Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-21 / 17. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 21., CSÜTÖRTÖK Kitüntette az Óbudai Egyetem a gyöngyösi főiskola rektorát Idén január 1-jén kezdte meg működését az Óbudai Egyetem, a Budapesti Műszaki Főiskola (illetve a jogelődök: a Bánki Do- nát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola) általános és teljes körű jogutód­jaként. Az intézmény öt karán jelenleg több mint 12 ezer hall­gató folytatja felsőfokú tanulmá­nyait. A régi-új felsőoktatási in­tézmény az egyetemmé válás al­kalmából kitüntetéseket adomá­nyozott azoknak, akik különö­sen sokat tettek a mérföldkőnek számító cél elérésében. A kitüntetettek egyike dr. Magda Sándor, a gyöngyösi Kár­oly Róbert Főiskola rektora, aki­nek az intézmény tevékenységé­nek hosszú távú segítéséért ítél­ték oda a Pro Academia Poly- technica kitüntetést. A mátrai fő­iskola rektora, egyúttal a Ma­gyar Rektori Konferencia Állami Felsőoktatási Intézmények Bi­zottságának elnöke az elismerés kapcsán megjegyezte: örömére szolgál, hogy az öt kitüntetett egyike lehet. Azt pedig kivált­képp kedves gesztusként érté­kelte, hogy a díjátadás napjáig titokban tartották előtte az elis­merést, így az valódi meglepe­tés volt a számára. ■ Jelentkezzen, aki látta az M3-ason történt karambolt Az M3-as autópályán december 23-án történt baleset résztvevő­jét keresi a Füzesabonyi Rendőr- kapitányság. A főváros felől Mis­kolc felé haladt egy Peugeot ve­zetője, mikor a 123-as kilométer- szelvényben nekiütközött egy is­meretlen jármű. A balesetet oko­zó autó vezetője a helyszínt meg­állás és segítségnyújtás nélkül elhagyta, így ellene segítség- nyújtás elmulasztása miatt in­dult eljárás. A rendőrség kéri, hogy aki szemtanúja volt a karambolnak, vagy bármilyen használható in­formációval rendelkezik a tör­téntekről, az jelentkezzen a 36/341-944-es telefonszámon, vagy az ingyenesen hívható 107- es, 112-es, 06-80/555-111-es szá­mok valamelyikén. ■ A százszoros örömanya múltidéző Ilonka néni jól emlékszik a régi lakodalmaké A Mikófalvi Hagyományőrző Néptáncegyüttes lakodalmasa messzi földről a településre csalja a közönséget. A szabadtéri produkciójuk többórás. Ünnep volt a faluban a la­kodalom. A finom falatok­ból és a mulatságból nemcsak a rokonságnak, hanem a „szűcsöknek” is jutott bőséggel. Négyessy Zita- Úgy emlékszem a lakodalmam­ra, mintha tegnap lett volna - mesél a több mint fél évszázad­dal ezelőtti napról a Mikófalván élő Kovács Joachimné, Ilonka néni. - Akkoriban nem vendég­lőkben mulatozott a násznép, ha­nem a menyasszonyos és a vőle- gényes háznál, külön-külön. Nem vegyült a rokonság, csak éj­fél után, amikor pénzért „sergették”, vagyis táncoltatták a menyecskét. Ilonka néni felidézi, hogy a ké­szülődés napokkal korábban megkezdődött. A menyasszony elhívta a rokonokat, segítsenek csigát sodorni a lagzira. Három­négy asszony gyúrta a tésztát, ugyanennyien nyújtották. Köz­ben énekeltek, viccelődtek. A nagy napon megjelent a menyasszonyos háznál a kisvő- fély, a nagyvőfély és a vőlegény keresztapja, hogy megvásárolják a dióval, almával, zsebkendővel feldíszített rozmaring-buzo- i gányt Szabott ára nem volt, alku­dozniuk kellett, s szégyenben maradtak, akiknél nem volt elég pénz. A bevétel az ifjú pár hozo­mánya lett.