokba. Az ágazati szakértők úgy lát­ják, az építőipar - és ezáltal az építőanyag-ipar - fellendülésé­hez átgondolt és komplex kö­zéptávú lakás-, építés- és ipar- politikára, lakástámogatási rendszerre lenne szükség. Több állami és önkormányzati alap- beruházás beindítása is fontos lenne, ebben utak, hidak, intéz­mények építése, csatorna- és egyéb mélyépítések kaphatnak szerepet. Egy hatékony bérla­kás-építési programot is szük­ségesnek látnak. Ugyancsak fontosnak tartanák a minőségi és energiatakarékos építés el­terjesztését, az épületfelújí­tások ösztönzését. Kedvezőtlen kilátások 2010-re Oroszország és Fehéroroszország képviselőinek egyelőre nem sike­rült megállapodniuk Oroszország ez évi fehéroroszországi olajex­portjának feltételeiről - erről csü­törtök este számoltak be orosz hírügynökségek. Hozzátették: még nem tudni, müyen intézke­déseket tesz Oroszország, és hogy az elhúzódó vita miatt veszélybe kerülhet-e az Európába irányuló orosz kőolajexport egy része. A fehérorosz útvonal nem érinti Magyarország ellátását. A fehér­orosz kormányképviselői szeret­ték volna elérni, hogy Oroszor­szág ne csak a fehérorosz fo­gyasztásra szánt kőolajat szállít­sa vámmentesen, hanem a feldol­gozásra, majd továbbexportálás- ra szánt mennyiséget is. Hétfőn Oroszország megegye­zett Ukrajnával a jövő évi orosz kőolajexport tranzitdíjának emelésében. Előzőleg Oroszor­szág értesítette az Európai Bi­zottságot, hogy ha az árvita foly­tatódnék, akkor fennakadások lehetnek a kőolajkivitelben Uk­rajnán át. Ez Magyarországot is érintette volna. ■ A Gazprom nem vár gázháborút miután egy évvel ezelőtt a Gazprom tízéves keretmeg­állapodást írt alá az ukrán Naftogazzal, az orosz ener- • giaóriás nem vár a tavalyi­hoz hasonló gázháborút Ki- jewel - közölte Szergej Kuprijanov. A Gazprom szó­vivője hozzátette: a társaság felfüggesztette a 2009-es gáz­válsággal kapcsolatos kere­setét a Naftogaz ellen, ame­lyet egy stockholmi bírósá­gon indított. A GAZPROM ÉS A NAFTOGAZ 2009. december 25-én kiegé­szítő megállapodást írt alá a január 19-én kelt gázszállítá­si szerződéshez. E szerint az Ukrajna számára korábban rögzített, 52 milliárd köbmé­ternyi éves gázszállítási mennyiséget 2010-re 33,75 milliárdra csökkentik. Az aláírt megállapodás intézke­dik arról is, hogy a Gazprom az idén nem követeli Ukraj­nától a szerződésben rögzí­tett mennyiségből át nem vett gáz után járó bírságot. Uj elnök és korszakváltás az Európai Unióban Madrid Spanyolország vette át a soros elnökséget - Kiszélesedett az Európai Parlament jogköre A Fidesz szerint megbénulhat a rendőrség Csütörtök éjfélkor lejárt az Euró­pai Unió soros svéd elnökségé­nek hivatali ideje, és hat hónap­ra Spanyolország vette át a stafé­tabotot. Spanyolország után ez év második felében Belgium, jö­vő év első felében pedig Magyar- ország látja el a soros elnökségi teendőket. Ezzel együtt meg­kezdődött a belga Her­man Van Rompuy- nek, az Európai Tanács elnöké­nek két és fél évre szóló megbíza­tása, így az országelnökségek az áüandó elnök vezetésével hangol­ják össze a tagáüamok állam-, ü- letve kormányfőit összefogó Euró­pai Tanács tevékenységét. A mi­niszteri szintű tanácsi munkában a soros elnökséget betöltő ország szakminiszterének kiemelt koor­dináló szerepe megmarad, ám a külügyminiszterek tanácskozá­sain ezentúl az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője, a brit Catherine Ashton bárónő elnököl majd. A főképviselői poszt korábban is lé­tezett - a spanyol Javier Solana töltötte be -, ám most meg­erősödik: betöltője egyben az EU kormányának számító Európai Bizottság alelnöki funkcióját is megkapta, valamint irányítása alatt több ezer fős európai kül­ügyi apparátust hoznak létre. Az Európai Unió életében más szempontból is korszakváltás­■ Január 13-án hallgatják meg Andor Lászlót. Herman Van Rompuy (balra) és Jósé Luis Zapatero spanyol kormányfő nak számít ez a hónap. A lissza­boni szerződés ugyanis kiter­jesztette azon kérdések körét, amelyekben az Európai Parla­ment álláspontját nem csupán illik meghallgatnia a tagállami kormányokat képviselő Európai Tanácsnak, hanem közös neve­zőre is kell vele jutni. Az Európai Parlament illeté­kes szakbizottságai ebben a hónapban hallgatják meg az uniós biztosjelölteket - köztük a magyar Andor Lászlót 13-án -, majd a plenáris testület ja­nuár végén szavaz a továbbra is a portugál Jósé Manuel Barroso vezette, de személyi összetételében megújuló Euró­pai Bizottság egészéről. ■ A Fideszhez érkező informáci­ók szerint nagy a bizonytalan­ság a rendőrségen belül a kor­mányzati üzemanyagtender eredménye miatt - közölte Kontrát Károly, az ellenzéki párt politikusa, aki szerint akár meg is bénulhat a rendőr­ség. Szerdán derült ki, hogy az OMV nyerte a kormányzati szervek tankolására kiírt ten­dert. Az osztrák társaság két- három forinttal nagyobb ked­vezményt ajánlott a Mólnál. Mint mondta, azért bénulhat meg a hatóság, mert a szerződés lejárta után sem a Móltól nem tankolhatnak, sem az OMV-től, mert az nem áll nemzetbizton­sági védelem alatt. ■ r

Next

/
Oldalképek
Tartalom