- A lakodalmas házaknál ebéd várta a rokonságot - folytatja Ilonka néni. - A menyasszony már nem ült közé­jük, ő lopva „ett” a konyhában, aztán átsurrant a szom­szédba, ahol elkez­dődött az öltözteté­se. így amikor megérkeztek érte a vőlegényes házból a vendégek, keresni kel­lett őt, s csak a vőfély vezethette elő. Akkor kezdődött a szertartá­sos búcsúzkodás a szüleitől és a lánypajtásaitól. A menyasszonnyal az élen in­dult el a menet a községházára, A menyasszony- nyal az élen indult el a menet a köz­ségházára, majd a templomba. majd a templomba. Mögötte sora­koztak a koszorús lányok, a roko­nai és a zenészek. Őket követte a vőlegény a hozzátartozóival, s a sort a muzsikusok zárták. A szertartás után külön vacso­ráztak a menyasszony és a vőle­gény rokonai. Mégis, többségé­ben kicsinek bizo­nyult a mulatság­nak helyet kínáló udvar. Félő volt, hogy az asztalok­hoz tálakban kihordott forró hús­leves valakire ráborul. Ezért a hí­vatlan népet, a „szűcsöket” kiza­varták az utcára. Pedig a szűcsöknek helyük volt a lagziban. Ha nem is ülhet­tek az asztalhoz, de nekik is ju­tott a töltött káposztából, a hurká­Harminchét esztendeje lagziznak A MIKÓFALVI HAGYOMÁNYŐRZŐ Néptánc- együttes alapító tagja kovács joachimné (képünkön). Az egész estés programjuk sok vendéget hozott már a település­nek. Sőt 1972 óta - amikor az együttes létrejött - külföldre is el­vitték a falu hírét. Láthatták a mű­sorukat Németországban, Lengyelor­szágban, Csehországban, Ausztriában és Szicíliában. A produkcióban Ilonka né­ninek több feladat is jut, száznál is több­ször alakította az örömanyát. A morván nem maradhatott el a lakodalmas menet bort és „morvánt” vitt magával. Utóbbi igazából egy hatal­mas kalács volt Azzal kínál- gatták az út szélén ácsorgó „leskelődőket”. Akik ezt nem tették, azokat megszólta a fa­lu: „Na még ilyen szegény lagzit, még morván se vót". ból, a süteményből. Ebből állt az ételsor, az élén a tyúkból főtt csi­galevessel. „Kőtt” kalácsot, má­kost, dióst és tejberizst kínáltak desszertnek.- Az ifjú pár a rokonoktól ser­penyőket, fazekakat kapott nász­ajándékba - árulja el Ilonka né­ni. - És persze a menyecskének egy bársony virágos kendő is járt a keresztanyjától. A menyasszony szinte minden esetben a vőlegény szüleinek há­zába költözött, ott kezdték meg közös életüket.- Hét évig laktunk az anyósoméknál - gondol vissza az asszony. - Együtt főz­tünk, együtt mentünk a határ­ba dolgozni, és ő kezelte a pénzt. Megszólták azokat, akik hamar külön költöztek, „egy óráig se bírta ki az anyósával”, mondták. Újra kiadták az antikváriumból is hiányzó értékes mátrai útikönyvet Az 1850 példányos reprint ki­adásban megjelent Mátra című könyv nagy részét már a boltok­ba kerülés előtt, elővételben so­kan megvásárolták - tudtuk meg az útikönyvet újra kiadó Mátrafüredért Természetvédel­mi és Turisztikai Alapítvány kuratóriumi tagjától, Nagy Gyulától. Pásztor József muzeológus, gimnáziumi tanár Mátra című, 1929-ben íródott könyvének ki­adását különösképp indokolta, hogy e kiadványt már antikvári­umokban sem lehet fellelni. A kötet értékes archív fotókat tar­talmaz, szöveges ismertetői pe­dig forrásértékűek. Emellett az alapítvány tagjai úgy vélik, a múltnak emléket kell állítani, fő­leg ha olyan értékekről van szó, amelyek ma már nem láthatók. A Mátrafüredért Természetvé­delmi és Turisztikai Alapítvány­nak megalakulása óta fő célkitű­zése Mátrafüred és a Mátra ter­mészetvédelmi értékeinek meg­óvása és az egészséges életmó­dot szolgáló turizmus elősegíté­se. Az elmúlt közel két évtized­ben felújították a Mátrafüredi Madárvédelmi Bemutató Erdőt, feltárták és kitisztították a Gyö­keres-forrást és környékét, rend­szeresen megtartották a mada­rak és fák napját, az iskolákban is népszerűsítve a természetvé­delem ügyét. Az ünnepélyes keretek között nemrég bemutatott könyv meg­található a gyöngyösi könyves­boltokban és a Fő téri Tourin- form-irodában is. ■ Egy híján ötven dro- és tölgyfát loptak el Közel félszáz fát vágtak ki és lop­tak el egy Pétervására külterüle­tén lévő erdőből. Mint arról a rendőrség lapunkat tájékoztat­ta, az egészen pontosan 49 darab feketedió, illetve kocsányos tölgy eltulajdonítása miatt ötvenezer forintos kár érte a terület birto­kosát. Egyelőre a lopás idejét sem tudni pontosan, a bejelentő elmondása szerint a tettesek va­lamikor december 23. és január 19. között vitték véghez nemte­len akciójukat. ■ A Heves Megyei Hírlap és az egri Gárdonyi Géza Színház játéka a 2010/201 l es évadban. A kitöltött játékszelvényt 2010. január 27-én 10 óráig juttassa el a Heves .Megyei Hírlap címére (JÁTÉK, 3301 Eger Pf. 657.). A borítékra kérjük ráírni: „SZÍNHÁZ JÁTÉK” Január 20-án mutatta be Erich Kästner: Május 35 című darabját a Gárdonyi Géza Színház. Az előadás főszereplője Konrád. Milyen házi feladatot kapott az iskolában a kisfiú? a) A Csendes óceánról kell fogalmazást írnia b) Meg kell szelídítenie Negro Kaballót, a beszélő lovat c) Segítenie kell Petrezselyemnek, a kislánynak d) Meg kell találnia a haza vezető utat Név:..................................................................................... .............. C ím:.................................................................................................. Nyeremény: két jegy a darab valamely januári vagy februári előadására! Múlt heti játékunk nyertese Patkó Miklósné (Nagyvisnyó, Jegenye sor), aki a Május 35 egyik januári bemutatójára szóló két jegyet az előadás előtt veheti át a színház jegypénztárában. Kérjük, a megtekintés időpontjáról előre egyeztessen a színházzal. A játékban csak Heves Megyei Hírlap előfizetők vehetnek részt. Agyonverték és felakasztották állatkínzás Egy lapáttal végezhették ki a kutyát Egy fára felakasztott kutya tete­mét fedezte fel a kertje mögötti gazos, náddal borított területen egy hevesi lakos. A nyomok alap­ján a szerencsétlen jószágot vél­hetően egy lapáttal verték agyon - számolt be a megdöbbentő eset­ről Kocsis Irén Mária r. alezre­des, a megyei rendőr-főkápitány- ság sajtóügyeletese. Azt még vizs­gálják, hogy volt-e gazdája a ku­tyának, s ha igen, akkor ki volt az. Az egri Vidám Mancsok Állat­védő Egyesület elnöke, Botka Tí­mea érdeklődésünkre elmond­ta, hogy ők is számos elborzasz- tó esettel találkoznak. Jutott már olyan történet a tudomásukra, hogy gyerekek vertek agyon egy macskát, de többször kapnak olyan értesítéseket, amikor gaz­dáik nem megfelelően bánnak az állatokkal.- Sokan egyáltalán nem gon­dolnak bele, hogy tetteikkel mi­lyen fizikai és pszichés kínokat okoznak egy jószágnak. Azok, akik egy védtelen lényen vezetik le az idegességüket, vagy annak kínzá­sában lelik örömü­ket, valószínűleg maguk is pszichésen sérült em­berek - adott hangot véleményé­nek az állatvédő. Véleménye szerint egyébként a jelenlegi büntetéseket hatásosabbá tenné, ha kötelező orvosi kezelés is tár­sulna hozzájuk. Az állatkínzás bűncselek­ménynek számít, az elkövetőket pénzbüntetéssel, közérdekű munkával, s két évig terjedő sza­badságvesztéssel lehet sújtani, s további egy évvel, ha a jószágnak különös szenvedést okoznak. A Büntető Törvény- könyv szerint az minősül állatkín­zásnak, ha gerinces állatot Indokolatla­nul úgy bántalmaz­nak vagy úgy bánnak vele, hogy elpusztul vagy maradandó egész­ségkárosodást szenved. Ugyan­így állatkínzás, ha háziállatot vagy az ember környezetében tar­tott veszélyes állatot elűznek, el­hagynak vagy kitesznek. ■ ■ Az állatkínzók tettét akár há­rom óv börtönnel is büntethetik. 2 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom